Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-22 / 218. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com Hlina szerint szomorú a koalíciós pártok döntése Vášáryovát támogatja a jobboldal Pozsonyban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Aláírta tegnap a jobboldali SDKÚ, SaS, KDH, Híd és OKS az önkormányzati koalíciós szerződést a közelgő választások előtt. A pártok több hónapos huzavona után végül megegyeztek, hogy az SDKÚ képviselőjét, Magda Vášáryová egykori színésznőt fogják támogatni Pozsony főpolgármesteri posztjára. Vášáryová ellenjelöltje a főváros Ligetfalu városrészének jelenlegi polgármestere, Milan Ftáčnik lesz, aki a Smer támogatásának ellenére is független jelöltnek tartja magát. A harmadik jelölt a közismert vállalkozó, polgári aktivista, Alojz Hlina. Becslések szerint a választások a fővárosban Vášáryová és Ftáčnik párharcáról szólnak majd azzal, hogy nagyobb esélye bizonyára a jobboldali jelöltnek lesz. A legkomolyabb vita a jelölt személyéről az SDKÚ és a KDH között folyt, a kereszténydemokraták ugyanis nem akarták támogatni Radičovát, akit Mikuláš Dzurinda pártja még júniusban mutatott be, mint a párt főpolgármester-jelöltjét. A KDH végül meghátrált, így már nincs lehetőség arra, hogy a párt jelöltje, Pozsony jelenlegi főpolgármestere, Andrej Ďurkovský újra megpályázza a posztot. Vášáryová mindeddig nem mutatta be programját, prioritásait is homály fedi. Hlina nagy félrelépésnek nevezte Vášáryová jelölését, s a tegnapi napot „pozsonyi fekete keddnek” nevezte. A jelölésen való megegyezést 1923 fekete kedd- jéhez, a gazdasági válság kitörésének napjához hasonlította. Ennek emlékére minden Pozsonyba vezető bekötőút szélén fekete zászlót akasztott ki. Meggyőződése, hogy a jobboldali jelöltnek nincs esélye megverni a fővárosban a baloldal által támogatott Ftáčnikot. Az aktivista azt üzente a jobboldalnak: hajlandó átértékelni indulási szándékát, ha a pártok visszavonják Vášáryová jelölését. (dem, SITA) Ma tárgyal a kormány az igazságügyi reformról Žitňanská enyhített módosító javaslatain UJ SZO-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Módosultak a tárcaközi egyeztetések után az igazságszolgáltatás megreformálását célzó törvényjavaslatok. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter tegnap bejelentette: a legfontosabb változások egyike az lesz, hogy a jövőben már nem az igazságügyi miniszter, vagy az igazságszolgáltatási tanács, hanem kizárólag a fegyelmi eljárásokat vezető taláros testületek dönthetnek majd a bírói tisztség ideiglenes felfüggesztéséről. Módosították azt a javaslatot is, hogy közjogi tisztség betöltése esetén a tisztség megszűnése után a bíró öt évig ne gyakorolhassa hivatását. Az új változat szerint ugyan ítélkezhetne, de öt évvel az említett tisztség megszűnése után nem lehetne bíróság elnöke vagy alelnöke. Ezzel azt akarják a jövőben elkerülni, hogy a miniszterből automatikusan a Legfelsőbb Bíróság elnöke lehessen, úgy, mint Štefan Harabin esetében. Mint ismeretes, a HZDS által jelölt tárcavezető egy évvel ezelőtt a végrehajtói hatalomból távozott a bírói hatalom élére. Harabin természetesen bírálja a módosításokat, mivel szerinte semmilyen változást sem hoznak, s egyeden bírósági eljárás felgyorsításához sem járulnak hozzá. A volt miniszter Žitňanskával ellentétben azt állítja, hogy a törvény- tervezetek olyan nagy hatalmat adnak az igazságügyi miniszter kezébe, amilyennel 1989 óta egyeden miniszter sem rendelkezett. A törvénymódosítások viszont Žitňanská szerint hozzájárulnak a korrupció elleni harchoz, illetve ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás visszanyerje a lakosság bizalmát. A javaslatokat ma tárgyalja a kormány. „Az általam előterjesztett tervezetek véget vetnek a megfélemlítésnek, a korrupciónak, korlátozzák a miniszter és a bíróság elnökeinek hatásköreit, elszakítják azokat a szálakat, amelyek eddig összekötötték a bírókat azokkal a személyekkel, akik befolyásolták az egyes tárgyalásokat” - kommentálta döntéseit Žitňanská. A miniszter továbbra is javasolja a bírók jutalmainak eltörlését, ami szerinte 700 ezer eurós megtakarítást hozhatna az államkasszának. A tárcaközi egyeztetés során egyébként 111 javaslatot elfogadtak, 63-ra csak részben bólintottak rá, 128-at pedig elutasítottak. (dem, SITA) RÖVIDEN Sulik ma dönt Szvatoplukról Pozsony. Ma ismerteti a pozsonyi vár udvarán három hónapja felállított lovasszobor sorsát Richard Sulik, a parlament elnöke. Sulik nemrég találkozott Ján Kulicchal, a szobor alkotójával, beszélgetésüket „kellemesnek és konstruktívnak” nevezte. A pozsonyi vár bejáratánál ma délután kettőtől békés tüntetés lesz, a szlovák művésztársadalom képviselői gyűlnek össze Anton Čierny képzőművész kezdeményezésére. Azt akarják elérni, hogy a nor- malizáció szobrászának, Kulichnak az alkotását elszállítsák a várból. Akciójuk címe: „Ez nem Szvatopluk, ez (csak) egy rossz szobor”. Sulik egyelőre azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy a szobor a helyén marad. (TASR, ú) A polgári konzervatívok megváltoztatnák az előző koalíció által elfogadott legvitatottabb jogszabályokat OKS: Nem kellenek a szankciók Pozsony. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) képviselői a nyelvtörvény mellett a sajtótörvényt és a hazafias- sági törvényt is megváltoztatnák. A koalíciós tanács tegnap döntött a nyelvtörvényről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előző kormány által előterjesztett három legvitatottabb törvény mindegyikén eszközölne módosításokat az OKS. A Híd parlamenti frakciójában négy taggal rendelkező párt egyértelműen ellenzi, hogy az államnyelv védelmére megalkotott törvényben továbbra is megmaradjanak a szankciók. „Az államnyelvet nem pénzbírsággal kell védeni, ez csak ostor a kisebbségekre” - mondta Rudolf Zajac, az OKS elnöke. A párt a parlamentben szeretné felgyorsítani a sajtótörvény módosítását célzó folyamatot, a válaszadásra való jog teljes eltörlését szorgalmazzák. Módosítani szeretnénk a hazafiassági törvényt is, a szlovák állami jelképekből szerintük minden iskolában elegendő egy példány. „Azt szeretnénk elérni, hogy ne kelljen minden osztályban kifüggeszteni őket” - magyarázta Zajac. A szlovák himnusz iskolai év elején és végén való lejátszásával kapcsolatban nincs kifogásuk. Zajac szerint azok a diákok viselkedtek a legésszerűbben, akik tüntettek a törvény ellen. Javaslataikat egyelőre nem kívánják konkretizálni, elsősorban a Híd, valamint a többi koalíciós párt támogatására számítanak. A koalíció pártjai tegnapelőtt tárgyaltak a nyelvtörvény szankcióinak eltörléséről. Az SDKÚ nem egységes a kérdésben, a KDH képviselői az egyeztetésre el sem mentek, az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem reagálnak. „Egyelőre nem úgy néz ki, hogy a büntetéseket eltörlik” - jegyezte meg a tárgyalás után Ondrej Dostál (OKS-Híd). A koalíciós tanács tegnap késő estig tárgyalt, többek között a nyelvtörvény módosításáról. Lapzártánkig nem született döntés. (TASR, vps) Nyelvrendőrök tavasszal Kalászon. Ha az OKS-en múlna, munkanélkülivé válnának. (Tomáš Benedikovič felv.) Nem értenek egyet a szociális partnerek a gazdasági megszorító csomag egyes pontjaival Sztrájkra készülnek a szakszervezetek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sztrájkot helyezett kilátásba a Szakszervezetek Konföderációja (KOZ), ha. a kormány elfogadja a megszorító csomagot. A részletekről, arról, hogy milyen formában és mikor kerül sor a munkabeszüntetésre, milyen ágazatokat érintene, feltehetően ma döntenek. Az Érdekegyeztető Tanács kétnapos ülésén a szakszervezetek a 17 napirendi pont közül szinte minden elképzelést, ami a költségvetési megtakarításokat szolgálja, lesöpörtek az asztalról. Köztük a két legfontosabbat, az adóemelésre vonatkozó javaslatokat, valamint a nyugdíjvalorizáció módjának megváltoztatására irányuló módosító javaslatot is. A KOZ nem egyezett bele az általános forgalmi adó (DPH) 19-ről 20 százalékra való emelésébe, mivel az szerintük áremelkedésekhez vezet, és a legalacsonyabb bevételű csoportok helyzetét tovább rontja. Egyetértettek viszont a sör, az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével. A sör jövedéki adójának emelésébe viszont a másik szociális partner, a munkáltatók nem egyeztek bele. A munkáltatók nem értettek egyet azzal sem, hogy a jelenlegi 30, 40 és 60 százalék helyett egységes, 40 százalék legyen a leírható átalánykiadás, továbbá azzal sem, hogy az adóalapból már ne legyen leírható a nyugdíjrendszer harmadik pillérében megtakarított összeg. A legnagyobb vitát a szociális biztosításról szóló törvény módosító javaslata váltotta ki, a szak- szervezetek beleegyezése nélkül kerül a kormány elé, de nemcsak ők bírálják a módosító tervezetet, hanem az ellenzék, a nyugdíjasok képviselete, sőt a koalíció maga sem egységes, Miroslav Beblavý, az SDKÚ parlamenti képviselője sem ért egyet a valorizáció módjának megváltoztatásával. A kormány törvénymódosító javaslata szerint a nyugdíjak 2012-től minden év elején egy fix összeggel emelkednének, szemben a mostani százalékos emeléssel. Jelenleg az úgynevezett svájci koefficiens alapján történik a valorizáció. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak emelkedését az országos átlagbér növekedésének és az éves infláció arányában számítják ki: az emelkedés mértéke az átlagbér növekedésének fele és az infláció fele, a két adatot összeadják, így jön ki az aktuális nyugdíjemelés nagysága. Ez magasabb nyugdíjvalorizációt eredményez, az új javaslat következtében viszont kisebb mértékben növekednének a nyugdíjak. A tervezet szerint egy meghatározott összeggel nőnének a nyugdíjak, mégpedig az átlag öregségi nyugdíj és az infláció mértékének arányában. Ha már jövő januártól ez a számítási mód lenne érvényben, akkor a 352 eurós átlagnyugdíj nem 6,40, hanem csak 2,88 euró- val nőne, ennyivel emelkedne az összes többi nyugdíj is, tehát a jelenlegi átlagnyugdíj és a 0,8 százalékos infláció alapján. A szakszervezetek és a nyugdíjasok képviselete szerint így a nyugdíjasok életszínvonala érezhetően csökkeni fog, sőt gazdasági elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy nem lenne szabad lassítani a nyugdíjemelkedés mértékét - az átlagnyugdíj már így is alig haladja meg a szegénységi küszöböt. Miroslav Beblavý (SDKÚ), a Dzurinda-kormány szociális államtitkára szerint a magasabb nyugdíjjal rendelkezők helyzetét is rontaná az új valorizálási módszer, ugyanis akár 25-30 százalékkal is csökkenhetnek. „Egyetlen kormány sem engedte meg magának, hogy jelentős mértékben csökkentse a nyugdíjasok egy részének már elért életszínvonalát” - mondta Beblavý. Jozef Mihál szociális miniszter szerint a Szociális Biztosító helyzetét rendezni kell, ez pedig csak úgy lehetséges, hogy vagy a nyugdíjvalorizáció módja változik, vagy nő a nyugdíjkorhatár. Ez utóbbit azonban a miniszter nem tartja elfogadhatónak. (sán, SITA, TASR) Szombaton új elnököt választanak a nacionalisták, Slota korszakának vége körvonalazódik Pártszakadás fenyegeti az SNS-t DEMECS PÉTER Rózsahegy. Egyes források szerint ismét pártszakadás fenyegeti a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Dušan Švantner, a párt egyik elnökjelöltje azt állítja, hogy Anna Belousovová fontolgatja, ha nem jár sikerrel az SNS elnökválasztásán, akkor új pártot alapít. Belousovová ezeket a híreszteléseket egyelőre elutasította. Az SNS szombati kongresszusán fogják megválasztani a párt új elnökét. A posztot három jelölt pályázza meg: Ján Slota jelenlegi elnök; Belousovová, a párt alelnöke és Švantner SNS-képviselő. Belousovová azt állítja, hogy ha harcba indul, akkor sikerrel számol, de ha a választás számára kudarccal végződik, akkor is az SNS képviselője marad. „A választás arról szól, hogy vállalják-e a küldöttek a felelősséget az elmúlt időszak botrányaiért, vagy sem. Az én nevem egyetlen botránnyal sem köthető össze, én szereztem az idei parlamenti választásokon a szavazatok felét. Történjen bármi is, az SNS képviselője maradok” - mondta a Sme napilap online kiadásának Belousovová. Švantner ennek ellenére állítja, hogy a pártalapítás lehetőségéről maga „Hanka” beszélt neki személyesen. „A parlamentben beszélgettünk és kijelentette, hogy pártelnök akar lenni, hogy húsz évet szánt erre, s hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy új pártot alapítson. Hanka Belousovová ezt a szemembe mondta” - szögezte le az SNS képviselője. Slota ellenjelöltjei azzal akarják növelni esélyeiket, hogy még a választás előtt megpróbálják megváltoztatni a párt alapszabályzatát, s lehetővé teszik a pártelnöki posztról való titkos szavazást. Belousovová ennek kapcsán leszögezte: „aki valódi férfi, az nem fél a titkos szavazástól.” A párt alelnöke egyébként a szombati kongresszuson egy Slota-el- lenes kampánnyal próbálja majd meggyőzni a választókat. „Demokratikussá akarom tenni az SNS-t. Hogy az egyes posztokra való jelölésekről ne a sajtóból kelljen tájékozódni, úgy, mint nekem. Azt akarom, hogy a párt ne csak egy emberről szóljon” - mondta. Az sem zárható ki, hogy a szombati rózsahegyi kongresszuson nem sikerül megválasztani a pártelnököt. Ahhoz, hogy első fordulóban valakit megválasszanak, a jelöltek valamelyikének a szavazatok több mint felét kell megkapnia. A második fordulóba a két legsikeresebb jelölt kerül, s ha másodszor sem szerzi meg valaki a szavazatok többségét, akkor új jelölteket kell javasolni.
