Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-25 / 196. szám, szerda

12 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com Pleva János több mint három éve készíti Ipolyság történelmi magjának kicsinyített mását, a munka még mindig tart (A szerző felvétele) Meglepetés a turisták és a helyiek számára Ipolyság madártávlatból a Simonyi Galériában FORGÁCS MIKLÓS A galéria termeiben mintegy harminc négyzetméteren látható a több mint száz darabból álló al­kotás. A legmagasabb objektum húsz centiméteres. Az épületeket 1:100-hoz arányban kicsinyítette le Pleva János. Az 58 éves férfi egyedülálló modellezői feladatra vállalkozott, úgy döntött, fokoza­tosan elkészíti Ipolyság minden jelentős épületének kicsinyített mását. A munka még korántsem fejeződött be, de a városközpont több mint nyolcvan százaléka már elkészült az eltelt három és fél év alatt. Az én városom című tárlaton madártávlatból szemlél­hetik meg, tanulmányozhatják a látogatók a határváros számtalan szépséget, érdekességeket rejtő történelmi magját. Pálinkás Ti­bor, a Honti Múzeum és a Simo­nyi Lajos Galéria szakreferense elmondta, nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosok számára is tartogatnak érdekességet a ma­kettek. Jó érzés, amikor a kiállí­tás megtekintése után egy tér­képpel a kezükben nekivágnak a városnak az emberek. Az első makett az 1857-ben átadott vár- megyeházáról, a jelenlegi város­házáról készült el 2007-ben, majd még ugyanabban az évben kiállították a komáromi Duna Menti Múzeumban megrendezett kiállításon, mely a 19. századi Hont vármegyét mutatta be. Bevallottan nem a dokumentá­lás volt a célja, azt akarta meg­mutatni, ahogyan ő látja szülővá­rosát. A felületes szemlélőnek is feltűnhet a helyenként emberöl- tőnyi eltérés a valóság és a ma­kettváros között. A tárlat első sík­ját a jelenleg is létező, felismer­hető épületek alkotják. Ezek kö­zött a templomok, iskolák, főként a 19. században kezdődő polgá­rosodás során kialakított stílust jelentő épületek találhatók. A második síkba a már nem létező, lebontott objektumok tartoznak. Olyan, ma már legendás épületek ezek, mint a Winter-ház, a Baráti­ház, az oroszlánfejes ház, a Fő tér udvari házai, az ortodox zsina­góga közelében állt polgárház, melyet a Ladislav Ballek regény­ből készült film forgatása során gyújtottak fel. Az eltűnt házakat kék tető jelzi. A harmadik réteget a még nem létező, befejezetlen, vagy élethűen ábrázolt épületek jelen­tik. Ezek között van a készülő re­formátus imaház. Pleva szerint ha valami elcsúfítja a városképet, áz nem méltó a megörökítésre, ezért lehagyta például az autó- buszmegállóra toldott emeleti részt, vagy a főtéri park közepén kialakított nyilvános illemhelyei. Egyfajta területrendezési, város- szépítési javaslatnak is tekinthe­tők a makettjei. Pleva János 1960-tól készít modelleket. Először vasúti te­repasztalokkal foglalkozott, de számtalan várat és városrészle­tet készített már az idők során. Soha nem használ előre gyártott elemet, mindent ő alakít ki kar­tonból, polisztirolból, falécekből és hulladékanyagból. Műhelyét a bérház alagsorában rendezte be. Régi fényképek, dokumen­tumok, visszaemlékezések és sa­ját emlékek alapján dolgozik. A kiállítás szeptember elejéig látható, majd szeptember 23-tól a lévai Barsi Múzeumba költö­zik és három hónapig látogat­ható. „A belső harmóniához ápolt külső is szükséges" - vallja Sárkány Beáta Nővérkéből lett kozmetikus Tallós. Sárkány Beáta hosszú évekig dolgozott a galántai Szent Lukács Kórház gyermekosztályán egészségügyi nővérként. A kórházi munka mellett tanítani kezdett és közben a kozmetikusi munka is érdekelte. JUHOS MELINDA Beáta mára felkapott kozmeti­kus és sminkesként számtalan ver­senyen ért el előkelő helyezést. A kórteremből a szépségszalonba „Mindig közel álltak hozzám a gyerekek. Foglalkoztatott is a taná­ri pálya, végül azzal vigasztalód­tam, hogy az egészségügyi szakkö­zépiskola elvégzése után is dol­gozhatok bölcsődében” - kezdte történetét Beáta. Röviddel a szak- középiskola elvégzése után két gyermekük született. Egy alka­lommal, mikor már a galántai kór­házban dolgozott, felkereste a hi­daskürti magán szakközépiskolát - egészségügyi nővér lévén szívesen oktatott volna egészségtant. „Más­napjött a telefon: várnak az iskolá­ban. Nem sokkal később egy pösté- ni előadáson vettem részt. Akkor változott meg minden. Akkor érez­tem, hogy a szépségiparban a helyem” - avatott be kozmetikai pályája kezdeteibe Beáta, aki ti­zenkét évvel ezelőtt iratkozott be egy kozmetikai képzésre. Röviddel ezután felmondott a kórházban, és már teljes munkaidőben dolgozott az iskolában. Időközben mesterle­velet is szerzett. Az évek során vendégköre egyre bővült. Elmon­dása szerint szereti, ha saját maga oszthatja be az idejét, ezért búcsút Bea gyakran indul különböző smink - versenyeken (Aszerzőfelvétele) intett a tanításnak is, és saját sza­lonjának szentelte az idejét. Az az igazi siker, ha a vendég visszatér Beáta szerint nem szabad meg­elégedni azzal, amit annak idején a képzésen elsajátított. ,Ahhoz, hogy a klienseket meg is tudjuk tar­tani, mindig újat kell nyújtani, kö­vetnünk kell a trendeket, hiszen számtalan szalon közül válogat­hatnak. Rengeteg bemutatóra, ki­állításra, workshopra járok, ahol tapasztalt mesterektől tanulhatok, leshetek el praktikákat” - árulja el Beáta, aki mindig örül egy-egy új vendégnek, de azt tartja igazi si­kernek, ha a vendég később vissza is tér. Ha valaki rendszeresen jár a szalonba, megunhatja az alapszol­gáltatásokat. Nekik Bea relaxációs, kaviáros, aranymaszkot ajánl, vagy csokis desszertkezelést. Bea sminktanfolyamot is tart az érdeklődőknek. A tanfolyam elmé­leti részében megtanulják, hogyan kombinálhatják a színeket, milyen kozmetikumokat mivel használ­hatnak. Véleménye szerint, ha az alapokat elsajátítjuk, később már könnyebben tudunk bánni az ecsettel és a színekkel. „Sokszor ilyenkor derül ki, hogy csak púdert használnak a fiatalok, ez pedig nem helyes. Minden kozmetikai műveletnek megvan a menete. A bőrt elő kell készíteni, először le­tisztítani majd a megfelelő krém­mel ápolni” - tanácsolja Bea, aki számtalan sminkversenyről előke­lő helyezéssel tért haza. Ahúszasévek oroszszépsége Bea az országos sminkversenyen elért harmadik helyezésre a leg­büszkébb, ahol a húszas évek orosz szépségét kellett a zsűri elé vará­zsolnia. „Nagyon jó modellt talál­tam. Nagyon fontos, hogy már ma­ga a modell magára vonzza a tekin­tetet, a smink szinte csak másodla­gos. A versenyek előtt általában a frizurát is én tervezem, amit itthon a fodrásszal gyakorolunk. A ruhá­kat általában varratom, de előfor­dul, hogy kölcsönzőm. Nem könnyű megtalálni azt a ruhát, amit megálmodtam” - mondja Beáta Nem törődünk megfelelően a bőrünkkel Bea tapasztalatai szerint nem törődünk kellőképpen a bőrünkkel és nem adjuk meg neki azt, amire szüksége van. „Kevés nálunk a fel­világosítás az alapvető arcápolás­ról. A kilencedikeseknek szoktam felvilágosítást tartani az alapvető bőrápolásról” - mondja Bea, aki nagy hiányosságnak tartja, hogy a drogériákban nincs megfelelő szaktanácsadás, így az a vevő, aki nem jár rendszeresen kozmetikus­hoz, elveszhet a kozmetikumok óriási választékában. Bea vélemé­nye szerint huszonöt év felett hat- nyolchetente kellene kozmetikus­hoz járni a bőr állapotának megőr­zése érdekében. Sokkal jobb érzéssel, magabizto­sabban megyünk ki az utcára, ha ápolt az arcunk, ha rendezett a ha­junk. Fontos, hogy erre is időt szán­junk, hiszen ezzel a belső harmóni­ánkat is meg tudjuk őrizni. Fontos, hogy bizalommal legyen irántam a vendég, hiszen csak így tudok meg­felelő kezelést, adott esetben smin­ket készíteni” - mondja Bea. Jövő héten Czuczor Tamás szobafestőt mutatjuk be. Hatvan éve indult meg újra a magyar nyelvű oktatás a komáromi gimnáziumban Tanév az évforduló jegyében Az Új Szó 1950. augusztus 31-i számában megjelent felhívás V. KRASZNICA MELITTA Az Új Szó 1950. augusztus 23-ai számában jelent meg azt a felhívást, amelyben az Iskola­ügyi, Tudományos és Művészeti Megbízott Hivatal arra kéri a ta­nulókat, hogy akik „valamely harmadfokú (gimnázium, szak­iskola) magyar tannyelvű isko­lába szeretnének járni, írásbeli jelentésüket azonnal nyújtsák be” az említett hivatalhoz. Egy héttel később, augusztus 31-én pedig ugyancsak az Új Szó adott hírt a komáromi magyar gimnáziumba való beiratkozásról. „Már másnap, szeptember elsején megtartották a beiratkozást, ame­lyen közel 150 diák jelent meg; számuk év végéig 175-re nőtt - mondta Andruskó Imre iskola- igazgató. - Nemcsak elsősök, ha­nem Magyarországon, vagy szlo­vák középiskolákban tanuló idő­sebb évfolyambeliek is Kassától egészen Pozsonyig. Az aránylag nagy érdeklődés mutatja, hogy a magyar szülők a nehéz évek után bizalmat szavaz­tak az újonnan induló magyar iskolának.” Szeptember 17-én 16 órától nagy ünnepséget rendeznek a gimnáziumban, ahová egykori di­ákokat, tanárokat várnak nagy szeretettel. A kultúrműsort az is­kolajelenlegi és volt diákjai adják, köztük a Jókai Színház több jeles művésze. Erre az alkalomra jelenik meg az az Emlékkönyv, amely az elmúlt hatvan év történéseit fog­lalja össze. Ősszel - az évforduló tisztele­tére falinaptárt, valamint aszta­(Kis Kata felvétele) li naptárt készül kiadni az isko­la, illetve az intézmény mellett működő Király Püspök Alapít­vány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom