Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-09 / 233. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 9. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ Biztonságos a Pellérdhez közeli urános és a pécsi hőerőmű mellett kialakí­tott zagytározó is, ezért a baranyaiaknak nem kell a Veszprém megyeihez ha­sonló tragédiától tartaniuk -> írta tegnapi számában az Új Dunántúli Napló. Berta Zsolt, a mecseki uránbányászat után vissza­maradt zagytározó gondo­zásáért felelős Mecsek-Öko Zrt. vezérigazgatója a lap­nak elmondta: készséggel állnak a napokban elren­delt vizsgálatok elé. A cég­vezető rámutatott, hogy az urános zagytározó eseté­ben az ajkaihoz képest más technológiáról van szó. Itt a zagytérnek nagyon ala­csony a nedvességtartalma, nincs szabad vízáramlás, és a földrajzi elhelyezkedés révén sem jelent veszélyt lakott területekre. A Pell- érdtől nyugatra elterülő 160 hektáros zagytározó rekultivációja 2008-ra be­fejeződött. A létesítmény teljes felületén másfél mé­ter vastag „takarót” kapott, melynek harmada egy agyag záróréteg. Ez meg­akadályozza a radongáz kiáramlását, egyben mini­malizálja a csapadék beszi­várgását. A tározón jelent­kező eróziót folyamatosan ellenőrzik és javítják. A zagytározót ma már nagy­részt fű, fa és cserje borítja, a területen egy juhász bir­kákat legeltet. A tározó alatti víz gyűjtését és tisztí­tását tíz éve végzik, s ezt a munkát még 20-25 évig folytatják. Az urános léte­sítményen kívül, a pécsi hőerőmű közelében alakí­tottak ki nagyfelületű táro­zót, a nagyobb mennyiség­ben keletkező salak és per­nye ülepítésére, szikkasz­tására. Bozzay Péter, a Pannonpower Holding Zrt. kommunikációs igazgatója azt közölte, hogy zagyte­rük nem minősül veszé- lyeshulladék-tárolónak. ,A tározót 2005-ben, a szén­tüzelés befejezését követő­en lezárták, és a területen tárolt zagy mára már telje­sen megszilárdult. A terü­let nagy részének rekulti­vációja megtörtént” - ol­vasható a baranyai napilap tegnapi számában. (MTI) (Peter Gossónyi rajza) Állítólag egyes politikusokban több méreg gyűlt össze, mint bennünk. A nem megfelelő bírálatért a kormány felelős, maga a miniszterelnök asszony Száz nap Valamikor száz napot ka­pott a kormány, hogy kö­rülnézzen, eldöntse, mi mindent tesz az országgal. A száz nap egyfajta béke­kötés volt a kormány és bí­rálói között. Iveta Radičová kabinetje a jövő héten lesz száznapos. He­lyes volt egyáltalán kriti­zálni? Joga volt az új kor­mánynak a békekötésre? ŠTEFAN HRÍB Nem. Ugyanakkor tudatosítom, hogy minden kormány bírála­tának megfelelőnek kell lennie. Nem finomnak, nem érzékeny­nek, hanem megfelelőnek. Ha Fico idejében milliárdokat lop­tak, és ma milliós botrányokra derül fény, Radičová embereit nem lehet keményebben bírál­ni, mint Fico gazembereit. Ugyanis félő, ha ezt a kormányt nem megfelelően kritizáljuk, legyen bármilyen semmirekellő, azzal előhívjuk a sokkal söté- tebb Ficót. De csak ettől kell tartani. A megfelelő kritika pártján állok, és az a sötét felhő, amely száz nap alatt a kormány fölött tornyosult, valóban nem adek- vát. De ezúttal ez nem a butus­ka sajtó hibája. Sőt nem a hát­térben meghúzódó sötét erők okozták, amelyek üzleti érde­kekből Fico gazembereinek visszatérését óhajtják. A nem megfelelő bírálatért maga a kormány felelős. Konkrétan an­nak főnök asszonya. Miért? Mert a zászlajára tűzte a kor­rupció elleni harcot. Igen, ép­pen ez a csodálatos fogadalom rontja Radičová kormányának hitelét és csökkenti szimpati­zánsai százalékarányát. A kor­rupció elleni harc mint a kor­mány fő feladata Iveta Radičová stratégiai hibája volt, a száz nap legnagyobb ballépé­se, ami sírba viheti a kormányt. Megfogadhatták volna, hogy felrázzák a gazdaságot, hogy megjavítják a szlovák-magyar kapcsolatokat, bejelenthették volna az oktatásügy vagy a já­rulékfizetés reformját. Nem, ők a korrupció elleni harcot jelen­tették be. És zátonyra futottak. Az ok egyszerű: a kormány- közeli emberek múltja nem tisz­ta, mert 1989 novembere óta nem tartották tisztán. Már 1997-ben azt az elvet vallották, hogy Mečiart csak a saját mód­szereivel lehet legyőzni. Mečiart 1998-ban legyőzték, de a demokraták meghagyták a módszereit. Ezért nem hiteles ma a kor­rupció elleni harcuk, ezért olva­sunk egyre újabb híreket furcsa lakásügyekről, földügyekről, tenderekről és kommunális sef- tekről, amelyek ezeknek az em­bereknek a nevéhez fűződnek. Természetesen nem igaz az az érzés, hogy ez a kormány éppen olyan korrupt, mint a Fi- co-kabinet volt, mert nem igaz. Fico csapata sokkal többet lo­pott. De mivel Iveta Radičová bejelentette, hogy egyáltalán nem tolerálja a korrupciót, mi­közben olyan kormányt vezet, amelynek a múltja nem hiteles a múltja. Paradox módon éppen a mi­niszterelnök asszony veri szét a koalíciót nemes céljával. A szerző a .týždeň főszerkesztő­je, a Lámpa műsorvezetője- JEGYZET Sajtóorbánumok VERES ISTVÁN A Fidesz vasárnapi elsöprő győzelmén már senki sem kapta fel a fejét, érdekesebb, hogy a magyar kormány min­dent megtesz azért, hogy ha­talmát bebetonozza, úgy tűnik, egyből nyolc évre sze­retne berendezkedni. A megdöbbentő kategóriába a nemrég elfogadott sajtótör­vény tartozik, a közszolgálati televízió pártérdekek szerinti átoperálása, és az ORTT he­lyére létrehozott Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Hatóság lét­rehozása. Elnöke kilenc évig a meggyő- ződéses, erősen jobboldali eszmeiségéről és párthűségéről híres Szalai An­namária lesz. Ez azt jelenti, hogy kilenc évig a Fidesz mondja meg, miről fognak szólni a közszolgálati rádió- és tévécsatornák hírei (bizonyára a magánadók műsorát sem hagyják figyelmen kívül). Párt­független ember jelöléséből a posztra valószínűleg nem pro­fitálna a párt, de egy ideológi­ai ellenőrzőközpont létrehozá­sával ez a kormány tudatosan lépked visszafelé a 89 előtti időkbe, és nyilvánvaló, hogy nem akar független sajtót. Ha ehhez hozzáadjuk a két­harmadból levezetett küldetéstudatot (ami persze fontos a jó munkavégzéshez) és a miniszterelnök sötétkék furgonjával, amellyel az or­szágot járja, kijön, hogy az Orbán-kormány a nemzetmen­tés zászlaja alatt azt tesz, amit akar, mi több, nem kívánja, hogy ezzel kapcsolatban valaki kellemetlen kérdéseket tegyen fel neki. Kompromisszumokra nemigen kaphatók, ha valami nem jön össze nekik, inkább kivárnak. Például a szlovák parlamenti választások előtt juszt is elfo­gadták az állampolgársági tör­vényt, csak hogy Ficónak oda­csaphassanak, azt, hogy a szlovákiai magyarok így ve­szélybe kerültek, az SNS pedig valószínűleg csupán ennek a hisztériának köszönheti par­lamenti tagságát, alighanem szükséges rossznak tekintik. A múlt héten Kövér László ház­elnök sem jött el Szlovákiába. Az IMF-hitel sem kell nekik, a maguk erejéből szeretnék meggyógyítani a forintot. Kí­vánjuk, hogy sikerüljön nekik. De ha tudják a megoldást, és biztosak magukban, akkor mi­nek nekik a sajtócenzúra? KOMMENTÁR ktaKi téáäšUlm hmMÍmi Mii > IdiiiHRHMiíflilMMMihMmhHHHmHHÍ Építkezés vagy sodródás? LAKNERZOLTÁN Hacsak nem lesz népszavazás az új alkotmányról, úgy egészen szokatlan módon három és fél évig nem lesz országos voksolás Magyarországon. A múlt vasárnapi önkormányzati választáson a Fidesz - néhány helyi vereségtől eltekintve - minden kategóriában lelépte ellenfeleit. Érdekesebb elemzési témát szolgáltatnak a bi­valyerős kormánypártnál a változatos ellenzéki erők. Bár a polgármesteri helyek száma kínosan kevés a Jobbik neve mellett, a párt által birtokolt középpárti pozíció tartósnak látszik, ami kellő stabilitást ad a pártvezetésnek. Annak szüksége is van er­re, ugyanis a budapesti gyengeség mellett most már a kelet-ma­gyarországi Jobbik-offenzíva lefékeződése is tapasztalható. Egy el­lenzéki párt számára nem túl előnyös, hogy támogatóinak többsé­ge elégedett a kormány tevékenységével. A Jobbikot felemelő pro- testhangulat megszűnni látszik, helyette inkább a Fidesz iránti bi­zalom és várakozás vált erőssé, ami gyengíti a protestre építő Job­bikvonzerejét, mobilizáló képességét. A Lehet Mása Politika lendülete is kifulladt tavasztól őszig. Az LMP szavazótábora Budapestre koncentrálódik, holott a párt önképének szerves része a vidék Magyarországának képviselete. Tegyük hozzá, az országgyűlési választás ajánlásgyűjtési szabálya sokkal nagyvo­nalúbb a pártokkal, mint az új önkormányzati szisztéma, annak alapján az LMP sokkaljobban szerepelhetett volna. Ám a parlamen­ti választás szabályai is változni fognak hamarosan, benne az ajánlásgyűjtést is módosítja a Fidesz-többség. Nem tudni még, ho­gyan, de nem valószínű, hogy az ellenzék számára kedvezően. Az LMP-nek tehát sürgősen ki kell építenie országos szervezetét, kü­lönben logisztikai vereséget szenved, még a startvonal előtt. Az LMP kárát láthatja annak is, ha nem alakul ki a szövetségi po­litika, a szervezési stratégia és a szervezeti felépítés kapcsán éles vita a pártban, egyelőre nem látszik ugyanis, hogy egyáltalán volnának markáns politikai stratégiái elgondolások az LMP-n be­lül. Ilyenek híján az LMP inkább csak sodródni fog az esemé­nyekkel. A szocialisták október 3-ai eredménye a tőlük elvárható volt, ám a többi ellenzéki párthoz, és a negatív várakozásokhoz képest re­latív sikerként tudták megjeleníteni. Az pedig valóban meglepe­tés volt, hogy Budapesten ismét elérték a 30%-ot. Szili Katalin távozása aligha rengeti meg az MSZP-t, és Gyurcsány Ferenc sem tudta - ha akarta - támadni a pártvezetést, amelynek helyzete most stabilizálódott. A volt pártelnök-miniszterelnök mégsem tétlenkedik: saját plat­formot hoz létre, amelynek élén a párt belső ellenzékének majd­hogynem hivatalos vezérévé válik. Az új platform politikai plat­formja, „a '89-es demokrácia” védelmezése azonban nem tűnik a politikai célszerűség értelmében ésszerűnek. Gyurcsány úgy kal­kulál, hogy a Fidesz által kezdeményezett alkotmányozás lesz a politikai ütközet fő terepe 2011 folyamán, ám könnyen lehet, hogy téved. A választókat láthatóan eddig se mozgatták meg a Fidesz alkotmányos „rendezkedései” és megkérdőjelezhető személyi döntései az alkotmányos pozíciókkal kapcsolatban. A '89-es de­mokrácia védelme egy olyan országban, amely joggal vagy sem, de torkig van a '89-es rendszerváltás rendszerével, majdnem olyan reménytelen vállalkozásnak tűnik, mint négy éve a vizitdíj társa­dalmi igazságosságának bizonyítása. Ennél sokkal fontosabbnak tűnik a költségvetés, a gazdaság helyzete, s mindaz, ami ebből a hétköznapok egzisztenciális biztonságát érinti. S akkor még nem is szóltunk arról, hogy Gyurcsány Ferenc az ország egyik legnépszerűtlenebb embere, akiről nehéz elképzelni, hogy újra győzelemre vezesse pártját, s hogy immár Botka László, a szegedi győző is egyértelműen és nyilvánosan a régi vezetők visszatérése ellen foglalt állást. FIGYELŐ A legkisebb fizetés is számít Senki nem tudja, mennyivel kellene növelni a minimálbért, il­letve a bérminimum összegét ah­hoz, hogy jövőre ne a legkisebb jövedelműek húzzák megint a rö- videbbet - írta a Népszava. Jelen­leg nagyjából 63 ezer forint a 73 ezer 500 forintos minimálbér net­tója, ugyanakkora létminimum 73 ezer forint - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Hozzátette: az MSZOSZ számára elfogadha­tatlan, hogy a 16 százalékos egy­kulcsos személyi jövedelemadó­kulcs (szja) bevezetésével tovább csökkenjen a különbség a mini­málbér és a létminimum között. A Vállalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetsége (VOSZ) sem szeretné, hogy a 16 százalékos, egykulcsos szja bevezetésével az alacsony jövedelműek rosszul jár­janak - közölte Dávid Ferenc fő­titkár. A VOSZ nem akarja, hogy a 63 ezer forintos nettó minimálbér veszítsen az értékéből. Ugyanak­kor a főtitkár rögzítette azt is, hogy elfogadhatatlan lenne a vál­lalkozók számára egy átgondolat­lan, megalapozatlan, nagymér­tékű minimálbér-emelés megfele­lő adó és járulékcsökkentés nél­kül. A VOSZ véleménye szerint egy túlzott, fedezet nélküli mini­málbér-emelés növelné a munka- nélküliséget, ugyanis az alacsony jövedelmezőségű ágazatokat - ke­reskedelem, mezőgazdaság - egy ilyen lépés térdre kényszerítheti. Egy „rosszul szabott“ bérrendszer másik roppant veszélyes hatása a feketemunka és a színlelet szer­ződések elburjánzása lenne - ma­gyarázta Dávid Ferenc. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom