Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-06 / 153. szám, kedd
vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 6. Agrárkörkép - hirdetés 9 Arra kell törekedni, hogy a gabonaféléket és egyéb szemes terményeket alacsony nedvességtartalomnál takarítsuk be, és így is tároljuk őket A betárolt szemes termények raktári kártevői A raktári kártevők viszonylag zárt területen károsítanak. Az általuk okozott mennyiségi és minőségi veszteség sokrétű: a termék a kártevők ürülékével szennyeződhet; íz-, szín- és szaghibák alakulhatnak ki, egyes kártevők a szemes termények csírarészének megrágásával eladásra vagy vetőmag céljára alkalmatlanná teszik az adott terményt TÁJÉKOZTATÓ A gabonafélék tárolása során elsősorban a különböző rovar- kártevők veszélyeztethetik terményt, az általuk okozott kár mértéke a becslések alapján 5-10%-os lehet. A raktári kártevők elleni védekezésben fontos tudni, hogy azok fejlődése, szaporodása szempontjából nagyon fontos a megfelelő hőmérséklet. A fajok többsége melegigényes, 8-35 °C közötti hőmérsékleti tartományban képes kifejlődni és szaporodni, a 15 °C alatti hőmérséklet viszont általában lassítja a fejlődésüket és szaporodásukat. Hasonlóan fontos környezeti tényező a levegő páratartalma. A kártevők szaporodása és fejlődése szempontjából optimális a 70% körüli relatív légnedvesség. E fölötti és alatti tartományban a hőmérséklethez hasonlóan élettevékenységük, szaporodásuk kisebb intenzitású. Mivel a terményekben élősködő fajok a növényekből veszik fel a fejlődésükhöz szükséges vizet, a raktározott termény nedvességtartalma meghatározó jelentőségű ebből a szempontból. Minél nagyobb a betárolt termény nedvességtartalma, annál kedvezőbbek a feltételek a kártevők szaporodásához, fejlődéséhez. Ismeretes, hogy fejlődésükhöz, szaporodásukhoz minimálisan 10-12% szemnedvesség szükséges, ez alatt élettevékenységük leáll, elpusztulnak. Ebből következően a betakarítás és a betárolás megszervezésekor arra kell törekedni, hogy a szemesterményeket olyan alacsony nedvességtartalomnál takarítsuk, illetve tároljuk, amely a kártevő fajok szempontjából már nem teszi lehetővé a fejlődésüket. Az említett külső környezetei tényezők között sajátos egyensúlyi helyzet áll fenn. Szakemberek megfigyelései és mérései alapján (Scotti, 1978). 70% relatív páratartalom és 20 °C hőmérséklet estén a búza 13,5%, a kukorica 13,5%, a rizs 13%, a repce pedig 10% víztartalmat vesz fel. A környezeti tényezők közül - mivel a raktári kártevők rejtett életmódúak - a fényviszonyok befolyásolják legkevésbé fejlődésüket. A kártevők egy része a magvak belsejében él, más részük viszont a garmadában tárolt (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele gabona felső, 15-20 cm-es rétegében. Miközben a környezeti tényezők jelentős hatással vannak a kártevők fejlődésére, egyúttal a kártevők élettevékenysége is befolyásolhatja a raktározott termény hő- és nedvességviszonyait. A rovarokkal fertőzött gabona viszonylag gyorsan felmelegszik. A keletkezett és felszálló hő következtében - főleg ha alacsony a külső hőmérséklet - a gabona külső, néhány cm-es rétegében víz csapódik le. A kicsapódás helyén nedvessé vált termény még könnyebben felmelegszik, így még kedvezőbb feltételek alakulnak ki a kártevők szaporodásához és fejlődéséhez. Ráadásul különböző penészgombák is megtelepedhetnek, amelyek tovább rontják a termény minőségét. A kártevő fajok szaporodása és fejlődése szempontjából fontos környezeti elem a táplálék fajtája is. Vannak fajok, amelyek tápnö- vényköre szűk (pl. babzsizsik) és vannak, amelyek többféle terményen is megélnek (pl. molylepkék lárvái, gabonazsizsik, kapra- bogár). Egyes fajok több tápnövényen is egyformán fejlődnek, míg más kártevők fejlődése egy- egy kedveltebb tápnövényen rö- videbb, mint egyéb, kevésbé kedvelt terményeken. Valamely kártevők az ép szemeket is képesek károsítani, míg mások inkább a már károsított vagy törött szemeken képesek csak táplálkozni. A kártevők elleni védekezésben fontos szerepe van az előrejelzéseknek és a felderítéseknek, amelyekkel a betelepedésüket és fel- szaporodásukat megakadályozzuk. Legegyszerűbbek a különböző mechanikus mintavevő eszközök, amelyek segítségével a zsákos vagy garmadában tárolt tételek különböző rétegeiből vehetünk mintákat. Fontos, hogy minél nagyobb az adott tétel, annál több elemi mintát kell vennünk, hogy pontos adatot kapjunk a termény állapotáról. A termények fertőzöttsé- géről a mechanikus elven működő szonda vagy veremcsapda alkalmazásával is információt kaphatunk. Az illető csapdák - különösen alacsony kártevő egyedszám esetén - pontosabb eredményt szolgáltatnak a termény növény-egészségügyi állapotáról, mint a mintavételezési módszerek. A csapdák fogását hetente két alkalommal ellenőrzik, és az eredmény alapján döntenek a terményvédelmi eljárásról. A kártevők egy részének megjelenése és felszaporodása feromon- csapdák segítségével is nyomon követhető. A bennük elhelyezett szintetikusan előállított illatanyag segítségével magukhoz vonzzák a kártevő hím egyedeit, és csapdatípustól függően (pl.: ragacsos, varsás, vizes-ragacsos), valamilyen módszerrel megfogják azokat. A csapdákat hetente két alkalommal ellenőrzik. A fogási eredményeket rendszeresen feljegyezve, az ún. rajzásgörbe alapján következtetni lehet a kártevő egyes fejlődési alakjainak várható megjelenési idejére, és meghatározható az alkalmazandó terményvédelmi eljárás ideje és módja. (Forrás: Agrofórum) Megakadályozza a szemek idő előtti kipergését az érő becőkből „Ragasztó” a betakarításhoz ISMERTETŐ Az agronómusok a repce betakarítási időpontjának meghatározásakor általában kénytelenek kompromisszumot kötni a terméshozam, a minőség és a veszteségek között. Nyilvánvaló, hogy a későbbi betakarítás jobb minőséget eredményez, azonban ilyenkor megnövekednek a kipergés okozta veszteségek is. Érmek elsősorban azokban az években van jelentősége, amikor az érés időszakában rendkívül változékony az időjárás, amely lassítja az érést és növeli a becők megrepe- dezését. Mivel a repcét meglehetősen hosszú virágzási időszak jellemzi, ráadásul a becők ezt követő érése is fokozatos, így a növényzetben általában megtalálhatók a már optimálisan érett becők mellett az éreden, vagy pedig már túlérettek is. A szakemberek előtt ismert, hogy elsőként a növény csúcsa érik be, ez adja a legjobb minőségű magot, ugyanakkor ezek a részek a legfogékonyabbak a kipergésre is. Az említett tényezők miatt a repce betakarítása fokozottabb figyelmet igényel, a termelőnek ugyanis az az érdeke, hogy a megtermelt mennyiséget a iehető legjobb minőségben és mennyiségben takarítsa be. Ezt segíti a Spodnam DC nevű készítmény alkalmazása, amely gyakorlatilag kiküszöböli a becők újbóli visszanedvesedésének és idő előtti megrepedésének kockázatát. A szer természetes alapú gyantából készült. A magok kipergése okozta veszteségek csökkentésére szolgál. A betakarítás előtt és alatt jelentősen növeli a maghüvelyek ellenálló képességét akár a szél, akár a kombájn arató berendezése által okozott megrepedéssel szemben. A készítmény nem tartozik a deszik- kánsok közé, amelyek gyorsan és eléggé radikálisan befejezik a növények vegetációját. Ugyanakkor nem tartozik az ún. érésszabályozók közé sem, amelyek lassabban szárítják a növényt, de nem akadályozzák meg a szem kipergését a betakarítás előtt és alatt. Lehetővé teszi, hogy optimálisan érett növényt takarítsunk be, amely a lehető legnagyobb hozamot és a legjobb minőséget biztosítja, miközben kizárja, illetve jelentősen csökkenti a betakarítás előtti és alatti szempergésből származó veszteségeket. A Spodnam DC-t a gyakorlatban „ragasztónak” is' nevezik, amely összefogja a becőt és meggátolja a repedezését. Ez azonban csak az egyik hatása a szemek, e tulajdonság mellett egy másik nagyon fontos mechanizmusa is érvényesül, amely a veszteségek csökkentésében jóval nagyobb szerepet játszik. A szer pinolene nevű hatóanyaga a kezelt felületen vékony félig átengedő filmréteget képez, amely lehetővé teszi a víz elpárolgását a növényből, ugyanakkor meggátolja, hogy a csapadékból, harmatból származó nedvességet a növény újra felszívja. A szemek ezt a tulajdonságát használják ki sikerrel az egyes növényvédő szerek (főleg gombaölő és rovarölő szerek) hatásának meghosszabbításához, illetve az esővel szembeni ellenálló képességük növeléséhez. Ilyenkor a permetezőszerhez 0,2-0,25 1/ha adagot adnak a készítményből. Az ismételt nedvességfelszívás és kiszáradás megakadályozásával csökken a feszültség, amely a becők összezárását biztosító varraton keletkezik, és amelyik a repedezést okozza. Ez a fokozott mértékű ellenálló képesség a kipergéssel szemben az eső, vagy műszaki okok miatti kései betakarítás esetén is kihasználható. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy alkalmazásával a normális betakarítási feltételek esetén is 10 százalékos hozam- növekedés érhető el. Kedvezőtlen feltételek esetén a kezelt és nem kezelt növényzet hozama közötti különbség a 20 százalékot is meghaladhatja. A készítmény aránylag széles idősávban alkalmazható - általában a betakarítás előtt 2-4 héttel juttatják ki, amikor a becők mintegy 50 százaléka már sötétzöld színűről vüágoszöld színűre változott. Alkalmazását a becők rugalmasságának elvesztése előtt be kell fejezni. A szer ajánlott adagja 1,0-1,25 1/ha, a növényzet sűrűségétől és az alkalmazás időpontjától függően. Teljes adagra (1,25 1/ha) 4 héttel a betakarítás megkezdése előtt van szükség, későbbi alkalmazás esetén ez a mennyiség 11/ha-ra csökkenthető. Hasonló csökkentésre van lehetőség a Spodnam érésszabályozókkal vagy lassan ható deszikkánsokkal való kombinációja esetén. Erőteljes deszikkánsok alkalmazásakor, amikor a betakarítást 8-10 nappal a kezelés utáni időszakra időzítjük, az adag 0,9 1/ha-ra is csökkenthető. Szárazföldi permetezéskor az ajánlott vízmennyiség hektáronként 400 liter. Légi permetezéskor az ajánlott vízmennyiség 60-701/ha. Fontos szempont, hogy a készítmény alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthető a szempergés okozta utánkelés, ami a másodnövényben szükséges vegyszeres kezelés költségeit is csökkenti, (sz) Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel ■ Nagyszombati I., Pozsonyi kerület, Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 kollat@fnagro.sk ■ Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 kantor@fnagro.sk ■ Nyitrai II. kerület Šimonäč Jozef 0905 618 449 ekosystem@stonline.sk ■ Besztercebányai kerület Marcinek Štefan 0903 265 509 marcinek@euroweb.sk ■ Eperjesi I. és Kassai I. kerület Cemický Ivan 0903 265 502 cemicky@fnagro.sk ■ Eperjesi II. és Kassai II. kerület Vdovjak Jozef 0903 265 503 vdovjak@gbs.eu.sk Command 36 CS 2 I + Butisan 400 SC 15 I + Fury 10 EW 1 I Szerezzen előnyös feltételekkel 10 ha őszi káposztarepce kezelésére kitűnő hatású gyomirtó-kombinációt + bonuszként rovarirtót. F&N Agro Slovensko, s.r.o., Jašíkova 2, 821 03 Bratislava, Tel.: 02/48 29 14 59, Fax: 02/48 29 12 29, www.fnagro.sk MP910856
