Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-29 / 224. szám, szerda

10 Kultúra UJSZO 2010. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Mexikó Inárritu filmjét nevezi Oscarra Mexikóváros. Mexikó Alejandro González Inárritu filmjét, a Biutiful című alkotást nevezi a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért versenyző művek mezőnyébe. A spanyol Javier Bar- dem főszereplésével készült filmet a cannes-i filmfesztivál közön­sége is láthatta. Inárritunak ez az első olyan munkája, amelyet Guillermo Arriaga forgatókönyvíró nélkül jegyez, a két alkotó útjai viharos körülmények között váltak külön. Alejandro González Inárritu a nemzetközileg legismertebb mexikói rendezők egyike, legutóbbi filmje, a Bábel 2007-ben több Oscar-jelölést is kapott, és első munkájával, a Korcs szerelmek című alkotással is versenyben volt a rangos díjért. Mexikói alkotók rendszeresen kapnak jelölést az Oscar-díj különböző kategóriáiban, Inárritu mellett Guillermo del Toro A Faun labirintusa című alkotása, valamint Carlos Carre­ra filmje, az Amaro atya bűne is versenyben volt korábban. (MTI) André Kertész retrospektív tárlata Párizs. A modern fotózás világhírű úttörőjének, André Kertész­nek (1894-1985) a műveiből nyílt minden eddiginél nagyobb sza­bású életmű-kiállítás hétfőn Párizsban. A XX. századi fotó- és videóművészet egyik legjelentősebb franciaországi kiállítóhelyén, a Tülériák kertjében található Jeu de Paume-ban a Budapesten született fotóművész halálának 25. évfordulója alkalmából állítot­ták össze a tárlatot, amely a Kertész-életműnek szentelt első ret­rospektív kiállítás Európában. A több mint háromszáz eredeti fel­vételből és korabeli dokumentumból összeállított gyűjtemény egyszerre követi nyomon Kertész életét Magyarországtól Párizson át - ahol 1925 és 1936 között élt, és a modern fotóművészet egyik legnagyobb mesterévé vált - az Egyesült Államokig, ahol több mint ötven évet töltött, valamint felöleli szakmai pályafutásának legfontosabb állomásait. (MTI) Sikeresnek értékelték a szervezők a MAFF 2010 elnevezésű zenés filmek fesztiválját, melyet első alkalommal rendeztek meg Pozsonyban. Ezért jövőre bővíteni szeretnék a programot részben a filmek számával, rész­ben a videoklipek szekcióval. Felvételünkön Peter Kováčik A nap felme­nőben című filmjének egyik kockája látható a Longital együttessel, amely élőben is fellépett a fesztiválon. (Fotó: MAFF) Kiállítást nyitnak Kass János rézkarcaiból Madách Irodalmi Napok ELŐZETES Alsósztregova. A Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma októ­ber 1-jén és 2-án rendezi meg Al- sósztregován a Madách Irodalmi Napokat. Pénteken, október 1-jén 10.30-kor nyitják meg a kétnapos rendezvényt. Ezt követően 11 órakor koszorúzást tartanak Ma­dách Imre sírjánál; ünnepi beszé­det Kovács László (Somoija) ta­nár mond, közreműködnek a so- morjai Madách Imre Gimnázium diákjai és az alsósztregovai alap­iskola tanulói. 12 órakor kiállítást nyitnak meg, mely Kass János ha­gyatékából 16 rézkarcot mutat be - Kass János ajándékát özvegye, Bánki Vera adja át. A művészt Miroslav Cipár (Pozsony) képző­művész méltatja. 13 órától előadások hangza­nak el annak apropóján, hogy százötven éve jelent meg nyom­tatásban a Tragédia; az előadá­sok a mű filozófiai hátteréről szólnak majd. Mészáros András egyetemi tanár előadásának tár­gya Madách és Borsody Miklós, Máté Zsuzsanna Madách-díjas egyetemi tanár pedig előadásá­ban Madách Tragédiájának filo­zofikus kérdéseivel foglalkozik. Közreműködnek: Kiss Szilvia és Gál Tamás színművészek. Október 2-án, szombaton szín­házi előadásokra várják az érdek­lődőket. 11 órakor kezdődik az al­sósztregovai gyermek-színjátszó- csoport így éltünk... - Jelenetek a Madách család életéből című elő­adása, ezt 12 órától a Nagykürtösi Népművelési Központ Človek v tichu Strehovského domova (A sztregovai ház csendjében) című bemutatója követi. A program ezek után a Nógrád megyei Csesztvén folytatódik: 15.10-től ének- és gitárkoncertet tartanak a római katolikus temp­lomban, majd 16.10-kor a Ma­dách Imre Emlékmúzeumban Ja- rábik Gabriella, a Szlovák Nemze­ti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója nyit­ja meg Az ember tragédiája Szlo­vákia színpadain című kiállítást. Ezután Madách Imre mellszobrá­nál a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola diákjai mutatnak be részleteket Madách-művéből A gép forog... címmel. Az ünnepség Madách Imre mellszobrának megkoszorúzásá­val ér véget. (tb) Október 8-9-én az ország egyik legprogresszívebb jazzrendezvényén sok zene várja az érdeklődőket Az improvizált zene fesztiválja Az Are you Free? improvi­zációs zenei fesztivál har­madik alkalommal várja az érdeklődőket 2010. októ­ber 8-9-én Dunaszerdahe- lyen, a Városi Művelődési Központban és az NFG klubban. Idén is igényes programmal. SZABADOS FERENC Szlovákia egyik legprogresszí­vebb jazzfesztiváljának fő prog­ramja 9-én, szombaton délután egykor kezdődik, amikor is a kör­nyék zenészei a magyarországi Dzsindzsa zenekar vezetésével ve­hetnek részt egy nemzetközi zenei workshopon a vmk-ban. A koncer­tek kora este hatkor kezdődnek, az ígéretesnek mutatkozó estén há­rom zenekar lép színpadra. A csehországi Projekt Z zené­jén fellelhetők a free jazz, a punk vagy akár a klasszikus zene stílus­jegyei is. Mondhatnánk, hogy kí­sérletező jazzmuzsika, amely szemben áll a tradicionális vagy a mainstream jazzel. Különös kelé­keik és zenei effektusaik termé­szetesen épülnek be a zenekar hangzásába, melynek vezetője a világszerte ismert gitáros, Petr Zelenka, mellette a szaxofonos Marcel Bárta, és a dobos Dano Šoltis tagja még a triónak. A 2005-ben alakult magyaror­szági Dzsindzsa zenéjére elsősor­ban a hatvanas évek Amerikájá­nak avantgárd jazzmuzsikusai voltak hatással, de fellelhetők benne a mainstream jazz, a nép­zene és a beat stílusjegyei is. A zenekarra talán a darabok spon­tán előadásmódja és a zenéből áradó frissesség a legjellemzőbb. A záró koncertet a világszerte elismert lengyel jazzszcéna egyik legérdekesebb, legkísérletezőbb formációja, a WOnka adja majd (Képarchívum) Tagjai a legjobb magyar zeneka­rokban játszanak, közös projekt­jük pedig a mai jazzélet egyik leg­izgalmasabb vállalkozása. A ze­nekar tagjai: Weisz Gábor - sza­xofonok, Hock Ernő - bőgő és G. Szabó Hunor - dobok. A záró koncertet a lengyel lOOnka (ejtsd: stonka) adja. A ka- towicei jazz trió tagjai a hagyomá­nyos akusztikus zenei formának próbálnak új zenei dimenziót adni az elektronika és a sajátos gitár­hang segítségével. A világszerte el­ismert lengyel jazzszcéna egyik legérdekesebb, legkísérletezőbb formációja. A jazz sok kísérletező­jével működtek már együtt, köztük az Are you Free? fesztiválon több­ször is megfordult Herb Robertson New York-i trombitással. A trió tagjai Törnek Les - gitár, Adam Stodolski - bőgő, Przemek Bo- rowiecki - dob, ütőhangszerek. A szélesebb közönséget célozza meg a fesztivál offprogramja. 8-án pénteken egy zenekar (Santa Di­ver) és egy DJ (Jazzcause) lép fel az NFG klubban, Soós László zenei témájú fotókiállításának megnyi­tója pedig 9-én, fél hatkor lesz a VMK épületében. Kultúrkomman- dóval pedig városszerte felbukkan majd a fesztivál ideje alatt a Guri- gongo Symposium. Az NFG-ben fellépő magyaror­szági Santa Diver zenéjére hatás­sal volt a jazz szabadsága, a techno minimalizmusa, a marokkói gna- wa transz-élménye, energiája, va­lamint a romantikus zenék érzé­kenysége. A zenei formáció tech­noid zenei felfogása és lüktetése, a jazzből és különböző népzenékből hozott dallamvilága ízig-vérig ak­tuális zenét eredményez. A szlovák Jazzcause alias Mari­an Michlo a zenei élet különböző területein mozog otthonosan, a métáitól kezdve a punkon, funkyn, old skool hip-hopon, electronic musicon át a jazzig és a klasszikus zenéig. Setjeiben a dubstep és a drum&bass mellett sokféle zenei stílus (nem csak elektronikus ze­ne) hallható. Sok zene várja tehát az érdeklő­dőket a szervező, a Na’conxypan Polgári Társulás jóvoltából. De va­jon lehet-e sok(k) a zenéből? A 20. századi magyar festészet egyik meghatározó egyéniségének kiállítása nyílik meg Esztergomban Picasso után jönnek Gadányi Jenő festményei GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Pablo Picasso alko­tásai után hamarosan Gadányi Je­nő festményeit csodálhatják meg az érdeklődők az Északi Kanonok­sor kiállítótermében. A bazilika szomszédságában ta­lálható kiállítóhelyiségnek már ál­landó törzsközönsége van. A visszatérő vendégeken kívül szak­mai körökben is elismerően nyi­latkoznak azokról a kollekciókról, amelyeket korábban csak Buda­pesten, illetve európai nagyváro­sokban láthattak a művészetked­velők. A szervezők állítása szerint korábban többen meglepődtek a nagyszabású táraitok láttán, vi­szont a Picasso-bemutató idején már sokan úgy érkeztek Eszter­gomba, mint a legnagyobb klasszi­kusokat bemutató kiállítások za­rándokhelyére. Esztergomban öt éve indult a klasszikus festőket bemutató kiál­lítássorozat. 2005-ben elsőként a spanyol szürrealista alkotó, Sal­vador Dali képeit láthatta a kö­zönség. 2008-ban Munkácsy Mi­hály képeiből összeállított kiállí­tás vonzotta a látogatókat, majd Francisco de Goya litográfiáiban gyönyörködhettek az esztergomi­ak és a városba látogatók. 2008-ban ünnepelte 75. szüle­tésnapját Vincze László festőmű­vész, aki 1956 után költözött Esz­tergomba. Életművét mutatatta be a tiszteletére megrendezett ki­állítás. Tavaly Marc Chagall alko­tásaiból nyűt tárlat Esztergom­ban. A francia géniuszt a magyar „barbár zseni”, Aba-Novák Vilmos kiállítása követte. Április 7-én az Esztergomban élő, 80. születés­napját ünneplő Andráskó Istvánt köszöntötte a város. Andráskót Pablo Picasso váltotta az Északi Kanonoksor kiállítótermében. Ez a kiállítás közel annyi látogatót vonzott, mint korábban a Chagall- vagy a Goya-tárlat. Gadányi Jenő budapesti festő­művész hagyatéka 1979-ben ke­rült Esztergom tulajdonába. A ké­szülő tárlat fő mentora Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója, a hagyatéki kollekció őrzője. Gadányi Jenő 1896-ban született. 1923-ban szerzett művészi és tanári diplomát. Mes­tere anyai nagybátyja, Vaszary Já­nos volt. Gadányi 1927-ben elju­tott Párizsba. A francia művészek és Vaszary színgazdagsága is ha­tott egyéni stílusának alakulására. Elsősorban tájképeket, csendéle­teket festett. Festményein szokat­lan álomvilág tükröződik. A 20. századi magyar festészet egyik meghatározó, mindvégig a maga útját járó egyénisége volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom