Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-05 / 179. szám, csütörtök
12 Utazás ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com UTAZÁSI NÍREL Nő a kereslet a légiforgalomban A nemzetközi légiforgalomban folytatódik a 2010 júniusában elkezdődött erős növekedési folyamat, és minden jel szerint kezd magához térni a gazdasági krízis után. Ezt az eredményt mutatják a forgalmi számok, amelyeket a IATA most hozott nyilvánosságra. A statisztika szerintanemzetközilégiforgalomban az előző év hasonló időszakához képest 11,9%-kal növekedett a keresleti oldal. Miután a légitársaságok kapacitásukat eközben csak mérsékelten növelték, az utasforgalomban eddig mégsoha nem tapasztalt 79,8%-os rekord színvonalat ért el a gépek foglaltsága. Giovanni Bisignani a IATA elnöke nyilatkozata szerint: „Arepülési ágazat szerencsére sokkal gyorsabbanjavul, mint ahogyan azt vártuk, természetesen azért vannak óriási regionális különbségek is. Európában a 7,8%-os növekedés csak a fele annak, mint ahogyan a forgalom az ázsiai-óceániai térségben 15,5 %-kal növekedett.” Füstmentes budapesti aluljárók Ma lép hatályba a dohányzási tilalom a budapesti aluljárókban; az ott dohányzók szabálysértést követnek el és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a dohányzási tilalomra figyelmeztető táblákat helyez el az aluljárók és a metrók kijáratainál. A táblákkal együtt a bejáratoknál csikktartókat is felszerelnek. A rendelet betartását a Fővárosi Közterület-felügyelet ellenőrzi majd. A felügyelet munkatársai az első időszakban csak figyelmeztetik az aluljárókban dohányzókat, valamint szórólapok átadásával tájékoztatják a lakosságot a változásról, mivel elsősorban a megelőzés a szándékuk és nem a büntetés. Védőháló a Golden Gate-hídnak Több évi halogatás után úgy tűnik, végre valóban védőhálót kap a San Franciscó-i Golden Gate-híd, hogy csökkentsék az öngyilkosságok számát. A legendás híd több mint 70 éve vonzza a turistákat, de az öngyilkosokat is, akik a több mint 60 méteres mélységbe vetik magukat. Évente több tucatnyian ugranak le a hídról. A városi közlekedési felügyelet elkülönítette az első 5 millió dollárt a híd alatt 6 méterrel kifeszítendő acélháló létesítéséhez. A hatalmas hálót 3 évig fogják építeni, költsége 45 millió dollár lesz. Nőtt a British Airways vesztesége A sztrájkok és az izlandi vulkáni hamufelhő miatt megbénult légi közlekedés is hozzájárult a British Airways (BA) ez év június 30-án zárult negyedévében jelentett komoly veszteséghez. A légitársaság adózás előtti 164 millió fontos veszteségről számolt be. Ez meghaladja az egy évvel ezelőtti 148 millió fontos negatívumot. A BA szerint az adatok megfelelnek a várakozásoknak, amelyek 250 milliós veszteséget is lehetségesnek tartottak. A légitársaság utaskísérői idén 22 napot sztrájkoltak, ebből 15 esett a június végén zárult negyedévre. A vulkáni hamufelhő is komoly károkat okozott, a brit légtérzár áprilisban hat napig tartott. Összességében a kereskedelmijáratokból származó bevételek 3,4 százalékkal csökkentek, a vállalat tájékoztatása szerint a sztrájkok és a vulkáni hamu nélkül 11 százalékos emelkedés mutatkozott volna. London két keréken Pénteken adták át a város lakóinak és a turistáknak az eddigi legnagyobb kerékpárflottát, amely más európai nagyvárosokhoz hasonlóan enyhítheti a metropolisz közlekedését, egészségesebb alternatívát kínálva az utazásra. A kerékpárosoknak egyelőre ötezer biciklin kell osztozniuk, augusztus folyamán még regisztrálni kell a szolgáltatásra. Az érdeklődés hatalmas, eddig több mint 12 ezren jelentkeztek, hogy elvihessék egy körre a városi kétkerekűket. A tervek szerint a biciklipark még idén hatezresre, a „parkolók” száma pedig négyszázra bővül. A kerékpárokat jelenleg városszerte 315 helyen lehet leparkolni, és „elkötni”. Az ehhez szükséges kulcs 3 fontot kóstál. A bérleti díj egy órára 1 font, 24 órára 50. A 23 kilós londoni kerékpárokat többek közt London Camden, Hackney, Islington, Lambeth, Kensington, Chelsea, Southwark és Westminster városrészeiben lehet kibérelni és lerakni. (MTI, szí, tp) Londoni kerékpáros (Képarchívum) A leggyakrabban papucsot, sampont, törölközőt és fürdőköpenyt lopnak, amit „emlékbe visznek" magukkal Tolvaj turisták Szokatlanul viselkednek, napközben repülnek és sokan közülük éheznek, vagy megfagynak Gyilkos denevérkor miatt zárják le a barlangokat Ritkán esik róla szó, de a nemzetközi szállodaiparban felmérések készülnek arról is, melyik országokból érkezők visznek magukkal leggyakrabban valamit távozásukkor hotelszobájukból. De nemcsak a szállodákból lopnak, gyakran műemlékek, történelmi nevezetességek és védett természeti értékek is károsodnak a turisták miatt. TRAVELL1NE.HU-ÖSSZEFOGLALÓ Nemcsak bennünket érthet kellemetlen élmény nyaralás közben, ha eltulajdonítják értékeinket, hanem vendéglátóinknak is oda kell figyelnie alaposan. Szerencsére mi egy megfelelő utasbiztosítással egyszerűen biztosíthatjuk értékeinket, de mit tegyen egy szálloda, ha a vendégei folyamatosan meglopják? Minden második orosz turista nem tud ellenállni annak, hogy valami banális apróságot el ne emeljen abból az európai szállodából, ahol megszáll. Erre a megállapításra jutott az egyik legolvasottabb orosz internetes website, a NEWSru.com utazási rovata a Hotels.com adataira hivatkozva. A leggyakrabban papucsot, sampont, törölközőt és fürdőköpenyt lopnak az oroszok, amit „emlékbe visznek” magukkal haza. Persze nemcsak rájuk jellemző ez az ellenállhatatlan szenvedély, hanem olyan régi turistanemzetek képviselőire is, mint a norvégok és a svédek, akiknek közel egyharma- da távozik valami kisebb „szuvenírrel” a szállodákból. A világ szállodáiban is megegyeznek kontinensünkkel az általános tapasztalatok a lopásokat illetően. Legtöbbször a hotelszobák egyik leghasznosabb tartozéka, a törölköző esik áldozatul. Ezt a következtetést vonta le az amerikai hotelszaklap, a Caterer and Hotel- keeper is ezer szállodatulajdonos megkérdezése után, mivel a lopások 40 százaléka a törölközőkre korlátozódott. Valószínű, a hotelek nevével, lógójával ellátott egyediségük vonzza legjobban a „begyűjtőket”. Ez a sorsa a szállodai papucsnak, köntösnek, fürdőköpenynek és hamutartóknak is. Szerencsére egyre jobban elterjedVajon mi van a bőröndben? Mindent visznek, ami mozdítható. (Képarchívum) nek a füstmentes szállodák. Brit felmérések szerint az említett tárgyaknál hihetetlenebb, enyhén ironikus tolvajlások is akadnak, pl. a toalettpapírt lopja el a hotelvendégek 20 százaléka (ezért nem lehet csodálkozni, ha zár kerül a vé- cépapírtartóra). De elgondolkodtató az is, hogy a szállodákban az elmúlt években két millió literrel több fürdőhab fogyott, mint amivel számoltak. Gyakran vész nyoma a magasabb kategóriájú szállodákban a piperecikkeknek, népszerű test- és kézkrémeknek, balzsamoknak, géleknek. Ez valószínű női szenvedély, míg a férfiak bevallottan a varrókészletekre és a cipőkanalakra specializálódnak. Az eddig említett eseteknél vannak „választékosabb” kleptománi- ások is. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik pl. a vécéülőkékre specializálódnak. Akadnak szenvedélyes zárgyűjtők is, különösen a patinás, régi szállodák esetében. Egy luxuslakosztály tulajdonosa pedig arra panaszkodott, hogy a falra felfüggesztett középkori kardnak tűnt nyoma. Egyedi esetnek számít az is, amikor a hotelszoba ajtajáról a nagyon régi kémlelő ablakocskát szerelték le a vendégek, vagy a másfél méter magas fából faragott medve szobrát vitték magukkal. Előfordult olyan eset is, amikor a hoteltulajdonos kutyáját csalta magával a messziről érkezett idegen. Bosszantó lehet, amikor a kedvesnek hitt vendég távozása után hiányzik a tévé távirányítója vagy kiszedték belőle a ceruzaelemet. Léteznek olyan országok viszont, ahol a helységnév- vagy közlekedési jelzőtáblákat kell óvni a turistáktól a hatóságoknak. Ilyen népszerűségnek örvend a felső-ausztriai Fucking falu. A települést nemcsak azért keresik fel az angolszász turisták, hogy az extrém nevű község névtáblájával fényképeztessék magukat, hanem régóta divat volt ellopni névtábláit is, amiket először bebetonoztak, majd az utóbbi időben kamerákkal őriznek. A Norvégiába utazó németek kedvelt vadászterületének számítanak a közlekedési jelzőtáblák. Különösen népszerű a jávorszarvasok lehetséges áthaladására figyelmeztető jelzőtábla. A norvégiai út- és közlekedésfelügyeleti szerveknek évente százasával kell pótolniuk őket. Mi tehát nagyobb biztonságban vagyunk, hiszen ha figyelünk a biztosításra, akkor nem érhet nagy kár nyaralás közben. Ám a vendéglátó helyeknek, szállodáknak, turisztikai látványosságok üzemeltetőinek pont azoktól kell tartania, akikből élnek. Mintha nyaralás közben az erkölcs is pihenne egy kicsit. MT1-HÍR Több ezer barlangot és elhagyatott bányát zárnak le jövőre az Egyesült Államok néhány államában, hogy a kalandvágyó túrázók és felfedezők még véletlenül se terjeszthessék tovább a denevéreket pusztító halálos kórt. Az amerikai erdészeti szolgálat közlése szerint Coloradóban, Wyomingban, Nebraskában, Kansasban és Dél-Dakotában zárják le a barlangokat, hogy megakadályozzák az úgynevezett fehérorr szindróma terjedését, amely eddig mintegy egymillió denevér pusztulását okozta az Egyesült Államok keleti és déli területein, jelenleg pedig nyugat felé terjed tovább. Tony Dixon, megbízott körzeti erdész szerint nincs értelme a kivételezésnek, hiszen a fertőzött államokat átszelő Szikláshegység területén rengeteg a barlang. Az erdész éppen ezért arra kérte a helyi barlangászokat, hogy segítsenek kideríteni, mely bányákban és barlangokban élnek denevérek. így ugyanis fennáll a lehetősége, hogy az üres barlangokat újra megnyissák. A Sziklás-hegység azon része, amely kiterjed az öt fertőzött állam területére (mintegy 9 millió hektárnyi erdős és füves terület), több mint 30 ezer elhagyatott bányának és több száz barlangnak ad otthont. Az Egyesült Államok keleti és déli államaiban már lezárták azokat a denevér lakta barlangokat, amelyek az erdészeti szolgálat felügyelete alatt állnak. Lesznek persze kivételes esetek is a vesztegzár ideje alatt. A tudósok például helyszíni kutatásokat és adatgyűjtést is végezhetnek majd, hogy figyelemmel kísérhessék a fejleményeket. Továbbá 'forgató- csoportok is bemehetnek majd a barlangokba, miután átestek a szükséges fertőtlenítési eljárásokon. A fehérorr szindrómától szenvedő denevérek arcán és szárnyain fehér gombatelep alakul ki. A fertőzés felégeti az állatok zsírtartalékaikat, így a denevérek hamarabb felébrednek hibernált téli álmukból és nem élik túl a felébredés utáni időszakot. A fertőzött példányok szokatlanul viselkednek. Gyakran napközben repülnek és sokan közülük éheznek, vagy megfagynak. UTAZÁS A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: utazas@ujszo.com, Levélcím: Utazás, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
