Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-27 / 171. szám, kedd
2010. július 27., kedd 3. évfolyam, 2. szám SZINFOLK A Szentendrén kiállított tárgyak és az eredetivel megegyezően felépített épületek a XV111. századtól a XX. század elejéig szemléltetik az akkori életkörülményeket Magyarország legszebb falumúzeumai Egyre kevesebb olyan hely van Magyarországon, ahol a 19. századi vagy a még korábbi népi építészetet, művészetet eredeti formájában láthatjuk. ISMERTETŐ Ha behatóbban szeretnénk tanulmányozni ezeket, el kell látogatnunk valamelyik skanzenbe. Az alábbiakban olyan falumúzeumokat ajánlunk, amelyek egy hétvégi kirándulás ideális célpontjai lehetnek. Szentendre Magyarország legnagyobb és legismertebb szabadtéri múzeuma a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely hatvanhektárnyi területen 247 épület segítségével mutatja be a magyar népi építészetet és gazdálkodási módokat. A kiállított tárgyak és az eredetivel megegyezően felépített épületek a XVIII. századtól a XX. század elejéig szemléltetik az akkori életkörülményeket. A kiállítás hét tájegységre tagozódik, ezeken belül az épületeket faluszerűen alakították ki. A legrégebben (1974) a Felső-Tiszavidék tájegység épült fel. Itt egy falusi teret és az odavezető út házait tekinthetjük meg. Az építők nemcsak arra törekedtek, hogy az épületek hitelesek legyenek; a házak udvarán a tájegységre jellemző növények is láthatóak. 1987-ben adták át a Kisalföld tájegységet. A környéket bemutató utca két oldala teljesen eltér egymástól. Míg az egyik oldalon jómódú téglaházak, a másikon egyszerűbb földfalú, nádfedeles házak állnak, ami az akkori lakosság életvitelének határozott különbségét hivatott bemutatni. 1993-ra készült el a nyugat-dunántúli tájegység, mely az Őrség, a zalai dombság falusi világával ismertet meg. Az épületek központjában harangláb áll, a körülötte levő épületek egy zalai aprófalu jellegzetes épületei, de láthatunk működő présházat is. 2000-től látogatható a Bakony, balaton-felvi- déki tájegység. Ezen a területen a fő megélhetési forrást a szőlőtermesztés, borkészítés, a Balaton partján a halászat és a Bakony erdeiben az erdei iparok biztosították. Főként ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó épületeket láthatunk itt, kiegészítve egyházi épületekkel. Az épületek a tájegységre jellemzően kőből épültek. 2005-ben épült a dél-dunántúli tájegység. A területet több népcsoport lakta, a XVI századtól a magyarok mellett szerbek (rácok), bu- nyevácok, sokácok, később németek telepedtek meg itt. A sokszínűség az építészetben is megjelenik. Ezt mutatja be a tájegység utcája is. Az egyik oldalon gerendavázas, a másikon szüárd falú házak állnak. A lakóházak berendezése is mutatja az itt lakó nemzetiségek jellemzőit. 2006-ban adták át a Felföldi Mezőváros tájegységet. Az elnevezésből is kiderül, hogy itt már egy fejlettebb, nagyobb települést láthatunk. A terüÓpusztaszer Pityerszer Szentendre Tiszaalpár Pityerszer (Képarchívum) let fő tevékenysége a szőlőtermesztés és borkészítés, az itt élő és borászattal foglalkozó lakosok sokáig kiváltságokat élveztek. A nagyobb településeken megjelentek a céhes iparosok és a kereskedők. A városi piacok a környék központi helyei voltak. A házak gazdagabb berendezései érzékeltetik a lakosság jobb anyagi körülményeit. Az Alföld tájegység még nem készült el teljesen, folyamatosan bővül. A falusi utcasor az itt élők mindennapjait, a működő tanya pedig a területre jellemző klasszikus állattartást mutatja be. A mezővárosi rész és egy újabb falusi utcarészlet folyamatosan épül. A kiállítás talán legérdekesebb része a tájegységek épületeiben működő műhelyek, ahol működés közben ismerhetjük meg az adott tevékenységet. Pityerszer, Őrség Zala megyében, Szalafő mellett, közel a határhoz találjuk a Pityerszeri Szabadtéri Múzeumot, ami az Őrség legismertebb turisztikai látványossága. A múzeum több, eredeti helyükön és eredeti állapotukban megőrzött épületből álló együttest, úgynevezett szereket mutat be, melyek régebben egy egész család lakhelyéül szolgáltak. Pityerszeren négy üyen szert láthatunk (ebből az egyik nem eredeti, hanem „átköltöztetett”). A környékre jellemző érdekesség, hogy a portákat nem különítették el kerítéssel. A házak a 19. század elején épültek és még a 70-es években is lakták. Ma már nincsenek lakói, az egyik épületben egy kézművesbolt üzemel. Pityerszeren kívül az őrségi tájakon barangolva számos további néprajzi nevezetességet, látnivalót találhatunk: Veleméren több gyűjtemény is megtekinthető, ü- letve egy eredeti állapotban fennmaradt tájház is látható. Zalaegerszegen a Zala folyó holtágának partján, egy eredeti helyén megőrzött malom köré települt a Göcseji Falumúzeum. 1968-as megnyitásával a legrégebbi szabadtéri múzeum. A múzeum egy korabeli göcseji falut reprezentál. Az épületek többségét a térség falvaiból telepítették át. Az épületek mellet a környékre jellemző növényvilágot, kerteket is kialakítottak. A falutól távolabb a holtág túloldalán látható a Finnugor Néprajzi Park. A faluból egy hangulatos kis hídon juthatunk el oda. Tiszaalpár Tiszaalpár A Kiskunsági Nemzeti Park területén fekvő Tiszaalpáron találjuk az Árpád-kori falurekonstrukciót. A Millenium alkalmából felépített, Árpád korabeli falut jelképező létesítmény a környékbeli ásatások során feltárt faluszerkezetet jeleníti meg. A falu építményei két csoportra oszthatók: egyrészt a mindennapi élethez kapcsolódó épületek, másrészt az állattartással összefüggő épületek láthatók. Az ebben a korban készült - náddal, vagy földdel fedett - félig a földbe épített lakóházak időtállóságát bizonyítja, hogy még a XX. század elejei falvakban is megtalálhatók voltak. Ópusztaszer A Nemzeti Történeti Emlékpark területén levő skanzen a környékbeli települések életét mutatja be a XIX. század végétől a XX. század elejéig. A múzeum területén megismerkedhetünk a tanyavilágtól kezdve a kis falvakon át az akkor fejlettnek számító mezővárosok mindennapjaival. A mára szinte teljesen eltűnt tanyavüág akkoriban szerves része volt a környék életének. Az 1900-as években Szeged lakosságának majdnem 40 százaléka tanyán élt. A skanzenben helyet kapott egy Szeged határából származó tanya és az állattartást, mezőgazdasági munkálatokat segítő melléképületek is. Ugyancsak láthatunk egy tanyasi iskolát, mely a tanyavilág központi helye volt, és egyházi létesítményként is szolgált. A falusi élet mindennapjait mutatja be a szatócsbolt és a községháza is (melynek udvarán tűzoltószertárt rendeztek be), a mezőváros épületei, a makói hagymásgazda háza vagy a csongrádi halász háza, már egy fejlettebb építészetet és egyben életmódot is szemléltetnek. A szegedi paprikatermelők házaként bemutatott épülettel és annak fő jellemzőivel a szárításra váró paprikafüzérekkel, illetve a napsugaras oromdísszel még napjainkban is találkozhatunk a skanzen falain kívül is. (in) Szentendre
