Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-10 / 183. szám, kedd

4 Gazdaság és fogyasztók UJSZO 2010. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre jobban teljesít az ipar Pozsony. Júniusban 23,5%- kal nőtt Szlovákia ipari termelé­se az egy évvel korábbiakhoz ké­pest - derül ki a statisztikai hiva­tal tegnapi jelentéséből, amely szerint a javuláshoz elsősorban az elektronikai ágazat járult hozzá, amely az elmúlt egy év­ben 89,5%-kal javított a telje­sítményén. Több mint a felével növelte termelését a gépipar is. „Az ipari termelés alakulását a nyári hónapokban befolyásolják a nyári szabadságok. A 3 nagy autógyártó idén például augusz­tusra halasztotta az üzemi sza­badságokat, míg tavaly július­ban küldte pihenni az alkalma­zottait, júliusban így az ipari termelés akár 27%-os növeke­dést is elkönyvelhetett” - nyilat­kozta Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szlo­vákiában 2009 novemberében kezdett el nőni az ipari termelés. Az idei első félévben az ágazat gyártása így már 22%-kal halad­ta meg a múlt év azonos idősza­kában mértet. A fontosabb ága­zatok közül egyedül az építőipar nem tért magához, júniusban to­vábbi 6,6%-kal hanyatlott 2009-hez képest. (TASR) Kvótabotrány a szomszédoknál Prága. A széndioxid-kibocsá­tási kvótákkal folytatott üzlete­lést nem csupán Szlovákiában kísérik botrányok. Csehország­ban a ČEZ energiaipari társaság keveredett óriási adócsalási bot­rányba, amely miatt a cseh állam 200 millió cseh koronát, vagyis mintegy 8,08 millió eurót ve­szíthet. A rendőrség által már he­tek óta vizsgált ügy épp a széndi­oxid-kibocsátási kvótákkal kap­csolatos. „A ČEZ nagyjából 1 mil­liárd koronányi kvótát vásárolt a prágai Tess társaságtól, a kvótá­kat azonban egy másik cég hozta be Csehországba, amely ezeket a londoni tőzsdén vásárolta. Ez utóbbi társaság azonban nem fi­zette ki a 20 százalékos áfát” - nyilatkozta a cseh Hospodárské noviny napilapnak egy a gazda­sági tárcához közel álló forrás. A ČEZ egyelőre nem nyilatkozik az üggyel kapcsolatban. (TASR) PSS: idén több lakáshitelt nyújtott Pozsony. Az Első Lakás-taka­rékpénztár (PSS) az idei év első hét hónapjában több pénzt fo­lyósított lakásépítésre és -felújí­tásra, mint tavaly egész évben. Július végéig a lakáshitelek összege elérte a 274,67 millió eurót, míg tavaly erre a célra csak 254,79 milliót fordítottak. „A gazdasági válság tavaly tető­zött, az emberek így arra össz­pontosítottak, hogy minél több pénzt takarítsanak meg. Idén megfordult a helyzet. Az ingat­lanárak csökkentek, az emberek pedig már nem félnek a lakásvá­sárlástól és a felújításoktól” - nyilatkozta Imrich Béreš, a PSS igazgatótanácsi elnöke. A társa­ság az év első hét hónapjában 15,7 ezer lakáshitel-szerződést kötött az ügyfeleivel, 82%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A hitelek összege pedig 115%-kal nőtt. (TASR) Magasabb árak, több állástalan Prága. Csehországban az el­múlt hónapban az infláció és a munkanélküliek száma is meg­ugrott. Nyugati szomszédunk­nál júliusban átlagosan 0,3 szá­zalékkal emelkedtek a fogyasz­tói árak, és 1,9%-kal haladták meg a tavalyjúliusit. Júliusban - szintén a cseh statisztikai hivatal jelentése szerint - a munka- nélküliség 8,7%-ra emelkedett a júniusi 8,5%-ról. Csehország­ban 505 ezren vannak állás nél­kül. Jaromír Drábek munkaügyi miniszter szerint a munkanélkü­liek aránya az év végére megha­ladhatja a 9%-ot is. (TASR) A magyar fél mégis tárgyal az IMF-fel Budapest. Kormányzati for­rások azt valószínűsítik, hogy az őszi önkormányzati válasz­tások után az Orbán-kormány tárgyalóasztalhoz ülhet az EU- val és a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) is - írta tegnapi számában a Népszabadság. A lap Varga Mihály államtitkár nyilatkozatát ismertette, misze­rint az Európai Unió nem tilt­hatja meg Magyarországnak, hogy a magán-nyugdíjpénztá­rak kérdésében önállóan dönt­sön. „Nem vagyunk hajlandóak engedni, de azon vagyunk, hogy az IMF-fel maradjon egy­fajta párbeszéd. Találkoztam az államfő beiktatásán az IMF it­teni képviselőjével. Nem kiabá­lunk kígyót-békát egymásra” - mondta. (NSZ) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8304 Lengyel zlotv 3,9814 Cseh korona 24,768 Magvar forint 279,28 Horvát kuna 7,2260 Román lei 4,2328 Japán ien 113,48 Sváici frank 1,3771 Kanadai dollár 1,3633 USA-dollár 1,3253 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 26,60-25,05 287,12-262,39 OTP Bank 1,35-1,27 26,42-24,91 282,29-266,05 Postabank 1,35-1,26 26,59-24,79­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,39-24,92 285,78-261,16 Tatra banka 1,34-1,27 26,36-25,02 284,41-262,79 Dexia banka 1,34-1,28 26,38-25,04 280,51-266,29 Általános Hitelbank 1,34-1,27 26,40-24,94 287,12-262,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Idén a szüret későbbre tolódik, minden attól függ, milyen lesz az időjárás augusztusban és szeptemberben Nagyon gyenge szőlőtermés várható Idén kevés szőlészet büszkélkedhet 'ilyen szép fürtökkel (TASR-felvétel) Pozsony. Idén együtt szo- morkodnak a gyümölcs- termesztőkkel a szőlőgaz­dák is: a jégverés, a tikkasz­tó hőségek, a kiadós esőzé­sek hirtelen, szinte egyik percről a másikra változó ka- valkádja miatt átlagosan a harmadával kisebb szőlő­termésre számíthatunk a múlt évhez képest, ami az árakon is meglátszik majd. SUSLABÉLA „Míg a tavaszi jégverések köz­vetlenül a szőlőtőkék kéreganya­gát károsították, addig a májusi és a június eleji hatalmas esőzések fékezték az agrotechnikai munká­latok elvégzését” - sorolja a nega­tív tényezőket lapunknak Igor Mancel, a Szlovákiai Szőlőter­mesztők Szövetségének elnöke, aki szerint az agrotechnikai határ­idők hiányos betartása komoly ki­eséseket idézhet elő a végső el­számolásnál. „A szőlőtermesztők a traktorokkal egyszerűen nem tudtak a földterületekre vonulni, akkora volt a sár a kertekben. En­nek az lett a következménye, hogy a gyümölcsféleségre káros pero- noszpóra nagyobb károkat oko­zott, mint egy évvel korábban. A szőlőgazdák biztosan gyérebb terméshozamokkal számolhatnak a tavalyihoz képest” - vélekedik a szövetségi elnök. Azt még pontosan nem térké­pezte fel a szőlőtermesztők szö­vetsége, hogy az egyes régiókban mekkorák a kiesések, de a ter­mesztőktől kapott jelzésekből megállapítható: vannak helyek, ahol 20-50 százalékosak a károk, átlagosan azonban mintegy 30%-os veszteséggel lehet szá­molni. De olyan szőlészetek is akadnak az országban, ahol a természeti csapásokból és a kü­lönféle betegségekből eredően a terméskiesés aránya meghaladja a 80 százalékot is. „A szőlő minőségére majd az au­gusztus végi, illetve a szeptember eleji időjárás alakulása lesz komoly hatással. Úgy gondoljuk, hogy a szüret egy-két héttel mindenkép­pen későbbre tolódik, de ez is attól függ, milyen lesz az időjárás au­gusztusban és szeptemberben. A szőlőgazdák egyáltalán nem bán­nák, ha minél tovább elhúzódna a vénasszonyok nyara, mert ha ko­rábban beállnak a kellemetlen őszi esőzések, akkor az csak tovább ron­tana a termés minőségi mutatóin” - magyarázza Mancel. S hogy egy ilyen termés után hogyan alakulhat a szlovákiai bo­rok kivitele? Nem rózsás a hely­zet ezen a téren sem. A szlovákiai borkivitel ugyanis utoljára 1998-ban volt nagyobb a behoza­talnál. Az említett évtől állandó­an emelkedő tendenciát mutat a borimport az országba. A 2005/2006-os gazdasági évben évközi viszonylatban megduplá­zódott a behozatal, azóta is ál­landóan emelkedik, s jelenleg mintegy 45 millió liter bort im­portál Szlovákia. „Mi, termesztők tisztában vagyunk a gondokkal, problémákkal. A szőlészetek fel­újítása az elsődleges feladat. Saj­nos, ezt az ágazatot is jócskán el­hanyagolja az ország, nem szen­tel kellő figyelmet az égető prob­lémák orvoslásának” - vallja a szőlőtermesztők szövetségének elnöke. Uniós csatlakozásunk so­rán vállaltuk, hogy a szőlőter­mesztési kvótaterület 22 227 hektárnyi lesz, vagyis ekkora te­rületen fogunk intenzíven és színvonalasan szőlőtermesztéssel foglalkozni. Menet közben azon­ban sok helyütt elhanyagolták a kötelezettségek teljesítését, en­nek pedig súlyos következménye lett: jelenleg mindössze 10 ezer hektárnyi területen foglalkoznak az országban aktívan szőlőter­mesztéssel. Tehát az előzőleg megállapodott területnek nem egészen a felén. Persze, ennek megvan a konk­rét oka. Ez pedig nem egyéb, mint a szőlő és a bor árainak aránya az üzletek polcain. „Ha az üzletben 1,30 euróba kerül egy liter bor, s ha ebből az árból leszámítjuk az üveg árát, a szállítási költségeket, az áfát, valamint az üzletesek által megszabott minimálisan 30 szá­zalékos kereskedelmi felárat a borra vonatkozólag, akkor az üvegben marad körülbelül 30 centnyi érték. S ennyiért nem le­het kitermelni egy kilogramm sző­lőt sem. Szlovákia fekvése nagyon jó főképpen a minőségi fehérbo­rok előállítására. Amíg azonban a behozatalból származó olcsó bo­rokat fogja vásárolni a lakosságje- lentős hányada, addig javulás semmiképpen sem várható” - ál­lítja Igor Mancel. A bankközi kamatok tavasszal kezdtek el nőni, az év elején tapasztalt 1,2 százalékról a mai 1,4 százalékra A pénzintézetek nem sietik el a kamatemelést ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A bankközi kamatok az elmúlt időszakban folyamato­san nőttek, az elemzők szerint pe­dig jövőre az Európai Központi Bank is megemeli az eurózóna alapkamatát, a szlovákiai bankok ennek ellenére egyelőre nem ter­vezik, hogy a közeljövőben meg­emelnék a betétjeinkre nyújtott kamatokat. Hogy a pénzintézetek­nél elhelyezett megtakarításaink milyen hozamot biztosítanak, az az elemzők szerint kizárólag a bankok közötti konkurenciaharc­tól függ. Az UniCredit Bank példá­ul e hónaptól ugyan növelte a 12, 13 és 18 hónapos lekötésű betétek kamatait, mindez azonban nem a bankközi kamatok növekedésének köszönhető. „Az említett lekötött betétek az ügyfeleink kedvenc be­téti formái közé tartoznak, és a ka­matok emelésével tovább szeret­nénk növelni az attraktivitásukat” - nyilatkozta Zuzana Ďuďáková, az UniCredit Bank szóvivője. A szlovákiai bankok nagy része az idei év elején enyhén csökken­tette a lekötött betétek kamatjait, a többségük azonban az elkövetkező időszakban vagy nem tervez válto­zásokat, vagy nem hajlandó róluk beszélni. A CSOB szóvivője, Zuza­na Francúzová például nyíltan be­vallotta, hogy nem terveznek jelen­tősebb változásokat. A Tatra banka szóvivője, Boris Gandel ugyanak­kor azt nyüatkozta, hogy a stratégi­ai döntéseket náluk nem szokás idő előtt világgá kürtölni. A bankközi kamatok tavasszal kezdtek el emelkedni, az akkori 1,2 százalékos kamat mára 1,4%-ra nőtt. „A kamatok növekedése, az elvárásainknak megfelelően, már­cius végén kezdődött” - nyilatkozta Vladimír Vaňo, a Volksbank elem­zője. Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője ezt azzal magyarázza, hogy a piacon keve­sebb szabad pénzösszeg van, ami ezek drágulásával, vagyis a kama­tok növekedésével jár. A bankközi kamatok növekedéséhez hozzájá­rulhatott azonban az is, hogy az elemzők az eurózónás alapkamat növelésére számítanak. „Az Euró­pai Központi Bank várhatóan jövő júniusban növelheti az alap­kamatot” - vallja Mártin Lenko, az Általános Hitelbank (VÚB) elemző­je, aki szerint az alapkamat várha­tóan 25 százalékponttal, 1,25%-ra nőhet. A jövő év végéig további emelések várhatók, az alapkamat az év végére akár 1,75%-ra is nő­het. Hogy mindezt az ügyfelek mi­kor érezhetik meg, az Vaňo szerint a bankok közötti konkurenciaharc alakulásától függ. (mi, TASR, HN) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2010. aususztus 8-tól) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 Lakossá- hónap gi folyó számla ČS0B 0,05 0,100,15 0,150,35 0,500,70 0,901,10 1,802,00 0,150,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,30 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 1,20 2,30 0,000,20 Komerční b. 0,01-0,01 ■0,01-0,15 0,010,35 0,010,50 0,010,80 0,050,10 Volksbank 0,000,30 0,000,50 0,000,80 0,001,19 0,002,30 0,000,10 UniCredit Bank 0,200,30 0,400,50 0,600,80 0,80-1,00 1,902,20 0,000,05 Dexia banka 0,100,20 0,400,50 0,901,00 1,301,35 1,902,10 0,05 Tatra banka 0,05 0,10 0,25 0,50 0,90 1,70 0,100,50 Slovenská sporiteľňa 0,15 0,300,35 0,650,70 1,001,10 2,00 0,100,30 Všeobecná úverové banka 0,10 0,100,20 0,250,40 0,550,70 1,001,10 2,00 0,106,00 Poštová banka 0,150,25 0,300,50 0,650,80 2,00 2,50 0,010,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2010. aususztus 8-tól) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30 ' ­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,30 0,60­1,00­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,20­1,30­1,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,60­0,75 0,10 Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa- ­­­0,10-2,50­0,10 Všeobecná úverová banka 0,30 0,60 1,00 r 1,00 0,10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom