Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-29 / 173. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Német pofon Ankarának Isztambul. Törökországnak helye van Európában, de nem feltétlenül az EU tagjaként - mondta Guido Westerwelle német külügyminiszter tegnap Isztambulban. Szerinte fontos, hogy Törökország „lehorgonyozzon” Európában, de ez nem jelenti azt, hogy be is kell lépnie az unióba. Westerwelle török kollégájával, Ahmet Davutogluval tartott sajtóértekezletén mindenesetre szorgalmazta a kapcsolatok elmélyítését Európa és Török- országközött. (MTI) Francia vezeti az európai CIA-t Brüsszel. Patrice Berga- minit nevezték ki az EU hírszerző ügynökségének az élére, melyet egyesek az európai CIA csírájának tartanak. A 40 éves francia diplomata jelenleg az EU külpolitikai főképviselője, Catherine Ashton kabinetjének védelmi szakértője. A Közös Helyzetelemző Központ (SitCen) 2001 óta működik, része az Ashton alá tartozó Európai Külügyi Szolgálatnak, amelyre hétfőn bólintottak rá az uniós külügyminiszterek. (MTI) Egyiptomi-iráni villongás Teherán. Egyiptom nem ad átutazó vízumot négy, a Gázai övezetbe tartó iráni parlamenti képviselőnek - közölte a te- heráni Press TV. Az övezet izraeli blokád alatt van, és Egyiptom felől nyílik oda az egyetlen átkelőhely, amelyet nem Izrael ellenőriz. Az elutasítás okát az iráni képviselők nem tudják. Hasonló akadályba ütközött júniusban két iráni hajó, amely segélyt szállított volna a Gázai övezetbe. (MTI) Ejup Ganic Szarajevóban Szarajevó. Visszatért a bosnyák fővárosba a korábban Szerbia kérésére Londonban őrizetbe vett, majd öthónapos huzavona után szabadlábra helyezett Ejup Ganic, a boszniai kollektív államelnökség volt tagja. A 64 éves Ganic tegnap reggel hagyta el Londont, miután egy brit bíróság elutasította a kiadását célzó szerb kérelmet. A Szerbia által háborús bűnökkel vádolt Ganicot a reptéren több százan, köztük a bosnyák-horvát föderáció parlamenti képviselői is üdvözölték. (MTI) Új parancsnok Koszovóban Pristina. Új parancsnokot neveztek ki a koszovói EU- rendőrség élére a francia Xavier Bout de Marnhac személyében, aki Yves de Kermabon tábornokot váltja e tisztségben. De Marnhac 2007 és 2008 között a NATO-vezette koszovói békefenntartó erők (KFOR) parancsnoka volt. (MTI) Állítólag megtalálták a lezuhant pakisztáni gép minden utasának holttestét - külföldiek az áldozatok között - nehéz a mentés Mégsem találtak túlélőket MTl-ÖSSZEF.OGLALÓ Iszlámábád. A korábbi hírekkel ellentétben kora este azt közölték, hogy senki sem élte túl azt a tegnap reggeli katasztrófát, amelynek során Iszlámábád közelében földbe csapódott az Airblue pakisztáni légitársaság Airbus 321-es repülőgépe. Előzőleg azt közölték, hogy öten túlélték a zuhanást. A pakisztáni hatóságok tájékoztatása szerint már 149 ember holttestét megtalálták. A 202-es járaton külföldiek is utaztak, az áldozatok nemzeti hovatartozása pontosan nem ismert, de állítólag két amerikai, egy német és egy Szomáliái állampolgár is meghalt az ismeretlen okból bekövetkezett balesetben. A Karacsiból érkező, leszálláshoz készülődő gép pilótáinak helyzetét az esős, ködös időjárásnehezítette. A baleset helyszínéhez közút nem vezet, a televízióban mutatott képsorok szerint a mentésben részt vevők gyalogosan vagy helikopterekről közelítették meg a roncsot. A becsapódás helyszínén sűrű volt a füst, a körülötte lévő erdős terület több helyen kigyulladt. A tüzet sikerült eloltani, de a munkálatokat egy időre fel kellett függeszteni az eső miatt. A mentőcsapatok puszta kézzel vájtak utat maguknak a törmelékek között. Egy rendőrségi tisztviselő, Bin Jamín elmondta, nagyon kevés holttest maradt egyben, így inkább az volt a feladatuk, hogy a szerteszét heverő testrészeket zsákokba pakolják. Túlélők után kutatnak az égő roncsok között (TASR/AP-felvétel) Újabb összegek a háborúra és segélyekre, hiába volt a kiszivárogtatás Kilencmilliárd dollárt tüntetett el a Pentagon Nem nyilatkozik a BP a Lockerbie-ügyben Gyanús a líbiai üzlet MTl-HÍR Washington/Bagdad/Kabul. Miközben a Pentagon nem tud elszámolni csaknem 9 milliárdnyi iraki olajdollárral, a szenátus megszavazta az afganisztáni műveletekre szánt költség- vetés növelését. ÖSSZEFOGLALÓ Ez a törvény 33 milliárd dollárt irányoz elő elsősorban az amerikai csapatok afganisztáni műveleteire, s négymilliárd dollár gazdasági támogatást Kabulnak, illetve a szomszédos Pakisztánnak. Mindezt azok után, hogy a héten kiszivárgott: Pakisztán átejtette Amerikát, titkosszolgálata szorosan együttműködött a tálibokkal, az iszlámábádi rezsim pedig több milliárdos amerikai támogatásokat zsebekbe. Figyelemre méltó, hogy a finanszírozási törvényt több republikánus képviselő támogatta, mint demokrata honatya, az utóbbiak közül több mint százan elvetették az újabb kiadásokat. A bírálók szerint az afganisztáni titkos dokumentumok kiszivárogtatása erősítette azt a nézetet, hogy a háború folytatásáért túl magas árat kell fizetni, miközben megnövekedtek a hazai szükségletek. A friss pénz az idén Afganisztánba küldött csaknem 30 ezres csapaterősítés finanszírozására szolgál. Az amerikai kongresszus idén már 130 milliárd dolláros költség- vetést fogadott el afganisztáni és iraki missziókra. E két háborúra több mint ezermilliárd dollár költségvetést szavazott meg az amerikai törvényhozás 2001 óta. Az említett iraki olajdollárokat az ország újjáépítésének céljaira, illetve humanitárius programokra kellett volna felhasználni. A helyi idő szerint kedden nyilvánosságra került amerikai könyvvizsgálói jelentés alapján összesen 8,7 milliárd dollár hiányzik abból a New York-i alapból, amelyet az ENSZ BT hozott létre, pontosabban az iraki olaj eladásából származó bevétel - amely felett az amerikai védelmi tárca rendelkezik - 96 százalékának sorsa ismeretlen. A jelentés nem tért ki arra, hogy csalásról van-e szó. A Pentagon állítja: az iraki gazdaságfejlesztésre szánt dollármil- liárdok nem vesztek el, a dokumentumok az archívumokba kerültek, s ez az oka, hogy rövid időn belül nem kerülhettek az ellenőrökhöz. A védelmi tárca szerint az összes elveszett pénzből „csak” 2,6 milliárd dollárnak nincs nyoma. Núri al-Ma- liki iraki miniszterelnök jelezte, ha valóban nincs nyoma a pénznek, mint ahogy azt a jelentés állítja, akkor Irak jogi lépéseket tesz, s megpróbálja megtéríttetni ezt az összeget. Eközben büntetőjogi vizsgálatot indított az amerikai szárazföldi hadsereg azzal kapcsolatban, hogy a Wikileaks oknyomozó honlap több tízezer oldalnyi bizalmas iratot szivárogtatott ki az afganisztáni hadműveletekről. Obama elnök kedden, miután tárgyalt a republikánusok és a demokraták kongresszusi vezetőivel, aggodalmát fejezte ki, hogy a kiszivárogtatott háborús dokumentumok veszélyeztethetnek egyes személyeket és műveleteket. Ugyanakkor - mint mondta - az okmányok nem tartalmaznak olyan új információt, amelyet nyilvánosan eddig nem vitattak volna meg. (MTI, ú) London. Nem fogadja el az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghívását a Lockerbie-ügyben Bob Dudley és Tony Hayward, a BP brit olajvállalat jövendőbeli és jelenlegi igazgatója. A Mexikói- öbölbeli katasztrófáért felelős vállalat megerősítette, az október 1-jén távozó Hayward helyét az amerikai Dudley veszi át. Ajelenleg Hayward helyetteseként tevékenykedő Dudley első bejelentései között számolt be arról, hogy sem ő, sem a főnöke nem jelenik meg a Lockerbie-ügyben vizsgálódó bizottság előtt. Washington tisztázni akarja, vajon az olajtársaság szerepet játszott-e tavaly a lockerbie-i meBrüsszel. Átlépte a félmilliárdot az EU lélekszáma: tavaly 1,4 millió fővel 501,1 millióra növekedett a lakosok száma - jelentette be az Eurostat, az unió statisztikai hivatala. A növekedés a lakosság természetes gyarapodásának, valamint a bevándorlásnak köszönhető. A természetes gyarapodás félmillió, a nettó bevándorlás pedig 900 ezer fő volt. Vagyis: az unió lakosságának gyarapodása 60 százalékban a bevándorlásból adódott, bár 2008-hoz képest kevesebben költöztek Európába. Az egész EU-ban a születési ráta az előző évhez képest 2009-ben némileg csökkent, és ezer lakosra vetítve 10,7-ettettki. Ahalálozási rényletért elítélt líbiai Mohamed al-Megrahi szabadon bocsátásában. Skócia abban a tudatban részesítette kegyelemben al-Megra- hit, hogy a férfi súlyos rákbeteg, akinek csak hónapjai vannak hátra. Az elítélt visszatérhetett Líbiába, s még ma is életbén van. A Lockerbie-merényletben 189 amerikai halt meg. A szenátus külügyi bizottsága szerint al-Megrahi szabadon engedése hozzásegítette a BP-t, hogy jövedelmező megállapodást kössön Líbiával. A BP ugyanis heteken belül megkezdi a mélytengeri fúrást a líbiai partoknál. Az új beruházás híre még tovább rontotta a vállalat megítélését Amerikában. A társaság 900 millió dolláros szerződést kötött Líbiával. ráta viszont nem változott, ezer lakosra 9,7 haláleset jutott. Az euróövezet 16 országában pedig 329,5millióemberél. A legmagasabb születési arányt Írországban (ezer lakosra vetítve 16,8),Nagy-Britanniában (12,8), Franciaországban (12,7), Cipruson (12,2) és Svédországban (12,0) mérték. A legalacsonyabb arány Németországot (7,9), Ausztriát (9,1), Portugáliát (9,4), Olaszországot (9,5), Lettországot (9,6) és Magyarországot (9,6) jellemezte. Az elhalálozást illetően Bulgária vezeti a listát 14,2 ezrelékkel, majd Lettország (13,3) és harmadikként Magyarország (13) következik. (MTI) Afgán civileket öltek a tálibok Hérát. Út mentén elhelyezett pokolgép megölte egy autóbusz legalább 25 civil utasát, és további húszat pedig megsebésített tegnap a délnyugat-afganisztáni Nimrúz tartományban. A helyi kormányzó szerint a merénylők egy NATO-konvojt vettek célba a pokolgéppel, amelynek elhaladására számítottak az adott útszakaszon. A robbanás után a koalíciós erők segítettek kórházba szállítani a sebesülteket, közülük többnek az állapota súlyos. (MTI) Több mint félmilliárd az EU lélekszáma Az orosz hírszerzésnek dolgozó Rachardžo a cseh börtönfelügyelet vezető pszichológusa volt A cseh hadsereg legnagyobb kémbotránya KOKES JÁNOS Prága. Kémbotrány állt a cseh hadsereg három magas beosztású tábornokának néhány hónappal ezelőtti váratlan nyugdíjaztatása mögött. A Mladá fŕonta Dnes liberális napilap tegnap azt írta, František Hrabal, Josef Sedlák és Josef Prokš tábornokok nyugdíjba vonulását a múlt év végén jelentették be. Ez akkor nem keltett túl nagy figyelmet, bár néhányan fur- csállották, hogy a tábornokok idő előtt nyugdíjba vonulnak. Hrabal az államfői katonai iroda főnöke volt, Sedlák a NATO mellett képviselte Csehországot, míg Prokš a vezérkari főnök első helyettese volt. Most kiderült: a három tábornok irodavezetője - egy katonanő őrnagyi rangban - kapcsolatot tartott fenn egy orosz hírszerzővel, aki a hölgy által számos bizalmas értesüléshez jutott. Hogy mi mindent sikerült barátnőjétől megtudnia, az egyelőre nem világos. Azt viszont tudni lehet, az orosz kém azonnal eltűnt Csehországból, s a katonahölgy pedig elhagyta a hadsereget. A vezető cseh napilap a katonai hírszerzés legújabb jelentésének egyik mondatából indult ki, s annak alapján jutott el a botrány felfedezéséig. „Beazonosítottuk és azután megakadályoztuk az orosz katonai felderítés behatolását a hadsereg befolyásos parancsnoki struktúráiba. Áz oroszok célja információ- szerzés volt a védelmi minisztérium legmagasabb köreiből” - állt a jelentésben. A riporterek kutatni kezdtek, s eljutottak a három tábornokhoz. Kiderült, hogy az utóbbi évek legnagyobb hírszerzői botrányáról van szó a cseh hadseregben. Az orosz hírszerzésnek dolgozó Robert Rachardžo a cseh börtönfelügyelet vezető pszichológusa volt. Barátnője - civil foglalkozását tekintve szintén pszichológus - a hadsereg olmützi kaszárnyáiban kezdett, de gyorsan feljebb lépett a ranglétrán, s fokozatosan tábornoki irodákat vezetett. A cseh titkos- szolgálatok több mint öt éven át figyelték a párt, míg beavatkoztak. Mindhárom tábornok azt állítja, nem tudott irodavezetője orosz kapcsolatáról. Hrabal nyíltan panaszkodott a titkosszolgálatok eljárására. „Érthetetlen, miért nem szóltak nekem időben, hogy ki dolgozik a közelemben. Megalázó, hogy megfigyelés alatt tartottak.” A cseh hatóságok továbbra sem kommentálják az ügyet. Teheráni vádak Őrök gyártotta ellenségkép Teherán. Washington dollármil- liárdokat ígért az iráni ellenzéki vezetőknek, ha sikerül megdönteniük az iszlám rendszert - írta az ILNA iráni hírügynökség egy befolyásos politikust idézve. Ahmad Dzsannati ajatolláh, az alkotmány betartásán őrködő testületnek, az Őrök Tanácsának vezetője közölte, olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek bizonyítják: az USA máris kiutalt egymilliárd dollárt a tavalyi iráni elnökválasztástkövető lázadás felbujtóinak, és további 50 milliárd dollárt ígért nekik, ha elérik a jelen- legirendszerbukását. (MTI)
