Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-13 / 211. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com John Caldwell Káosz-ciklusa 9 év után folytatódik Rend a lelke mindennek KASZÁS DÁVID A két lábon járó pestis vissza­tért! A félvér örköt egy varázslat a távoli múltba repítette, ahová Alouita, a vérmágus rendelte, hogy segítségével legyőzze Vérivó Shimbralaart és elpusztítsa a gilfek királyságát. A sorozatos népirtás és vérfürdő után a korcs király egy guarni bárkán átszeli az idő óceán­ját, hogy a saját jelenében is ki­oszthasson pár buzogánycsapást. Asszonyát és gyermekét próbálná menteni Rentzal városában, ahová nem véletlenül csöppent... Kilenc évvel a komor hangvé­telű Vérkáosz után változatlan lendülettel tér vissza a félork. Az immáron húsz évvel ezelőtt szüle­tett Káosz-ciklus főhőse ezúttal az oly nehezen megszerzett Káosz szava nélkül kénytelen boldogulni Worluk világán. A kikötővárosban a mindent és mindenkit átszövő bűnhálózatok között próbál tájé­kozódni, régi és új ellenfelekkel folytat kilátástalannak tűnő har­cot, kusék és trogárok mentén próbálja menteni családját. A Káosz Dréniában című kötet után John Caldwell újra a humoro­sabb vonalhoz tért vissza. Sajnos pár filléres szójáték, néhány kopott poén is erről árulkodik. A sztori le­bilincselő, bár az elvarratlan szá­lak, a korábbi művekre való utalga- tás s a nyújtott felvezető nem biz­tos, hogy megsegíti a régebbi mun­káit kevésbé ismerő olvasó dolgát. Mintha A Káosz ünnepe csak a vi­har előtti csendet testesítené meg. S valóban, Skandar Graun vissza­térését két kötetben meséli majd el az író, A Káosz Erdeje idén novem­berre várható. Remélhetőleg akci- ódúsabb, pörgősebb, brutálisabb testvérkötet születik. A magyar fantasy szerelmesei­nek talán a sorozat szülőatyját nem kell bemutatni. Nemes István ő, Cherubion fenegyereke. Fan­tasy, sci-fi regények és novellák al­kotója, számos kiadó szerkesztője és társtulajdonosa, könyvfordítá­sok mestere és tévésorozatok foly­tatásainak kiötlője. A Káosz és Rend örökös küzdelmének króni­kása. Remélhetőleg a széria kihe- rélőjét nem személyében köszönt­hetjük majd! John Caldwell: A Káosz ünne­pe. Cherubion Könyvkiadó, 2010 Elhunyt Claude Chabrol filmrendező Párizs. Nyolcvanéves korában tegnap elhunyt Claude Chabrol film­rendező, a francia új hullám (Nouvelle vague) alapítója. 1958-ban rendezte meg első nagyjátékfilmjét, A szép Serge-et, amely elindí­totta az új hullámnak nevezett stílusirányzatot Franciaországban. A film amellett, hogy hatalmas közönségsikert aratott, elnyerte a Jean Vigo-díjat is. Filmművészetének középpontjában a francia vidék és annak cinikus erkölcstelensége áll. Összességében közel hatvan nagyjátékfilmet - általában sajátos hangulatú pszichothrillereket - és tucatnyi televíziós alkotást forgatott, számos filmben szereplő­ként is feltűnt. Leghíresebb munkái között olyan filmek találhatók, mint az Unokafivérek, az Őzgidák, A hentes, a Piszkoskezű ártatla­nok, a Vonzások és választások, a Női ügyek, a Doktor M, és A rom­lás virágai. (MTI) Kevesebb pénzből rövidebb programot, de változatlan minőséget ígér a Színházi Nyitra Normákon és konvenciókon túl A külföldi társulatok közül a legnagyobb „fogásnak" az orosz Dmitrij Krimov által fémjelzett, a holokauszt tragédiáját és Dmitrij Sosztakovics zeneszerző árulását feldolgozó Opus 7 ígérkezik (Natalia Heban felvétele) Nyitra. „A normálison túl” az idei Színházi Nyitra mottója, mert azt akarja megmutatni, ami eltér a megszokottól, felháborít, felzaklat és csodálattal tölt el. A fesztivál idén a meg­szokott hat nap helyett csak négy napig tart, de a a szervezők szerint a minő­ségből nem engedtek. VRABEC AAÁR1A „Döntenünk kellett, hogy több, alacsonyabb színvonalú előadást mutatunk be, vagy ragaszkodunk ahhoz, hogy a legjobb európai színházak legjobb produkcióit vonultassuk fel. Az utóbbira vok­soltunk, mert egy fesztiválnak mércének és útmutatónak is kell lennie” - mondta Darina Kárová fesztiváligazgató a programot bemutató sajtótájékoztatón. Panelházi Gogol és falusi szappanopera A szeptember 24-től 27-ig tartó rendezvény főműsorában hét or­szág tíz társulata mutatkozik be, közülük négy Szlovákiából. A Szlovák Nemzeti Színház Holly- roth című előadása a teljesítmé­nyéért az év színházi díjára jelölt Robert Roth magánszáma - Ján Hollý pap-költő verseiből és nap­lójegyzeteiből készült szuggesztív örömujjongás és panaszáradat. Ugyancsak a Szlovák Nemzeti Színház produkciója az Orfeusz és Eurüdiké című Gluck-opera, amelyre Pozsonyba szállítják a fesztivál közönségét. A pozsonyi P.A.T. Stúdió M.H.L. című doku- drámája Magda Husáková, az első szlovák rendezőnő magányát mu­tatja be, rendhagyó módon ötvöz­ve a beszédet és a mozgást. Az ugyancsak pozsonyi SkRAT Szín­ház pedig egy ligetfalui panelház­ban kelti életre Gogol Holt lelkeit, akik már nem bírnak versenyre kelni a pénzért és a sikerért, min­dennapjaikat csak a megszokott rituálék ismétlése tölti ki. A külföldi társulatok közül a legnagyobb „fogásnak” az orosz Dmitrij Krimov által fémjelzett, a holokauszt tragédiáját és Dmitrij Sosztakovics zeneszerző árulását feldolgozó Opus 7 ígérkezik. Ma­gyarországot Pintér Béla és Társu­lata képviseli a Szutyok című vidé­ki szappanoperával, amely igen­csak aktuális témát, a romák és fe­hérek együttélését dolgozza fel. A cseh Cirk La Putyka a francia új cir­kuszra jellemző show-elemekkel mutatja be, hogyan zajlik az élet egy tipikus cseh kocsmában; a világhírű belga koreográfus, Alan Platel balettelőadása, az Out of context a gyermekkorba és a tu­datalattiba viszi vissza a nézőket. Időutazás a wroclavi Teatr Pol­ski előadása, a Samsara Disco is, de ezúttal Csehov figurái találják magukat a jelenben, pontosabban A rovarok élete című Pelevin-da- rabban. A széthullóban lévő orosz középosztály így kerül abba a si­kerorientált világba, ahol beteg­ségnek, kudarcnak, hibának nincs helye, és keresi a választ arra az örök kérdésre, hogyan tovább. Utcaszínházak, tűzzsonglőrök, koncertek A „hogyan tovább?” kérdést a fesztivál szervezői is feltették ma­guknak, ezért az idei 19. évad némileg eltér az előzőektől. „Szin­te kizárólag kortárs műveket vá­logattunk, az előadások túlnyomó többsége szerzői színház, vagyis a rendező egyben a forgatókönyv szerzője is. Úgy gondoltuk, így jobban tudunk reflektálni arra, mi foglalkoztatja jelenleg az alkotó­kat és természetesen a nézőket is” - mondta Darina Kárová. Noha a fesztivál idén jóval ke­vesebb állami támogatást kapott, a kísérőrendezvények mind in­gyenesek, és a kínálat is pazar. A szervezők első alkalommal hir­dettek pályázatot cseh és szlovák utcaszínházak részére, és a negy­ven jelentkező közül tizenegyet válogattak be a programba. A fesztivál ideje alatt a Nyitra utcáin járók-kelők láthatnak „utcai hor­rort”, zenés mesét, interaktív gyermekelőadásokat, koncerte­ket, de lesznek filmvetítések és ki­állítások is. Szeptember 25-én, szombaton éjfélig vátja a látoga­tókat a Nyitra Menti Múzeum, a Nyitrai Galéria és a zsinagóga, aki pedig nem kívánkozik múzeumba az részt vehet a lampionos felvo­nuláson. A menetet a Swingless Dixieland Band kíséri a belváros­ból a vár alá, ahol tűzzsonglőrök előadását nézhetik meg az érdek­lődők. Az Andrej Bagar Színház­nál az épületre vetített fényjáté­kok kavalkádja, a zsinagógában pedig a Pressburger Klezmer Band koncertje zárja a fehér éj­szakát. A szűkös anyagiak ellenére a szervezők nagy hangsúlyt helyez­tek a közönségművelésre: a gyermekelőadásokat ezúttal is al­kotóműhelyek követik, a felnőtt nézők reggelinél találkozhatnak az előadások rendezőivel, bete­kinthetnek a kulisszák mögé. A fesztivál idén is bekapcsoló­dik a Tulipán ajándékba elne­vezésű projektbe, amelynek kere­tében vak és látáskárosult gyer­mekeknek szervez interaktív programokat. A program jó színvonalú és változatos munkákat tárt a közönség elé, de előzetesen sem a kritikusok, sem a közönség nem tette le a voksát egyetlen film mellett Sofia Coppola filmje kapta az Arany Oroszlánt Velencében MTl-TUDÓSÍTÁS Velence. Sofia Coppola ameri­kai rendezőnő Somewhere (Vala­hol) című filmjének ítélte szom­baton a Quentin Tarantino vezet­te zsűri a velencei filmfesztivál legjobb filmnek járó Arany Orosz­lán díját. A legjobb rendező a spa­nyol-francia koprodukcióban ké­szült Balada triste de trompeta (Szomorú ballada trombitára) című alkotás direktora, Alex de la Iglesia lett, így ő kapta az Ezüst Oroszlánt. A férfi főszereplő kategóriában Vincent Gallo, a magyar részvétel­lel létrejött Essential Killing című lengyel film amerikai színésze di­adalmaskodott. Gallo az életéért küzdő afgán szökevényt játszik a párbeszédek nélküli filmben. A színésznők között Ariane Labed, az Attenberg címet viselő görög film főszereplője kapta a Coppa Volpit (Volpi Kupát) a zsűri ítélete szerint. A zsűri különdíjjal jutalmazta Jerzy Skolimowski Essential Kil­ling című munkáját. Sofia Coppola győztes filmjéről Quentin Tarantino elmondta, hogy az már a kezdetektől fogva lenyűgözte a zsűri tagjait. A díj­nyertes rendezőnő filmje az élete ürességével küzdő színész törté­netét mutatja be. Coppola úgy jel­lemezte alkotását, mint „napjaink Los Angelesének portréját”. A film főszerepét Stephen Dorff játssza. A 24 versenyfilmet felvonultató program - a patinás múltú feszti­vál eddigi legfiatalabb rendező­gárdájával - jó színvonalú és műfajilag változatos munkákat tárt a közönség elé, de előzetesen sem a kritikusok, sem a közönség nem tette le a voksát egyetlen film mellett, holott tavaly a Lebanon, két éve pedig A pankrátor egy­értelmű nyertesként magasodott ki a mezőnyből. A zsűri döntése megcáfolta a találgatásokat, egye­dül Vincent Gallo győzelme iga­zolta az esélylatolgatókat. A 2010-es fesztivált az ág is húz­ta: a pénzügyi válság miatt apadt a költségvetés, még nem készült el az új fesztiválhelyszín, esős idő ron­totta a látogatók kedvét, és a csü­törtökön indult Torontói Filmfesz­tivál szinte kiszippantotta a filmvi­lág csillagait a lagúnák városából. A görög Ariane Labedé lett a leg­jobb színésznőnek járó Coppa Volpi Sofia Coppola úgy jellemezte alkotását, mint „napjaink Los Angelesé­nek portréját" (SITA/AP- és ČTK/AP -felvételek) Alex de la Iglesia spanyol rendező vehette át az Ezüst Oroszlánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom