Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-20 / 216. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com gazdasági hírmorzsák UniCredit: kisebb kamatú jelzálog Pozsony. 2009 első felével egybevetve 2010 első 6 hónapjában megháromszorozódott a lakásalapú hitelek volumene, sőt idén májusban megdőlt az eddigi havi rekord is, amit még 2008 áprilisában, a világgazdasági válság kitörése előtt állítottak fel - közölte Monika Kohútová, az UniCredit Bank Slovakia lakossági ügyfélszolgálatának vezetője. A nagy érdeklődés keltette hullámot meglovagolva a pénzintézet bevezeti a fokozatosan csökkenő kamatú jelzáloghiteit, melynek lényege: 6 havonta 0,15 százalék- ponttal mérséklődik a jelzálog kamata, amely a nyugat-európai pénzpiac kamatszintjéből (Euribor) indul ki. A kamat alsó határát a hitelszerződés aláírásakor állapítják meg, és ez marad a futamidő végéig. Aki október végéig igényli ezt a pénzügyi konstrukciót, az mentesül a kezelési költségektől, (só) VAŠA Slovensko: új név, új szolgáltatás Pozsony. Tizenöt év elteltével az étkezési jegyeket forgalmazó Vaša stravovacia társaság VAŠA Slovensko néven működik tovább. Igor Gnap, a cég új igazgatója közölte: az általuk forgalomba hozott több mint 3 millió étkezési jegyet országosan 18 ezer üzletben, étteremben fogadják el, a jegyek érvényessége 15 hónap. Szolgáltatásaik körét tovább bővítik, a melegjegy-utalványok mellett ajándékjegyek (2, 5, 10 és 20 euró címletben), szabadidőközpontokban és hazai kirándulások (5, 10 és 30 euró címletben) során felhasználható jegyek is megtalálhatók kínálatukban. (só) Jövőre drágul az áramszolgáltatás Pozsony. A Nemzeti Atomenergia-alapba fizetett díjak növekedése miatt a lakossági villany ára jövőre kilowattóránként 0,003 euróval drágul. Az alapba fizetett összeget megawattóránként 2,94 euróról 3 euróra növelik, amitől 2011-ben 70 millió eu- rós bevételt várnak. A gazdasági tárca rendelete szerint az áremelések egészen 2015-ig folytatódnak. Az előző kormány eredetileg 2015-ig leállította az alapba fizetett díjak emelését, a gazdasági tárca által kidolgozott, és tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint azonban a jövő évtől feloldanák a díjstopot. (SITA) Amerika lakossága egyre szegényebb Washington. Az Egyesült Államokban tizenhat éves csúcsra emelkedett a szegénység tavaly - idézi a MarketWatch az amerikai népszámlálási hivatalt. Tavaly a szegénységi küszöb alatt élők aránya 14,3 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 13,2 százalékról. Ez azt jelenti, hogy rekordszámú, 43,6 millió amerikai élt szegénységben. Szegénynek az a kétgyerekes, négyfős család számít Amerikában, amelynek évi jövedelme 22 ezer dollár (hozzávetőleg 16,9 ezer euró). (MTI) A hegyeink több turistát vonzanak Kassa. A szlovákiai hegyi szállodáknak lassan sikerül visszacsalogatniuk az ügyfeleket. Idén nyáron nagyjából 5 százalékkal nőtt a látogatók száma a múlt évhez képest, ami elsősorban a cseh és lengyel turistáknak köszönhető. Mindez azonban még mindig nem kárpótolja a szállodatulajdonosokat a tavalyi évért, amikor csaknem az ötödével esett vissza a látogatottságuk. Peter Chudý, a Magas-tátrai Idegen- forgalmi Szövetség igazgatója szerint a 2008-as rekordév látogatottságát csak két-három év múlva érhetik utol. (ČTK) " Silányabb lesz a kukoricatermés Brüsszel. Idén kisebb kukoricatermésre lehet számítani az Európai Unióban a tavalyinál, mert csökkent a termőterület és az esős időjárás miatt visszaestek a hozamok. A francia Strategie Grains nyilvánosságra hozott becslése szerint a huszonhetek 56 millió tonna kukoricát takarítanak be az idén, a tavalyi 57,3 mülióval szemben. Ez 3-4 százalékos csökkenésnek felelhet meg. Régiónk ugyanakkor jó betakarítási évre számíthat, mivel nőttek a hozamok. (AM) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8357 Lengyel zloty 3,9622 Cseh korona 24,680 Magyar forint 282,82 Horvát kuna 7,2845 Román lei 4,2580 Japán ien 111,98 Sváici frank 1,3210 Kanadai dollár 1,3410 USA-dollár 1,3060 ! VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,27 25,44-23,95 295,24-269,81 OTP Bank 1,35-1,27 25,40-23,97 290,72-274,27 Postabank 1,35-1,26 25,55-23,83Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 25,37-23,96 295,32-269,88 Tatra bankaDexia banka 1,34-1,27 25,32-24,04 290,17-275,47 Általános Hitelbank 1,34-1,27 25,40-24,00 295,24-269,81 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Jelenleg a tizedével kevesebb édességet fogyasztunk, mint a gazdasági válságot megelőző években Többe kerülhet a torkoskodás Pozsony. Minden jel szerint hamarosan drágábban juthatunk majd hozzá a kekszekhez, nápolyikhoz és egyéb nyalánkságokhoz. Az édességek ára 2-3 százalékkal nőhet, amit a gyártók a rendkívül alacsony bevételekkel és a gabona világpiaci árának a növekedésével magyaráznak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az áremelésekkel kapcsolatos szándékaikat a gyártók már nem is titkolják. „Az árak módosításáról már folynak a tárgyalások, eredményre azonban csak két-há- rom hónap múlva számíthatunk, így akkor tudjuk megmondani azt is, hogy milyen lesz a drágulás mértéke” - nyilatkozta Roman Sukdolák, az ország legnagyobb édességgyártójának számító IDC Holding kereskedelmi igazgatója. Az IDC-hez tartozik többek között a szeredi Sedita és a nagyszombati Figaro édességgyártó üzem. A piaci elemzők szerint a kereskedők jelenleg sokkal óvatosabbak, így legfeljebb 2-3 százalékos áremelés várható. „Az üzletesek még jól emlékeznek arra az időszakra, amikor a szlovákiai vásárlók tömegesen lepték el a szomszédos országok üzleteit. Manapság, amikor nagy nehezen sikerült visszacsalogatniuk a vásárlókat, nem szeretnék őket újra elveszíteni. Az áremelés így legfeljebb 3 százalékos lehet” - vallja Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató igazgatótanácsi elnöke. A társaságok többsége azonban nem számolhat be növekedésről. A szakemberek szerint ráadásul a tavalyi visszaesés idén is folytatódik. ,A legfrissebb felmérések szerint az édességek piacán 10 százalékos volt a visszaesés, a csokoládék esetében azonban még ennél is rosszabbul alakult a helyzet. Mindez azt támasztja alá, hogy az emberek a gazdasági válság miatt módosítottak fogyasztói szokásaikon, vagyis egyre inkább az olcsóbb édességeket választják” - mondta el Drahovský. Hogy a válság miatt kevésbé vagyunk édesszájúak, mint korábban, azt a statisztikai adatok is alátámasztják. 2008-ban, vagyis a válság előtt még átlagosan 2,4 kilogrammnyi kekszet, nápolyit és cukorkát fogyasztottunk, tavaly már ennél fél kilóval kevesebbet. Csokoládéból 2007-ben fogyasztottuk a legtöbbet, személyenként átlagosan 5,4 kilogrammot, míg tavaly már csak 4,7 kilót. „Az édességek fogyasztása szempontjából a szlovák piac számít a legrosszabbnak, hiszen itt esett vissza a kereslet a legnagyobb mértékben” - vallja Sukdolák. Míg az autógyártókat és az elektronikai cikkek gyártóit a válság idején a legújabb termékeik húzzák ki a bajból, az édességgyártók esetében fordított a helyzet. „Már tavaly is felfigyeltünk arra, hogy a fogyasztók a válság idején a hagyományos, ismert termékekhez térnek vissza” - nyilatkozta Martin Walter, a Nestlé szóvivője, (mi, TASR, HN) ügynökség elemzője. Ha valóra válik a jóslata, a nápolyi, amelyhez jelenleg átlagosan 40 centért jutunk hozzá, egy centtel drágulna. Egy 200 grammos csokoládé ára 10 centtel nőne. A gyártók azzal magyarázzák az áremelést, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben visszaesett az édességek iránti kereslet, így a bevételeik is. „Az itthoni nyereségcsökkenésünket a külföldi eladások növelésével próbáljuk meg legalább részben kompenzálni” - állítja Sukdolák. Annak ellenére azonban, hogy az elmúlt időszakban csökkent a kereslet, nem minden társaság tervez áremeléseket. „A szlovák piacon elért bevételeink az idei első félévben 3,5 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához képest, amit a megfelelően kiválasztott kereskedelmi stratégiánknak köszönhetünk” - állítja Jozef Polievka, a Kraft Foods Slovakia A gazdasági válság előtt évente még átlagosan 2,4 kilogrammnyi kekszet, nápolyit és cukorkát fogyasztottunk, tavaly már ennél fél kilóval kevesebbet (Képarchívum) A szakmai szövetség szerint a kormány a jövedéki adó 49%-os emelésével diszkriminálja a sörgyártókat A szakadék szélére kerülnek a kisebb sörfőzdék SUSLABÉLA Pozsony. A kormány a napokban jelentette be, hogy 49 százalékkal emeli a sör jövedéki adóját. Tette mindezt úgy, hogy közben az égetett szeszt és a bort nem sújtotta jövedékiadó-emeléssel. Roman Šusták, a Szlovák Sör- és Malátagyártók Szövetségének igazgatója diszkriminatívnak véli a kabinet döntését. ,A kormány korábban azt hangoztatta, hogy emeli az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját, a végső döntés pedig csak a sörre vonatkozik, méghozzá nem kis mértékben. Pedig a sörnek a legkisebb az alkoholtartalma valamennyi alkohol közül, konkrétan nullától 5 százalékig terjed” - nyilatkozta lapunknak Šusták. Elmondása szerint ez a kormány- határozat komoly érvágást jelenthet a hazai sörpiac alakulására, miközben az Európai Unió 27 tagállama között Szlovákia a 7. helyet foglalja el a jövedéki adó mértékét illetően, azaz eléggé előkelő helyen szerepel. „Természetesen az előkelőt ebben az esetben felháborodva és igencsak negatív értelemben hangoztatjuk, a lépést elítéljük, és végképp nem tartjuk korrekt dolognak” - vallja Šusták. Ajövedéki adó 2003-as, jelentős mértékű emelése oda vezetett, hogy az iparágban 2010-ig mintegy 1200-zal csökkent az alkalmazottak száma, hét sörgyár bezárta kapuit, ezzel párhuzamosan természetesen csökkent a sörárpa- termesztés is. A szlovákiai átlagos fejenkénti sörfogyasztás vagy 20 literrel esett vissza a jelenlegi 73 literre. Ez a 2002-es évhez viszonyítva 22 százalékos hanyatlást jelent. „Az elmúlt évben Szlovákiában 3,2 millió hektoliter sört gyártottak. Csehországból 487 ezer hektoliternyi volt a behozatal, a további országokból pedig 200-250 ezer hektoliter körüli” - sorolja a mutatókat a sörgyártók szövetségének igazgatója. Ä jövedéki adó jövő év elejétől történő emelésével kapcsolatosan megjegyezte, hogy a gyártóknak ezt be kell számítaniuk a termékek árába, illetve a cég éves költségvetésébe. Ebből a tényből adódóan egyértelművé válik, hogy kevesebb pénz jut a gyártósorok tökéletesítésére, felújítására is, mivel minden bizonnyal tovább csökken majd a sörfogyasztás az országban. „Számításaim szerint átlagosan 0,07 euróval kerül többe egy félliteres palackozott sör, figyelembe véve már az áfanövekedést is. A sörgyártók a jövőben szeretnék elérni azt, hogy több beleszólásuk legyen a piacfelmérésbe és az árak alakításába, s hogy ne nélkülük döntsenek a felsőbb szervek úgy, hogy nem látják tisztán a piaci feltételeket”-vallja Šusták. A krízis során az erős euró fékezte a gazdaságot, ám összességében megmaradt stabilizáló tényezőnek Szlovákia hamarosan újra „tátrai tigrissé” válhat HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Közép-Európa a világgazdaság szerves része. Ami Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon történik, legkésőbb fél év múlva ide is begyűrűzik. Ennek lehettünk a tanúi, amikor két évvel ezelőtt a 14%-os negyedévi gazdasági növekedésről 6%-os esésre váltottunk. A gazdasági integrációnkat csak növelte, hogy már Szlovákiában is a közös pénzt használjuk. Ez bizonyos szempontból ugyan részben elmélyítette a válságot, ugyanakkor stabilizálta a gazdaság helyzetét. Amint a fejlett világban megindult a kilábalás, a szlovák műhely is rákapcsolt. Ehhez képest számos részletben ellentétesen alakult Szlovákia déli szomszédjának a sorsa. Magyarország is markánsan beágyazódott a nyugat-európai gazdasági övezetbe, ugyanakkor a két megelőző választási ciklus elhibázott gazdaságpolitikája miatt a világkonjunktúrából, Szlovákiával ellentétben, vajmi keveset profitált. Míg Szlovákia a második negyedévben már 4,7%-os gazdasági növekedést produkált, a magyar gazdaság alig néhány tized százalékos tempóval vánszorog most is. Magyarországnak az volt az előnye, hogy az önálló valuta birtokában, a válságok alatt szokásos módon, azt gyengítve, versenyelőnyhöz jutott. A 250-260 forint per euró árfolyamot 280-290 forint per euróra csökkentve valóban érezhető gazdaságélénkítő hatást ért el. Az ipari termelés és a kivitel több mint tíz százalékkal nőtt, de ez a teljesítmény így is Szlovákia adatsoraihoz hasonlítható. A két ország utóbbi három évét összehasonlítva ki lehet jelenteni, hogy bár Szlovákiát valóban súlyosan érintette a válság, mind az ipari teljesítmény, mind a foglalkoztatottság lényegesen visszaesett, tulajdonképpen mégis rövid lefolyású volt. Egy tényező kiemelése önmagában helytelen, de most már ki lehet mondani, hogy az euró bevezetése alapvetően helyes volt. A krízis legsúlyosabb hónapjaiban az erős euró valóban fékezte a gazdaságot, összességében mégis megmaradt stabilizáló tényezőnek. Az aktuális gazdasági mutatókat nézve van esély arra, hogy Szlovákia ismét „tátrai tigrissé” váljon, és ebben jelentős szerepet játszhat az euró is.
