Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-17 / 189. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Nem avatkozik be az unió Brüsszel. Nem foglal állást az EU arról, hogy egy-egy tag­ország milyen feltételekkel és kinek adja meg saját állam- polgárságát, mert ez nemzeti hatáskörbe tartozik - erősítet­te meg az unió végrehajtó szervének álláspontját tegnap a testület egy szóvivője. A szó­vivő arra a kérdésre válaszolt, nem aggódik-e az EU, amiért Románia állampolgárságot ad több ezer moldovainak, akik­nek hazája még nem tartozik az unióhoz. (MTI) Gates 2011-ben távozik Washington. Robert Gates amerikai védelmi miniszter tegnap megerősítette, hogy jövőre távozik posztjáról. A republikánus politikus, akit Barack Obama elnök átemelt elődje, George Bush kormá­nyából, a Foreign Policy ma­gazinnak úgy nyilatkozott, akkor mond le, amikor megbi­zonyosodott arról, hogy az af­ganisztáni amerikai csapatki­vonás biztosan sínre került. Gates szerint ez a jövő év júni­usában várható. (MTI) Moszkva újra szmogban Moszkva. Újra szmogba burkolózott tegnap reggelre az orosz főváros, környékén, valamint más régiókban mintegy 500 erdő- és tőzegtűz pusztított. Az ország észak- nyugati részén azonban egy hidegfront okozta vihar olyan súlyos károkkal járt, hogy több tízezren maradtak áram és gáz nélkül. A meteorológu­sok özönvízszerű esőt és jég- veréstjósoltak. (MTI) Az ár Drezdát fenyegeti Berlin. A hét végén lehul­lott jelentős mennyiségű csa­padék hatására ismét árvízve­szély alakult ki Szászország több folyóján, illetve települé­sén. A hatóságok tájékoztatá­sa szerint a folyók áradása el­sősorban Drezdát, valamint a tartomány északi és keleti ré­gióinak több települését fe­nyegeti. A Szász-svájci járás egyes körzeteiben máris ka­tasztrófariadót rendeltek el. Az Elba vízszintje ugyan csak lassan emelkedik, a térség számos kisebb folyója viszont jelentősen megáradt. (MTI) Száznál több sérült Mexikóváros. Villámcsa­pás miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania egy re­pülőgépnek a kolumbiai San Andrés szigeten tegnap, s a manőverben a gép utasai kö­zül egy meghalt, további 127 pedig megsérült. A kolumbiai Aires légitársaság Boeing 737-esének még sikerült el­érnie a leszállópályát, ott azonban a géptest két részre szakadt. (MTI) Az ENSZ szerint a 170 milliós ország újjáépítése dollármilliárdokba fog kerülni az ár levonulása után Árvíz és kolera pusztít Iszlámábád. Feldühödött árvízi túlélők egy országút lezárásával til­takoztak hétfőn a dél-pakisztáni Szukkúr térségében, miközben a monszunévszak újabb esői zúdul­tak ideiglenes szállásaikra, s az elő­rejelzések további árhullámok ér­kezésére figyelmeztettek. Az egyik tüntető szerint a kormány tagjai csak akkor mennek élelmet oszta­ni, ha a média is jelen van. „Úgy dobják közénk az élelmiszercso­magokat, mintha kutyák lennénk, arra kényszerítve az embereket, hogy megverekedjenek a csomagokért.” Az Indus szukkúri gátjának a következő négy-öt nap­ban súlyos próbatételt kell kiállnia, ahogy az északi, hegyvidéki terüle­tekről érkező rendkívüli víztömeg a sűrűn lakott déli mezőgazdasági térségek felé tart. (MTI) Pakisztán történetének legsúlyosabb áradásai július végén kezdődtek az ország hegyvidéki, északnyugati ré­széből, s azóta országszerte súlyos károkat okoztak. A katasztrófa húszmillió embert sújt. A szennyezett vízzel terjedő, hasmenést és kiszáradást okozó járványok 6 millió embert, köztük 3,5 millió gyermeket fenyegetnek. A WHO szerint a kolera már felütötte fejét. (TASR/AP-felvétel) ■Xfc Meghaladja a kétezret az elesett NATO-katonák száma - újabb elhibázott légicsapás - tálib javaslat Petraeus lebegteti a kivonulást Kabul . A NATO harci gépei té­vedésből ismét megöltek öt afgán civilt. Az új főparancs­nok elsőrendű feladatnak nevezte bin Leden elfogását vagy megölését, de ami még ennél is fontosabb, kijelen­tette: fenntartja magának a jogot, hogy idő előttinek tartsa az Obama elnök által 2011-re tervezett afganisz­táni csapatkivonást. ÖSSZEFOGLALÓ Az újabb öt civil megölését az af­ganisztáni NATO-főparancsnokság ismerte el: csütörtökön a déli Hil- mend tartományban harcoló szá­razföldi erők légi támogatást kér­tek. A gépek célba vettek egy épüle­tet is, amelyben civilek tartózkod­tak - ismerte be a közlemény a mel­léfogást. David Petraeus tábornok, az afganisztáni nemzetközi erők új főparancsnoka követi elődjének, Stanley McChrystalnak azt a takti­káját, amelynek értelmében korlá­tozzák a légi bevetések számát, hogy minél alacsonyabbra szorít­sák a polgári lakosság körében el­szenvedett veszteségeket. Az ENSZ szerint a NATO elhibázott légicsa­pásaink száma ez év első felében 64 százalékkal csökkent. Együttműködést ajánlott a táli- bok parancsnoksága a nemzetközi erőknek a civil áldozatok ügyében, pár nappal azután, hogy az ENSZ a tálibokat tette felelőssé a halottak nagy többségéért Afganisztánban. A francia hírügynökséghez eljutott közleményükben egy bizottság lét- rehozásátjavasolják az Iszlám Kon­ferencia, az ENSZ emberjogi ügy­nökségei, a NATO-erők és az „Af­ganisztáni Iszlám Emirátus” képvi­selőiből. A bizottság tagjait a tálib ellenőrzés alatt álló területekre is beengednék. Egyébként már meghaladja a kétezret az afganisztáni harcokban elesett külföldi katonák száma. Ezt tegnap adta hírül az icasualties.org független hírportál. A kérdésben jártas honlap adatai szerint azóta, hogy 2001 őszén az amerikai had­erő megindította támadását az Petraeus tábornok nem akar be­költözni a fehér Házba (TASR/AP) ázsiai ország ellen, mostanáig a nemzetközi haderő 2002 tagja vesztette életét. Az idén eddig 434 katona halt meg. Petraeus tábornok szerint bin Laden Pakisztán távoli, „nagyon- nagyon elszigetelt” hegyes vidékén bujkálhat. Mint mondta, az al-Kai- da vezetője „ikonikus személyiség, akinek kézre kerítése nagyon fon­tos feladat mindenki számára szer­te a világon, része terrorellenes erőfeszítéseinknek”. A nemrég ki­nevezett főparancsnok, aki koráb­ban az Irakban harcoló amerikai erők élén vivta ki Washington elis­merését és az amerikai közvéle­mény megbecsülését, úgy véleke­dett, hogy az afganisztáni háború­ban vannak olyan területek, ame­lyeken sikerült haladást elérni, de összességében hullámzó folya­matnak értékelte a tálib felkelés el­leniharcot. Nem bocsátkozott jóslásba a ha­táridőkkel kapcsolatban. Azt mondta, Obama elnök célkitűzése, hogy 2011 júliusában megkezdőd­jön az amerikai erők kivonása, az aktuális körülményektől függ majd, s ő „a legjobb szakmai taná­csokkal” fogja ellátni az elnököt. A népszerű tábornok „abszolút meggyőződéssel” cáfolta, hogy po­litikusi ambíciói lennének, és sze­met vetett volna a főparancsnoki posztra - vagyis a Fehér Házra. Obama decemberben, a novemberi félidős kongresszusi választások után felülvizsgálja afganisztáni po­litikáját. (MTI, ú) Nemcsak Kadhafitól, hanem állítólag Szaddám Huszeintől is kapott pénzt a néhai osztrák politikus Újabb fordulat Haider millióinak ügyében Jörg Haider (balra) 2004-ben Kadhafi líbiai vezetőnél (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Egy tanú megerősítette, hogy Jörg Haider néhai osztrák po­litikus pénzt kapott Szaddám Hu­szeintől egy 2002-es iraki látogatá­sáért - írta tegnap megjelent szá­mában a Profil osztrák hetilap. Ed­dig főként arról cikkezett a média, hogy Haider egy másik arab diktá­tortól, Moammer Kadhafi líbiai ve­zetőtől kapott pénzt. Franz Limp! Irakban élő osztrák építészmérnök azt nyilatkozta a Profilnak, hogy Haider 2002 febru­árjában 500 ezer dollárt, három hónappal később további kétmillió dollárt kapott azért, hogy látogatá­sa alatti, valamint későbbi nyilat­kozataiban támogassa a nemzet­közi elszigeteltségben lévő iraki diktátort. A látogatást állítólag Limpl segített tető alá hozni. A Proffl egy héttel korábban köz­zétett egy dokumentumot, amely - a lap állítása szerint - szintén azt támasztotta alá, hogy Haider és környezete dollármilliókat kapott Szaddám Huszeintől. Haider akko­riban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Karintia szövetségi tartomány miniszterelnöke s az osztrák politika egyik leginkább vi­tatott személyisége volt. A politikus 2008 októberében életét vesztette egy autóbalesetben. Az iraki ügyben megnevezett többi politikus cáfolta a Profil állí­tásait. Egyikük, Ewald Stadler ha­misítványnak nevezte a dokumen­tumot. Mint mondta, az aláíróként feltüntetett iraki tisztségviselő nem ismeri el sajátjának az aláírást, emellett az iraton szereplő hivata­los pecsétet a szóban forgó idő­pontban még nem használták. Az osztrák hírmagazin az iraki bel­ügyminisztérium egyik dokumen­tumára, valamint annak Szíriában készült angol fordítására hivatko­zott múlt heti cikkében. A 2008 má­jusi keltezésű dokumentum a Szaddám-korszakot feltáró vizsgá­lat nyomán született. Szintén a Profil adta hírül au­gusztus 1-jén, hogy mintegy ötmil­lió eurót találtak Haider több liech­tensteini bankszámláján. A pénz eredete és rendeltetési célja után is vizsgálódnak - írta akkor a maga­zin. Azt az értesülést rebbentette fel, hogy az összeg Moammer el- Kadhafi líbiai vezetőtől szárma­zott. Haider - akkor már mint a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) párt elnöke - 12 fantomcé­get tartott fenn, és ezek bankszám­láin találtak rá a pénzre. A titkos számlákon tartott teljes összeg eredetileg 45 millió eurót tett ki, de kétes spekulációk, befektetések után ötmillióra olvadt. (MTI,ú) Rózsa Flores-ügy Kuba is célpont lehetett? La Paz. Állítólag kubai és vene­zuelai célpontokat is kiválasztott megsemmisítésre Rózsa Flores Eduardo, aki a hivatalos szervek gyanúja szerint szeparatista körök megbízásából terrorista csoportot vezetett Bolíviában, de tavaly ápri­lisban agyonlőtték. A célpontokra vonatkozó következtetést a csoport által használt számítógépek vizsgá­latából vonta le egy bolíviai szakér­tői testület. Ennek főnöke, Wilson Garda szerint valamilyen szinten az amerikai CIA is tudott a tervek­ről, mert Rózsa Flores kapcsolatot tartott fenn az ügynökség egyik emberével, a magyar Belovai Ist­vánnal, akitől tanácsokat kapott. A számítógépes üzenetváltásból állí­tólag az derült ki, hogy az alapos gondossággal kiválasztott célpon­tok közt humanitárius feladatokat végző kubai orvosok és venezuelai mérnökök is voltak, valamint Bolí­via leghosszabb hídja, amelyet ki­szemeltek felrobbantásra. A hidat Evő Morales bolíviai elnök avatta fel, aki szintén a lehetséges áldoza­tok között szerepelt kormányzatá­nak más vezetőivel együtt. A kubai orvosok és venezuelai katonai mérnökök Kelet-Bolívia legszegé­nyebb vidékén segítették a falvak lakóit. A TeleSUR tévében ismerte­tett vizsgálat szerint Belovai tavaly novemberben, az USA-ban meg­halt. Az összeállítás szerint Belovai eredetileg a magyar hírszerzés ez­redese volt. (MTI) Telepbővítések Félresöpört moratórium Jeruzsálem. Az építési morató­rium ellenére az izraeli kormányfő hozzájárult ahhoz, hogy új iskolá­kat hozzanak létre ciszjordániai zsidó telepeken. Maga Benjámin Netanjahu hagyta jóvá azt a tervet, amely szerint 12 különböző tele­pen összesen 23 osztálytermet ala­kítanának ki mobil lakókonténe­rekben. Az izraeli kormány tavaly novemberben hirdetett moratóri­umot a ciszjordániai telepek bőví­tésére, s a rendelkezés szeptember végéig még érvényben van. A pa­lesztin vezetés viszont az izraeli te­lepbővítések teljes leállítását köve­teli a majdani palesztin állam ter­vezett területén. A palesztin elnök is ehhez a feltételhez köti a közvet­len tárgyalások felújítását. (MTI) Új urándúsítók Irán távlati atomtervei Teherán. Új urándúsító üzem építését kezdi meg Irán a jövő év el­ső felében - közölte tegnap Ali Ak- bar Szalehi, az iráni atomenergia­ügynökség vezetője. „Elkészültünk a tíz új dúsítóüzem helyének meg­határozásával. Ezek egyikének épí­tése még az idei iráni év vége (2011. március 20.) előtt vagy a következő év elején megkezdődik.” Ez lesz a harmadik urándúsító üzem az országban a közép-iráni natanzi - ahol már több mint 8500 centrifuga működik - és a Teherán­tól délre lévő fordúi után, amelyet jelenleg építenek. Natanz eddig közel 2500 kilogramm 3,5 százalé­kos dúsítottságú urániumot ter­melt, havi átlagban mintegy száz kilogrammot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom