Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-28 / 172. szám, szerda
12 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 28. www.ujszo.com Kérdés, lesz-e folytatása a régészeti kutatásnak Váratlan eredményeket hozott a feltárás A családfakutató olyan, mint a kriminológus, a kutatás közben sok mindenre fény derül Nagy kaland elé néz, aki a családfáját kezdi kutatni Az értékes iratokat régen a templom tornyába rejtették - magyarázta Novák Veronika, a levéltár igazgatója (Csuport István felvétele) SZÁSZ1 ZOLTÁN Fülek. Égy vaskos védőfal maradványai mellett több, a korai bronzkorra és vélhetően a kőkorszak egészen korai szakaszára datálható lelet került napvilágra a füleki turisztikai információs központ udvarán megkezdett építkezésnél folyó régészeti feltárás során. Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója szerint a vár földbástyája támfalának munkálatainál talált kőszerszámok, edénytöredékek és maga az alsóvár eddig ismeretlen védőfalának egy része akár teljesen átírhatják a füleki vár és a várhegy eddigi történetét. „Eddig csak írásos emlékek voltak a vár létezéséről, de arról nem volt kézzelfogható információ és lelet sem, hogy a várhegyen esedeg már a kővár megépítése előtt is éltek volna emberek. A földbástya metszetében egy több méter vastag, fekete színű, mindenféle érdekes leletet tartalmazó réteg látható, ennek tisztításakor találtuk meg az egyelőre meg nem határozott korú szerszám- és edénytöredékeket. Két darabot kőbalta töredékének vélek, egy szépen megmunkált darab akár orsógomb is lehet, de ezek pontos azonosítására régészt kérünk fel” - mondta a vármúzeum igazgatója. Amikor néhány napja elkezdték a füleki vár támfalának építését, egyáltalán nem számoltak ilyen leletekkel. A támfal és a lépcsők kialakításával a vár új bejáratot kapna, de hogy a most előkerült leletek mennyire módosítják a korábbi elképzeléseket, még nem tudható. Kérdés az is, lesz-e folytatása a régészeti feltárásnak, jut- e pénz a feltárt falmaradvány konzerválására és további hasznosítására, mert a pályázat nem számolt ilyennel. A vár alatti támfal építése része a város sikeres, a szlovák-magyar határon átnyúló Palóc Út nevű, uniós forrásokból támogatott pályázatának. A tervek szerint negyven méter hosszú, mintegy három méter magas fal támasztja majd az egykori földbástya mára már veszélyessé vált lejtőjét. Hogy ez mennyiben módosulhat az előkerült falmaradványok miatt, ezt a beruházó fogja eldönteni. Az elképzelések szerint a támfal mellett, a turisztikai információs központ udvarán az idelátogató vendégek számára régi mesterségeket bemutató korhű műhelyek épülnének. Fülek a most elkezdett határokon átnyúló pályázatára az Európai Fejlesztési Alaptól 239 ezer euró (7,200 millió korona) támogatást kapott, A Palóc Út projektre a határ mindkét oldalán összesen 971 ezer eurót (29,2 millió korona) fordíthatnak a települések és civü szerveződések, befejezését 2011-re tervezik. A füleki vár kutatásának szempontjából ideális az lenne, ha még legalább egy harmincmétemyi szakaszon folytathatnák a régi védőfal feltárását és konzerválását. Jó lenne a földbástya hordalékai alól előbukkant bronzkori és kőkori rétegek átvizsgálását is folytatni, ami minden bizonnyal sok új és érdekes adatot szolgáltathatna Fülek és a várhegy eddig ismeretlen korszakairól. Emiatt viszont csúszhatna a kivitelezés és az elszámolás. „Mindenképpen konszenzusra szeretnénk jutni, figyelembe véve minden érintett fél érdekeit. De ha már egyszer itt van előttünk egy pazar lelőhely, ne temessük vissza szakszerű feltárás nélkül” - tette hozzá Agócs Attila. A levéltáros szak egyik izgalmas segédtudománya a családfakutatás, amelynek egyes fejezeteivel ősztől havonta ismerkedhetnek az érdeklődők a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárában. Az első, bevezető előadást Novák Veronika az intézmény igazgatója tartotta, akit arról kérdeztük, milyen érdekességeket rejt a levéltáros és a családfakutató munkája. SZÁZ ILDIKÓ Novák Veronika az intézmény- vezetői feladatok mellett a pozsonyi Comenius Egyetemen levéltári menedzsmentet, a Nagyszombati Egyetemen magyar nyelvet tanít a szlovák történészeknek. Harminc évet töltött a levéltáros szakmában, elmondása szerint ez elég hosszú idő ahhoz, hogy legyen áttekintése, és a vesszőparipájává váljon a szakma. Nemesek és trónörökösök A családfakutató olyan, mint a kriminológus, kutatás közben sok mindenre fény derül, váratlan fordulatokat vesznek az emberi sorsok. Van úgy, hogy az ügyfél többet képzelt, mást hallott a családban, ilyenek a trónörökösökről szóló történetek, a jogtalanul trónon lévő utódok esetei. A családfakutató azonban kizárólag szakmai kérdésekkel foglalkozhat, tévhitekre nem alapozhat. A kutatás igazi meglepetéseket tartogathat. Genealógiával egy-egy körzetben legalább egy levéltári referens foglalkozik. „Nincs szebb annál, mint amikor beülhetek a levéltárba és kutathatok, miközben olyasmire találok rá, amire nem is számítottam, ami előbbre viszi egy-egy település történetét, az addigi ismereteket. Sajnos a mai napig sokan dolgoznak hiteles források nélkül, és akadnak olyan helytörténet-kutatók, akik azt sem tudják, hogy levéltáraink vannak” - mondta No- vákVeronika. Az anyakönyvek tanulmányozásáért fizetni kell a levéltárban, 1,50 eurót anyakönyvenként, holott néhány országban már interneten is böngészhetők az anyakönyvi kivonatok. Akkor van nagy gondban a kutató, ha a leszármazottai több régióból, országból valók, hosszabb kutatómunkára kell számítania. Ki becsüli meg a levéltárost? „A levéltárosokról keveset tudnak az emberek, nem foglalunk el előkelő helyet a társadalmi ranglistán. Franciaországban 150 éves hagyománya van a szakmának, míg idehaza gyakran keverik a levéltárat az irattárral” - jegyzi meg Novák Veronika. A reneszánsz kastélyt éppen ezért nemrég megnyitották a nyüvánosság előtt, és bemutatták a ievéltár legféltettebb darabját, Károly Róbert 1340-ből származó adományozó oklevelét. Állandó és időszakos kiállításokkal kedveskednek az érdeklődőknek, elsőrendű céljuknak tekintik bemutatni a levéltárosok munkáját. Feladatuk a kulturális örökség tudományos, hivatalos vagy magáncélokra való kihasználásának elősegítése. Nem szeretnének zárt kapuk mögött dolgozni, jó lenne, ha minél többen tájékozódnának arról, milyen munka folyik a levéltárban. Hol érdemes kutakodni? A családfakutatással foglalkozó előadássorozat résztvevőinek Novák Veronika elmagyarázta, mennyire bonyolult és hosszadalmas munka a családfakutatás, hogyan kell hozzáfogni. Nem árt ismerni az anyakönyvek latin megnevezéseit: Baptisans (aki keresztelt), Baptisalus (akit kereszteltek), Parentes (szülők), Patrini (keresztszülők), Dies (nap), Men- sis (hónap), Locus (hely), Religis (vallás) stb. A laikusnak fontos tudnia, milyen forrásokat kell felkutatni, és mi található meg a helyi levéltárban. Szlovákiában 1895-ig egyházi anyakönyvvezetés volt, ezért irányadók az anyakönyvek. Az egyház a 16. századig a házasulandók jegyzékének vezetésével foglakozott elsősorban. Vág- seílyén 1693-tól maradtak fenn a születési anyakönyvek, 1694-től a házasulandók, és 1696-tól a halottak jegyzéke. „Ha nincs születési anyakönyv, kutathatunk a házassági anyakönyvben, és onnan térünk vissza a születéshez, visszaszámlálással. A fontos bejegyzéseket mindig két példányban készítették el, és soha nem tartották őket egy helyen, ha az egyik bejegyzés megsemmisült, a másikkal helyettesítették” - tudtuk meg Novák Veronikától. Az egyháztól 1954-ben a legtöbb anyakönyvi bejegyzés az államhoz került, bár akadtak olyan anyakönyvek, amelyeket az egyházak befalaztak. Nem minden plébánián tudták megfelelő módon tárolni a fontos, értékes iratokat. A családfakutatók az egyházi anyakönyveket az állami levéltárakban találhatják meg, azok regionális kirendeltségein. A vágsellyei levéltárban a családtörténetüket kutatók a galán- tai, a dunaszerdahelyi és a vágsellyei régióbeli állami anyakönyveket találják meg, telekrendezés miatt néhány település kikérte az anyakönyvet, de év végéig nekik is vissza kell szolgáltatniuk a dokumentumot. Jövő héten Sándor Erika ékszerkészítöt mutatjuk be. iwrawiMi ---------«Mg am—__________bh Sok lelet került elő a feltárt várfal környékéről (Szekeres Éva felvétele) A kézművesek és a fesztivál szereplői lemondtak a tiszteletdíjukról Magas színvonal pénz nélkül is Kassa ismét bekapcsolódik az Európai mobilitás hete rendezvénysorozatba Utazzunk ésszerűbben - éljünk jobban! ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Várhosszúrét. A X. Gömör-Tor- nai Fesztivál egyik hazai programja volt a várhosszúréti kézműves vásár. Az ötödik alkalommal megrendezett vásár idén is színvonalas volt, noha a kulturális minisztérium támogatása nélkül voltak kénytelenek megszervezni. A szereplők és kézművesek lemondtak a tiszteletdíjukról, hogy ezzel támogassák a rendezvényt. .Amikor a magyarországi és hazai kézművesek, a szereplők megtudták, hogy nincs pénzünk, azt mondták, ingyen is eljönnek” nyilatkozott Nagy György, a rendezvény főszervezője. Ennek köszönhetően a vásár idén is magas színvonalú volt, a látogatók nem érezték meg, hogy jóval kevesebb pénzzel gazdálkodhattak a szervezők, mint az elmúlt években. Talán csak a 70 magyarországi és hazai kézműves érzékelte a válság hatását, mert a megszokottnál kevesebb volt a bevételük. Az érdeklődők kipróbálhatták a különféle népi mesterségeket, megvásárolhatták a termékeket és megkóstolhatták a jóféle falusi étkeket. A fafaragók, a csipkeverők, a kádárok, a bőrdíszművesek bemutatót tartottak. Igazi, házi főzésű szilvalekvárt kóstolhattak az ínyencek, és vásárolhattak jóféle házi borokat, szörpöket, aszalt szilvát. A szervezők a gyerekekre is gondoltak, csodálatos játszóteret alakítottak ki különféle játékokkal, amelyek természetes anyagokból, fából vagy textilből készültek. Idén is jelen voltak a természetvédők az Aggteleki Nemzeti Park és a Szlovák Karszt Nemzeti Park munkatársainak képviseletében. Nagyító alatt mutatták meg a lepke szárnyát, a költöző madarak útjáról készült térképet mutattak. Délután kultúrműsor szórakoztatta a közönséget. A Gömöri Kézművesek Társulása tehát nem adta fel, sőt, tovább folytatják a munkájukat. Ma kezdődik a néptánctábor, amely szintén a Gömör-Tomai Fesztivál része. A fesztivál augusztus végéig kínál különféle programokat különböző helyszíneken, bővebb információ a www.gomortomaifesztival.hu honlapon található, (kov) AAARSOVSKY MIKLÓS Kassa. Ismét bekapcsolódik a város az Európai mobilitás hete elnevezésű rendezvénysorozatba, amelyet hagyományosan autómentes nappal zárnak. A rendezvényt szeptember 16. és 22. között szervezik meg - tájékoztatta lapunkat Katarína Jantošovičová, a kassai magisztrátus szóvivője. ,A kerékpárosok és gyalogosok helyzetét szeretnénk megkönnyíteni” - mondta Filipko József városi képviselő. „Idén szervezzük meg a közlekedési vállalat nyílt napját, továbbá búcsút veszünk az Ikarus 280-as típusú autóbuszoktól és arra ösztönözzük az embereket, hogy az autómentes napon a tömegközlekedési eszközöket vegyék igénybe” - beszélt az idei programról Michal Dekánek, a városi közlekedési vállalat igazgatója, aki hozzátette, új útvonala lesz a Ki hamarabb versenynek is. Ennek lényege, hogy a város egyik pontjától a másikig kell eljutniuk a versenyzőknek, akik kerékpárral, autóval, futva, görkorcsolyán és tömegközlekedési eszközzel vághatnak neki a távnak. A cél, hogy megállapítsák, hogyan lehet a leggyorsabban közlekedni a városban. Tavaly a kerékpár bizonyult leggyorsabbnak, míg az autóval érkező Roman Danko - a közlekedési vállalat munkatársa - utolsóként ért célba. Az Európai mobilitás hetében különböző közlekedési fórumokat is szerveznek. Az egyik témája az Integrált közlekedési rendszer Kassán projekt jelenlegi állapota lesz. A beszélgetésen részt vesznek a város és az egyes városrészek képviselői is. Az idei Európai mobilitás hete rendezvénysorozat témája és egyben mottója: Travel Smarter, Live Better (Ésszerűbben utazni, jobban élni).
