Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-29 / 224. szám, szerda

www.ujszo.com UJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 29. Karrier - hirdetés 17 A munkahelyi wellness-programok csökkentik a hiányzásokat és növelik a termelékenységet, a kreativitást A munkahely és az egészséges élet Szív és szeretet. A szeretet ugyan nem munkahelyi kategória, azonban az egészséges szív már fontos lehet a mun­kaadók szempontjából. (ČTK-felvétel) A megkérdezett dolgozók egyharmada úgy látja, munkahelyük akadályozza őket abban, hogy egészsé­ges életmódot éljenek - de­rült ki abból a kutatásból, melyet a Szív Világszövet­ség készíttetett. Annak el­lenére, hogy a munkaválla­lók túlnyomó többsége (91%) úgy véli, munkaadó­ja feladata, hogy egészsé­ges munkahelyi környeze­tet teremtsen, közel egy- harmaduk (32%) úgy érzi, munkahelye valójában akadályozza őt abban, hogy egészséges életmódot folytasson. ÖSSZEFOGLALÓ „A felmérés eredménye azt mutatja, hogy összefüggés van a konkrét ágazatok és a munkahe­lyi wellness kezdeményezések­ben való részvétel szintje, vagyis a szívbarát, egészséges életmód érdekében tett lépések között” - állítja Kathryn Taubert, a Szív Vi­lágszövetség vezető tudományos igazgatója: „Tekintve, hogy az ébren töltött idejük több mint fe­lét sokan munkával töltik, a mun­kahely ideális környezet lehet ah­hoz, hogy magatartásbeli válto­zásokat előidézve csökkentsük a szív- és érrendszeri megbetege­dések kockázatát.” Az eredmé­nyeket a Szív Világnapja előtt hozták nyilvánosságra, ez az ese­mény a Szív Világszövetség által indított legnagyobb, a szívbeteg­ségekhez és a stroke-hoz kapcso­lódó, globális kampány. A szív- és érrendszeri betegsé­gek minden évben mintegy 17,1 millió ember életét követelik, pe­dig az esetek többségében a szív- betegség és a stroke megelőz­hető. A Szív Világnapján (2010. szeptember 26-án) a Szív Világ- szövetség és a Világgazdasági Fó­rum arra ösztönzi a munkaadó­kat és a munkavállalókat, hogy munkahelyi wellness-progra- mokkal mozdítsák elő munkahe­lyük szívbarát jellegét. Az ilyen programok arra ösztönzik a mun­kavállalókat, hogy változtassa­nak magatartásukon, például úgy, hogy edzőterembe beirat­kozva vagy „bringázz a munká­ba” programokkal népszerűsít­sék a testmozgást, vagy füstmen­tes munkahelyeket létrehozva és leszokási programok indításával arra sarkallják a dolgozókat, hogy hagyják abba a dohányzást. „Azon túlmenően, hogy a mun­kaadók is felelősek dolgozóik egészségéért, az ő szempontjuk­ból is előnyös, ha munkahelyi wellness-programokat vezetnek be, mert ezek, mint kiderült, csökkentik a hiányzásokat, a munkaerő-fluktuációt, és növelik a termelékenységet, a kreativi­tást és az innovációt” - állítja Oli­vier Raynaud, a Világgazdasági Fórum Globális egészség és egészséges iparágak szektorának vezető igazgatója. A felmérés In­dia, Mexikó, Lengyelország és Portugália 5 iparágában dolgo­zók válaszait összegezte. A Szív Világszövetség munkavállalói fel­mérése arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek közül: ♦ a felsőfokú végzettséggel ren­delkező üzleti munkavállalók (például ügyvédek és könyvelők) más ágazatok alkalmazottaihoz viszonyítva többen állították, hogy munkaadójánál öt vagy hat munkahelyi wellness-program és kezdeményezés működik (pl. do­hányzásról leszoktató progra­mok vagy gyalogolj a munkába napok). ♦ a kormányzati és állami szek­torban dolgozók (pl. az egészség- ügyi szakemberek vagy oktatók) és a felsőfokú végzettséggel ren­delkező üzletemberek (például ügyvédek és könyvelők) a gyár- tó/gépészeti ágazatban (pl. ke­reskedelem és forgalmazás) dol­gozóknál nagyobb arányban tesz­nek négy intézkedést a szívbarát életmód érdekében (pl. legalább hetente' háromszor testmozgást végeznek, vagy nem dohányoz­nak.) „Reméljük, ez a nap arra ösztönzi az embereket, hogy a munkahelyükön is megelőző in­tézkedéseket tegyenek a szív- és érrendszeri betegségek kockáza­tának csökkentésére” - hívta fel a figyelmet Pekka Puska pro­fesszor, a Szív Világszövetség el­nöke. (HazPat) A válság miatt feleslegessé vált munkavállalók elbocsátásakor főleg az üzleti szempontok számítanak A legfontosabb az adott pozíció szükségessége ÖSSZEFOGLALÓ A magyarországi nagyvállalatok 68 százaléka kizárólag üzleti szempontokat vett figyelembe a válság miatt feleslegessé vált mun­kavállalók elbocsátásakor, míg 32 százalék egyéb, például szociális szempontokat is mérlegelt a cso­portos létszámleépítésnél - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. fel­méréséből. Nálunk is hasonló a helyzet, ezért érdemes megismer­kedni a magyarországi tapasztala­tokkal. A GKI több mint száz, 500- nál több munkavállalót foglalkoz­tató nagyvállalatot kérdezett meg az idén a munkavállalókról való gondoskodás gyakorlatáról, a vá­laszadó cégek összesen 76,3 ezer embert foglalkoztattak. Az adat­bázisból kiszűrték az állami cége­ket, a leányvállalatokat, illetve azokat a vállalatokat is, amelyek ágazati szempontból biztosan nem terveztek csoportos elbocsátást. Bank Dénes, a GKI kutatásve­zetője elmondta: a mérlegelt üz­leti szempontok között a legfon­tosabbak az adott pozíció szük­ségessége, az egyéni teljesít­mény és hatékonyság, valamint a munkaviszony megszüntetésé­nek teljes költsége - például az elveszített betaníttatási költség, a végkielégítés mértéke - voltak. Ezek alapján a cégek jellemzően a határozott idejű, rövid távú munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat bocsátották el, miközben a vállalatok a rugal­masság miatt egyre inkább épp ezt a foglalkoztatási formát pre­ferálják. Hozzáfűzte: jellemző volt, hogy a cégek leépítéskor in­kább azok közül választottak, akik közel voltak a nyugdíjkor­határhoz, és a vállalatok többsé­ge ezt a kiválasztási gyakorlatot egyben a szociális szempontok érvényesülésének tekintette, nem számolva azzal, hogy e korcso­port újraelhelyezkedési esélyei az átlagosnál lényegesen rossz­abbak. Azoknál a cégeknél, ahol az el­bocsátások során nemcsak az üz­leti szempontokat vették figye­lembe, ott a vállalatok általában más területeken is törekedtek tár­sadalmilag felelősek lenni. Ezek a cégek leépítéskor a teljesítmény mellett a családi körülményeket, az újraelhelyezkedés esélyeit, az eltartott gyermekek számát, és a család szociális körülményeit is mérlegelték. A GKI felméréséből kiderül az is, hogy a válaszadó vállalatok kö­zel fele rendelkezett információ­val arról, hogy elbocsátott dolgo­zói el tudtak-e helyezkedni, 38 százaléka pedig valamilyen for­mában segítette is egykori munka- vállalóit. A cégek elsősorban a he­lyi munkaügyi központ, valamint a környékbeli cégek bevonásával próbáltak munkahelyet keresni, de voltak olyanok is, akik fejvadá­szokkal, munkaerő-közvetítőkkel konzultáltak. Bank Dénes szerint a recesszió miatt állásukat elvesztők nagy va­lószínűséggel újra munkába tud­nak állni, ugyanakkor továbbra is kedvezőtlenek maradnak az elhe­lyezkedési esélyek az aprófalvas, elöregedő és egyébként is nagy munkanélküliséggel rendelkező térségekben. A szakértő szerint ezeken a területeken többek kö­zött a speciális közfoglalkoztató projektek teremthetnek állásle­hetőségeket, különösen a népes­ség öregedésével összefüggő szo­ciális, egészségügyi és egyéb sze­mélyi szolgáltatások területén. Emellett a mezőgazdaság is nagy felvevő lehet, amennyiben sikerül az olyan munkaigényesebb ter­melések felé elmozdulni, mint például a biogazdálkodás, a zöld­ség- és gyümölcstermelés, illetve feldolgozás. (NapiG.) Ha allergiás a kolléga: neki se, vele se könnyű Rontja a munka színvonalát ÖSSZEFOGLALÓ Az általános ingerlékenység, tü­relmetlenség munkahelyi konflik­tusokhoz is vezet. Az allergia az im­munrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egészsé­ges egyéneknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Hogyan mutatkozik meg az allergia a munkahelyen? Az allergia a kelle­metlen tüneteknek köszönhetően, nagymértékben befolyásolja a min­dennapjainkat, és ez alól a munka sem jelent kivételt. A tünetek meg­terhelik a beteg idegrendszert és komoly hatással vannak a hangu­latra és a pszichés állapotra, így a mindennapi tevékenységek végzé­sére, a betegek életminőségére is. A tünetek kínzó volta állandó inger­lést jelent a testre, ezen belül az idegrendszerre, így a napközbeni teljesítmény, a koncentráció és a fi- gyelmi teljesítmény is romlik. Az ál­talános ingerlékenység, türelmet­lenség a munkahelyi teljesítmény romlásához, kiesett munkanapok­hoz vezethet, amely mind a mun­káltató, mind a munkavállaló szá­mára komoly problémát jelent - mondta Dr. Gálffy Gabriella pulmo- nológus, allergológus. Az allergia szellemi teljesítőké­pességünkre mért hatása mellett fontos továbbá a munkakörnyezet hatása a mindennapokra, súlyos esetben akár felléphet a foglalkozá­si allergia lehetősége is, - például abban az esetben, ha egy kozmeti­kus, fodrász allergizáló vegyszerek­kel, festékanyagokkal dolgozik együtt, vagy egy péknél lisztérzé­kenység alakul ki, - előfordulhat, hogy szakmát kell változtatnia. Az ilyen típusú allergiát még gyógy­szeres kúrával sem lehet minden esetben kezelni. Ha irodában dol­gozunk, elég lehet egy poratkától hemzsegő padlószőnyeg, egy lég­kondicionáló berendezés, vagy egy nyitott ablak ahhoz, hogy növelje az allergiás tünetek okozta kelle­metlenségeket. Az általános inger­lékenység munkahelyi konfliktu­sokhoz is vezet, ezen csak együtt segíthetünk. A munkahelyen jog­gal várják el a munkatársaktól a ki­tartó figyelmet, és a magas teljesít­ményt. Az allergiás beteg hosszú hetekig is küzd a tünetekkel, és an­nak másodlagos hatásaival, a lany­huló teljesítmény pedig hetekig már nem igazán tolerálható. A va­lódi hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek segítségével azonban eredményesen léphetünk fel a kín­zó panaszok ellen, a tünetek csök­kentésével a teljesítmény, az elvi- selhetőség is javul, (weborvos) Változatos formákat ölt a munkahelyi mobbing A nők többször terrorizálnak ÖSSZEFOGLALÓ A mobbing jelenségnek egy tipi­kus formája a kiközösítés, kirekesz­tés, egyes munkatársak kikészítése. A kutatások szerint 55 %-ban verti­kális, 45 %-ban pedig horizontális a mobbing. Vertikális mobbingról be­szélünk, mikor a felettes az egyik alárendelt munkatársát bántal­mazza, az esetek másik részében az alkalmazottak egymást készítik ki Természetesen előfordulhat, hogy egyes emberek habitusából adó­dóan hajlamosak egy-egy munka­társukat bűnbaknak kikiáltani. Ilyen helyzetekben az adott sze­mély kilátástalanságában, elkese­redettségében kezd el bűnbakot ke­resni helyzetéért. Az emiatt kiala­kult helyzetek következményei a munkacsoportra és az egyénre el­térően, de mindenképpen negatív hányba hatnak. Ha az elnyomást nem sikerül rögtön megszüntetni, hosszabb távú orvosi és pszicholó­giai kezelés is szükségessé válhat. A magas színvonalú vezetés esetén kevésbé érzik a dolgozók magukat kiszolgáltatottnak, kevesebb a hát­rányos megkülönböztetés. Sokféle fokozata van a munka­helyen kialakult rossz munkahelyi klímának. Kezdetben ez talán csak egy konfliktussal indul két személy között, ami tisztázatlan marad. Ha az egyik fél úgy érzi, hogy nem mondhatja el őszintén a vélemé­nyét, csendben hallgat a helyett, hogy szót emelne, már abból kiala­kulhatnak tartós támadások. Kuta­tások szerint a nőknek jobban megy a munkahelyi pszichoterrori- zálás. A nők hajlamosak arra, hogy egymás életét féltékenységből, irigységből, ellenszenvből tönkre­tegyék. Rafináltságuk, ötletgazdag­ságuk és a kikészítéshez használt eszköztáruk kimeríthetetlen. Bár a férfiak sem kivételek, főleg a nők azok, akik gyakran rosszindulattal fordulnak a munkatársuk felé egy új ruha, az ügyesen leadott kilók vagy féltékenység miatt, (bul.hu) ÁLLÁSAJÁNLAT _________ ♦ Asztalosműhely a dunaszerda- helyi járásban felvesz CNC-kezelőt és asztalosokat. Telefonszám: 0905/162 501. MR915905 Pannon-Work Slovakia nőket és férfiakat keres a komáromi (SZK) cipőgyárba azonnali bel­épéssel. A válogatás szeptem­ber 30-án, csütörtökön 9 órakor lesz a következő címen: Úrad práce, ul. Biskupa Királya 33, Komárno (Centrum ciel). Kap­csolatfelvétel: 0915/995 618. MR915967 ♦ Dunaszerdahelyi vállalat jogo­sítvánnyal rendelkező kommuni­katív üzletkötőt keres. További el­várások: PC, szlovák és magyar nyelv tökéletes ismerete, elektroni­kai és villamossági termékek isme­rete előnyt jelent. Fényképes ön­életrajzot a következő címre kérjük e-mail: süa4@maü.t-com.sk MR915906 ♦ Kőműveseket keresek. 0905/486 877, DS. MR915945 ♦ Fehérnemű gyártó cég győri központtal Szlovákia egész terü­letére területi képviselőt (dílert) keres. Elvárásaink: kiváló kom­munikációs készség, kereskedel­mi tapasztalat, nagyon jó szlo­vák- és magyarnyelv-tudás, gép­kocsivezetői tapasztalat, fényké­pes önéletrajz. Kínálatunk: fix fi­zetés + jutalékos fizetés, céges gépkocsi, mobil. E-mail: info@daisy-dessous.hu MR915800 ♦ Az építőiparban tevékenykedő Leid Slovakia Kft. marketingme­nedzsert keres. Tel.: 0903/217 349. MR915803 ♦ Szakképzett henteseket keresek magyarországi munkára. Magas kereseti lehetőséggel. 0036/20-363-7176. MR915813

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom