Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-11 / 210. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Amerika türelmetlen Washington. Nemzeti egy- ségkormányt szorgalmaz az USA Irakban, hogy hat hónap­pal a választások után legyen végre vezetése az országnak. A The New York Times forrásai szerint a tervet Joe Biden alel- nök vetette föl, amikor a múlt héten Bagdadban járt. A lénye­ge, hogy bekerülne a kor­mányba íjád Allávi volt minisz- terelnökés akurd szövetség, de hatalmon maradna Núri al- Máliki jelenlegi miniszterel­nök, akinek viszont korlátoz­nák a hatáskörét. Biden Bag­dadban kijelentette, hogy a kormány megalakulása már közel van. (MTI) Titkos iráni atomüzem Teherán. Tagadta az iráni atomprogram vezetője tegnap egy iráni ellenzéki szervezet in­formációját, miszerint új, tit­kos atomlétesítmény épül urándúsítás céljára. Ali Akbar Szálehi szerint Iránban nincs olyan létesítmény, amely ne lenne bejelentve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ). Két iráni ellenzéki ve­zető közölte: információkat adtak át az amerikai kormány­nak, a washingtoni kong­resszusnak és a NAÜ-nek az új atomlétesítményről, amely­nek építését 2005-ben kezdték meg Teherántól mintegy 120 kilométerre, egy hegy gyom­rában, és 85 százalékban már eliskészült. (MTI) Szerb válság Koszovó miatt Belgrád. A kormány le­mondását és előrehozott vá­lasztások kiírását követelte az elhibázott Koszovó-politika miatt a szerb ellenzék. Csütör­tökön este ugyanis az ENSZ Közgyűlése elfogadta az EU és Szerbia közös határozatter­vezetét a koszovói kérdés megoldásáról, és ebben felké­ri Belgrádot és Pristinát arra, hogy kezdjenek párbeszédet egymással. A nem kötelező érvényű határozatot közfelki­áltással fogadta el a 192 tag­ország. A határozat üdvözli, hogy az EU kész elősegíteni a párbeszédet a felek között. Belgrádban tegnap jelezték, hogy Vük Jeremies külügymi­niszternek mindenképpen tá­voznia kell. (MTI) Gyászolnak az oroszok Moszkva. Az észak-oszéti- ai Vlagyikavkazban csütörtö­kön történt terrorcselekmény halálos áldozatainak száma az éjszaka 18-ra emelkedett, több mint 158 ember sérült meg - közölte tegnap reggel a helyi egészségügyi tárca. Az éjszaka a tíz legsúlyosabb sé­rültet Moszkvába szállították repülőgépen. Három gyanú­sítottat már őrizetbe vettek. Moszkva az ún. ekazsevói szélsőséges csoportot gyanú­sítja a merénylet elkövetésé­vel. (MTI) A muzulmánok is ma ünnepük a ramadán böjti hónap végét - nem tudni, lesz-e koránégetés - felkorbácsolt indulatok Méltatlanul 9/11 áldozatainak emlékéhez Washington. Még sosem em­lékeztek meg a 2001. szep­tember 11-i terrortáma­dások áldozatairól ilyen ideges, felkorbácsolt, isz­lámellenes hangulatban, mint a mai, 9. évfordulón. Ebben éppúgy szerepe van a koránégetéssel kapcso­latos hercehurcának, mint az ugyancsak tömegeket megmozgató mecsethá­borúnak. ÖSSZEFOGLALÓ Még tegnap délután sem volt vi­lágos, fog-e ma Koránt égetni Terry Jones floridai lelkész. Elő­ször letett szándékáról, majd visszavonta, később nyitva hagyta a kérdést, majd feltételhez kötöt­te, hogy elálljon eredeti szándéká­tól. Eközben egy újabb lelkész, az evangélista Bob Óid is arra ké­szült, hogy ma koránt égessen sa­ját háza előtt a Tennessee állam­beli Springfieldben. A The Ten­nessean című lapnak kijelentette: „Ha meg akarják tartani a vallá­sukat, akkor menjenek máshová!” Ködösítés a köbön Maga Terry Jones helyi idő sze­rint csütörtökön kijelentette: azért tett le a koránégetésről, mert szerinte a New Yorkban fel­építendő iszlám központ imámja beleegyezett abba, hogy annak helyszíne ne a Ground Zero köze­lében legyen. Később közölte, mi­után becsapták, gondolkodik azon, hogy visszakozik. A floridai Gainesville-ben tar­tott sajtótájékoztatóján közölte: felhívta őt Robert Gates védelmi miniszter, és kérte, hogy gyüleke­zete ne tartsa meg tervezett de­monstrációját. Hozzátette, nem a miniszter kérésére tett le tervéről, hanem azért, mert az iszlám köz­ponttal kapcsolatban megállapo­dott a muzulmán vezetőkkel, és szombaton (vagyis ma) Muham­mad Musri imámmal, a Közép-flo­ridai Iszlám Társaság vezetőjével együtt New Yorkba repül, hogy ott a leendő iszlám központ imámjával, Feisal Abdul Rauffal tárgyaljon. Mecset a Ground Zérónál Jones bejelentését azonban Rauf imám határozottan cáfolta, mint mondta, nem beszélt sem Jonesszal, sem Musrival. „Nem já­ték sem a mi vallásunk, sem másé. És nem is alkudozunk. De kézfo­gásra nyújtjuk kezünket, hogy bé­ke legyen és harmónia” - tette hozzá. Musri imám úgy nyilatko­zott, hogy a Jones lelkésszel való tárgyalása előtt személyesen Rauf imámmal nem, csak az ő feleségé­vel, Daisy Khannal egyeztetett. Megerősítette, hogy ma New Yorkba utazik Jonesszal, és talál­kozni akarnak Rauffal, de egyelő­re sem a tárgyalás helyéről, sem annak időpontjáról nem állapod­tak meg. Donald Trump is beszállt Sharif el-Gamal, a felépítendő mecset projektigazgatója pedig közleményében azt írta: „Nem igaz, hogy a Manhattan déli részé­re tervezett közösségi központot másutt fogjuk felépíteni. A terv nem változott.” Donald Trump amerikai ingat­lanfejlesztő mágnás bejelentette, a megoldás érdekében kész a piaci áránál 25 százalékkal magasabb összeget fizetni azért a telekért, amelyen a központot fel akarják építeni. Wolodymyr Starosolsky, a beruházó jogi képviselője sze­rint azonban Trump pusztán „egy olcsó kísérletet tett arra, hogy hír­verést kapjon, és magát reflektor- fénybe állítsa”. Musri imám és Terry Jones lelkész Egyébként az amerikai musz- limok már hetekkel ezelőtt közöl­ték, hogy félnek, mivel idén épp szeptember 11-re esik a ramadán végének megünneplése. Megerő­sítették a mecseteik védelmét, és felszólították tagjaikat, hogy tar­tózkodjanak a provokációkra - beleértve a koránégetést is - adandó választól. Obama elnök üzenete Barack Obama elnök csütörtö­kön este megerősítette: az iszlám szent böjti hónapját lezáró id al- fitr ünnepség újabb alkalom lehet a vallási tolerancia előmozdításá­ra Amerikában. Hagyományos ramadánvégi üzenetében - anél­kül, hogy utalt volna a tervezett koránégetésre - hangsúlyozta: az ünnep módot ad a gondolkodásra arról a pozitív szerepről, amelyet az összes vallás követői, köztük a muzulmánok játszottak Amerika életében. (TASR/AP-felvételek) Erőszakos muzulmánok Korántsem e tolerancia jegyé­ben tüntettek tegnap több iszlám országban a koránégetés ellen, köztük a háborús Afganisztánban és Pakisztánban. Afganisztánban a tüntetésnek halottja is volt. Közel tízezren tiltakoztak USA-ellenes jelszavakat ordítozva egy észak­afganisztáni NATO-támaszpont- nál, és a katonák egy tiltakozót ha­lálosan megsebesítettek, amikor a tömeg megtámadta a katonai tá­maszpontot. Az incidens a tarto­mányi székvárosban, Faizábádban lévő német bázisnál történt. A NA­TO egyik szóvivője közölte, tud­nak a faizábádi tiltakozásról, és vizsgálják az incidens körülmé­nyeit. Közben a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban a törzsi vezetők azzal fenyegetőztek, hogy támadni fogják az amerikai tá­maszpontokat, ha Terry Jones tisz- teletes véghezviszi koránégetési tervét. (MTI, ú) Megtámadták a német katonai bázist is Vádat emeltek tizenkét amerikai katona ellen Ujjcsontokat is gyűjtöttek Az afgan elnök a terrorizmus elleni háborút áthelyezné Pakisztánba Karzai tárgyalni hívta Omar mollát MTl-HÍR Kabul. Hamid Karzai afgán el­nök tegnap ismét fegyverletételre és béketárgyalásra szólította fel Omar mollát, a tálibok vezérét, hogy véget vessenek az országot 2001 óta szaggató erőszaknak. „Reméljük, hogy Mohammad Omar Ahund csatlakozni fog a bé­kefolyamathoz, és véget vet a testvérgyilkos merényleteknek, amelyek afgán férfiak, nők és gyermekek között szedik áldozataikat” - mondta. Omar molia, aki 1996 óta áll a tálibok élén, a tálib uralom 2001 végi bu­kása óta szökésben van. Karzai a múlt szombaton jelen­tette be, hogy létrehozott egy taná­csot a tálibokkal folytatandó béke­tárgyalásokra. A tanácsnak, amelynek felállítását júniusban hagyta jóvá Kabulban egy béke- dzsirga (hagyományos gyűlés), az elnöki hivatal szerint az afgán tár­sadalom egészét kell képviselnie, köztük a mudzsahid parancsnoko­kat, a befolyásos személyiségeket és a nőket is. Összetételét a három­napos íd al-fitr után ismertetik. Karzai 2005 óta már többször tett hasonló felhívást a tálibokhoz, de azok minden alkalommal elutasí­tották a párbeszédet, amíg a kor­mányt támogató külföldi csapatok nem távoznak az országból. Az afgán elnök tegnap újabb fel­szólítást intézett a NATO-erőkhöz is, hogy szüntessék be a terror elleni háborújukat Afganisztánban, és te­vékenységüket az afgán tálibok hátországára, a szomszédos Pa­kisztán határ menti törzsi területe­in lévő bázisaira összpontosítsák. Washington. Afgán civilek megöléséért és emberi testrészek trófeaként való megőrzéséért emeltek vádat 12 amerikai katona ellen. A Pentagon szerint a meg­döbbentő eset mindenképpen csor­bát ejt az USA tekintélyén. A katonai ügyészség vádjai sze­rint a Washington állambeli bázisá­ról egy évvel ezelőtt Kandahárba vezényelt 5. harckocsizó dandár katonái idén január és március kö­zött követték el a gyilkosságokat a dél-afganisztáni tartományban. Öt katona ellen még júniusban emeltek vádat három civil megölé­séért, s bár a Pentagon a részletek­ről nem nyilatkozik, médiaértesü­lések szerint az ügyben további hét vádlott is van, akiket a bajtársaik bűntetteinek eltussolására szőtt összeesküvéssel gyanúsítanak. A hadsereg szóvivője szerint négy katona ellen az a vád, hogy testrészeket, köztük ujjcsontokat és egy koponyát, lábcsontokat és egy emberi fogat tartottak maguk­nál. A vádiratból azonban egyelőre nem derül ki, hogy honnan szár­maznak ezek a maradványok. Az orosz elnök szerint minden szép és minden jó, nincs szükség radikális változásra Medvegyev: nem kell a parlamenti demokrácia MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Dmitrij Medvegyev szerint a parlamenti demokrácia Oroszország számára nem elfo­gadható, katasztrófa lenne az or­szágszámára. Az orosz elnök Jaroszlavlban A korszerű állam: a demokrácia fej­lesztése és a hatékonyság kritériu­mai c. nemzetközi konferencián tartott beszédében rámutatott: a hivatalában töltött két évben a poli­tikai struktúra átalakításával fog­lalkozott. „Radikális változásra nincs szükség” - vélte. Példaként Kirgizisztánt hozta fel azzal, hogy ott a parlamenti demokrácia ka- tasztrófáhozvezetett. Elutasította a vádakat, amelyek szerint Oroszországban totalitári­us rendszer van, s azt mondta, aki üyet állít, nem mond igazat, vagy rossz az emlékezete. Hangsúlyoz­ta, hogy Oroszországban fejlett a demokrácia és szerinte az ország optimális tempóban fejlődik to­vább. „Nincsenek nehézségek a tár­sadalomban, nem érzem, hogy stagnálnánk, vagy rendőrállamban élnénk.” Hozzátette: az elégedet­lenséget és a tüntetéseket az orosz- országi demokráciában normális jelenségnek tekintik, ha nem sértik a törvényt. Moszkvát a héten hosszú idő után első ízben bírálta magas rangú amerikai kormánytisztviselő az emberi jogok kérdésében, elsősor­ban a gyülekezési szabadságért rendszeresen tartott tüntetések szétverése kapcsán. Medvegyev szerint „hamarosan a történelem szemétdombjára kerülhet az a de­mokrácia; amely aztmondja magá­ról, hogy teljes mértékben kifejlő­dött, és remek”. Úgy vélte, a Szovjetunió szétesé­se az embereknek szörnyű élmény, egyeseknek tragédia volt, de a szov­jet rendszer nem lett volna képes biztosítani a stabil fejlődést. A vál­tozások az elnök szerint lehettek volna kevésbé drámaiak, de a posztszovjet térségben a leg­rosszabb forgatókönyveket sike­rült elkerülni, és Oroszországban a rendszerváltás óta nem volt hatal­mon olyan politikus, aki a piacgaz­daság felszámolását akarta volna. Amerikai bírói döntés Meleg is lehet katona Riverside. Alkotmányellenes az amerikai hadseregnek az a szabá­lya, amely szerint a homoszexuali- tásukat nyíltan vallók nem teljesít­hetnek katonai szolgálatot - állapí­totta meg egy dél-kaliforniai szö­vetségi bíró. Virginia Phillips sze­rint a szabály az alkotmány első módosításába ütközik, amely ren­delkezik a homoszexuálisok és a leszbikusok jogairól is. Utasította a kormányt, szüntesse meg a hadse­regben a melegekkel szembeni ilyen hozzáállást. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom