Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-30 / 200. szám, hétfő
AUTO-MOTOR 2010. augusztus 30., hétfő 14. évfolyam 34. szám A szmogriadó megsértését, vagyis a kitiltott autóval való közlekedést 30-100 ezer forintig terjedő összegre büntetik - a külföldiekre mindez nem vonatkozik Szmogriadó okozta gyakori forgalomkorlátozások Budapest. Augusztus elején változott Budapesten a szmogriadó-rendelet, melynek értelmében a riadó alatt már nem a páros vagy páratlan rendszámú autókat tiltják ki a város- • ból, hanem a fekete és piros környezetvédelmi plakettel rendelkező járműveket. Az új rendeletnek viszont vannak ellenzői is, akik állítják: az új szabályozás csak a gépkocsik elhanyagolható számát érinti. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi gépkocsikra nem vonatkozik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Augusztustól tehát a gépjárművek környezetvédelmi besorolása a fő szempontja annak, ki- tiltanak-e egy autót a szmogriadó idején Budapestről, vagy sem. Az új jogszabály a nemrég bevezetett négy plakett-színt veszi figyelembe, vagyis a korszerűtlen, környezetre káros fekete és piros matricás járműveket érinti a legtöbb korlátozás. A tájékoztatási fokozatban csak kérik ezeknek az autóknak a mellőzését, riasztási fokozatban viszont megtiltják a közlekedésüket. Emellett ha a meteorológiai helyzet úgy hozzá, 20 km/órás sebességkorlátozást is elrendelhetnek, vagyis ahol 50-nel lehet menni, ott 30-ra kell mérsékelni a sebességet. A szmogriadó megsértését 30-100 ezer forintig terjedő összegre büntetik. A külföldiekre nem vonatkozik Aki Szlovákiából indul útnak Budapestre, és látogatása során szmogriadót rendelnek el, annak nem kell bírságtól tartania. A rendelet ugyanis a külföldi gépjárművekkel szemben aránylag hiányos, nem kezeli a külföldről érkező járművek helyzetét. Szmog és a környezetszennyezés A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd - az angol smoke (füst) és fog (köd) szóösszetételeként keletkezett kifejezés. A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. Elnevezésük oxidáló/redukáló hatásuk, illetve első észlelési helyük (London és Los Angeles) alapján történik. A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl.: kötelező szűrőberendezés (katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek. (wikipedia) Arra sincs vonatkozó rendelkezés, hogy a magyar sajtót nem olvasó, televíziót nem néző, vagy azt nyelvi nehézségek miatt nem értő külföldi hogyan értesülhet a szmogriadó elrendeléséről. A rendelet arra sem ad választ, hogyan kezeljék a hatóságok azokat a gépjármű-tulajdonosokat, akik kényszerből maradnak a szmogriadó idején a városban. Vannak ellenzők A Levegő Munkacsoport szerint visszalépés az eredeti rendelet megváltozatása, mivel az új rendelkezés szerint a tilalom csupán a járművek elhanyagolható számát érinti - közölte Simon Gergely, a szervezet légköri szakértője. A Fővárosi Önkormányzat intézkedése szerint a szmogriadó alatt csak a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedését korlátoznák. A munkacsoport közleménye szerint viszont a „fekete és piros matricával ellátott gépjárművek részvétele a budapesti forgalomban igen csekély”, így korlátozásuknak csak jelentéktelen hatása lesz a levegő minőségére. Hozzátették: helyes megközelítés, hogy a rendszám utolsó számjegye helyett az autók környezetvédelmi tulajdonságai alapján tiltsák ki szmogriadó esetén a budapesti utakról a járműveket. Örülnek annak is, hogy az új szabályozás lehetőséget ad a gépkocsik haladási sebességének csökkentésére. Forgalmi dugókban keletkezik a legtöbb szmog Aggályosnak tartják, hogy a színes plakettek csak később jelennek meg teljes számban a gépjárműveken. Szerintük ez azt jelenti, hogy a rendelet erre vonatkozó előírásait a gyakorlatban még több évig nem lehet érdemben alkalmazni. A szakirodalom ráadásul egyértelműen kimutatta, hogy a szmoghelyzetet elsősorban a dugóban araszoló járművek okozzák, hiszen a lassú haladás, illetve az eközbeni állandó lassítás és gyorsítás esetén a szennyezőanyag-kibocsátás a többszörösére növekszik az egyenletes haladáshoz viszonyítva. Ha a járművek kis hányadának a közlekedését tiltják meg, akkor a magas szennyezettség továbbra is fennmarad. Szennyezett világvárosok A mérgező szmog, vagy a savas eső nem csak Budapest sajátossága. A világban számos olyan város van, ahol a lakosok generációi egészségi problémákkal küszködnek a rendkívül szennyezett levegő miatt. Ezeknek a városoknak a lakosai már tudják, milyen az, ha a szálló por magas koncentrációja köhögést és nehézlégzést okoz, ha a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indít el. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát is súlyosbítja. Különösen veszélyeztetettek a légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, az aktív és passzív dohányosok. A Világbank szerint a világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában található, s köztük van Peking is, ahol az előző nyári .olimpiai játékok során is komoly gondot okozott a szmog. Ezekben a városokban magas a rákos és légzőszervi betegségben szenvedők aránya. Szennyezett légkörben ráadásul növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut miatt orvoshoz fordulók száma, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A légszennyezés szomorú példája az oroszországi Norilszk város is, ahol a szovjet korszakból megörökölt kohók sok tonna nehézfémet (nikkel, kobalt) árasztanak a levegőbe, emiatt a városban élő gyerekek nagy része légzőszervi betegségekben szenved, és az orosz gyári munkások átla- gánál a várható élettartam tíz évvel kisebb. Mexikóváros sem lóg ki a sorból, hiszen a szennyezőanyagok természetes csapdájának tartják, mivel hegyek veszik körül, és a négymillió autó kipufogógáza itt megreked. (MTI, dem) Városok, ahol betéve ismerik a szmog negatív hatásait (TASR, SITA felvételek)
