Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-16 / 213. szám, csütörtök

14 Iskola utca ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com Felső tagozatosoknak és középiskolásoknak V. Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Verseny Az angolul tanuló falvak programon keresztül egy New York-i oktatta a gútaiakat Kalandvágyból érkezett (Horváth Zsuzsanna felvétele) FELHÍVÁS A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium, a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zete és a Pozsonyi Casino mellett működő Vidéo Alapítvány 2010. november 26-ára meghirdeti az V. Kulcsár Tibor Vers- és Prózamon­dó Versenyt. A verseny első évfolyamának meghirdetésekor a kiírók célja a szlovákiai magyar irodalom alko­tásainak megszólaltatása és népszerűsítése volt, valamint tisz­telegni szerettek volna Kulcsár Tibornak, az iskola kiváló peda­gógusának emléke előtt. A versenyt az alapiskolák nyol­cadik és kilencedik osztályos ta­nulói, a négyosztályos gimnáziu­mok diákjai, a nyolcosztályos gimnáziumok harmadikos és ne­gyedikes, valamint felső tagoza­tos diákjai számára hirdetik meg két kategóriában. A versmondók egy szlovákiai magyar költő (aján­lott Tőzsér Árpád) művével ké­szüljenek. A prózamondók egy szlovákiai magyar író (ajánlott Duba Gyula) alkotásával indul­hatnak a versenyen. A versenyre jelentkezni lehet a gimnázium címén vagy a verseny@mtag.sk címen (a je­lentkező lap megtalálható a www.mtag.sk honlapon). A jelentkezés határideje 2010. október 22. Elérhetőségek: ZŠ a Gymnázi­um s VJM - Pozsonyi Magyar Tannyelvű AI és Gimnázium, Du­najská 13, 814 84 Bratislava, az iskola titkárságának telefonszá­ma: 02/5296-43-15, 02/5292 7768. (km) A Gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapis­kola fogadta az angol tudá­sát fejleszteni kívánó tanu­lókat és felnőtteket egy­aránt. A néhány napos kö­tetlen beszélgetéseken ala­puló tanfolyam alatt Jack­son Taylor New Yorkból ér­kezett egyetemi hallgató tartotta az órákat. BORKA ROLAND A diákok kezdetben visszafogot­tan, majd egyre fesztelenebből kommunikáltak a lektorral. Nem ismeretlen számára ez a vidék, hi­szen ezelőtt Magyarországon taní­tott. Hasonlónak gondolja az itte­nieket, mint a magyarországiakat. „Nincs sok különbség és meglepő volt számomra, hogy itt is beszél­nek magyarul.” Elmondása szerint itt is kedvesek az emberek, bár azt hátránynak tartja, hogy nem tud velük megfelelően kommunikálni. Itt-tartózkodása alatt megismerte a helyi történelmet. „Érdekes, hogy az emberek valahogy félnek beszélni a történelmi sérelmekről. Nagyon érdekes a szociális helyzet is, s az is, ahogy reagálnak erre.” Párhuzamot lehet vonni az Ameri­kai Egyesült Államokban élőkkel. Ott sem különbek az emberek. So­kan szerinte túlmisztifikálják az USA-t és az ott élőket, holott sok­ban hasonlít az európai élethez. Amerikai élet A 21 éves fiatalember szívesen mesél New Yorkról és az ottani életről. „Számomra különös, ha amerikainak mondanak, jobban szeretem az egyesült államokbeli megnevezést, mivel az amerikai az a tipikus álom, amely megvalósu­lásra vár.” Jackson egy vidéki vá­rosból érkezett az óriási metropo­liszba, ahol egy lakóház 26. emele­ti apartmanjában lakik többedma­gával. Jelenleg a New York Uni- versityn pszichológiát tanul. Ko­rábban ezt az iskolát látogatta La­dy Gaga amerikai énekesnő. „Hat- gyermekes családból származom. Ez már önmagába véve kuriózum­nak számít Amerika-szerte. Szere­tem a szüléimét, és nagyon büsz­kék rám.” New Yorkban nem egyszerű az élet, meglehetősen költséges. „New York Manhattan részében lakom, ahol a lakásért havi ezer dollárt fizetek, emellett az étkezés 20 dollárba kerül, de mondjuk a tömegközlekedés se a legolcsóbb: egy metró vonaljegy ára 2,50 dol­lár. Ezért sok ember külvárosokból ingázik munkahelyére. Sokat lehet ezzel spórolni.” I love New York A nagyvárosi élet mindent ma­gával hoz, amit valaha hallottunk róla. Ugyanakkor kissé túlzásokba esnek azok, akik megélték New Yorkot. „Nem tudnék valami kizá­rólagos New York-i dolgot említe­ni, ugyanis sok ember megfordul a világ különböző tájairól. Ettől ér­dekes ugyanakkor unalmas is egy­ben. Sokszínű és változatos. Áz igazi New York-it egyfajta felsőbb- rendűségi attitűd jellemzi, megle­hetősen ignoránsak. Ám megér­tem őket, hiszen lépten-nyomon útbaigazítást kérnek tőlünk az emberek. Sokan szándékosan rossz irányba küldik őket. Velem is előfordult már, hogy amikor a NY University feliratú póló volt raj­tam, a turisták fényképezkedtek velem.” Iskolájában is számos kul­túrából érkezett diák tanul, akik békében megférnek egymás mel­lett. Nincs jele ellentétnek, ellen­ségeskedésnek. Nagyon tolerán­sak az emberek. A város, amely sosem alszik „Bár számos európai emberrel találkozom, azonban azt gondo­lom, hogy igazán csak akkor tud­juk megismerni a másikat, ha a sa­ját környezetében keressük fel őket. Lakva ismerszik meg az em­ber. Nem beszélve arról, hogy a za­jos és folyton nyüzsgő nagyváros­ból jólesik egy kicsit nyugodtabb helyszínre menni. Minél több em­ber van egy helyen, annál magá­nyosabbnak érzik magukat.” New York éjszaka sem alszik. Folyama­tos a nyüzsgés és forgalom. Szá­mos szórakozóhely a hét minden napján nyitva tart. Jackson szabadidejében jazz­klubokba jár, de van, hogy betér a Disco-klubba is, vagy ha éppen úgy tartja a kedve, beül egy művészeti klubba. „New Yorkban kétféle ember létezik: az, aki művész, s az, aki az szeretne len­ni. Volt barátnőm egy orosz-ör­mény származású fotóművész. Ez a város kedvez a művészeknek. Mindenkinek fontos az önkifeje­zés, hogy megmutassák önmagu­kat. ” Számára nem fura, hogy hí­rességekkel is találkozni lehet az utcán. Baráti körébe tartozik Kie­fer Sutherland lánya. Magyar lét Érdekesnek tartja a magyar nyelvet, itt-tartózkodása alatt megtanult néhány szót és kifeje­zést. Megemlítette, hogy a New York University-n van magyar szak, és elég népszerű arrafelé. Amerika sem éppen a korlátlan lehetőségek országa, ott is vannak szegényebb vidékek. Példának Mississippit lehet megemlíteni, itt nagyon magas a munkanélküliség és az ipar is hanyatlóban. „Sokan azt hiszik, hogy aki Amerikából ér­kezik, az pénzes ember. Ki kell áb­rándítsam az embereket, jómagam is sok mindenről lemondtam, hogy idejöhessek. Csak úgy lehet meg­ismerni, elfogadni valakit, ha nyíltan közelítünk felé. Nem ítél­kezhetünk mások felett. Nincs csak jó és csak rossz. Mindennek megvan az árnyoldala.” Jackson a külföldre készülő fiataloknak azt ajánlja, legalább alapfokon be­széljék a nyelvet. Pusztán ka­landvágyból is érdemes idegen kultúrákat megismerni. Médiasztárokkal zajlott az első alkalommal megrendezett médiaismere­ti szaktábor a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola falai között. Az iskola tanárai mellett neves szakemberek segítették a munkafolya­matot, gazdagították a táborozok ismereteit. A tábort Cseri Ilona szer­vezte, aki meghívta a leendő toliforgatók közé Kovács Magda írónőt, Baglya Sándor producert, Cs. Liszka Györgyit, a Vasárnap főszerkesztő­jét. A vendégelőadók sorát gazdagította Hodossy Gyula és Lacza Gergely -ők a Katedrával ismertették meg a diákokat. (Képarchívum) ________________________________________________________________A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A gyerek kérdéseire mindig olyan szinten kell válaszolni, amilyen érettségi szinten van (sxc.hu-felvétel) Hogyan mondjam el? Egyedül vállaltam a kisfiá­mat, mert az édesapja hallani sem akart róla. Most, hogy óvodába jár és észrevette, má­soknak van édesapjuk, neki pe­dig nincs, magyarázatot kell neki adni. Az igazságot még­sem mondhatom meg neki, hi­szen azzal megsebezném. Jelige: Apahiány A hazugsággal is megsebezné, sőt később bizalmatlan lehet majd önnel, ha rájön, hogy be­csapta. A gyerek kérdéseire min­dig olyan szinten kell válaszolni, amilyen érettségi szinten van, s ami később kiegészithető, ponto­sítható. Nyilván akad a közvetlen közelükben is olyan, hogy vala­melyik gyereknek nincs apukája, meghalt, szerencsétlenség érte, beteg volt... Ezzel megmagya­rázhatná neki, hogy vannak ese­tek, amikor nincs a gyereknek ap­ja. Szerencsére többen vannak, akiknek van, de máshol is előfor­dul, hogy nincs. Ha az apja neve a születési levélben sem szerepel, tehát hivatalosan az apa ismeret­len, s az ön vezetéknevét viseli a gyerek, akkor nincs mit teketóri­ázni, hitegetni a gyereket, meg kell neki mondani, hogy azért nem él velünk az apukád, mert nem minket választott. Ő még nem akarta, hogy apa legyen, én pedig azt nem akartam, hogy ne szülessél meg. Vállaltalak, hogy velem leszel, s ha néha nehéz is, de kibírjuk mind a ketten nélküle. Számunk­ra megszűnt létezni, mert még azt sem akarta, hogy a nevét viseld, vagy azt, hogy lásson téged. Nem tudja, hogy nézel ki, milyen játé­kokat szeretsz, mi a kedvenc éte­led. Nem ismerne fel téged az ut­cán vagy az óvodában a többi gye­rek között. Nem akar veled együtt örülni annak, aminek te örülsz, nem akar megtanítani téged semmire. Mindegy neki, hogy mi­lyen ember lesz belőled. Ha viszont a gyerek születési le­velében fel van tüntetve az apja neve, akkor idővel egyedül is nyomozásba kezdhet és feltárhat­ja a dolgokat. Megtudhatja majd, hol él, miért nem törődött vele, nem fizet ráf Miért nem volt szá­mára fontos a saját gyereke? Ezért ebben az esetben próbálja meg olyan információkkal ellátni a ki­csit, amelyek majd nem ütközné­nek a később megtudottakkal. Az indokot, hogy miért nem vállalta az apja, nem önnek kell megmon­dania, de hogy nem él önökkel és nem törődik a gyerekével, ez tény. Mondja neki azt, hogy majd ké­sőbb, ha nagy lesz, találkozhat az apjával, s ő majd elmondja neki, miért van ez így. Ez az apj a döntése volt, ön nem tudja az okát. Annak ellenére, hogyha nincs is önökkel, azért nem olyan rossz az életük, hogy kibírhatatlan lenne. Képzelje el, vannak olyan gyerekek, akik­nek már meghalt az apukájuk, azok már soha nem találkozhat­nak vele, nem kérdezhetnek tőle semmit, de ő, ha nagyobb lesz, s úgy dönt, találkozni szeretne vele, felkeresheti, s megbeszélhetik kö­zös dolgaikat. Viszont ön ebbe nem avatkozikbele. Igyekszik neki minden fontosat megadni, ami ön­től telik, úgy rendezni élete folyá­sát, hogyjó legyen. Az élet nagyon fura helyzeteket képes produkálni. Lehet, hogy a gyerek apja már megbánta, hogy nem vállalta a gyereket, s évek múltán akár arra is hajlandó len­ne, hogy változtasson ezen. Igaz, akkor úgy döntött, ahogyan dön­tött, de még éretlennek érezte magát az apaságra, más tervei voltak, anyagilag sem állt jól, félt, hogy kudarcot vallana, ezért in­kább kihátrált a felelősség alól. Most már egészen másképpen lát­ja a dolgokat, más az elképzelése az életről. Lehet, képes beleélni magát az óvodás fia lelkivilágába, hogy mekkora problémát jelent neki az apátlanság. Szívesen vál­toztatna rajta, de nem tud hogyan hozzáfogni, ám ha segítő kezet kapna, nem utasítaná azt vissza, s boldogan élne az új lehetőséggel. Önnel is bármi történhet az évek folyamán. Nem tudja, vala­milyen abszurd helyzet nem so- doija-e majd a gyereket az apjá­hoz, s ő lesz a segítője, támasza. Ne mondjon le semmilyen lehető­ségről, ne úgy állítsa be a gyerek előtt az apját, mint egy gonosz személyt, akiben nem lehet meg­bízni, akinek egy szavát sem sza­bad elhinni. Maradjon inkább semleges, hagyja, hogy a fia maga alkosson képet róla, alakítsa ki véleményét. Nem látunk a jövőbe, nem tudjuk, kire mi vár. Inkább tegyen meg mindent azért, hogy a fia tanuljon . az apja hibájából és bölcsebb döntéseket hozzon, mire felnő. Dr. Hadas Katalin pszichológus A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom