Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-02 / 176. szám, hétfő

4 Külföld UJSZO 2010. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Egyre több iraki civil áldozat Bagdad. Az iraki erőszak­cselekmények civil halálos áldozatainak a száma majd­nem duplájára nőtt júliusban az egy hónappal korábbihoz képest, mutatnak rá a bag­dadi kormány által a hétvé­gén ismertetett adatok. Júli­usban 396 polgári lakos halt meg pokolgépes merényle­tekben és más támadások­ban, míg júniusban 204 em­ber vesztette életét erőszak­cselekményekben. (MTI) Kivonulnak a hollandok Kabul.. Megkezdődött tegnap a holland kontingens kivonása Afganisztánból, a négy évig tartó holland misszió befejeztével az or­szág déli részén elterülő Uruzgán tartomány feletti el­lenőrzést más kontingens ve­szi át a nemzetközi erőkön belül. (MTI) Chávez fél Kolumbiától Caracas. Hugo Chávez venezuelai elnök pénteken közölte, hogy csapaterősítést küldött a kolumbiai határra, mert mint fogalmazott: a szomszédos ország távozó elnöke, Alvaro Uribe „bármi­re képes abban a néhány napban, ami még hátravan neki a hatalomban”. Caracas megszakította kapcsolatait Bogotával válaszul arra a vádra, hogy Venezuela me­nedéket nyújt a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők szélsőbaloldali szervezet ge­rilláinak. (MTI) Milliókra leltek Haider számláin Bécs. Jörg Haider, az au­tóbalesetben két éve meghalt szélsőjobboldali osztrák poli­tikus több liechtensteini bankszámláján mintegy öt­millió eurót találtak. A nyo­mozók a pénz eredete és cél­ja után is vizsgálódnak - adta hírül az osztrák Profil heti­lap. Egyelőre nem csak a pénz eredete tisztázatlan, de az sem világos, hogy mi volt Haider célja a milliókkal. Az osztrák, svájci, német és liec- tensteini nyomozók kiderí­tették, hogy a pénzhez hoz­záférése van Haider három volt párttársának is. (MTI) Korai riasztás már jövőre Prága. Már 2011 közepén működni kezdhet a Cseh Köztársaságban az amerikai rakétavédelmi rendszer ré­szét képező korai riasztási rendszer - mondta Alexandr Vondra védelmi miniszter tegnap a cseh közszolgálati televízióban. Hozzátette, semmilyen más javaslat, amely a rakétavédelmi rend­szer csehországi telepítésére vonatkozna, nem képezi a tárgyalások részét. (MTI) Illegális bevándorlók gyermekeit utasítják ki Izraelből, miközben Mubarak és Peresz egyeztet a békéről Óvatos lépéseket tettek Kairóban Betiltott fürtös bombák • • Örül a pápa az egyezménynek Askelón izraeli várost is légitámadás érte az elmúlt napokban (SITA/AP-felvétel Kairó/Jeruzsálem. Hoszni Mubarak egyiptomi és Si­mon Peresz izraeli elnök a palesztin és izraeli közvet­len tárgyalások feltételei­ről cserélt eszmét tegnap Kairóban. MT1-HÍREK Az elnökök tárgyaltak arról is, hogy milyen szerepet játszhat az Egyesült Államok a két állam meg­oldáson alapuló béke elérésében. Washington közvetít az izra­eli-palesztin közvetett tárgyalá­sok lefolytatásában és az elmúlt napokban nyomás alá helyezte Mahmúd Abbasz palesztin elnököt annak érdekében, hogy közvetle­nül egyeztessen a zsidó állammal. Abbasz ezt feltételekhez köti: Izraelnek le kell állítania a meg­szállt területeken a zsidó telepek építését és bele kell egyeznie a pa­lesztin állam létrejöttébe az 1967 előtti határok alapján. A Palesztin Hatóság elnökét több arab ország is támogatja ebben a követelésé­ben, mert attól tartanak, hogy Benjámin Netanyahu izraeli kor­mányfő a végtelenségig elhúzná a tárgyalásokat, hogy azt a látszatot keltse - az Egyesült Államok és az Európai Unió irányába -, hogy kész a megegyezésre a területet békéért elv alapján. Gyerekeket utasítanak ki Közben az izraeli kormány teg­nap arról döntött, hogy illegálisan bevándorolt családok mintegy 400 gyermekét utasítja ki az or­szágból, másik több mint 800 ese­tében pedig úgy határozott, hogy maradhatnak. A kormánydöntés értelmében azok a gyermekek, akik öt évet éltek Izraelben és be­szélnek héberül, jogosultak arra, hogy a zsidó államban maradja­nak. A többieknek viszont család­jukkal együtt vissza kell térniük abba az országba, ahonnan Izra­elbe érkeztek. Hivatalos becslések szerint mintegy 220 ezer külföldi telepe­dett le Izraelben, és közülük több mint 100 ezret illegálisan alkal­maznak. Ez utóbbiak ugyan nem részesülnek társadalombiztosítási juttatásban, de gyermekeik in­gyenjárhatnak iskolába. Izrael a Hamászt hibáztatja Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a Hamász radikális pa­lesztin szervezetet tette felelőssé azért, hogy a Gázai övezetből in­dított rakétatámadás ért két izrae­li várost az elmúlt néhány nap le­forgása alatt. Az izraeli miniszterelnök leszö­gezte, hogy a zsidó állam minden rendelkezésére álló eszközt bevet polgárai védelmében. Előbb Szderót, majd Askelón városába csapódott be egy-egy rakéta, egyik sem tett emberélet­ben kárt, de anyagi károkat oko­zott. A támadások elkövetését egyetlen szervezet sem vállalta magára. Izrael megtorlásul a hét végén kétszer is légicsapást mért külön­böző gázai területekre. Harci gé­pei rakétákat lőttek ki a Hamász biztonsági erőinek egyik épületé­re, egy kiképzőtáborára, majd az övezet és Egyiptom határán létesí­tett csempészalagutakat is célba vették. Az izraeli csapásmérésekben egy palesztin férfi, a Hamász tagja meghalt, másik tizenegy ember pedig megsebesült. Cartel Gandolfo. A pápa mélységes megelégedését fejtette azzal kapcsolatban, hogy tegnap hatályba lépett a kazettás bom­bák tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény. XVI. Benedek Castel Gandolfo-i nyári rezidenciáján tartotta meg vasárnapi úrangyala imádságát. Mint mondta: első gondolata azok fel szállt, akik fi­zikai és morális elszenvedői vol­tak ennek az alattomos fegyver­fajtának. A világ közössége a ka­zettás bombák betiltásával böl­csességéről és tisztánlátásáról tett tanúbizonyságot, és bizonyí­totta, képes haladást elérni a le­szerelés és a nemzetközi emberi jogok terén - fejtette ki a katoli­kus egyházfő. Kérte, hogy a világ összes állama csatlakozzék a konvencióhoz. A kazettás - más néven fürtös - bombákat repülőkről dobták le, vagy tüzérségi lövedékekkel, il­letve rakétákkal juttatták célba, s ezek a harceszközök azután ha­talmas területeken voltak képesek kisebb robbanószerkezeteket szétszórni. Főként harckocsik el­len fejlesztették ki, de mivel az ilyen konfliktusok már egyre fo­gyatkoznak, a kazettás bombák harcászati jelentősége leértékelő­dött. A fürtös bombák azonban sok esetben csak akár több év ké­séssel robbannak fel, s emiatt még mindig veszélyt jelentenek azok­ban az országokban, ahol bevetet­ték őket. A világ erős hadsereggel ren­delkező országai - mint például az Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország - nem írták alá az egyezményt. Mindeddig még nem ratifikálta a kazettás bombák ti­lalmát Szlovákia sem. (mti, sita) Kelet-Oroszország és Pakisztán is az időjárással küzd Tűz és víz pusztít Ázsiában Készen áll az lrak elleni támadás terve, jelentette be tegnap a Pentagon Foglyok maradnak az amerikaiak MTI-HÍREK Teherán/Washington. Tehe­rán ismét elutasította tegnap az amerikai elnök két nappal korábbi, arra vonatkozó követelését, hogy engedje szabadon az egy éve fogva tartott három amerikai turistát. A teheráni külügyminisztérium továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikaiakat, akiket ép­pen egy évvel ezelőtt fogtak el Irán és Irak határvidékén, bíróság elé kell állítani. Az ügy csak az igazságszolgál­MT1-HÍR Havanna. Ismét megjelent a nyilvánosság előtt pénteken Fidel Castro volt kubai elnök, aki ezút­tal az Egyesült Államokban bebör­tönzött kubai kémek sanyarú sor­sáról beszélt. Castro július eleje óta - négyéves szünet után - im­már nyolcadszor osztotta meg társaságát honfitársaival, de leg­utóbbi nyilvános szereplésével el­lentétben most nem egykori olaj­zöld katonaingét öltötte magára, hanem piros-fehér kockás ingben mutatkozott. Havannai fiatalokkal találkoz­va annak az öt kubai kémnek a fogva tartási körülményeiről fej­tatásra tartozik, és csakis az fog­lalkozik vele - mondta az iráni külügyminisztérium szóvivője. A három amerikai állampolgárt iráni területre való illegális belé­pés miatt vették őrizetbe - folytat­ta a szóvivő- az általuk elkövetett jogsértés nyilvánvaló, így bíróság elé kell állniuk, mint bárki más­nak. Közben azonban vizsgálnak más, ellenük szóló vádakat, mint például az iráni nemzetbiztonság veszélyeztetése. A két férfi és egy nő tavaly július 31-én tűnt el, mi­után Kurdisztán iraki térségében tette ki véleményét, akik 1998-ban buktak le az Egyesült Államokban, majd súlyos börtön- büntetésre ítélték őket. Castro szavai szerint egyiküket olyan szűk cellában tartják, ami már fel­ér egy kínzással. Követelte, hogy a szóban forgó bebörtönzött kubai kém, Gerardo Hernandez kapjon orvosi ellátást, mert nagybeteg. Elismerte, hogy az öt kubai való­ban hírszerző tevékenységet foly­tatott a Floridában élő Castro-el- lenes kubaiak körében, de - hang­súlyozta - az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek egyikük sem ártott. Az Egyesült Államok nagyszerű elnöke (Barack Obama) szabadon túráztak. Az Iránnal határos hegyvidéki terepen nincs minde­nütt egyértelmű határjelzés, ezért eltévedhettek. Közben az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke bejelentette, készen áll az Egyesült Államok Irán elleni tá­madásának terve arra az esetre, ha Irán nukleáris fegyverre tenne szert, ugyanakkor „rendkívüli ag­godalmának“ adott hangot egy ilyen offenzíva lehetséges követ­kezményei miatt Michael Mullen tengernagy. engedhetné őket, mint ahogy azt a közelmúltban Moszkvának dolgo­zó kémekkel tette - utalt a kubai forradalom vezére a nemrég lezaj­lott araerikai-orosz kémcserére. Castro ugyanakkor elutasította azt a Havannára nehezedő nyo­mást, hogy engedjen szabadon egy amerikai alvállalkozót. A de­cember 4-én őrizetbe vett férfi - a 60 éves Alan Gross - a marylandi székhelyű Development Alterna­tives nevű amerikai szervezet szerződéses alkalmazottjaként mobiltelefonokat, számítógépe­ket és egyéb kommunikációs esz­közöket osztogatott a szigetor­szágban, a kubai kormány szerint az ellenzék képviselői között. MTI-HÍREK Moszkva/Pesavar. Az orosz- országi erdőtüzek a hét végére el- harapództak az orosz Távol-Kelet térségében, ahol csaknem 100 ezer hektárnyi tajgát perzselnek a lángok. Kirill pátriárka arra kérte az oroszokat, hogy imádkozzanak esőért. Huszonnégy óra leforgása alatt csaknem megháromszorozódott az erdőtüzek sújtotta területek nagysága. A tűzvész a Kamcsat- kai-félszigeten tombol a legna­gyobb mértékben, ott 76 ezer hek­tárnyi erdőterületet borítanak el a lángok. Az orosz távol-keleti térségben az erdőkön kívüli mezőgazdasági területeken majdnem 300 ezer hektáron pusztít a tűz. Összesen 774 tűz ég az ország­ban, ebből 369 szombat óta kelet­kezett. Több mint 5200 lakost menekítettek ki veszélyeztetett otthonából. A rendkívüli helyze­tek minisztériuma közölte, hogy a szűnni nem akaró hőség és a szél miatt nő ilyen rohamosan a tüzek száma. A napi csúcshőmérséklet eléri a 40 Celsius-fokot, a szélse­besség pedig a 20 kilométert óránként. A tomboló tűzvészek az ország nyug'ati részében tovább szedik az áldozatokat. Tegnap reggel egy leégett faluban Nyizsnyij Novgorod mellett újabb két holt­testre bukkantak, és három tűzoltó is életét vesztette a lán­gokkal vívott harcban. így már 33 halálos áldozatról tudnak a ható­ságok. A rendkívüli helyzetek minisz­tériuma közlése szerint Oroszor- szág-szerte csaknem negyedmil­lió ember küzd az erdő- és bozót- tüzekkel, s az oltásra katonákat is mozgósítottak. Közben Pakisztánban UOO-ra nőtt az ország északnyugati részét sújtó áradások áldozatok száma - jelentette be tegnap a katasztró­favédelem egyik tisztségviselője, hozzátéve, hogy még mindig nő­het a szám, mert vannak olyan te­rületek, ahova a mentőalakulatok még nem jutottak el. Mintegy 27 ezer embert zár el a külvilágtól a víz, húszezer lakost már kimene­kítettek - tette hozzá. Nem sokkal korábban azt kö­zölték pakisztáni tisztségviselők, hogy a katasztrófa helyszíneire igyekvő csapatok Pesavar, Csár- szada és Nausera városokban újabb 62 holttestre bukkantak, és ezzel 862-re emelkedett a halálos áldozatok ismert száma. A hatóságok említést tettek ar­ról is, hogy néhol kolerára utaló tüneteket észleltek. Az ENSZ becslése szerint az áradások egymillió embert súj­tanak az ázsiai országban. A vi­lágszervezet egyik segélykoordi­nátora azonban azt is elmondta: egyelőre nincs átfogó képük a kialakult helyzetről, mert a táv­közlési vonalak megszakadtak, ezért nem tudnak érintkezésbe lépni a segélyszolgálatok hely­színi irodáival. Az Egyesült Államok „nagyszerű elnökét" emlegette a kubai kémek kapcsán Castro megint megmutatta magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom