Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-21 / 217. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 21. www.ujszo.com Jaro Vojtek filmjének Tóth Tibor az ötletgazdája A határt nevezte Oscarra a Szlovák Filmakadémia ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Filmakadémia Jaroslav Vojtek A határ (Hranica - The Border) című alkotását nevezte be Oscar-díjra a külföldi film kategóriában. A Szlovák Filmakadémia tagjai három filmre adhatták le szavazataikat, Mariana Čengel Solčanská Legenda a repülő Cipriánról című munkájára, Pavol Barabás Mongólia - Dzsingisz kán árnyékában című útifilmjére, valamint A határ című mozgóképre, amely a szlovák-ukrán határon fekvő, magyarok lakta Szelmenc község kálváriájáról szól. A félig játék-, félig dokumentumfilm ötletgazdája, segédrenTóth Tibor (Somogyi Tiborfelv.) dezője, koordinátora, tanácsadója és egyik szereplője Tóth Tibor színész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója. „Még a főiskolán beszélgettünk a film ödetéről Jaro Vojtekkel. Nem hitte el a sztorit, hogy létezik egy falu, melynek egyik fele Szlovákia, a másik fele már Ukrajna. Középen pedig áll egy sorompó. Azután egyszer eljött, és a saját szemével látta. Vizsgafilmnek készült A határ, nem terveztük, hogy kilenc évig forgatjuk, de újabb történelmi fordulatok jöttek. Az EU-csatlakozás, az euró bevezetése, a kis- határ megnyitása. Ilyenkor mindig visszatért a stáb. Az ott élő embereken nem látszanak a változások. A határ ugyanúgy áll, a múltbeli történéseket nem felejtik az ottaniak. A www.hranica.sk internetes oldalon minden fontos adat megtalálható a hetven perces filmről. Örülök, hogy Nagyszel- mencre sikerült felhívni szlovák emberek figyelmét, akiknek a filmjét szlovák intézmények támogatták. Számomra fontos volt, hogy a szülőfalumról ilyen formában is vallhassak” - nyilatkozta a színházigazgató. A határ a tavaly őszi premier óta elnyerte a Közép- és Kelet-Európa legjobb dokumentumfilmje címet, és nyugati fesztiválokon is sikerrel szerepel, (tb, bj) Újra nyit a Deja vu klub Pozsony. Holnap ismét Deja vu klubest zajlik a régi helyszínen, a Hlava XXII. Kávéházban (Bazová 9.). A felújított klubban a régi hangulat várja az érdeklődőket. Az est vendége Rudán Joe lesz, aki természetesen színpadra lép a Deja vu kíséretével. Az „acélhangú” énekessel Lacza Gergely beszélget. A belépés díjtalan, kapunyitás 18 órától, (sa) Bársonyos basszusával nemzetközi hírnevet szerzett Elhunyt Polgár László MT1-JELENTÉS Budapest. Elhunyt vasárnap délután Polgár László nemzetközi hírű magyar operaénekes. A basszistát életének hatvannegyedik évében, váratlanul érte a halál a svájci Zürich városában. Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életre keltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az 1947. január 1-jén született Polgár László a világ legismertebb operaházaiban szerzett elismerést különlegesen mély basszusával. A Grammy-díjas operaénekes 1991 óta volt a Zürichi Opera tagja, és egy ideje megbecsült tanára a ház tekintélyes stúdiójának. Hangját a kritikusok sötét árnyalatokban gazdagnak és bársonyosnak tartották. Az operairodalom számos basszusszerepében nyújtott emlékezetes alakítást. Ezek közé tartozott Mozart A varázsfuvola című művének Sarastro szerepe, Verdi Don Carlos című operájának II. Fülöpje, az olasz komponista Rigoletto című darabjának Sparafuciléje, valamint Wagner Parsifaljának Gumemanz szerepe. Világszerte nagy sikerrel énekelte Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának címszerepét. Pályafutása során fellépett töbPolgár László 1947-2010 (Képarchívum) bek között a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Los Angelesben, Firenzében, Bolognában, illetve rendszeresen szerepelt a bécsi Állami Operaházban. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a sokat méltatott bársonyos hangját születésével kapott ajándéknak tartja, megjegyezve: a tehetség önmagában kevés, és megvan az a veszélye, hogy az embert ellustítja. A sikeres pályához a tehetségen és szorgalmon kívül a szerencsét is nélkülözhetetlennek tartotta, az állandó megújulás híve volt. Rangos szakmai kitüntetések mellett 1990-ben megkapta a Kos- suth-díjat. 1997-ben beválasztották a magyar halhatatlanok közé. A szórványban élő szlovákiai magyarok számára különösen fontos az anyanyelvi hírközlés Legyünk végre képben! Czibula Csaba: „Rengeteg anyag készül rólunk, viszont kevés emberhez jut el" (Képarchívum) Jóllehet évente több ezer órányi mozgóképes híranyag készül a szlovákiai magyarokról, ennek csak elenyésző töredéke jut el a nézők szélesebb köréhez; ki vagyunk éhezve a rólunk szóló információkra, véli Czibula Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke. LŐR1NCZ ADRIÁN A „mediális űrt” kitöltendő alakult 2010 júniusában a szövetség, melynek célja egy olyan szlovákiai magyar tévéállomás műszaki, személyi és szakmai hátterének megteremtése, mely kezdetben televíziós tartalommal megtöltött hírportálként, a digitális műsorszórásra történő átállást követően pedig tévécsatornaként működne. A szövetség elnöke szerint keveset tudunk magunkról. „Míg Szerbiában hetente 800, Ukrajnában pedig 210 percnyi magyar nyelvű tévéműsor készül az ott élő magyar közösségeknek, Szlovákiában a lakosság 10 százalékát kitevő magyarok hetente mindössze 70 percnyi friss információhoz jutnak anyanyelvükön. Az idegen nyelvű környezetbe ágyazott, kedvezőtlen műsorsávban sugárzott magyar nyelvű műsorok arányának növelése azonban nem célravezető. A szövetség ezért arra törekszik, hogy első lépésben a Világhálón elérhető tévés hírportált hozzon létre, melyre építve 2012 novemberétől, tehát a digitális műsorszórásra történő átállástól elindíthat egy önálló tévécsatornát. Úgy vélem, elérkeztünk egy olyan technológiai váltóponthoz, mely kedvez ennek az elképzelésnek.” Az igény kapcsán jegyzi meg, hogy azokban a térségekben, ahol működik lokális televízió, azok nézettsége meghaladja a kilencven százalékot; ettől függedenül az SZMTSZ három hírportál bevonásával felmérést készített az internet-felhasználók tájékozódási szokásairól. Ez rámutatott, hogy a fiatalok és a középkorosztály képviselői 85 százalékban az elektronikus médiából szerzik az önmagukra, illetve közegükre vonatkozó értesüléseket. A szlovákiai magyarok ezekhez korlátozott mértékben jutnak hozzá. „Rengeteg anyag készül rólunk, viszont kevés emberhez jut el - véli Czibula Csaba. - Egy-egy városi televízió vagy független tévéstáb évente közel ötszáz témát dolgoz fel, ám az országos nézettségű hazai és magyarországi adók egy-két kivételtől eltekintve rossz idősávban sugározzák a nemzetiségi vagy határon túli magyar vonatkozású híreket. Az internetes tévé célja éppen az, hogy egy helyen elérhetővé tegye mindazokat a mozgóképes anyagokat, melyek rólunk szólnak; ugyanakkor szeretnénk bemutatni azokat a régebbi, tíz-tizenöt éves felvételeket is, melyek néprajzi vagy szociológiai szempontból érdekesek lehetnek. A pozitív énkép alakulása szempontjából fontos, hogy felismerjük időtálló értékeinket.” Mivel a szlovákiai magyarság egy 450 kilométer hosszú sávban él, alkalmazható megoldásnak a lokális televíziók hálózatba kapcsolása ígérkezik. Hasonló működik Magyarországon hálózat.tv címen, ám az SZMTSZ más műsorszerkezetet alkalmazna. A hírek, magazinműsorok, filmdokumentumok napi 24 órában futnának - ismétlésekkel. „Szlovákiai sajátosság, hogy a nyelvtörvény miatt a magyarul is sugárzó tévéadók 30-40 százalékos versenyhátrányban vannak a kizárólag államnyelven sugárzó csatornákkal szemben - mondja a szövetség elnöke -, a műsorok feliratozása, szinkronizálása ugyanis több mint egyharmadával növeli a gyártási költségeket. Mivel hasonlóra Európa-szerte nincs példa, nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy a szóban forgó törvény visszásságaira felhívjuk a hazai és a külföldi politikusok figyelmét. Júliusban az EBESZ kisebbségi főbiztosának tanácsadóival is megvitattuk a témát.” A nonprofit szervezetként működő szövetség európai uniós, magyarországi, illetve hazai pályázatok útján próbál támogatást szerezni elképzelései megvalósításához - Czibula Csabát idézve „a hírportál kizárólag akkor indul, ha hosszú távú, biztonságos működése garantált lesz”. Szakmai hátterét az országos, illetve lokális televízióknak dolgozó szakemberek biztosítanák, az utánpótlás kinevelése céljából a szövetség magyar nyelvű, gyakorlati alapú médiaképzést indítana. Hosszabb távú tervei között do- kumentumfilm-fesztivál szervezése is szerepel; elsődleges cél persze az internetes tévé létrehozása és a szlovákiai magyar körökben tapasztalható híréhség csillapítása - erre akár még idén sor kerülhet. A zenés filmek fesztiválján játék-, animációs és dokumentumfilmek, valamint koncertek várják a közönséget Kezdődik a MAFF 2010 - Music and Film Festival TALLÓSl BÉLA Pozsony. Idén új színfolttal gazdagodik a szlovákiai filmfesztiválok palettája. Szeptember 23. és 26. között rendezik meg a zenés filmek fesztiválját az Euroveában lévő Palace Cinemas-ban, valamint a Mladosť moziban, továbbá a zenés filmek vetítésére technikailag „áthangolt” ligetfalui Zrkadlový háj kultúrházban. A szemle a programjába besorolt kb. húsz mozgóképpel széles közönségréteghez kíván szólni; a zene területéről játék-, animációs és dokumentumfilmeket mutat be, kezdve olyan nagynevű rendezőktől, mint Milos Forman vagy Tom DiCillo, egészen elsőfilmes alkotókig. Programján megtalálhatók a klasszikusoktól - mint például a Cherbourg-i esernyők című 1964-es cannes-i Arany Pálmá-s opus - az egészen friss alkotásokig; ilyen például Peter Kováčik A nap felmenőben című alkotása. Jacques Demy zenés klasszikusával, a Cherbourg-i esernyőkkel kapcsolatban a szemle tegnapi sajtótájékoztatóján nemcsak Michel Legrand legendás muzsikáját emelték ki, hanem azt is: nem kis eredménynek számít, hogy sikerült ezt a filmet új kópiával megszerezni, hiszen évtizedeken keresztül nem láthatta a hazai közönség mozivetítésen. A másik, Peter Kováčik filmje pedig a hazai Longital együttes kedvelőinek jelent majd csemegét, mivel a Longi- talról nemcsak azzal nyújt új képet, hogy akusztikus megszólalásban mutatja be az ismert „heart beat” szerzeményeket - ahogy a longitalosok a tegnapi sajtótájékoztatón elmondták, szinte abban a formában, ahogy születtek -, hanem azzal is, hogy a tagok prózában is megszólalnak. Shina és Dániel Salontay, vagyis a Longital azonban nemcsak a filmvászonról lesz látható és hallható, közvetlenül a film bemutatója után (vasárnap) élőben is megszólalnak. Ahogy tegnap ígérték, nemcsak előző, Glória című albumukról hallhatnak felvételeket a rajongók, hanem készülő, ősszel várható, Most című új albumukról is. A szervezők tegnap egy másik hazai újdonságra, Marek Sulik 50 perces dokumentumfilmjére is felhívták a figyelmet. Cigaretta és dalok című filmje, miként maga a rendező elmondta: szociális érzékenységű betekintés a roma zenészek életébe - sok zenével, valamint sok cigarettával; ugyanis a film egy közös egyhetes zenei találkozó idején készült roma zenészekkel, ahol - kissé túlozva - majdnem annyit cigarettáztak, mint zenéltek, amíg elkészítették az AfterPhurikane Gila című CD zenei anyagát. A szemle nyitófilmjeként szlovákiai előpremierben láthatják majd a nézők Tom DiCillo The Doors - When You're Strange című munkáját, amely az együttes történetét meséli el Jim Morrison haláláig. A zenei kalauz szerepét az értékes archív felvételek között, vagyis az együttes DiCillo által „feltámasztott” életében Johnny Depp vállalta. A prágai Nemzeti Színház Jól fizetett séta című előadásának mozgóképes felvétele, melyet Milos Forman és fia, Petr rendezett, a cseh zenei színteret képviseli majd a pozsonyi szemlén. A zenés filmek fesztiváljának részletes programja megtalálható a www.maff.sk honlapon. A Longital, azaz Shina és Daniel Salontay, valamint a róluk készült film rendezője, Peter Kováčik a tegnapi sajtótájékoztatón (Peter Prochózka felvétele)
