Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-07 / 206. szám, kedd
2010. szeptember 7., kedd 11. oldal Az MKP Országos Etikai Bizottságának elnöke függetlenként indul Galántán a polgármesteri posztért Támogatott és tűrt jelöltek Galánta. A városban is körvonalazódik, ki indul november végén a polgár- mesteri székért. Egyelőre még kérdéses ugyan, hogy Alexander Mézes, Galánta jelenlegi vezetője ringbe száll-e, viszont két jelölt neve már ismert. JUHOS MELINDA A hatvanegy éves Alexander Mézes, akinek eddig két választás alkalmával szavaztak bizalmat a lakosok, lapunk megkeresésére csak annyit mondott, még nem döntötte el, indul-e. Az SDKÚ-DS múlt héten már a sajtóban is nyilvánosságra hozta, hogy Galántán parlamenti képviselőjüket, Zoltán Horváthot indítják a helyhatósági választásokon, a jelölt az MKP támogatását is élvezi. Horváth Miklós, az MKP galántai helyi szervezetének alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a tavaly áprilisban a Magyar Koalíció Pártja és az SDKÚ-DS galántai szervezete által aláírt együttműködési szerződésben már megállapodtak arról, hogy a legközelebbi helyi önkormányzati választásokon közösen indítanak polgármester-jelöltet. „Azt, hogy közösjelöltet indítunk, több ízben is megtárgyaltuk a tagsággal és az elnökséggel is. Nyilvánosan senkinek sem volt ellenvetése, most viszont már hallani utólagos kifogásokat” - mondta el Horváth Miklós. Pallya Gábor, az MKP Országos Etikai Bizottságának elnöke függetlenként indul a választásokon. Pallya már megkezdte az induláshoz szükséges aláírások összegyűjtését is. „Az MKP úgy döntött, annak ellenére, hogy van MKP- tag, aki vállalná a megmérettetést, inkább az SDKÜ-s jelöltet támogatja. Az MKP helyi szervezetében nem is volt téma, szeret- ne-e valaki indulni vagy sem, az volt az elképzelés, hogy az SDKÚ jelöltjét fogják támogatni. Egyelőre független jelöltként indulok, még nem tudom, mi lesz a párttagságommal, az etikai bizottság elnöki posztjáról lemondok” - nyilatkozta érdeklődésünkre Pallya Gábor. Horváth Miklós szerint az országos etikai bizottság elnökének az alapszabály értelmében tudnia kellene, mivel jár az, ha a tagság tudta nélkül, függetlenként indul. „A tagság támogatta az SDKÚ és az MKP közös jelöltjét, a tagság és az elnökség tudott az összes lépésről, ha egyesek azt állítják, hogy nem voltak tisztában ezekkel a döntésekkel, akkor ezt önérdekből teszik. Amennyiben a tagság egyetért egyes tagok tagságának felfüggesztésével, akik függetlenként kívánnak indulni, akkor ez rendjén van, hiszen már több esetben is megtörtént. Viszont ha a tagság tudta nélkül indul valaki, akkor a tág már eleve nem élvezheti a tagság bizalmát. Mi hivatalosan nem kaptunk értesítést arról, hogy Pallya Gábor jelölteti magát. Jogában áll indulni, de a párttagságát tisztáznia kellene” - értékelte a kialakult helyzetet Horváth Miklós. Csady Zsuzsától, a Híd galántai járási elnökétől megtudtuk, hogy a párt járási vezetése még nem döntött arról, önálló jelöltet indít-e a helyhatósági választásokon, vagy támogatja valamelyik indulót. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Rosszul mért - két évet kap Ekecs. Csalás elkövetésével gyanúsítja a rendőrség azt az 56 éves ekecsi nőt, aki a szövetkezet alkalmazottjaként 2008-ban úgy értékesített 64 bikaborjút, hogy szándékosan „letagadott” a súlyukból néhány kilót. Az eladás, illetve az elszámolás során 1129 kg élősúlyt sikerült így elcsalnia, amivel egykori munkáltatójának 2 248 euró kárt okozott. Tettéért az asszony két év szabadságvesztésre ítélhető, (la) Rendőrkézen a rablóbanda Nagymegyer. Tettestársként elkövetett rablásért kell felelnie egy 50 éves nagymegyeri nőnek, valamint két, 49 és 30 éves társának. A háromfős társaság augusztus elején a Vasút utcában támadt a sértettre, akitől 150 euró készpénzt zsákmányolt. A bíróság fejenként háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki rájuk, (la) Hamis aláírással jutott kártyához Dunaszerdahely. Elektronikus fizetőeszközzel elkövetett visszaélésért kell felelnie annak a 29 éves dunaszerdahelyi nőnek, aki a károsult tudta nélkül igényelt hitelkártyát - oly módon, hogy meghamisította a sértett aláírását a szerződésen. A visszaélés által okozott kár 450 eurót tesz ki; a tettes egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, (la) Nagyrészt fogékony közönség fogadta a művészeket a főtéren, a korzón és a piactéren, izgalmas volt a magyar, szlovák és angol nyelven zajló kommunikáció A rendőrség is ráharapott a köztéri művészetre Érsekújvárban SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Hét év szünet után az utcákra és a terekre tért vissza a Transart Communication 2010 fesztivál, amely a performansz mellett a köztéri művészetet hozta közelebb a közönséghez. A város főterét pénteken és szombaton délután, a piacteret pedig a szombat reggeli forgatagban lepték el a hazai és a külföldi művészek. A fesztivál résztvevőit, köztük Németh Ilona művészt pénteken, röviddel a főtéri megnyitó után állami rendőrök igazoltatták. Miután megtudták, hogy engedélyezett rendezvényről, köztéri művészetet népszerűsítő fesztiválról van szó, és megismerkedtek a részletes programmal, a rendőrök elhagyták a terepet. A városi rendőrök néhány percre rá szálltak ki a helyszínre, ók lakossági bejelentés miatt jöttek „rendet rakni”, néhány érsekújvári lakosnak ugyanis Németh Ilona és a hatósági közeg (Csupor! István felvétele) nem tetszett, ami a főtéren zajlik. Az egyik asszony szeméremsértőnek tartotta, hogy a burmai művész sportnadrágban kocogott át a főtéren, mások provokációnak tartották a többnyelvű táblákat. Rövid magyarázat után már a városi rendőrök sem nehezteltek Juhász R. Józsefre, aki búvárfelszerelésben bemerészkedett a szökő- kútba. A magyar, szlovák és angol nyelven zajló kommunikáció a járókelők, árusok, vásárlók és művészek között izgalmas és élvezetes volt. A burmai (Myanmar) Nyan Lin Htet, vagy a korábbi fesztiválok állandó vendégei, Szűcs Enikő és Szombathy Bálint nagy sikert arattak a fesztiválon, mindhárman a város főterén tolmácsolták mondanivalójukat a járókelőknek. Vonzotta a közönséget Kovács István piactéri performansza, aki lefoglalt egy standot, ahol szalagragasztóval tekerte be a fejét, így készültek sorra az arcáról mintázott, egyforma maszkok „eladásra”. Figyelemre méltó volt Jaro Košš és Kovács István közös performansza a város főterén, a művészek egyfajta közép-európai kulturális övezet hoztak létre a postahivatallal szembeni parkban: Košš öltözéke a szlovák, Kovácsé a magyar zászló volt, a két szomszéd gyűlölködve tekingetett át egymás portájára a fák közé kifeszített a jelképes kerítésen.Előadásuk gerincét a szlovák-magyar kapcsolatok képezték, az egyik talicskában magyar, a másikban szlovák anyaföld volt, a két férfi végül elindult a főtér irányába, ahol éppen egy lakodalmas menet vonult. Kemény küzdelem zajlott köztük, végül a két ta- licskányi földet egymásra szórták, és játszani kezdtek a rögökkel. A szájukban hozott gabonaszemeket elültették, és a szlovák-magyar megbékélés cserepeit odaajándékozták a közönségnek. Háztartásonként évente 9 kg papírhulladék-többlet keletkezik, kiterjedt erdőségeket kímélhetnénk meg, ha a reklámanyagokat kizárólag a világhálón terjesztenék Reklám a háznál - öröm a háznál? KOVÁCS ANDREA Dunaszerdahely. A Föld Barátai környezetvédelmi szervezet felmérése szerint a postaládákba bedobott szórólapoknak, reklámanyagnak kevesen örülnek, a megkérdezettek 50-70 százaléka azonnal a szemétbe dobja ezeket. A kutatásból kiderül az is, hogy háztartásonként évente kilenc kilogramm papírhulladék-többlet keletkezik emiatt. A disztribúciós folyamat egyszerű: a szórólapok általában pozsonyi nyomdákból érkeznek, majd szétosztják őket az egyes járási megbízottak között. Tőlük kerülnek a terjesztőkhöz. Ők többnyire diákok vagy idénymunkások, akik a munka csekélyke bérével egészítik ki havi jövedelmüket. A családi házaknál könnyen megy a terjesztés, a panelházaknál azonban gyakran meggyűlik a bajuk. A bejárati ajtókat zárják, így kénytelenek addig nyomni a csengőket, míg valaki ki nem nyit nekik. „Ha nem tudok gyorsan odaérni a kaputelefonhoz, a szórólap- terjesztők addig nyomják a csengőt, míg be nem engedem őket” - panaszolta egy idősebb dunaszerdahelyi lakos. A fiatalok szerint kell a reklám, de a kevesebb ez esetben talán többet nyújtana. „A kihordókat egyértelműen a bevétel motiválja - mondja egy fiatalabb olvasó -, sok barátom így tartja el magát. A megjelenő reklámújságok egyébként hasznosak, de el kellene gondolkodni azon, hogy összevont hirdetési lapként adnák ki őket. így papírt, időt és pénzt takarítanának meg.” A háztartásbeli nők kedvelik az ilyen küldeményeket, hiszen általuk tudják összehasonlítani az üzletek kínálatát, hogy kiválaszthassák a legkedvezőbbet. A járási székhely több lakótelepén gondot okoz, hogy a kihordók a bejárati ajtók lépcsőire dobják a reklámanyagot. A „terjesztést” így sok esetbén a szél oldja meg, röplapokkal borítva be a széles környéket. Kreatív megoldásban pedig nincs hiány; a lépcsőházak bejáratában elhelyezett kartondobozzal elejét lehet venni annak, hogy a postai küldemények a reklámújságok miatt ne férjenek el a postaládában. Egy másik, radikálisabb megoldás a „Nem kérek reklámanyagot!” matrica elhelyezése a postaládán vagy bejárati ajtón. így egy csapásra megszabadulhatunk a tolakodó üzleti ajánlatoktól. Ha mégsem így történne, lépjünk kapcsolatba az érintett kereskedővel vagy lapterjesztővel, hiszen jogunkban áll panaszt emelni. Környezetvédelmi szempontból persze az lenne a legkedvezőbb, ha a szórólapokat a világhálón terjesztenék; ezzel nem kevés fát kímélnénk meg, s a nem kért reklámot is egyszerűbben eltüntethetnénk egy gombnyomással. Még kényelmesebb a dolog, ha beszer- zünk egyjó minőségű spamszűrőt. Hazai és határon túli polgári társulások már próbálkoztak azzal, hogy a törvényhozókat rábírják: vessenek ki nagyobb adót a szóró- lapteijesztésben élen járó multinacionális cégekre. Sajnos valamennyi ilyen kezdeményezés zsákutcába futott; úgy tűnik, az erdők és a magánélet védelménél léteznek magasabb érdekek. Ha kérjük, ha nem... (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
