Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-06 / 180. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 6. Felére csökkenhet a városon áthaladó forgalom Késik a kerülőút építése _____________________Régió 5 A sportrepülőtér ezen a területen, Előpatony térségében épülne meg (A szerző felvétele Egyesek megkérdőjelezik, él-e még egyáltalán túzok és más ritka faj a védett területen Sportrepülőtér vagy madárvédelmi terület? Dunaszerdahely/Lég. To­vábbra sem tisztázott, megépül-e a Lég község ha­tárában található madár­védelmi területen a kisebb repülőgépek fogadására alkalmas sportrepülőtér. A megszüntetett környezet- védelmi tárca szakemberei az engedélyezés során eljá­rási hibát követtek el. LŐR1NCZ ADRIÁN A repülőtér megépítését egy, a tárca által március 25-én jóváha­gyott kivételi engedély hagyta volna jóvá, mely azonban nem emelkedett jogerőre. Ennek oka, hogy a minisztérium az elsőfokú véleményezési eljárásból nem zár­ta ki formálisan a részvételi szán­dékát hivatalosan jelző SOS/BirdLife Slovensko Polgári Társulást. „A társulást az eljárásban résztvevő félként kellett volna kezelni - véli Ďurica Katalin, a mezőgazdasági, környezetvé­delmi és területfejlesztési minisz­térium szóvivője. - Mivel nem így történt, és a tárca korábbi ve­zetése hivatalosan nem juttatta el a társulásnak a határozatot, az nem emelkedett jogerőre.” A minisztérium vezetése a ki­vételi engedély jóváhagyását az­zal indokolta, hogy a Lég határá­ban található madárvédelmi te­rület létrehozását szakmailag megalapozó, a Szlovák Madár­tani Egyesület - BirdLife Slo­vensko által kidolgozott tanul­mányban számos hiba van. Hiá­nyolta például azt, hogy függet­len források nem erősítették meg a fokozottan védett fajok, így a túzok és a kék vércse előfordulá­sát. A térség madárvédelmi terü­letté nyilvánítását ettől függetle­nül a szlovák kormány és az Eu­rópai Bizottság is jóváhagyta; utóbbi több százezer euróval tá­mogatta a túzok védelmét célzó Life projektet. Az ügy további érdekessége, hogy a kivételi engedélyt ugyan­az a négy napja hivatalban lévő osztályvezető írta alá, aki a Nagy-Polyána Nemzeti Termé­szeti Rezervátumban is engedé­lyezte a fakitermelést. A légi sportrepülőtér létrehozását egyetlen feltételhez kötötte: hogy az a túzok közvetlen élette­rén kívül helyezkedjen el. Jozef Ridzoň, a madárvédő egyesület képviselője szerint kivitelezhe­tetlen az ilyen megvalósítás, ugyanakkor visszautasítja, hogy az ornitológusok a tanulmány elkészítése során nem szakszerűen jártak el. ,J\ túzok jelenléte megfigyel­hető és dokumentálható a szó­ban forgó területen - közölte -, sajnálatosnak tartom, hogy e tényt bizonyos személyek igye­keznek megmásítani.” Szitási Ferenc, Lég polgármes­tere elmondta: a sportrepülőtér megépítésének ötlete négy évvel ezelőtt merült fel; elsősorban a térségben megtelepedő külföldi befektetők igényelnék a létesít­ményt. „A repülőtér megépítését a kép­viselő-testület évekkel ezelőtt jó­váhagyta, majd az bekerült a köz­ség fejlesztési tervébe is - közölte. - Mi ez irányban továbbra is nyi­tottak vagyunk, ám a végső szót a környezetvédelmi minisztérium­nak kell kimondania. Ha a beru­házó kérvényezi, kiadjuk az építé­si engedélyt. Ami a túzokot és más védett fajokat illeti: a községnek nincsenek meg az eszközei a meg­figyelésükre, az e körül kialakult szakmai vitában nem foglalunk állást.” Lapértesülések szerint a légi sportrepülőtér építése ötven munkahelyet jelentene, később huszonöt embernek adna mun­kát a létesítmény. JUHOS MELINDA Galánta. A tervekkel ellentét­ben nem kezdődött el a Galántát elkerülő út második szakaszának építése. A lakosok egyre türelmet­lenebbek. Naponta több ezer jármű halad keresztül a városközponton. A Szlovák Útkezelő Vállalat inter­neten is hozzáférhető ütemterve szerint júniusban kellett volna el­kezdeni az építkezést, melynek az a célja, hogy az Rl-es autópályá­ról vagy a gányi logisztikai park­ból Vágsellye, valamint a Sam­sung irányába közlekedő teher­autóknak ne kelljen Galánta köz­pontján áthaladniuk. A kerülőút építésének megkezdését tavaly októberre tervezték. Ľubomír Vážny volt közlekedési miniszter tavaly december elején tett galán- tai látogatása során azzal indo­kolta a késést, hogy bonyolult és hosszadalmas munka a telkek tu­lajdonviszonyainak rendezése. Akkor Alexander Mézes, Galánta polgármestere úgy tájékoztatott, hogy a városon naponta tizen­nyolc-húszezer jármű halad át, ezért tartják rendkívül fontosnak az út megépítését, amelynek kö­szönhetően felére csökkenne a forgalom. Iveta Fedorová, a Szlovák Út­kezelő Vállalat osztályvezetője lapunkat úgy tájékoztatta, jelen­leg a kivitelező kiválasztására meghirdetett versenypályázat zajlik. „Folyik az árajánlatok ki­értékelése. A munkálatok a pá­lyázat lezárta és a kivitelezővel megkötött szerződés aláírása után kezdődhetnek el” - fogal­mazott Fedorová. Hozzátette, nehéz a munka kezdetének konkrét időpontját megjelölni, a pályázat lezárása ugyanis nem csak az útkezelő vállalattól függ. „Ha kizárnak egy pályázót és az fellebbezést nyújt be, a folyamat kitolódik, ami az építkezés kez­detének elhalasztásához vezet” - nyilatkozott Iveta Fedorová. Alexander Mézes úgy tájékoz­tatott, hogy a kerülőút kérdésé­vel folyamatosan foglalkoznak, és a jövő hétre ismét tárgyaláso­kat kezdeményeznek az illetéke­sekkel. A polgármester vélemé­nye szerint a jelenlegi helyzet­ben - amíg nem tudnak alterna­tívát kínálni - nem tudják kitil­tani a városból a teherforgalmat. Mint mondta, nem kivitelezhető az sem, hogy bizonyos napsza­kokban, vagy hétvégente lezár­ják a várost a teherforgalom elől. „Legfőbb ideje lenne, hogy elkezdődjön az építkezés, mi mindent megteszünk ennek érdekében” - nyilatkozott a pol­gármester. A tervezett kerülőút a 2008 októberében befejezett, Vág­sellye irányában található' kör­forgalomra kapcsolódik majd, amely a Samsung vállalat lo­gisztikai központját köti össze a Galántáról Vágsellyén keresztül Érsekújvárra vezető I/75-ös fő­úttal. Az útkezelő vállalat tájé­koztatása szerint a kerülőút ki­alakítása tizenhét millió euróba kerül majd. AJÁNLÓ Augusztus 7-8. (Szombat-vasárnap) Nagymegyer-9.00: Kézműves- , Vásár- és Lovasnapok a Plauter- kúria udvarán. Hagyományos disznóölés; 11.00: főzőverseny; 13.30: ünnepélyes megnyitó; 14.30: népi együttesek fellépé­se; 16.00: westemshow; 17.00: Csodaszarvas íjászbemutató; 19.00: Dóka Zsuzsa és Bősi Sza­bó László nótaénekes műsora Sárközy Pál zenekara kíséreté­vel. Vasárnap -10.00: lovas fel­vonulás; 11.00: nótaműsor; 13.00: vetélkedők gyerekeknek; 15.00: fogathajtó verseny; 16.15: folklórműsor; 17.15: ló­ugrató verseny, majd eredmény- hirdetés; 19.00: a Cibaliband műsora, (la) Augusztus 9-14. (hétfő-szombat) Ekecs-Apácaszakállas-IX. Szösz- mösztábor gyerekeknek, (ú) A statikailag meggyengült, gyorsan pusztuló, visszafordíthatatlan károkat szenvedett történelmi épületet a műemlékvédelmi hivatal beleegyezésével bontják le Csak egy része menthető meg a nemesnebojszai kastélynak JUHOS MELINDA Nemesnebojsza. Bontják a nemesnebojszai kastélyt. A bon­tásból származó tisztított téglát az út szélén árulják. A műemlékké nyilvánított, ezerhatszáz körül épült reneszánsz kastélynak csak egy részét hagyja meg az új galán- tai tulajdonos. Az épület fokoza­tosan tönkrement, omladozott, és miután az ott működő magáncég is kiköltözött a szebb időket is megélt kastélyból, az épületbe rossz szociális helyzetben lévő emberek költöztek. Amit lehetett meglovasítottak Marek Zelina, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa a nemesnebojszai kastély körüli helyzetet rendkívül specifikusnak és egyedinek ne­vezte. „A küencvenes évek elején egy magánvállalat tulajdonába került a kastély, amely az épület felújítását tervezte, erre még ál­lami támogatást is kapott. Később kiderült, a vállalatnak még az alapvető fenntartásra sincs pénze, nem beszélve a felújításról” - mondta Marek Zelina. A helyiek szerint a vállalat turisztikai köz­pont kialakítását tervezte az in­gatlanban. A cég kiköltözése után a hosszú időn át őrizetlenül álló kastélyba illetéktelen személyek járhattak-kelhettek, és ez az épü­let fokozatos pusztulásához veze­tett. A műemléket törvényellene­sen bontani kezdték, a tégla, a te­tőszerkezet fokozatosan eltűnt. „Az eladósodott vállalat ellen 1998 után több csődeljárás is in­dult, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal törvé­nyes úton próbálta megoldani az ügyet. Azzal a céllal, hogy megfé­kezzük a lopásokat és a tetteseket elfogják, feljelentést is tettünk a Galántai Járási Rendőrkapitány­ságon - nem értünk el eredmény. A kastély megmentésére tett min­den igyekezet kudarcba fulladt, a Csak a délkeleti bástya marad meg a nemesnebojszai kastélyból szerző felvétele) tulajdonosok fizetésképtelenek, az eladást a több milliós adósság tette lehetetlenné” - avatott be a részletekbe a hivatal munkatársa. A pusztulás olyan gyors volt, hogy pár év leforgása alatt romokban hevert a kastély, és a történelmi épület nagy része visszafordítha­tatlan károkat szenvedett. Virrad még szebb nap is? Változást a tavalyi év hozott. A tulajdonos ellen ugyanis csődeljá­rás indult, a csődbiztos szimboli­kus áron próbálta eladni az im- gatlant. „Ha a kastélyt nem sike­rült volna eladni, visszakerült volna az eredeti tulajdonosok bir­tokába. A második körben egyet­len érdeklődő jelentkezett, aki azzal a feltétellel lett volna haj­landó megvásárolni a kastélyt, hogy a délkeleti bástya és pince kivételével lebontja a statikailag meghibásodott részeket” - ma­gyarázta Marek Zelina. Vélemé­nye szerint a hivatal rendkívül nehéz döntés előtt állt. Ha ugyan­is nem ért egyet ezzel a feltétellel, és az eredeti tulajdonosokhoz ke­rül vissza a kastély, pár éven belül teljesen tönkremegy. „Mérlegel­ve a helyzetet a hivatal inkább el­fogadta az érdeklődő ajánlatát, az új tulajdonos a statikailag ká­rosodott épületrészek eltávolítá­sa után köteles felújítani a délke­leti bástyát, és így sikerülhet megmenteni egy nagyon értékes részt a reneszánsz boltívekkel együtt” - közölte Zelina. Nem derült ki, mi az új tulajdonos terve Megpróbáltuk elérni az új tu­lajdonost, a galántai székhelyű JGI SA vállalatot is. Kíváncsiak lettünk volna arra, mi a tervük az épülettel, mikorra várható a fel­újítás. Sajnos többszöri próbál­kozás után sem sikerült elérnünk Roman Kostkát, a vállalat tulaj­donosát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom