Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-06 / 180. szám, péntek
14 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 6. www.ujszo.com AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Sebek nyalogatása Spániel kutyánk megsérült a lábán. Sebét nyalogatta, de az nem gyógyult be. Egy idő után elvittük állatorvoshoz, aki ellátta, bekötötte, ennek ellenére sebe még most sem gyógyult be Mit tegyünk? (M. A.) DR. NAGY KORNÉL A köztudatban az van, hogy a kutya nyála gyógyító hatású. Ez lehetséges, bár ezt tudományosan nem bizonyított. Az viszont biztos, hogy a kutya nyelvével gátolja a sebgyógyulást. Ezért legjobb a sérült betegre védőgallért, szájkosarat, kötést vagy akár egy egyszerű pólót tenni, hogy ne nyalhassa a sebeit. Legfontosabb dolgunk egy friss sérülésnél a helyzetfelmérés. Ha a vérzés nagyon intenzív, próbáljuk átmenetileg nyomókötéssel csökkenteni, míg az állatorvoshoz nem érünk. Ügyeljünk azonban arra, hogy főleg a végtagokon a szorítókötést kb. 5 percenként fel kel engedni, mert különben a beteg lába először kellemetlenül zsibbad, majd keringési elégtelenség miatt hiányos lesz a szövetek oxigénellátása. Ilyenkor 2-3 percig felengedve a szorítókötést helyreáll a vérkeringés. Természetesen a vérzés is elindulhat, akkor újra leköthetjük a sebet vagy fölötte a végtagot. Nyílt seb esetében a környezetből szennyezés, harapás esetén szőr kerül a bőr alá. Emiatt a sebhely elfertőződhet. Ezért a szennyezéseket el kell távolítani, a sebet fertődenítővel ki kell tisztítani. A seb környékéről a szőrt nyírjuk le, a bőrt jóddal vagy Be- tadine oldattal mossuk le. 3%-os hidrogén-peroxid oldattal a sebüreget is át lehet mosni, ezzel azonban nagyon óvatosan kell bánni, mert felületaktív, ezért elegendő nyílásnak kell lennie, hogy az erősen habzó hidrogénoldat távozni tudjon és ne feszítse szét a szöveteket. Ugyancsak emiatt a mellkas, az orrüreg vagy olyan helyen lévő sebeknél, ahol fennáll az a veszély, hogy a sebüreg a mellkasba, az orrüregbe, vagy pl. a hasüregbe vezethet, nagyon óvatosan kell fertőtleníteni. A sebek gyógyulásának normális körülmények között két alternatívája van. Az egyik az elsődleges sebgyógyulás műtéti sebeknél, amelyeket megfelelő steril körülmények között varratokkal egyesítettünk. Ezek a sebek reakciómentesség esetén 7- 14 nap múlva gyógyulnak. Ha azonban a kutya nyalogatja sebét, könnyedén kiszedheti magából a varratokat, ami el- fertőződést és jóval elhúzódóbb gyógyulást eredményezhet. Másodlagos sebgyógyulás esetén a sebszéleket nem varrtuk össze, hanem ilyenkor a sebalap sarjszövettel töltődik ki, majd a bőr hámrétege rákúszik és teljesen befedi. A gyógyulási idő ez esetben a seb nagyságától függ. Ilyenkor folyamatosan kell fertőtleníteni az érintett területet. A legnagyobb kárt ebben a fázisban a páciens magának okozhatja, ha a frissen képződő hámréteget érdes nyelvével lenyalogatja. Mivel a leggyorsabban és a legkisebb kockázattal az elsődlegesen gyógyuló sebek forrnak össze, ezért műidig arra kell törekednünk, hogy ezt az utat válasszuk. A vérzést műtét közben csülapítani kell, de a gyógyulás során számítani kell ldsebb vérzésre és savókilépésre. Az így felgyülemlő sebváladék jó baktérium-táptalaj lehet, vagy akár szétfeszítheti is a sebet. Ennek elkerülése érdekében a sebeket különböző módszerekkel drénezik. Csöveken keresztül a sebváladék távozhat és a gyógyulás zavartalanná válik. A dré- neket is állatorvos távolítsa el. A kezdeti kukoricanemesítési folyamat csak több ezer év után eredményezhetett a maihoz hasonló növényt Kilencezer éve kukoricázunk (Fotó: Hocsi) Mexikói régészeti felfedezések segítségével úgy tűnik, hogy végre sikerült igazolni a kukorica eredetét és származási helyét. ISMERTETŐ Mint köztudott, Európa csak 1492 után ismerkedhetett meg számos olyan növénnyel, amely ma már nélkülözhetetlennek tűnik. A burgonya, a paradicsom és a paprika mellett a legnagyobb karriert talán a kukorica futotta be, amely ma a vüág élelmiszer-termelésének 21 százalékát adja. Jelentősége ellenére a kukorica biológiai eredete és származási helye sokáig rejtély maradt. Sok botanikus nem talált rokonságot a kukorica és a vadon élő növények egyike között sem. Ezért úgy vélték, hogy az a növény, amely a kukorica őse lehetett, már régen kihalt. Érdekes felfedezés Ám George W. Beadle az 1930- as évek elején még a Cornell Egyetem hallgatójaként felfedezte, hogy a kukorica és a teosinte kromoszómái nagyon hasonlítanak. Keresztezte a két növényt, s a hibrid afféle köztes fajtának látszott. Sőt - mint leírta - még pattogtatni is sikerült a teosinte magvait. A későbbi Nobel-díjas tudós ebből arra a következtetésre jutott, hogy a két növény azonos fajhoz tartozik, s a kukorica lehet a teosinte nemesített formája. Beadle tekintélye ellenére ezt az elméletét sokáig kétségbe vonták. A két növény közötti különbségek túl nagynak tűntek sok tudós számára ahhoz, hogy azok pár ezer évi termesztés során alakuljanak ki. Ezért nyugdíjba vonulása után Beadle folytatta a kutatást új bizonyítékok után. Keresztezte a kukoricát a teosintével, majd a hibrideket is szaporította, s termesztett 50 ezer növényt. Ezek vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy csupán négy-öt gén vezérli a két növény közötti különbségeket. Bizonyított közeli rokonság Beadle eredményei megmutatták, hogy a kukorica és a teosinte kétségtelenül közeli rokonok. A kukorica földrajzi eredetének megállapításához azonban ugyanolyan DNS-vizsgálatra volt szükség, mint amit a törvényszéki szakértők használnak az apaság megállapítására. A kukorica származásának nyomon követésére nemrégiben a Wisconsin Egyetem kutatója, John Doebley vezette botanikuscsapat több mint 50 teosintemin- tát gyűjtött a nyugati félteke különböző pontjain, és összehasonlították azok DNS-ét az összes kukoricafajtáéval. Felfedezték, hogy az összes kukoricafajta leginkább a dél-mexikói Balsas-folyó középső szakaszának trópusi éghajlatú völgyében gyűjtött teosintéé- hoz hasonlít, s ez arra utalt, hogy, itt volt a kukorica kifejlődésének „bölcsője”. Továbbá, megállapítva a genetikai távolságot a mai kukorica és a balsasi teosinte között, úgy becsülték, hogy a nemesítés mintegy 9000 évvel ezelőtt kezdődhetett. A genetikai felfedezések arra ösztönözték a Balsas körzetben nemrégiben kezdődött ásatások régészeit, hogy keressenek bizonyítékokat a kukorica felhasználására, s hogy jobban megismerjük az akkortájt itt élt ember életmódját. Anthony Ranere, a Temple Egyetem és Dolores Piperno, a Smithsonian Nemzeti Történeti Múzeum kutatója vezette régészcsoport Xihuatotoxtla lelőhelyen sírokat és sziklába vájt búvóhelyeket tárt fel, s eközben az itt talált, kőből készült őrlő eszközökön ku- koricakeményítő-maradványokra és a kukoricára utaló egyéb mikroszkopikus bizonyítékokra bukkantak. A legrégebbi szerszámok, amelyeket egy üledékrétegben találtak, 8700 évesek voltak. Ez a legkorábbi kézzelfogható bizonyítéka a kukorica felhasználásának, ráadásul egybeesik a kukoricatermesztés kezdetének DNS-elemzés- sel meghatározott időkeretével. Növénynemesítés több ezer évvel ezelőtt A kukorica történetének legizgalmasabb aspektusa, hogy képet ad arról, mi mindent tudtak a növénytermesztők 9000 évvel ezelőtt. Ezek az emberek kis közösségekben éltek, és évszakonként lakhelyet váltottak. Mégis képesek voltak egy sok kedvezőtlen tulajdonsággal bíró növényből magas hozamú, könnyen termeszthető haszonnövényt nemesíteni. Hogyan tudták például a teosinte magjait „kiszabadítani” kemény tokjukból? Vagy miként érték el, hogy a szemek rajta maradjanak a csövön, nem úgy, mint a teosintéé a kalászon? A nemesítéshez meg kellett jegyezniük, hogy melyik termesztési helyükön melyik növény magja van legalább részben szabadon, vagy melyiknek a kalásza erősebb, vagy melyiken van több szem, s ezeket válogatva „alakítgatták” a növényt. Tudósok úgy becsülik, hogy a kezdeti kukoricanemesítési folyamat először csak több ezer év után eredményezhetett a maihoz hasonló növényt, (nol.hu) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zsetíz Losonc Szepsi Kassa augusztus 4-én augusztus 4-én augusztus 4-én augusztus 4-én július 31-én augusztus 4-én augusztus 4-én sárgarépa . 0,50 euró/cs 0,30 euró/cs 1 euró/cs 0,40 euró/cs 0,70-0,80 euró/cs 1 euró/kg 0,50 euró/kg petrezselyem 1 euró/cs 0,70 euró/cs 1,30 euró/cs 0,60 euró/cs 0,60-0,80 euró/cs 1,90 euró/kg 2,80 euró/kg burgonya 0,60-0,70 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50-0,79 euró/kg tojás 0,13 euró/db 0,10-0,12 euro/db 0,11 euró/db 0,08 euró/db 0,06-0,11 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,20 euró/kg 0,40 euró/db 1,20 euró/db 0,50 euró/db 0,60-0,70 euró/db 2 euró/kg 2,80 euró/kg paprika 1,50-2 euró/kg 1-1,20 euró/kg 2,50 euro/kg 0,50-1 euró/kg 1,50-2 euró/kg 2,20 euró/kg 0,90-1,90 euró/kg paradicsom 1,50 euro/kg 0,60-1 euró/kg 2,30 euró/kg 0,50 euró/kg 1,50-1,80 euró/kg 2 euró/kg 1-1,40 euró/kg zöldbab 1 euró/kg X 1,80 euró/kg X 0,80-2 euró/kg 1,10 euró/kg 1,50-2 euró/kg kel/kukorlca 1 /0,40 euró/db 0,40/0,30 euro/db 1,20 euró/kg/0,50 euró/db x/0,30 euro/db 1,20 e/kg/0,20-0,30 euro/db 1,50 e/kg/0,50 euro/db 0,88 euró/kg/0,15-0,30 e/db gorögdinnye/s.dinnye 0,75/1,80euró/kg 0,60-1.50/1,50 euró/kg 0,90/2,10 euro/kg 0,80/1 euró/kg 0,60-0,80/1,50 e/kg 0,60/1 euró/kg 0,70/0,90 euró/kg9 uborka 0,60-1 euró/kg 0,50-1 euró/kg 0,50-0,70 euro/kg 0,30-0,70 euró/kg 0,40-0,80 euró/kg 1-1,50 euró/kg 0,40-0,89 euró/kg karfiol/karalábé 1-2/0,50 euró/db 0,60/0,40 euró/db 1,50/0,50 euró/db 0,50/0,40 euró/db 1-1,20/0,30-0,50 euró/db 1,40/0,50 euro/db 0,70-1/0,40-0,60 euró/db káposzta 0,50 euró/kg 0,50 euró/db 0,90 euró/kg 0,50 euró/kg 0,70 euró/kg 0,75 euró/kg 0,65-0,95 euro/kg kajszi/őszibarack 2/1,80 euró/kg 1,80/1-1,20 euró/kg 2,50/1,90 euró/kg X 1,80-2/1,90 euró/kg 1,40/1,30 euró/kg 1-1,30/0,99-1,50 euró/kg A tartalomból: • Valóban érzelmi provokátor? A világhírű angol filmsztár, Jude Law csak a Vasárnap olvasóinak! • Félrevezetett a Postabank? • Szex 50 felett • Adjon le a 90 napos szuperdiétával akár 20 kilót!
