Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-02 / 176. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com Daniel Lipšic belügyminiszter szerint a korrupció a társadalom rákfenéje, a hagyományos gyógymód már nem segít, radikális lépésekre van szükség Korrupció elleni harc: jutalmat kapna a bejelentő Pozsony. A Fico-kormány a nagy korrupciós ügyek leleplezése terén teljes egészében csődöt mondott - állítja Dániel Lipšic belügyminiszter. A korrupció elleni harcban számos változtatást vezet be a tárca, nagyobb védelmet biztosítanának azoknak, akik jelentik a korrupciós eseteket, és a súlyos ügyeknél pénzjutalom is járna a leleplezésért. DEMECS PÉTER „Az embereknek az az érzése, hogy csak azok rúghatnának labdába, akiknek van pénzük, befolyásuk, megfelelő összeköttetéseik. A bűnbandák és a korrumpált politikusok is így tesznek szert nagyobb befolyásra. Ez a társadalom rákfenéje, és a hagyományos gyógymód már nem elegendő, radikális beavatkozásra van szükség” - mondta lapunknak Lipšic. A nagy halak megúszták Lipšic sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt négy év legnagyobb. korrupciós botránya Vladimír Wanke, a Szlovák Fut- ballszövetség volt vezető tisztségviselőjének esete. „Néhány láda almával fizették le. Nekünk az igazán súlyos esetek felgöngyölítésére, a nagy halakra kell összpontosítanunk, és a lehető legtöbb bizonyítékot összegyűjteni, mert utólag nagyon nehéz az ilyesmit bizonyítani. Az egyik legjobb példa erre a faliújságtender” - nyilatkozta az Új Szónak Lipšic. Hozzátette: a kisebb ügyek felgöngyölítésében a rendőrség sikeres volt, hiszen számtalan rendőr, orvos, hivatalnok ellen indult eljárás korrupció, megvesztegetés miatt. Vádalku, védelem, pénzjutalom A kormányprogram alapján Iveta Radičová kabinetje elsősorban a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításával akar néhány intézményt megerősíteni. Nagyobb teret adna a hatóságokkal együttműködő vádlottaknak, mivel ez a módszer a múltban sokszor bevált. A vádalku lényege, hogy az ügyben vádolt személy enyhébb büntetést kap, vagy egyes esetekben fel is menthetik, ha az ügy felgöngyölítését elősegítő információkkal rukkol elő. A tárca azokat is jobban akarja védeni, akik jelentik a korrupciós eseteket. „Előfordult, hogy kirúgták azt az embert, aki jelentette a munkahelyén tapasztalt korrupciót. Ez megengedhetetlen. Az ilyen embereket meg kell védeni, sőt jutalmat is érdemelnének. Ha a bejelentőnek köszönhetően jelentős közpénzeket sikerül megmenteni, akkor az összeg bizonyos százalékát jutalomként megkaphatnák” - vallja a miniszter. A törvénymódosítás részleteit még ki kell dolgozni. Dániel Lipšic belügyminiszter (SITA-felvétel) Rodičova távozóban Michal Kováč exelnök kórházi szobájából (SITA-felvétel) Az exelnöknél járt a miniszterelnök asszony Kováč kivallatta Radičovát S1TA-HÍR Pozsony. Alaposan kifaggatta Iveta Radičová kormányfőt Michal Kováč volt köztársasági elnök, akit hetek óta kórházban kezelnek. Radičová szombaton kereste fel az exállamfőt, aki - mint a miniszter- elnök később elmesélte - kikérdezte a belpolitikai helyzetről: a parlamenttől kezdve az SDKÚ-n át egészen a kormányprogramig. Radičová reméli, Michal Kováč már otthon ünnepelheti közelgő 80. születésnapját. Ha mégsem, a miniszterelnök asszony ebből az alkalomból ismét felkeresi őt a kórházban. A volt államfőt július 12-én rosszullét miatt szállították a kramárei katonakórházba. Korábban megerősítette, Parkinson- kórja és a hőség miatt lett rosszul. RÖVIDEN Dzurinda a KMKF-ről Pozsony. Jó szándékkal és párbeszéddel rendezhető, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) ne a magyar Országgyűlés intézményeként működjön - véli Mikuláš Dzurinda. A külügyminiszter ezt a TASR hírügynökség kérdésére válaszolta, hogy kezdeményez-e Szlovákia valamilyen lépést a KMKF ügyében. Dzurinda úgy véli, Bugár Béla, a Híd elnöke „nagyon okosan és felelősségteljesen” nyilatkozott, amikor kijelentette, kérni fogja annak a magyar parlamenti határozatnak a megszüntetését, amellyel a fórumot a budapesti törvényhozásnak rendelték alá. „Az új szlovák kabinet is határozottan elutasítja olyan intézményes kapcsolatok létesítését szlovákiai polgárok és egy idegen állam között, amelyekről nem született kétoldalú egyezség. Továbbra is következetesen ellenezzük azt, hogy beavatkozzanak Szlovákia szuverenitásába - szögezte le Dzurinda. Hozzátette, konstruktív párbeszédet tervez Budapesttel, hogy „előre nézzünk, hogy a légkört tisztábbá tegyük, és baráti hangot üssünk meg” - mondta a diplomácia vezetője. (TASR) Bajos külföldi szezonmunkák Pozsony. Szlovák állampolgárok rendszerint Spanyolországba, Görögországba, Olaszországba, Szlovéniába, Ciprusra, Nagy-Bri- tanniába és Csehországba járnak nyári szezonmunkára. „Legtöbbször a Spanyolországban és Szlovéniában dolgozóknak adódnak gondjaik” - nyilatkozta Peter Stano, a külügyminisztérium szóvivője. A brigádozóknak leggyakrabban a munkaadójukkal gyűlik meg a bajuk, mert nem fizet, vagy nem tartja be az előre megegyezett munkafeltételeket. (TASR) Egyes településeken a működéshez szükséges pénzt is nehezen tudják biztosítani, jutalomról szó sem lehet Néhol válság idején is futja prémiumra ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Néhány önkormányzat az anyagi szükséghelyzetben sem akar lemondani a prémiumok kifizetéséről. Bár lapunk rövid felmérése igazolta, hogy sok helyütt lemondtak a jutalmak kifizetéséről, vagy az összeget jótékonysági célokra fordították, akadtak városok, ahol ezt nem tették meg. Királyhelmecen sem a polgár- mester, sem az alpolgármester, sem a városi hivatal dolgozói nem kaptak félévi jutalmat. Švistun László, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmond: ta, az elmúlt években egyébként sem osztottak év közben jutalmakat, ha erre lehetőségük volt, a prémiumokat mindig az év végén utalták ki. A jelenlegi nehéz anyagi helyzetben azonban a bérek kifizetése is gondot okozott, ám végül - saját tartalékaik felhasználásával - néhány napos késéssel, de minden alkalmazott megkapta a járandóságát. Nagykaposon a kollektív szerződés értelmében jár 13. havi juttatás a városi hivatal alkalmazottainak, de az állami támogatások csökkenése miatt a dolgozókkal úgy állapodtak meg, hogy most az összeg felét kapják meg, a fennmaradó rész kifizetésére az évvégén kerül sor. Rimaszombatban az idei jutalmazásról még nem esett szó, a polgármester, az alpolgármester és a városi főellenőr júniusban viszont a 2009-es évben végzett munkájáért kapott jutalmat. A 2009-es évet pozitív mérleggel zárta a város, ezért a fizetés tíz százalékát hagyta jóvá prémiumként az önkormányzat. Értesüléseink szerint a polgármester a 2009-es évre kapott prémiumának egy részét a korábbi évekhez hasonlóan jótékonysági célra ajánlotta fel. Cifruš István fizetését még 2006-ban határozta meg a testület 65 ezer koronában (2157 euró), ennek tíz százalékát kapta j utalómként. Tornaiján igencsak bonyolult helyzetben van az önkormányzat, június közepétől ismét szigorított költségvetés van érvényben, jutalmazásról szó sem lehet. A város polgármestere, Dubovský László hetek óta ismeretlen helyen tartózkodik, nincs, aki összehívja a képviselő-testületet, a város működéshez szükséges pénzt is csak nehezen tudják bebiztosítani. Füleken sem mondtak le a jutalmakról. Egy korábbi határozat szerint tavaly óta havi bontásban utalják át a prémiumokat. Agócs József polgármester az önkormányzat döntése szerint havonta fizetésének 19 százalékát kapja meg prémiumként, hozzá hasonlóan az alpolgármester és a városi főellenőr is minden hónapban kap jutalmat. Párkány szintén nehéz helyzetbe került az adóbevételek csökkenése miatt, a kialakult helyzetről holnap tárgyal a képviselő-testület. „Márciustól fokozatosan csökkentjük kiadásainkat. Megtakarítási intézkedéseket vezettünk be. Ennek velejárója az is, hogy a városi funkcionáriusok és alkalmazottak félévkor nem kaptak prémiumot” - mondta Matuška Gábor, a városi hivatal vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Komáromban már évek óta nem kap prémiumot sem a polgármester, sem az alpolgármesterek. A városi hivatalban sem osztottak félévi jutalmat, sőt a gazdasági válság miatt már tavaly csökkentették a személyi pótlékokat. A Dunaszerdahelyi Városi Hivatal is óvatosabban költekezik idén; az alkalmazottak jutalmának nagyságát több tényező befolyásolja. „Az alkalmazottak jutalmazása során a hatékonyság és az elvégzett munka minősége volt a mérce - közölte Hájos Zoltán polgármester. - Tekintettel az előállt pénzügyi helyzetre, az idei prémiumok átlaga az alapbérek húsz százaléka körül mozog, tehát nem a bruttó bért vettük alapul.” Bárdos Gábor, Somoija alpolgármestere elmondta: jutalmat idén nem osztottak. „A kisebb adóbevétel miatt nagyon kedvezőtlen gazdasági helyzet állt elő, a városi hivatal alkalmazottai nem kaptak jutalmat - tájékoztatta lapunkat. - A városi képviselők nagy része az első félévben önként lemondott képviselői tiszteletdíjáról, az összeget a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása által az árvízkárosultak megsegítésére létrehozott alap javára ajánlotta fel.” (leczo, szász, la, guzsu, vkm) Az egyéni vállalkozók minimum 96,90 euró járulékot fizetnek, plusz a 45 eurós egészségbiztosítást Változott a biztosítási járulékok nagysága A járulékok nagysága Járulék a kivetési alapiba minimális járulék maximális járulék (július 1-től) Beteg 4,4 14,00 49,10 Nyugdíj 18 57,50 536,00 Rokkantnyugdíj 9 19,10 178,60 Tartalékalap 2 6,30 59,50 Összes (Szociális Biztosító)96,90 823,20 Egészségbiztosítási járulék44,71 303,67 Forrás: Szociális Biztosító, egészségbiztosító ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Változott az egyéni vállalkozók által fizetett járulék nagysága, a fizetési határidő augusztus 8-a. Az eddigi gyakorlattal ellentétben azonban csak a legmagasabb kivetési alapból járulékot fizetők esetében változik az összeg. A minimális kivetési alapot ugyanis már idén februártól megemelték, a két évvel ezelőtti országos átlagbér 44,2 százaléka, azaz 319,58 euró. Ebből az összegből számítják ki az egyéni vállalkozók a fizetendő legkisebb járulékokat. Ennek a minimális kivetési alapnak a 4,4 százaléka, vagyis 14 euró a betegbiztosítás. 18 százaléka, azaz 57,50 euró a nyugdíjbiztosítás. Hat százaléka, azaz 19,10 euró a rokkantnyug- díj-biztosítás, és 2010 végéig 2 százalék, azaz 6,30 euró a tartalékalapba fizetendő biztosítás. Az egyéni vállalkozók mintegy 80 százaléka a legkisebb összeget fizeti, így idén februártól 96,90 eurót (2919,21 korona) kell utalniuk havonta a Szociális Biztosítónak. Ehhez jön még az egészségbiztosítási járulék, amit az egészségbiztosító számlájára kell befizetni. Ez a minimális kivetési alap 14 százaléka, azaz 44,74 euró (1347 korona) havonta. Ezek az összegek most nem változtak. Változik viszont az a határ, ami felett már kötelező fizetni a járulékokat. Ez az összeg júliustól évi 3834, 96 euró (115 532 korona). Ha valakinek ennél magasabb volt a tavalyi évi bevétele, köteles fizetni a társadalombiztosítási járulékokat (nyugdíj-, rokkantnyugdíj-, beteg-, és tartalékalapba fizetendő biztosítás). Ha bevételei nem érték el ezt a határt, akkor nem kell ezeket a járulékokat befizetni. A tavalyi évi bevétele az adóbevallásban szerepel, s aki nem biztos abban, hogy kell-e kötelezően fizetnie vagy sem, illetve mennyit, az a Szociális Biztosítóban érdeklődhet. Az egészségbiztosítási járulékot kötelezően kell fizetni, függetlenül a bevétel nagyságától. Júliustól a legmagasabb kivetési alap változott, azaz azok az egyéni vállalkozók, akik ebből fizették a járulékokat, augusztustól többet fizetnek, 8-ig már a magasabb összeget kell átutalni. A maximális kivetési alapból fizetendő járulékok, tehát a nyugdíj-, rokkantnyugdíj, beteg- és tartalékalap-biztosítás összege együttesen 823,20euró. (sán) .
