Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-06 / 205. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com A brünni Grafikai Design Nemzetközi Biennále Kortárs szürrealista design POSTA ÁKOS ISTVÁN Brünn. A Brünni Grafikai De­sign Nemzetközi Biennáléja (Mezinárodní bienále grafického designu Brno) a világ legrégebbi ilyen jellegű rendezvénye, 1963-ban alapították. A Moravská Galerie által immár 24. alkalom­mal megrendezett eseménysoro­zat ezúttal a fő hangsúlyt a plakátművészetre, a vállalati de­signra helyezi. Az október 24-éig látogatható kiállítások közül különösen érde­kes a szürrealista plakátművé­szetet bemutató tárlat, amelyen Európa mellett Ázsia kortárs szür­realista plakátjaiból láthatnak néhányat az érdeklődők. A bien­nále kiállításai a Moravská Gale­rie belvárosi palotáiban kaptak helyet (Pražákúv palác - Husova 18; Uméleckoprűmyslové múze­um - Husova 14; Místodržitelský palác - Moravské námestí la). A biennále díjazottjai közt sze­repel több cseh (Petr Bosák, Ro­bert Jansa, Rostislav Vanék, Kvéta Pacovská) és svájci (Ralph Schrai- vogel, Cornel Windlin) művészen kívül egy német grafikai iroda (Cyan), valamint egy japán (Yu­Chrts Market Kbmhied vom Win® 12.3. — 29.6. ©S Munomn int Gestaltung üüric&í Ralph Schraivogel fődíjas plakátja (Fotó: Moravská Galerie - archívum) miko Yasuda) művész is. A kiállí­táson összesen 32 ország 181 művésze képviselteti magát, 600 kiállítási tárggyal. RÖVIDEN Boris Sirka a Löffler Múzeumban Kassa. Boris Sirka fiatal szlovák képzőművész alkotásaiból nyí­lik kiállítás holnap (szeptember 7.) 16.30-kor a Löffler Múzeum­ban. Boris Sirka 1981-ban született Sninán, képzőművészeti ta­nulmányait Kassán és Prágában folytatta. Aenima című kiállítása október 10-ig látogatható, (ú) Duba Gyula a Múzeumi Szalonban Pozsony. Duba Gyula író, nyugalmazott szerkesztő lesz a ven­dége a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozata, a Múzeumi Szalon pozsonyi est­jének 2010. szeptember 8-án, szerdán, 17 órakor a Brámer-kúri- ában. Az est folyamán a Bódva Stúdió Ahonnan elindultam című, a József Attila-díjas íróról készült portréfilm kerül vetítésre. Az írót eseményekben, fordulatokban gazdag életéről, pályafutásá­ról a rendezvénysorozat házigazdája, Miklósi Péter publicista faggatja, (mkm) Az Európai Amatőr Színjátszók Fesztiválján járt a Losonci Kármán József Színház Csehországban is értették A peront Kétszer adták elő az Európai Amatőr Színjátszók Fesztiválján A peront a losonci színjátszók Csák István és Erdélyi Gábor A peron egy jelenetében (Berta Mátyásfelvételei) Miloš Karásek Csehország­ban sem látta A peron című drámájának losonci elő­adását. Pedig négyszer ké­szült rá a Franciaország­ban élő író. „Tavaly Turóc- szentmártonban, a Scénic­ká žatva fesztiválon olyan pozitívan fogadta a zsűri a produkciónkat, hogy a fő­díjas lőcsei előadás mellett javasolta Közép-Európa ta­lán legnagyobb amatőr színjátszófesztiváljára, Hronovba” - mondta Csák István, a Losonci Kármán József Színház vezetője. SZÉL JÁNOS Márciusban kapták kézhez a se­regszemlére szóló hivatalos meg­hívást a losonciak. Nagyon örül­tek, hogy nemcsak a szlovákiai magyar amatőr színjátszást képvi­selhetik a Jiráskűv Hronov kereté­ben megrendezett Európai Amatőr Színjátszók Fesztiválján, hanem Losoncot és Szlovákiát is, a lőcsei színjátszók mellett. Csák Istvánnal és Erdélyi Gáborral, a csoport egyik tagjával beszélgettünk. A hronovi volt A peron kilen­cedik előadása. Ritkán játsszák ezt a produkciót. Csák István: Színjátszóverse­nyekre vittük a darabot, vannak még fesztiválok, ahová készülünk. Magunk is meglepődtünk, hogy Hronov előtt elég volt két hetet próbálnunk, és visszahoztuk a premier előtti állapotba. Nem tartottak a nyelvi akadá­lyoktól? Csák István: Turócszetmárton- ban, a Scénická žatva fesztiválon is magyarul ment az előadás. Az ot­tani zsűri úgy vélekedett, nincs nyelvi akadálya annak a színészi játéknak, amit az előadás során mutatunk a közönségnek. Ezt igazolja Jan Cisár kritikus is, aki a Jiráskűv Hronov feszti­vál lapjában azt írta az előadá­sukról, hogy ugyan nem tud magyarul, de a Kármán József Színház nyelvét mégis megér­tette, mert a színház a szí­nésszel kezdődik és végződik. Csák István: Örültünk, hogy a nemzetközi zsűri megerősített bennünket: van értelme annak a színházi útnak, amit huszonegy éve járunk, és érdemes folytatni. Erdélyi Gábor: A zsűritagok végre az előadásról beszéltek, nem pedig a darabról, mint azt egy-két színjátszófesztiválon tet­ték a szakemberek. Az áll a fesztiválújságban, hogy néhányan felálltak, és kimentek A peron előadásáról. Csák István: Igen, a cikk szer­zője elnézést kért tőlünk. Azt írja, ez nem volt szép dolog, főleg, hogy zajosan távoztak. Bennün­ket nem zavart. Mi azért men­tünk Csehországba, hogy játsz­szunk. Gond nélkül folytattuk az előadást. A hatalmas taps és utá­na a szakma gratulációi bőven kárpótoltak bennünket azért a kis intermezzóért. Hogyan képzeljük el a feszti­vált, melynek nyolc napja alatt 320 résztvevőtől 29 előadást láthatott a közönség? Erdélyi Gábor: Az újonnan érkezőket a színház előtt fogad­ták. Felállították az egész cso­portot a lépcsőkre, megjelentek a szerevezők és az alpolgármes­ter, mindegyikünket külön kö­szöntöttek. Azután minden tár­sulatnak volt egy felelőse, aki valamennyi kívánságunkat tel­jesítette. A csoportok három napig élvezték a fesztivál ven­dégszeretetét. Csák István: Valamennyi társu­latnak kétszer kellett előadni a produkcióját egy 420 férőhelyes színházban, amelynek a nézőtere mindkét alkalommal megtelt. Jó érzés volt, hogy fiatalok, idősek, szakmabeliek, érdeklődők dőltek a színházba. És tömeg előtt zaj­lott valamennyi kísérőrendez­vény is. A szervezők mondták, hogy a nézők már két-három hó­nappal a fesztivál előtt rendelnek jegyet az előadásokra. Visszatérve az európai ama­tőr színjátszók fesztiváljáról, mi vár a Kármán József Szín­házra ősszel? Csák István: Sok fellépés. Öt előadásunk van műsoron. Újabb darabot nem próbálunk. Ben­nünket is elért a gazdasági vál­ság, előbb pénzt kell szereznünk. Vladimír Sadílek, A peron rendezője nem bombázza önö­ket újabb ötleteivel? Csák István: Vlado egy kicsit belefáradt a rendezői munkába. Maga említette, hogy ez volt az utolsó előadás, amiben újat tu­dott adni nekünk. Természetesen tanácsadóként továbbra is segít majd bennünket a háttérből. Toy Story 3 - e Pixar-gyöngyszem trilógiává dagadt, ugyanakkor egy fejezetet is lezárt a stúdió történetében Szökés az óvodából KASZÁS DÁVID Az éjjeli lámpa társulatának egyetlen folytatást megért pro­dukciójához van szerencsénk. A mozi születésének századik évfor­dulóján piacra dobott felvezető részt - mely az első teljesen számí­tógéppel kreált egész estés film - 1999-ben követte a kettes számú Játékháború. A stúdió nem kap­kodta el a záródarab (?) felmuta­tását, csak a forgatókönyvvel két és fél évig bajlódtak, Michael Arndt (A család kicsi kincse) közreműködésével. Időközben sorra születtek a ma­kulátlan CGI-filmecskék (WALL-E, Fel!), míg a széria betetőzésének munkálatai folytak. Csiszolgatták, foltozgatták, finomítgatták az el­képzeléseket, az évek során fel­halmozódott ötleteket, hogy méltó búcsút vegyenek (átmenetileg?) Woody és Buzz Lightyear kaland­jaitól. Sikerült. A westernnyitány rögtön erről tanúskodik, majd Andy Davis fan­táziavilágából kilépve láthatjuk, amint a kompánia mellékvágányra kerül, gazdájuk ugyanis egyetem­re készül. A dobozolás után, némi kavarodást követően a padlás he­lyett az utcára kerülnek, ahonnan már nincs visszatérés. A szemét­domb helyett a közeli óvoda felé veszik az irányt, ahol a játszótér s a gyerekek sokaságának illúziója el­vakítja a társaságot. A cowboy (akit gazdája vinne magával) hiá­ba terelné vissza bajtársait, az új ismerősök - élükön a színes-sza­gos macival - negédes fogadtatása marasztalásra bírja őket. A vendégszeretet csak átmene­ti, mivel kiderül, a lurkók nem kímélik a játékokat, a régi szerek vezérkara pedig despota módsze­rekkel terrorizálja a bentlakókat. A társaság megszervezi a nagy szökést! S innen már elég nehéz követni a temérdek utalást, kiszó­lást, sejtetést... Az alkotók ko­rábbi Pixar-művek képkockáit elevenítik fel, filmklasszikusokat idéznek meg, leróják tiszteletü­ket Hayao Miyazaki előtt, s mi, nézők kiszúrhatjuk a gomba- fejűeket (The Beatles), vagy Igor Stravinsky munkásságának ke­resztmetszetébe nyerhetünk be­tekintést, esetleg gyarapíthatjuk földrajzi ismereteinket. Húsvéti tojás bőven akad! Rakat szemét vagy a gyerekkor kincsei? Mintegy háromszáz karakter bi­zonyítja, az év egyik legnagyobb durranására nyertünk bebocsá­tást. Az őrszem-majom elmebeteg figurája, a hintázó-végrehajtó- egyszemű óriásbaba alakja, a bá­natos bohóc balladája, Buzz pál- fordulása és spanyol percei vagy egy galamb harca a kukoricale­pénnyel fergeteges képsorokat produkál. A menekülést legtöbb­jük át is éli - az egyik vagy a másik oldalon -, ezeket az epizódokat több börtön-mozi is motiválta. Mindezt Randy Newman fület csiklandozó témái ölelik fel. A mozifilmet a hagyomány szerint egy rövidfilm előzi meg. Az Éjjel és Nappal hatpercnyi elő­játéka sem okozhat csalódást! A Pixar University nebulói az IMAX segítségével tennék teljesebbé a szórakozást, melynél sokkal ör- vendetesebb tény, hogy a Verdák (Képarchívum és a Szörny Rt. folytatását is elké­szítik. A milliárdos bevétel őket igazolja. A Játékháborúra immár pecsét került, a zárófejezettel egy kor­szakot is reteszelnek, hisz a nagy­főnök John Lasseter szerint „a Toy Story mindig is rólunk szólt”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom