Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-14 / 212. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 14. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Castro a zsidók védelmében Fidel Castro volt kubai elnök egy amerikai havilapnak adott inteijújában védelmébe vette „a muzulmánoknál történelmileg jóval többet rágalmazott” zsidókat. Castro arra kérte a magazint, továbbítsa az üzenetét Mahmúd Ahma- dizsenád iráni elnöknek. „Azt gondolom, a zsidóknál többet semmilyen népet nem rágalmaztak. Még a muzulmánokat se” - mondta Fidel Castro a The Atlantic újságírójának, akivel három napon át több beszélgetést folytatott. A 84 éves kubai politikus szerint az iráni kormánynak meg kell értenie, hogy „a zsidókat elűzték a földjükről, azután világban mindenhol üldözték és bántották őket, mivel ők az a nép, amely megölte Istent. A zsidóknak sokkal nehezebb sorsa volt, mint nekünk. Semmit nem lehet a holokauszthoz hasonlítani.” A riporter azt is megkérdezte Castrótól, hogy elmondaná-e ezt az iráni elnöknek is, aki beszédeiben gyakran támadja Izraelt és a cionizmust, és aki azt is kijelentette, a holokauszt csupán egy mítosz. „Azért mondtam mindezt el önnek, hogy nyilvánosságra hozza” - válaszolta a kubai forradalom atyja. A volt kubai elnök az elmúlt négy évben az írásnak szentelte napjait, az utóbbi másfél hónapban pedig megsokszorozta a nyilvános szerepléseit, hogy figyelmeztessen egy lehetséges „nukleáris holokauszt” veszélyére. Fidel Castro 2006-ban, súlyos egészségi problémák miatt adta át az elnöki széket öccsének, Raúl Castrónak. (MTI) Tulajdonképpen csoda, hogy a városvezetés élén még magyar politikus áll A komáromi dilemma A hétvégén alaposan átrendeződtek a frontvonalak Komáromban. TOKÁR GÉZA A helyi MKP végleg elvetette a Híddal való közösködés lehetőségét, az elégedetlenkedők távoztak a pártból, de függetlenként indulnak, a Bastmák Tibor polgármester köré szerveződő helyi politikusoknak is önerejükből kell vállalniuk a novemberi helyhatósági választásokon való megmérettetést. Közben könnyen megeshet, hogy Anton Marek lesz a nevető harmadik - és a város új polgármestere. A komáromi MKP-nak nehéz döntést kellett hoznia, csakis rossz alternatívák közül válogathattak a helyi párttagok. Ha feláll az And- ruskó Imre és Bastmák Tibor által is szorgalmazott közös lista, a helyi MKP végleg elveszíti identitását, s tovább folytatódik a pártszervezet lassú, de biztos leépülése a Híd kárára. Az önálló indulás és a város- vezetésnek adott nyílt hadüzenet magában hordozza a megújulás lehetőségét, de komoly rövid távú veszteségekkel jár: könnyen lehet, hogy ezzel a lépéssel dőlt el, szlovák polgármestere lesz a városnak. Komárom furcsa hely, a lokális felvidéki magyar politikai elit prob- lémáinakállatorvosilova. Olyan település, amelynek a képviselői nem a politikai nézeteik, hanem a személyes antipátiák vagy a gazdasági érdekeik alapján szerveződnek apró klikkekbe. Olyan város, ahol az állandó belharcok egyre több magyar szavazó kedvét veszik el attól, hogy „ezekre” szavazzanak a töké- letesenjellegtelen, pont ezért egyre kívánatosabb jelöltnek tűnő Marek ellenében. Tulajdonképpen az számít csodának, hogy a városvezetés élén ezek után még mindig magyar politikus áll: Bastmák Tibor négy éve az MKP szabályait nyíltan és durván felrúgva jelöltette magát a város élére, döntő vereséget mért a magyar párt jelöltjére, de csak huszonhárom szavazattal szerzett többet, mint szlovák riválisa. Mit lehet várni a komáromi helyhatósági választásoktól azok után, hogy az MKP elhatárolódott a Hídtól? Végre tisztázódhatnak az erőviszonyok és egyévi masza- tolás után kiderülhet, ki kivel is van valójában. Az MKP elveszítette az összes erős és közismert helyi politikusát, gyakorlatilag a nulláról kell felépítenie magát. Ironikus módon minél jobb eredményt ér el a párt kiválasztottja, Stuben- dek László, annál valószínűbb az erős magyar jelölt, Bastmák bukása, így Komárom eleste is az MKP lelkén szárad majd. Bastmák Tibornak sem lesznek nyugodt hónapjai. A hatalomban maradáshoz új szövetségeseket kell keresnie, integrálnia a „függetlenek” egy részét, és reménykednie abban, hogy még maradt hitele a lakosság körében. Nem is beszélve arról, milyen szimbolikus üzenete lenne annak, ha a Híd egyetlen helyi szinten is erős politikusa öt hónappal a parlamenti választások után megbukna. Román és magyar politikusok is elítélik Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HV1M) rendezvényét Együttműködésre ítélve MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Román és magyar politikusok is elítélik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) rendezvényét - írta a Krónika. Az erdélyi napilap, akárcsak a bukaresti Uj Magyar Szó (ÚMSZ) egyaránt beszámolt arról, hogy a hétvégén - Csíkszeredában a II. bécsi döntésre és Észak-Erdély Magyarországhoz való „visszatérésére” emlékeztek. Ráduly Róber polgármester az ÚMSZ többszöri megkeresésére sem reagált, így a lap nem kaphatott tőle választ még a rendezvény előtt, hogy milyen önkényuralmi jelképek kapnak szerepet a megemlékezésen, és ennek tudatában engedélyezte-e a helyi testület az ünnepségsorozatot. A bukaresti napilap arra is választ szeretett volna kapni, hogy te- kinthető-e politikai állásfoglalásnak a polgármester együttműködése a szélsőséges szervezetként számon tartott HVIM-mel. Ráduly ezzel kapcsolatos véleményét a Krónika a Mediafax román hírügynökségnek adott nyilatkozata alapján idézte. Eszerint Csíkszereda elöljárója azt mondta: „Polgármesterként egyetlen rendezvény engedélyezését sem utasítottam vissza, mert véleményem szerint a szólásszabadságnak nemcsak az alkotmányban, hanem a valóságban is léteznie kell”. Az ÚMSZ-nek Adrian Cigarean, a helyi csendőrség képviselője elmondta: fenntartásaik voltak a kezdeményezéssel kapcsolatban, de az önkormányzati engedély mellett értelmét vesztette volna a tiltás. A szombati megemlékezésen mintegy harminc huszár vonult be a városháza előtti térre, élükön egy székely népviseletbe öltözött férfival fehér lovon, Horthy Miklós 1940. szeptember 11-i Csíkszeredái bevonulását szimbolizálva. Mintegy tíz feketébe öltözött fiatal Nagy-Magyarország zászlaját, tíz idős férfi, a magyar- országi vitézi rend képviselői Nagy-Magyarország címerét vitték. A rendezvényen Ráduly Róbert maga is jelen volt, ő rövid beszédben idézte fel a 70 évvel ezelőtti esemény jelentőségét. Mircea Dúsa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti csoportjának alelnöke felkérte a kormányt, lépjen fel az ilyen és hasonló rendezvények ellen. Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa kifejtette: az ilyen rendezvényeknek nincs miért ellenérzést kiváltaniuk, azonban - mint fogalmazott - fontos, hogy ne ütközzenek törvénybe. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő úgy vélte: a szombati rendezvény nem is annyira történelmi háttere, mint inkább a szervezők miatt váltott ki ellenérzéseket. A Krónika megkérdezte Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét is, aki elmondta: meg kell ismerni a múltat, de objektívan. „Ez nem jelenti azt, hogy 2010-ben az ilyen megmozdulásoknak revizionista jellegük van, azonban nem szabad úgy fellapoznunk a történelmet, hogy ezzel másokat sértsünk.” Hozzátette: „Egy egyesült Európában együttműködésre ítéltek bennünket, a közös jövőnk- ről kellene beszélnünk, és megértést, támogatást kellene találnunk a többségi nemzet részéről a magyar közösség kollektív jogainak megszerzéséhez”. A Krónika vezércikkében kifejti: bár Horthy kormányzósága idején vezették be a szégyenletes zsidó- törvényeket - durva történelemhamisítás a kommunisták szóhasználatával „Horthy-fasizmusról” vagy diktatúráról beszélni, mint ahogy etnikai szempontból a bécsi döntés igazságosabb volt, mint a trianoni diktátum - véli a kommentátor. Szerinte a visszafogott megemlékezés joga elvitathatatlan, de - mint írja - nem ártana figyelni arra, hogy az emlékezés ne tűnjön öncélú provokációnak, ne torkolljon harsány melldöngetésbe és más nemzetiségek megsértésébe, s hogy a szélsőségek ne sajátíthassák ki maguknak. KOMMENTÁR Új szelek háza NAGYANDRÁS Új szelek fújnak a szlovák parlamentben, bár egyelőre még nem derült ki, hogy a neveletlenség vagy az egészséges változás szeléről van-e szó. Augusztusban a nemzetiekAncsája vágta szájon a folyosón Igor Matovičot, amiért a fiatal képviselő leancsázta őt helyi lapjában. Matovič a smeres képviselőknél is kiverte a biztosítékot, az utolsó ülésen Robert Kaliňákkal vonult el a színfalak mögé, hogy férfiak módjára rövid úton zárják le személyeskedő vitájukat, melyet az ülésteremben kezdtek el. Bár az nyilvánvaló, hogy végül senki sem ütött meg senkit, sőt, a szlovák parlamentben olyan igazi, vereke- dős-pofozkodós ülés még nem volt, amilyet az interneten lehet látni, mégis mindenki érzi, hogy valami változik a szlovák törvényhozásban. Hogy ennek valóban köze van-e ahhoz, hogy a Szabadság és Szolidaritás képviselői újoncként új, közvetlenebb, kevésbé tiszteletadó modorral érkeztek, s magának a házelnöknek, Richard Suliknak sincs gyakorlata, s ebből eredően tekintélye sem a parlamentben, vagy csak a véletlenek egybeesése, nem lehet pontosan tudni. Ám ha más megvilágításba helyezzüka dolgot, jobb, hogy olyan szókimondó képviselők is bejutottak a parlamentbe, mint Igor Matovič, akinek nem jelentett gondot Robert Ficónak odamondani, hogy a Smer elnökének nem a parlamentben, hanem egy sokkal hűvösebb helyen kellene ülnie azért, ami az elmúlt négy évben Szlovákiában történt. Talán a szlovák parlament is elindult abba a bulvár irányába, amiért talán újra érdekes lesz nézni a parlamenti közvetítéseket. Az elmúlt években már senkit sem tudott megbotránkoztatni a részeg Ján Slota a parlamentben, rajta kívül meg valahogy nem akadt senki, aki annyira felkeltette volna a sajtó és a közvélemény érdeklődését, hogy felfigyeljen, mi is folyik a törvény- hozáson kívül a parlamentben. Míg a liberális politikusok szabadabb szellemiséget, vérfrissítést hoztak a parlamentbe, kiderült, Richard Sulik fegyelmet is akar teremteni a képviselők igazolatlan hiányzásának fizetésmegvonással való büntetésével. Az elmúlt napokban kiderült, egyelőre azonos mércével méri a képviselőket, legyenek azok az ellenzék vagy a kormánypárt soraiból. Nem véletlen, hogy Robert Fico is pont Sulíkékat kezdte el támadni az elmúlt időszakban; valószínűleg a Smer elnöke is gyorsan ráérzett, az SaS politikusai jelentenek számára komoly veszélyt. Nem azért, mert politikájukkal elhalásznák szavazóit, hanem mert közvetlenségükkel, szókimondásukkal, fiatalos lendületükkel könnyedebben és gyakrabban mutatják meg, hogy a baloldali király meztelen. A koalíció maradék három tagja sokkal lomhább, Sulíkék Matovičékkal megfűszerezve felrázzák a házat. Most már csak reménykedni kell, hogy energiájuk a ciklus végéig kitart. FIGYELŐ „A német vér és becsület védelme” Hetvenöt éve, 1935. szeptember 15-én hirdették ki a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nürnbergi pártnapjain „a birodalmi polgári törvényt” és „a német vér és becsület védelmére” hozott törvényt, melyekjo- gi alapokra helyezték az antiszemitizmust a náci Harmadik Birodalomban. Hitler a Mein Kampfban fogalmazta meg a nemzetiszocializmus fajelméletét és élettér-politikája alapelveit. Fő ellenségének a zsidóságot és a marxizmust tekintette, amely mögött nemcsak a Szovjetuniót, hanem a zsidókat is látni vélte. A 67 milliós Németországban az 1933-as náci hatalomátvétel idején mintegy félmillió zsidó élt jelentős részük asszimilálódott, németül beszélt és hazafias érzelmektől fűtve harcolt az első világháborúban. Adolf Hitler 1933. január 30-án foglalta el a kancellári tisztséget, és a Harmadik Birodalomban megkezdődtek az antiszemita incidensek. Bojkottálták a zsidó üzleteket, korlátozták a zsidók arányát a felsőoktatásban, nyugdí- jaztáka zsidó tisztviselőket, egyre gyakoribbak lettek az erőszakos zsidóellenes akciók. Hitler 1935 nyarán döntött az antiszemita intézkedések törvénybe iktatásáról (addig nem tudták definiálni, ki tekintendő zsidónak). Az NSDAP VII. birodalmi kongresszusa 1935. szeptember 10-én kezdődött meg Nümbergben, ezzel egy időben (1543 óta először) a városban ülésezett a Birodalmi Gyűlés, a Reichstag is. A Führer váratlanul úgy határozott, a rendezvényen hirdetik ki a jogszabályokat. A Berlinből lóhalálában érkező szakértők papír híján menükártyára improvizálták a törvényt, amelyről az igazságügyi miniszter is csak a rádióból értesült. A nürnbergi törvényeket 1935. szeptember 15-én hozta nyilvánosságra Hitler. Az állam- polgárságról szóló jogszabály értelmében csak „német vagy rokon vérű” egyén minősült az állam- polgári jogok teljességét élvező „birodalmi polgárnak” (Reichsbürger), minden más kategóriához tartozók csak „az állam alattvalói” (Staatsangehörige) lehettek. A „német vér és becsület védelméről” alkotott törvény megtiltotta a házasságot zsidók és német vagy rokon vérnek között, és bűncselekménynek minősítette a házasságon kívüli nemi kapcsolatot is közöttük. A zsidók 45 éven aluli német nőt nem alkalmazhattak, a nemzeti színeket nem használhatták, az ugyanaznap hivatalos német lobogóvá tett horogkeresztes nemzeti zászlót semvonhattákfel.Avégrehajtási utasítás végül azt minősítette zsidónak, akinek három nagyszülője zsidó volt, vagy két nagyszülője volt zsidó és ő a zsidó vallást gyakorolta, illetve házastársa zsidó volt, emellett 1. és 2. fokú „keverék” kategóriákat hoztak létre. (MTI)- Tanár úr, hiába faggat, én csak a referendum kérdéseire válaszolok! [Peter Gossányi rajza
