Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-28 / 172. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Megsegítik Biskeket Biskek. A kirgiz ügyvezető kormány 1,2 milliárd dollár segélyt kért tegnap a nemzetközi közösségtől egy adományozói konferencián, hogyúj- já lehessen építeni az országot, amelynek gazdaságát tönkretették az elmúlt hónapok politikai és etnikai zavargásai. Az adományozók 1,1 milliárd dollár folyósítására tettek ígéretet. (MTI) Sorozni akar a Hamász Gáza. A Gázai övezetet irányító szélsőséges Hamász „belügyminisztere” tegnap elmondta, a kormány önkénteseken, majd később sorkötelezettségen alapuló hadsereg megteremtését fontolgatja. A Hamász biztonsági ereje jelenleg 18 ezer emberből áll. Egy szakértő szerint a sorozás túl sokba kerülne a lehetséges újoncok nagy száma miatt. Az övezet másfél milliós lakosságának több mint fele 18 évnél fiatalabb. (MTI) Figyelmeztetés Libanonnak Washington. Izrael közvetlenül a libanoni kormányépületeket fogja támadni, ha a Hezbollah rakétákat lő ki a zsidó állam városaira - figyelmeztette Bejrútot Ehud Barak izraeli védelmi miniszter egy helyi idő szerint hétfőn este megjelent amerikai lapinterjújában. Barak, aki Hillary Clinton külügyminiszterrel is találkozott, egyértelműen jelezte: az izraeli kormány nem tűr el több támadást a Szíria és Irán által támogatott libanoni síita szervezet részéről. Szaad Haríri libanoni miniszterelnök úgy véli, a zsidó állam háborúra készül Libanonellen. (MTI) Lerombolt beduin falu Jeruzsálem. Izraeli rendőrök tegnap kiürítettek egy beduin falut a Negev-sivatag- ban lévő Beér-Seva mellett. A zsidó államban élő beduinok ügyét felkaroló Fórum a törvényes elismerésért nevű szervezet szóvivője elmondta, 1500 rendőrt vezényeltek ki a falu 300 lakójának kilakoltatására, majd a rendfenntartók öt földgyaluval lerombolták a beduinok vályogházait. (MTI) Mentőcsapat Romániába Jeruzsálem. Izraeli mentőcsapat utazott tegnap Romániába, hogy segítséget nyújtson az izraeli helikopter balesetét esetleg túlélőknek. Az izraeli hadsereg közleményben megerősítette, hogy Brassó közelében hétfőn lezuhant egy izraeli helikopter. Hétfőnyi személyzete volt, négy pilóta, két szerelő, valamint a román hadsereg egy tagja. (MTI) Aktivisták szállták meg a BP londoni töltőállomásait - először lesz külföldi vezetője a brit vállalatnak EU-tárgyalások lzlanddal Gazdag nyugdíjas lesz az olajvezér S5SÄ68 Haywardnak (balra) lesz mit a tejbe aprítania. Dudley Amerikában sokkal népszerűbb. (TASR/AP-felvételek) London/Washington.ABPbrit olajcégvezérigazgatójának távozásához, valamint a rekordösszegű veszteségről szóló jelentéséhez időzítetve megszállták tegnap a Greenpeace aktivistái a Mexikói- öbölbeli olajkatasztrófáért felelős vállalat londoni töltő- állomásait. ÖSSZEFOGLALÓ A környezetvédelmi aktivisták cselekedetükkel - amelyet a BP gyermetegnek nevezett - környe- zetbarátabb politika folytatására akarják rábírni a vállalatot. Az akció szervezői bejelentették: a BP összes londoni kútján gátolják az üzemanyag-ellátást, a vállalat úgy tájékoztatott, hogy 20 töltőállomást vettek blokád alá. Az aktivisták eltávolították a biztonsági berendezéseket, megakadályozva a töltőállomások üzemelését. Állásfoglalásában a Greenpeace úgy fogalmazott, a tiltakozó akcióval a BP új vezérigazgatóját, a Haywardot októbertől felváltó Dudleyt akarták felszólítani, hogy a távozó vezetőtől eltérően tartsa távol magát a nagy kockázatú, környezetvédelmi szempontból káros olajfúrásoktól. A rendőrség figyelemmel kísérte az eseményeket, őrizetbe vételre a délutáni órákig nem került sor. Az olajcég veszteségeiről és a vezetőváltásról szóló hírt csaknem egy időben jelentették be. A tegnap Londonban ismertetett második negyedéves beszámolójában a BP rekordösszegű veszteséget, 17,1 milliárd dollárt (10,9 milliárd fontot) jelentett be. A cég 1992 óta nem szenvedett veszteséget, az első negyedévben még milliárdos nyereséget könyvelhetett el. A második negyedéves veszteség a brit történelem egyik legnagyobb összegű deficitje. Elemzők szerint ugyanakkor sokan a 10,9 milliárd- nál is nagyobb veszteséggel számoltak, így az eredmények közlése után á piacok fellélegeztek, az FT- SE emelkedett, a BP részvényeinek árfolyama szintén. A BP elnöke, Carl-Henric Svanberg szerint a vállalat a Deepwater Horizon olajfúró torony április 20-i katasztrófája ellenére is stabil, és világszerte vannak érdekeltségei. „A veszteség persze óriási, ami árnyékot vet minden egyébre” - fogalmazott. Októberben távozik Tony Hayward, a BP vezérigazgatója, akit sokan felelősnek tartanak az olajkatasztrófáért, s azzal is vádolják, hogy nem szentel elég figyelmet a katasztrófa elhárításának. Utóda az amerikai Bob Dudley lesz - az első külföldi a nagy múltú brit vállalat élén. Az 53 éves Haywardnak lesz mit a tejbe aprítania, visszavonulása után évente 600 ezer fontos nyugdíjra számíthat. A vállalat nyugdíjazásra vonatkozó szabályai szerint azok a munkatársak, akik2006. április 6-a előtt a BP alkalmazásában álltak, ötvenéves koruk után bármikor igényt formálhatnak a nyugdíjszámlájukon összegyűlt összegre. Az október 1-jei hatállyal távozó vezér nyugdíjának értéke a 2009. december 31-i indexálás szerint 10,8 mülió font volt, ez évi 584 ezer fontos járadékot jelent. Ez az összeg a visszavonulásáig még nőni fog. Hayward, aki 28 éve dolgozik a BP kötelékében, közös megegyezéssel és egyévi fizetéssel - több mint egymillió font - távozik, és bónuszokra is igényt tarthat. A rekordveszteségeket elkönyvelő vállalatnál azonban csak az év végén döntenek ezek kifizetéséről. Egyébként Hayward a hosszú távú befektetéseit is megtartja. Elemzők szerint a vezérigazgató távozásának körülményei ismét bírálatok célpontjává tehetik a vállalatot. A Haywardot váltó Bob Dudley 54 éves. A környezeti katasztrófa elhárításában betöltött szerepe miatt Haywardnál jóval nagyobb népszerűségnek örvend, szakértők azonban nem számítanak arra, hogy amerikai származása miatt a vállalat helyzete könnyebbé válna az USA-ban. (MTI, ú) Brüsszel/Ankara. Csatlakozási tárgyalásokat kezdett - 35 tematikus fejezetről - tegnap az EU Izland- dal. Štefan Füle bővítési biztos a nyitótárgyalás után újságíróknak aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy az izlandi közvélemény jelenleg nem támogatja az ország uniós csatlakozását. ,A csatlakozásról szóló döntést tényekre és számokra kell alapozni, nem pedig mítoszokra és félelmekre” - mondta a cseh biztos, aki szerint mindez főleg az izlandi kormányra ró majd feladatot. Füle figyelmeztetett arra, hogy a kényes kérdéseket tartalmazó tárgyalási fejezetek lezárása nehéznek ígérkezik. Össur Skarphédinsson izlandi külügyminiszter máris jelezte, országa az uniós csatlakozás után is szeretné saját kézben tartani a halászati ágazatot. Haragjának adott hangot tegnap Ankarában David Cameron brit kormányfő mindazon akadályok miatt, amelyek Törökország uniós csatlakozását gátolják, s közvetett formában Franciaországot és Németországot bírálta, amiért szembeszegülnek a teljes értékű török EU-tagsággal. „Ha arra gondolok, hogy mit tett Törökország Európa megvédelmezése érdekében NATO- szövetségesként, és mit tesz most Afganisztánban az európai szövetségesek oldalán, dühösen látom azt, hogy az önök menetelése az EU- csatlakozás felé oly módon akadályozható, ahogy az megtörtént” - fogalmazott Cameron. (MTI) Tusnádfürdőn beszélt az EP alelnöke Székelyföld területi autonómiájáról Bűnvádi feljelentés Tőkés László ellen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Bűnvádi feljelentést tett a román legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségen a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke, aki szerint az Európai Parlament alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett- adta hírül tegnap a romániai magyar sajtó. Tőkés Tusnádfürdőn pénteken azt mondta, miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mintKoszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, és utcára vonulhatnak, ha szükséges. A Krónika szerint azonban nem Tőkés, hanem Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogyaszékelyek-aka- talánok mintájára - békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székely- földi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke - a kolozsvári Szabadság szerint - bejelentette, hogy már iktatták az ügyészségen a Tőkés elleni bűnvádi feljelentést. Szerinte Tőkés kijelentéseivel vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen, és etnikai konfliktusra bujtogatott. A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Basescu román államfőt, vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés alkotmányellenes tettek elkövetése céljábólhívta utcára az embereket”. POLITIKAI FURCSASÁG Sagbo, az oroszok Obamája „Nem vagyok Obama, ez csupán szenzációhajhászás" - bosszankodik Sagbo, de nem tehet a népnyelv ellen semmit (TASR/AP-felvétel) Novozavidovo. Először választottak képviselőnek fekete jelöltet Oroszországban. A Benin- ből származó Jean Gregoire Sagbo a Moszkvától 100 km-re található Novozavidovo városi tanácsának tagja lett. Ez rendkívülinek számít abban az országban, ahol a rasszizmus gyakran erőszakos formát ölt. A 48 éves Sagbo 1982-től Moszkvában közgazdasági tanulmányokat folytatott, majd 1989-ben költözött feleségének tízezres lélekszámú szülővárosába. A városi tanácsi funkció Sagbótés feleségét sem vonzotta, mert ezt a fizetés nélküli állást piszkos és veszélyes elfoglaltságnak tartják. A városka lakói azonban hajthatatlanok voltak, szerintük senki sem képviselhetné jobban őket, mint az ambiciózus emberként megismert fekete polgártársuk. Sagbo nem az első fekete az orosz politikában, Joa- quim Krima a Volgograd melletti Közép-Áhtubában tavaly indult a polgármester-választáson. Őt az orosz internetes közönség Obama II-ként emlegette, végül azonban súlyos vereséget szenvedett és az „orosz Obama” elnevezés Sagbó- ra szállt. (MTI) Ashton hem vesz francia nyelvleckét Brüsszel. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője visszautasította Pierre Lellouche francia államtitkár javaslatát, hogy vegyen részt egy nyelvtanfolyamon Dél-Franciaországban, a francia állam költségén. A brit bárónőt gyakran bírálják, amióta az unió külügyminisztere lett, főleg a külpolitikai tapasztalatlansága miatt. Ashton maga is beismerte, szerény ismeretekkel rendelkezik az idegen nyelvek terén. Lellouche ajánlatát többen úgy magyarázták, mint egy újabb megaláztatást. Abárónő ezúttal - diplomatikusan - csak annyit válaszolt az államtitkárnak franciául, hogy majd a nyári szünetben megtanulja a nyelvet. Ilyen rövid idő alatt? (MTI) Szeptember elején hajlandó tárgyalni az EU-val Moszkva kiáll Irán mellett MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Moszkva. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tegnap megerősítette, országa a ramadán böjti hónap végén, vagyis szeptember elején kész tárgyalni atomprogramjáról az Európai Unióval, de Teherán azt akarja, hogy Törökország és Brazília is részt vegyen a tárgyalásokon. Az unió külügyminiszterei hétfőn hagyták jóvá azokat a szankciókat, amelyek elsősorban Irán kereskedelmi, bank- és energiaszektorát érintik, és a következő néhány hétben lépnek életbe. Az USA, Ausztrália és Kanada már életbe is léptetett hasonló intézkedéseket. Ramin Mehmanparaszt iráni külügyi szóvivő tegnap újból elítélte az EU szankcióit. Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő tegnap közölte: Moszkva szerint elfogadhatatlanok az Irán ellen, az ENSZ-en kívül foganatosított uniós szankciók. Szerinte az EU-s korlátozások nemcsak aláássák az iráni nukleáris programmal kapcsolatos közös erőfeszítéseket, hanem a BT kiérlelt és egyeztetett határozatainak semmibevételét is jelentik. Nyesztyerenko kiemelte: „Oroszország ellene van minden olyan kísérletnek, amellyel az EU vagy az USA törvénykezését megpróbálják kiterjeszteni egy harmadik országra.” Ahmadinezsád újabb hőzöngése Teherán. Az USA és Izrael két háborút akar indítani a Közel-Keleten a következő hónapokban, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra - idézte Mahmúd Ahmadinezsádot az iráni Press TV honlapja. „Legalább két országot akarnak megtámadni a térségben az elkövetkezendő három hónapon belül.” Az iráni elnök szerint ezzel Washington két legyet ütne egy csapással. „Először is meggátolná az irániak felemelkedését, mert ellenzi a növekedésünket, másodszor pedig megvédené a cionista rezsimet, amely zsákutcába jutott, és onnan ki akar szabadulni égy katonai összecsapással.” (MTI)
