Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-08 / 232. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 8. Kultúra 9 A 74 éves világhírű perui író nem szerepelt a fogadóirodák által legesélyesebbnek tartottak között Mario Vargas Llosa kapta az irodalmi Nobel-díjat Stockholm. Mario Vargas Llosa világhírű perui író kapta az idén az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Akadémia csütörtö­kön Stockholmban. MT1-JELENTÉS Az indoklás szerint a 74 éves író - aki nem szerepelt a fogadó­irodák által legesélyesebbnek tartott Nobel-várományosok kö­zött - a „hatalmi berendezkedé­sek feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőtel­jes ábrázolásmódért” kapta az elismerést. Mario Vargas Llosa eddig több mint harminc művet írt, közülük számos magyarul is olvasható. Mint-arról Peter Englund, a Nobel-díj bizottság elnöke be­számolt, Mario Vargas Llosa New Yorkban értesült a hírről, ugyanis jelenleg a Princeton Egyetemen tanít. Beszámolója szerint a perui író nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést. Peter Englund elmondása sze­rint Llosa már reggel ötkor fel­kelt, hogy egy előadására felké­szüljön. „Háromnegyed hétkor értesítettük, épp nagyon dolgo­zott” - tette hozzá a bizottsági el­nök, aki szerint Mario Vargas Llo­sa a legjelentősebb latin-amerikai írók egyike. Legutóbb húsz éve, 1990-ben kapott latin-amerikai író irodalmi Nobel-díjat, akkor a mexikói Oc­tavio Paz volt a nyertes. Mario Vargas Llosa a hatodik latin-ame­rikai szerző, akit kitüntetett a Švéd Akadémia. A perui író, akinek a nemzetkö­zi elismertséget a magyarul A vá­ros és a kutyák címmel megjelent regénye hozta meg az 1960-as Művei magyarul Kölykök * A város és a ku­tyák * A Zöld Palota * Négy óra a Catedralban * Pantale­on és a hölgyvendégek * Jú­lia néni és a tollnok * Háború a világ végén * Mayta törté­nete * Ki ölte meg Palomino Molerót * A beszélő * Szere­tem a mostohámat * Halál az Andokban * Don Rigoberto feljegyzései * Levelek egy if­jú regényíróhoz * A kecske ünnepe * Édenkert a sarkon tül * A rossz kislány csínyte­vései * Utazás a fikció biro­dalmába - Juan Carlos Onet- ti világa években, 1995-ben megkapta a Cervantes-díjat, amely a legjelen­tősebb irodalmi elismerés a spa­nyol nyelven alkotóknak. A friss Nobel-díjas szerzőnek november 3-án jelenik meg új kö­tete. Az El sueno del celta (A kel­ta álma) egyelőre csak spanyol nyelvterületen lesz elérhető, és a várakozások szerint az ősz egyik legnagyobb könyvsikere lehet. A regény Roger Casement, Nagy- Britannia ír születésű kongói konzulja, Joseph Conrad regény­író barátja történetén alapul. Mario Vargas Llosa többször is járt már Magyarországon: 1998-ban Magyarországon is népszerűsítette akkor megjelent regényét, a Don Rigoberto fel­jegyzéseit, majd 2003-ban a Bu­dapesti Nemzetközi Könyvfeszti­vál díszvendége volt. A 10 millió svéd koronával já­ró irodalmi elismerés nyertesét a Nobel-díjak sorában negyedik­ként hozták nyilvánosságra. A perui író december 10-én veheti át a Nobel-díjat Stockholmban. (TASR/AP-felvétel) GRENDEL LAJOS AZ IRODALMI NOBEL-DÍJASRÓL „Nagyon pozitív üzenetnek tartom a Svéd Akadémia idei dönté­sét, mert egy korszakos, nagy író kapta meg végre a Nobel-díjat. Nem utolsósorban azért is üdvözlendő Mario Vargas Llosa Nobel-dí- ja, mert szinte már utolsó mohikánja annak a nagy latin-amerikai írónemzedéknek, amely a múlt század ötvenes és hatvanas éveiben lett világhírű. Jó helyre került a Nobel-díj. Mario Vargas Llosának van három olyan nagy műve, mint A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban és A Zöld Palota, amelyek közül ha csak egyet írt volna meg, már azért is megérdemelné a Nobel-díjat.” (me) A Serious Man - A Coen fivérek kétszeres Oscar-jelölt filmje késve érkezett hozzánk Ó, testvér, merre visz az utad? KASZÁS DÁVID A szlovák forgalmazók felettébb különös üzletpolitikát folytatnak. Megkésve adnak zöldet közönség­filmnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető alkotásoknak, me­lyek odakünn már rég a DVD-pia- con éviekéinek. Igaz, Magyaror­szágon még eddig sem jutottak... Épp egy éve mutatták be a Co- en-testvérek mozgóképes anek­dotáját a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon. Először valóban rövid, tréfás történettel próbál­koztak, melyben egy kisfiú Bar Mitzvah-át vázolták volna fel. A férfivá avatás aztán szépen kike­rekedett, s egy zsidó karakterek­kel tűzdelt, zsidó szimbólumok­kal tarkított, zsidó közösséget áb­rázoló, nemcsak zsidóknak szóló film vált belőle. Szakajtónyi allúzióval fűzött csomagot kap(t)unk. Mérget ven­nék rá, a nézők jelentős része félbe hagyná kibontását. A meglepetés egyébként is megrökönyödéssé válhat. Larry sem érti, mi folyik kö­rülötte. Szétpotyog az élete. Fele­sége válna, gyerekei nevelhetetle- nek, bátyja a nyakán maradt, mili- táns szomszédja sem kíméli, s még a munkahelyén is áthidalhatatlan gondok gyötrik. Nem tudja, hol ve­szett el. Segítségért vallásának több ezer éves hagyományaihoz fordulna, hitével azonban hadilá­bon áll. Körvonalazódó kérdéseire kevésbé kielégítő válaszokat kap, az abszurd helyzetek, környezeté­nek kelekótya tagjai és az esemé­nyek szerencsétlen összjátékai pe­dig igazi katasztrófát tartogatnak számára... Woody Allen metropo­lisza helyett a rendezőpáros kisvá­rosába nyerhetünk betekintést. Júdea népének szemszögéből. Megtudhatjuk, „milyen lehetett a ’60-as években izraelitának lenni egy Isten háta mögötti porfészek­ben”. A képkockák a „világi zsidó vallásról szólnak” - veszi fel a fona­lat Michael Stuhlbarg. A színházi vonalról érkező úriember Joel Co­en feleségén keresztül csöppent bele a forgatásba. Frances Mc- Dormand kollaborálásra csábítot­ta kollégáját, aki az „anonim” gár­da élére állt. Számos beugratós meghallgatás után Larry szerepé­vel bízta meg Ethan és Joel. Eredetileg festőművésznek vagy karikaturistának készült a tökfilkó életre keltője, így a figura megformálása előtt skiccekkel próbálkozik. Az „empátiával teli karikatúrához” temérdek muníci­óra lehetett szüksége! Mózes fiai­nak egyébként sincs könnyű dol­guk ott, ahol „a zsidó feleségek kemények, a rabbik furfangosak, a Mindenható útjai pedig kifür- készhetetlenek...” Larryt (Michael Stuhlbarg) egy kígyó melengeti a keblén (Képarchívum) A nagy palócra emlékeznek halála centenáriumán Kálmán-napi ünnepség ELŐZETES Szklabonya. Halálának 100. évfordulója jegyében Mikszáth Kálmánra, a magyar irodalom jeles alakjára, a „nagy palócra” emlékezik holnap szülőfalujá­ban a Szlovák Nemzeti Múze­um - A Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma és Szklabonya Önkormányzata. A Kálmán-napi ünnepség 10 órakor kezdődik a Mikszáth Kál­mán Emlékház udvarán. Megnyi­tó beszédet mond Jarábik Gabriel­la, a múzeum igazgatója és Marta Kálovcová, Szklabonya polgár- mestere. 10.15-kor Agócs Gergely népzenész lép közönség elé. Vladimír Manka mérnök, a Besztercebányai Kerület Önkor­mányzatának elnöke és Becsó Zsolt, Nógrád Megye Önkor­mányzatának elnöke 10.30-kor köszönti az ünnepség résztvevőit. Böhm András lektor vezetésé­vel 11 órakor Mikszáth nyomába eredhetnek az érdeklődők, és megtekinthetik azokat az emlék­helyeket, amelyek az íróhoz kö­tődnek. Mikszáth Kálmánra Praz- novszky Mihály irodalomtörté­nész emlékezik. A szklabonyai községházán megtartandó ünnepélyes fogadás után az emlékünnepség résztve­vői a magyarországi Horpácsra (Képarchívum) utaznak, ahol 14 órakor a ,jó pa­lócok - tót atyafiak” megidézése, és névnapköszöntő zajlik majd az ottani Mikszáth-kúria élőt. Környey Alice közremű­ködésével. Köszöntőt mond Becsó Zsolt, Nógrád Megye Önkor­mányzatának elnöke és Molnár Zoltán, Horpács polgármestere. Mikszáth Kálmán munkásságát dr. Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar írószövetség elnöke méltatja. 17 órakor A csodálatos kút cím­mel mutatja be előadását a „Divad­lo bez groša” Polgári Társulás a szklabonyaikultúrházban. (ú) Korpás Éva és Lakatos Róbert a Duna Televízióban Az Etnoklub vendégei AJÁNLÓ Holnap 12.29-kor a Duna Te­levízió Etnoklub című műsorában Katona Erika vendége Korpás Éva népdalénekes és félje, Lakatos Róbert, aki elsősorban brácsa- művész, a Luxemburgi Európai Szólisták zenekarának tagja. A komolyzenész azonban, mint er­ről az Etnoklub nézői is meggyő­ződhetnek, a népzenében is megállja a helyét, zenekarával, a Révvel együtt. A házaspár élete a zenével fo­nódott össze. Korpás Éva népdal­énekesként nemcsak a népzenera­jongók körében szerzett hírnevet, a gyerekek számára sem ismeret­len. 1995-től az autentikus nép­zenét játszó budapesti Tükrös ze­nekar énekese lett, amellyel fel­nőtteknek négy, gyerekeknek két szólólemezt készítettek. A zene­kar énekeseként 2001-ben átve- Korpás Éva hette a Népművészet Ifjú Mestere címet. Szatmári muzsika az 1900-as évekből c. lemezüket a Magyar Művészeti Akadémia dí­jával jutalmazták. Idén február­ban pedig Fonogram-díjat kapott. Lakatos Róbert brácsaművész 2003-ig a Szlovák Nemzeti Fil­harmónia tagja volt. Jelenleg a Luxemburgi Európai Szólisták zenekarának tagja, ahol szólista­ként és kamarazenészként is fel­lép. Komolyzenei pályafutása mellett a népzene is fontos szere­pet tölt be az életében. 2005-ben saját zenekart alapított, a Révet, amely a komoly- és a népzene közti átfedéseket keresi. Hogyan kapcsolódik össze egy népdalénekes és egy komolyze­nész élete? Hogyan születik a kö­zös zenélés, és hol a határ a két zenei műfaj között? Miért tért el a házaspár mindkét tagja az eredeti zenei célkitűzésektől? S miért táncol Korpás Éva és Lakatos Ró­bert zenéjére Lili lányuk? Mindez kiderül az Etnoklubban! (ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom