Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-27 / 198. szám, péntek
2 Közélet UJSZO 2010. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com A hiányzó könyvek a pedagógusok dolgát nehezítik Tanévkezdés könyvek nélkül UJSZO-OSSZEFOGLALO Pozsony. Idén is tankönyvek nélkül kell tanulniuk a gyerekeknek több osztályban. „A könyvek naponta érkeznek, az is előfordulhat, hogy elsejéig mindet megkapjuk, de ezt nem tartom valószínűnek” - mondta Vörös Mária, a komáromi Jókai Mór Alapiskola igazgatónője. Az idei állapotok egyesek szerint már nem olyan vészesek, mint tavaly ilyenkor. „Az új vezetés érezhetően jobban odafigyel ránk. Nincs olyan nap, hogy ne jönnének tankönyvek. Ahol az új és a régi tananyagok fedik egymást, jobb híján a régi könyveket használjuk, még a reformévfolyamokban is, ahol ezt egyébként nem lenne szabad” - nyilatkozta Hornyák Barnabás, a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola igazgatója. Eugen Jurzyca (SDKÚ) oktatásügyi miniszter az idegennyelv-tan- könyvekre írt ki közbeszerzési pályázatot. , Az iskolák kaptak egy listát, maguk választhatták ki, melyik példányokra tartanak igényt. Ezt azóta összesítettük, hamarosan kiírjuk a pályázatot” - magyarázta Miriam Ziaková, a tárca szóvivője. Összesen 266 ezer tankönyvről van szó (angol, német, spanyol, olasz, francia, és orosz nyelvtankönyvekről). Az ajánlatokat szeptember 10-ig küldhetik el a jelentkezők, a könyvek leszállítására két hónapot kapnak. Ján Mikolaj (SNS) előző oktatásügyi miniszter szerint nem volt mód arra, hogy a tankönyveket hamarabb biztosítsák. ,Az állami tantervekkel kellett összhangba hozni a tankönyveket, összhangban kell lenniük az oktatásügyi törvénnyel, ez eltart egy darabig, egész évben ezen dolgoztak a szakemberek” - magyarázta Mikolaj. (SITA,vps) RÖVIDEK Negyedével kisebb az idei termés Pozsony. Az idei gabonatermés a negyedével marad el a tavalyitól - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett becsléséből. Eszerint idén 601300 tonnával, vagyis 25,7%-kal kevesebb gabonát takarítanak be, mint a múlt évben. A hivatal mindezt azzal magyarázza, hogy a gazdák csaknem 93 ezer hektárral kisebb területen vetettek gabonát, emellett az átlagos hektárhozam fél tonnával maradt el a tavalyitól, az időjárási viszonyok pedig rendkívül kedvezőtlenek voltak. A legnagyobb visszaesést az árpa esetében regisztrálták, ebből 288 ezer tonnával, vagyis 42,6%-kal kevesebbet takarítottak be az egy évvel korábbinál. Búzából 282,5 ezer tonnával, 18,4%-kal kevesebb termett, 14ezertonnávalesikvisszaaburgonyatermés. (mi) Malina-ügy: Zajac az ügyészségre megy Pozsony. A főügyészség bizonyos ügyeket „elfektet”, véli Peter Zajac (OKS-Híd) parlamenti képviselő. Tegnap a parlament emberjogi bizottságában az ügyészég 2009-es jelentést vitatták meg. Zajac felszólította Dobroslav Tmka főügyészt, tárja a bizottság elé, hogyan szeretne eljárni a Malina-ügyben, ugyanis a főügyészség nem cselekedett, amikor kellett volna. Tmka azt válaszolta, konkretizálja ezeket az ügyeket, majd menjen be a főügyészségre, ahol előkészítik neki az iratokat, és áttanulmányozhatja azokat. (SITA) 3000 új munkahely körvonalazódik Pozsony. Szlovákia jó eséllyel pályázik az IBM számítógépes konszern beruházására - tudta meg a Hospodárske noviny, amely szerint bekerültünk a legesélyesebb öt ország közé. Ha az amerikai társaság mellettünk dönt, Szlovákiában 3 ezer új munkahelyet hozhatnak létre. Több helyszínt is kiszemeltek, közülük eddig Zsolna és Kassa ismert. Pozitív elbírálás esetén már jövőre felvehetnék az első 200 alkalmazottat, 2013-ra pedig már 3 ezer embernek biztosítanának munkát. Az IBM már most 4 ezer embert foglalkoztat nálunk. A társaság egyelőre mindennemű tájékoztatástól elzárkózik. A gazdasági tárca nem zárta ki, hogy ha Szlovákia mellett dönt a társaság, állami támogatásra is számíthat. David Šplíchal, a Redbaenk elemzője szerint Szlovákia legnagyobb előnye az alacsony munkaerőköltség és az eurózónás tagság. Juraj Miškov gazdasági miniszter tegnap fogadta az IBM Slovensko csúcsvezetésének tagjait. (HN, mi) Gašparovič vétózott Pozsony. Mégsem jön létre szeptember 1-jén a környezetvédelmi minisztérium, amelyet a Híd irányít majd. Ivan Gašparovič államfő tegnap visszaküldte a parlamentbe a nemrég megszavazott kompetenciatörvényt, amely a július 1-jével megszüntetett tárca újbóli létrehozásáról rendelkezett. Gašparovič szerint ésszerűbb lenne, ha az erdőgazdálkodás a környezetvédelmi tárcához tartozna, nem a földművelésügyhöz. Az utóbbit Gašparovič szerint mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumra kellene átkeresztelni. A kormánynak 76 képviselői igenre van szüksége, hogy a törvényt ismét megszavaztassa, ezután az elnök már köteles aláírni, (sita, vps) Puha Imre az új megyei rendőrfőnök Szered. Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány tegnap egy szeredi lakossági fórumon jelentette be, hogy leváltja Bystrík Stanko nagyszombat megyei rendőrfőkapitányt. Helyét Puha Imre veszi át, ő korábban Spišiak helyettese volt Dunaszerdahelyen. A lakossági fórumra azért került sor, mert tegnapra virradóra felgyújtottak két autót és egy építőanyagokat forgalmazó céget a Szeredhez tartózó Alsószerdahelyen. A leégett bolt tulajdonosai a testvérei annak a városi képviselőnek, aki a megromlott közbiztonság miatti petíciót kezdeményezte, (juh) Nemzetközi felmérés keretében vizsgálták a szlovákiai magyarok gondolkodását és identitástudatát A szlovákiai magyarok fiktív hazája Komárom. A szlovákiai magyarok egy része sajátos nemzeti identitástudatot ápol. Hazájának képletesen értve egy fiktív országot tekint, amely nem azonos Szlovákiával, sem Magyarországgal. Ez derül ki Muriel Blaive francia történésznő kutatásából, amelyet nemrég a két Komárom lakosainak körében végzett. VERES ISTVÁN Muriel Blaive a közép-európai posztszocialista államok, elsősorban a volt Csehszlovákia lakosainak történelmi tudatát vizsgálja, így jutott el a cseh-osztrák határon fekvő České Velenicébe (ahol nagyszámú osztrák kisebbség él), és Komáromba. A két város kisebbségeinek gondolkodása azonban merőben eltérő, a velenicei osztrákok korántsem foglalkoznak annyit saját identitástudatukkal, mint a komáromiak., A komáromi magyarok nekem viszonylag zárt közösségnek tűntek, Szlovákia polgárai ugyan, viszont gondolatban egy olyan országban élnek, amely nem azonos sem Szlovákiával, sem Magyarországgal. Meg akarnak maradni magyarnak, a szlovákokat viszont nem ignorál- hatják, mivel a városban több mint 30 százaléknyi szlovák él. Ahogy láttam, Komáromban sok a vegyes házasság, viszont sem a szlovákok, sem a magyarok nem tudják elképzelni, hogy gyerekeik más nemzetiségűvé váljanak” - magyarázta Muriéi Blaive a Pravda napilapnak. Információi szerint a legtöbb házaspár kompromisszumokkal oldja meg a vitás kérdéseket, egy katolikus szlovák anya esetében például a gyerekeket a katolikus hitre nevelték, de magyar iskolába adták. Blaive vagy tíz érettségiző korú magyar diákkal is készített mélyinterjút, egyikük sem tudta elképzelni, hogy olyan szlovák férje legyen, akivel nem tudna magyarul beszélni. Egy esetleges angol férj/feleség lehetőségétől viszont már korántsem zárkóztak el ilyen hevesen. A dél-komáromiak nagyon negatívan tekintenek a szlovákokra mint népre, és a szlovák nyelvre is - tudtuk meg Vajda Barnabástól, a projekt része volt ugyanis egy felmérés, amely azt vizsgálta, a magyarországi magyarok hogy látják Szlovákiában élő nemzettársaikat, és a szlovákokat. ,Alig tudnak valamit a szlovákiai magyarok valós életéről, beleértve a nyelvhez, a hazához, a politikához való viszonyukat, amellett szeretettel gondolnak rájuk, de ez inkább egy álomképhez hasonlítható. Azt gondolják róluk, hogy a hazájuknak egyértelműen Magyarországot tekintik, és semmit nem kívánnak jobban, mint hogy Magyarországon élhessenek” - magyarázta lapunknak Vajda Barnabás, a komáromi Selye János Egyetem oktatója. Szerinte azonban a felmérés eredményei nem vetíthetők ki az egész szlovákiai magyarságra. „Mivel kevés kutatás készült a szlovákiai magyarok gondolkodásáról, ezt nehéz megmondani, az én feltételezésem az, hogy nem. A mi kutatásunk a lokális emlékezetre és a lokális kapcsolatokra irányult. A határrégióban élők véleményét téves lenne kivetíteni az egész szlovákiai magyarságra. A komáromiaknak mindig is sajátos identitástudatuk volt, régebbtől bennük él az elválasztottság, a határ menti lét érzése” - magyarázta álláspontját Vajda. Eredetileg azt akarták felderíteni, milyen kép él a hidegháborúról és a húsz éve megszűnt szocialista rendszerekről a néhai keleti blokk lakosaiban. „Komárom azért is érdekes ilyen szempontból, mert míg Csehországban mindenki azon igyekszik, hogy elhitesse, ő ellenezte a kommunista rendszert, holott tudják, senki nem csinált ellene semmit. A szlovákiai magyarokat ez nem érdekli, nyugodtan beismerik, ha párttagok voltak. Számukra az a fontos, hogy ápolják magyarságukat” - magyarázta Muriéi Blaive. A két Komárom lakosai közt egyébként összesen hatvan interjú készült, a felmérés a bécsi Ludwig Boltzmann Institut megbízásából valósult meg 2008- 2009-ben, egy átfogó európai kutatás részeként. Még négy évet kell várni az R7-es út építésének megkezdésére, a befejezésére legalább tízet Fígeľ: prioritás a déli gyorsforgalmi út ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Legkorábban négy év múlva, 2014-ben kezdődhet meg a tervezett R7-es déli gyorsforgalmi út kulcsfontosságú, Pozsonyt Dé- nesddel (Dunajská Lužná) összekötő szakaszának építése - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Ján Figeľ közlekedésügyi miniszter. Arra a kérdésre, hogy mikorra épülhet meg az út egészen Losoncig, a minisztériumnak nincs konkrét válasza. „Bízzunk benne, hogy ebben az évtizedben” - válaszolta lapunknak Figeľ. Az R7-es az ország úthálózatának egyik kulcsfontosságú része lenne. Kivitelezésről már évtizedek óta beszélnek, de megvalósítása mindig elmaradt. A kormányváltás óta napirenden van ez a téma, de még az illetékesek sem tudják a választ, mikor adhatják át az utat. Ivan Švejna (Híd), a közlekedésügyi minisztérium államtitkára érdeklődésünkre elmondta: az R7- es megépítése nem lesz egyszerű feladat, a legfrekventáltabb részektől kell kezdeni, ami ebben az esetben a Pozsony-Dénesd közti szakasz, majd a Dénesd-Egy- házgelle és az Egyházgelle-Du- naszerdahely közti szakasz. Az, hogy a sajtóban épp a Pozsonyt Dénesddel összekötő szakaszról hallani a legtöbbet, szerinte nem azt jelenti, hogy az R7-es többi részéről megfeledkeznek. „Míg nem kötjük rá az R7-es utat a főváros úthálózatára, addig a többi szakasz építésének nincs értelme” - magyarázta Švejna. Figeľ nem akart arról nyilatkozni, mikor fejezhetik be a munkálatokat. „Mindez például azon is múlik, milyen anyagi forrásaink lesznek az út építésére. A következő hetekben dolgozzuk ki a tárca prioritásait a következő évekre. Biztosíthatok mindenkit, hogy az R7 a minisztérium egyik fő prioritása” - szögezte le Figeľ. Két útvonalterv az R7-es a fővárosi útrendszerhez való rákapcsolására. Az A változat közvetlen Dénesd előtt elvezetné a forgalmat és a Slovnaft mögött haladva rákötné a Dl-es autópályára, illetve a főváros még nem létező körgyűrűjére. A C változat szerint viszont Nové Košariská irányába terelné a forgalmat, itt felvenné a környező falvak forgalmát, és közvetlen Pozsonypüspöki előtt rákapcsolódna a már így is túlzsúfol 1/63-as útra. Ez utóbbit támogatta a tárca előző vezetése, Figeľ viszont leállította a projektet és a Nemzeti Autópálya-társaságnak (NDS) elrendelte az A változat megépítésének előkészítését. A korábbi miniszter, Ľubomír Vážny úgy gondolja, a C változat olcsóbb lenne, de Figeľ nem osztja a véleményét. ,A C nyomvonal 3,3 kilométer hosszú, de 11 hidat és 5,5 kilométernyi zajszűrő falat is igényel. Az A változat ugyan 6,3 kilométer hosszú, de csak 7 hidat kellene építeni, ráadásul a lakott területeket is elkerülné” - magyarázta a miniszter. Az A változat egyetlen negatívuma, hogy egy része érintené a Duna menti védett természeti övezetet. Švejna szerint viszont a környezetvédelmi hatástanulmány kiadásával sem lesznek jelentős gondok, mivel a környezetvédelmi tárca szintén a Híd igazgatása alatt lesz. „Ebből a szempontból egyszerűbb dolgunk lesz” - mondta. Becslések szerint a teljes R7-es gyorsforgalmi utat 2020 után fogják átadni. (dem) Szeptembertől a segély megítélésének feltételei is valamelyest enyhülnek Már jár a gyes után munkanélküli-segély SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A gyermekgondozási szabadság befejeződése után a kismamáknak (vagy apáknak) is jár munkanélkülisegély, ha nem tudnak elhelyezkedni. Ez a törvénymódosítás idén február 1-jétől érvényes, ám több olvasónk fordult hozzánk, hogy a munkahivatalban azzal utasították el őket: nem jogosultak munkanélkülisegélyre, mert nem teljesítik a feltételeket. Az egyik feltétel, hogy a kérelmezést megelőző négy évben legalább három évig fizették a munkanélküliségi biztosítást. A jogszabály 2010 februárjáig valóban így rendelkezett, ezért nem volt jogosult a gyermekgondozási szabadságot befejező, állástalan szülő (hacsak nem volt önkéntes biztosítása). A gyesen lévő kismamák után ugyanis az állam 2006 februáijától már nem fizette a biztosítást. Idén februárban a szociális biztosításról szóló törvény módosítása alapján a gyermekgondozási szabadságon töltött idő újra beszámít a biztosítási időszakba. Ebbe beszámítják a 2006. február 1-jétől 2010. január 31-ig terjedő időszakot is, amikor az állam nem fizette a szülő munkanélküliségi biztosítását. Tehát az a szülő, akinek letelt a gyermekgondozási szabadsága és nem tud elhelyezkedni, a szociális biztosításról szóló törvény 104. paragrafusa alapján jogosult a segélyre. Szeptembertől, tehát jövő szerdától enyhülnek a segély megítélésének feltételei is. A jelenlegi szabályozás szerint az jogosult a munkanélküli-segélyre, aki a kérelmezést megelőző négy évben legalább három évig fizette a Szociális Biztosítóba a munkanélküliségi járulékot. Ezt a feltételt enyhítik: az kaphat segélyt, aki a kérelmezést megelőző három évben legalább két évig fizette a járulékot. Vagyis a gyermekgondozási szabadságát befejezett szülő, aki nem tud munkát találni, jogosult a munkanélküli-segélyre. Ugyanígy természetesen az a szülő is, aki ugyan visszatér a munkahelyére, de rövid időn belül elbocsátják. Mivel tehát újra biztosítottnak számít az az időszak, amit gyesen töltött, jár neki a munkanélküli-támogatás. A gyesről visszatért és rövidesen elbocsátott szülőnek végkielégítés jár a munkaadójától, ugyanígy annak is, akinek a gyermekgondozási szabadság ideje alatt szűnik meg a munkahelye. A gyesen lévő szülőt ugyan nem lehet elbocsátani, de ha a cég tönkremegy, rá is vonatkozik az elbocsátás, s az ezzel együtt járó végkielégítés. (Pavol Majer felvétele)
