Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-26 / 170. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEM Megnyílt a Művészetek Völgye Kapolcs. Megnyílt a jubileumi, 20. Művészetek Völgye Fesztivál pénteken Kapolcson; a hét Balaton-felvidéki településen - Kapolcs, Monostorapáti, Nagyvázsony, Öcs, Pula, Taliándörögd és Vigántpetend - tíz napon át 1700 program lesz, 3300 fellépővel. Márta István, a fesztivál igazgatója a megnyitón hangsúlyozta: a pénz ugyan ezúttal is „neuralgikus kérdés”, de nem panaszkodik, optimista. Köszönetét mondott a fesztivált támogató Nemzeti Kulturális Alapnak, valamint több minisztériumnak, illetve a fesztivál számos szponzorának a segítségért. Megjegyezte azonban, hogy a Művészetek Völgye fő támogatója ezúttal is a közönség lesz. Mint elhangzott, a három év után ismét teljes pompával jelentkező Művészetek Völgyében július 31-én különleges gálaestet rendeznek a pulai színházi sátorban, és a teljes bevételt az árvízkárosul- takjavára ajánlják fel. (MTI) Polanski-kiállítás Németországban Potsdam. Roman Polanski filmrendező életét és munkáit bemutató kiállítás nyílik a potsdami filmmúzeumban. Brandenburg szövetségi tartomány kulturális minisztériuma 45 ezer euróval járul hozzá a múzeum kezdeményezéséhez. „A Polanski-tárlat az idei év legfontosabb projektje” - mondta Bärbel Dalichow, a múzeum igazgatója. A november 18-án nyíló tárlat a tervek szerint 2011 tavaszáig lesz látható. Arról, hogy az Oscar-díjas filmrendező maga is meglátogatja-e a kiállítást, egyelőre nincs információ. (MTI) William Faulkner hangfelvételei Richmond. A Virginiai Egyetem az interneten elérhetővé tette azokat a hangfelvételeket, amelyek az alatt a két év alatt készültek, amikor William Faulkner író az intézmény ösztöndíját élvezte az 50-es évek végén. A Nobel- és Pulitzer-díjas Faulkner a felvételeken könyveiről, irodalmi terveiről és napi eseményekről beszél. Az audioarchívum nagyjából 28 órányi anyagot tartalmaz. Számos szalagon műveiből olvas fel a szerző, de sok felvételen az egyetem hallgatóinak és más érdeklődőknek a kérdéseire felel. Az archívum a http://faulkner.lib.virginia.edu címen érhető el. William Faulkner a XX. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja. Hatalmas életművének darabjai szinte kivétel nélkül a szülőföldjén, az Egyesült Államok déli részén, Mississippi államban játszódik. Újító formaművészete és egyedi stílusa miatt 1949-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. (MTI) A szerencse nyomában a filozófusok A tizedik filozófiai fesztivál megrendezésére készülnek az északolasz Emilia Romagnában. A bölcsek találkozója több mint aktuális: arra keresi a választ, hogy mi a szerencse, és főleg, hogy merre keressük. A szeptember 17-től 19-ig tartó fesztiválon Modenában és társvárosaiban a reneszánsz paloták udvarán tartott filozófiaórák a gondviselésről éppúgy szólnak majd, mint a tévedés kultúrájáról. Szó lesz a szerencse forgásáról és a gazdagság felosztásáról, lehetőségről és katasztrófáról, sorsról és szabadságról. „Mi is a szerencse: véletlen, szükség, választás vagy végzet?” - tette fel a kérdést a fesztivál szakmai bizottságát elnöklő filozófus, Remo Bódéi. A filozófiafesztivál első tíz éve alatt kulturális eseménnyé nőtte ki magát annyira, hogy az olasz utazási irodák kínálatába is bekerült. (MTI) Alfons Mucha történelmi festményciklusának sorsa Költözik a Szláv eposz KOKES JÁNOS Visszaköltöztetik Prágába Alfons Mucha cseh festő híres, a szláv történelmet megörökítő festményciklusát. A mintegy 20 nagyméretű vászonból álló Szláv eposz majdnem fél évszázadig a dél-morvaor- szági Moravský Krumlov kastélyában volt kiállítva. A.szecesszió európai mestere 1928-ban adományozta festményciklusát Prágának, de miután a cseh főváros sosem talált méltó helyet azok elhelyezésére, a képek az utóbbi 45 évben Moravský Krumlovban találtak otthonra. Az 1936-ban elhunyt művész annak idején azzal a feltétellel adta át Prágának a képeket, hogy méltó helyen állítják ld őket. A város ezt akkor meg is ígérte, de az ígéret teljesítésére valahogy sosem került sor. Többször is felmerült az az ötlet, hogy egy új galériát kellene építeni a festményeknek, de ez sem valósult meg. Prága önkormányzata mindezek ellenére a közelmúltban mégis úgy döntött, hogy „hazahozza” értékes tulajdonát, s az a szintén szecessziós építészeti remeknek tartott Kiállítási Palotában kap helyet. Jan Mucha, Alfons Mucha unokája, aki a festő örökségét kezeli, azonban elégedetlen a döntéssel, s azt szeretné, ha 2015-re egy új galéria épülne a Szláv eposz számára. Mint mondta: ellenkező esetben más cseh városokkal próbál meg egyezkedni. Prága szerint ez azonban nem reális, mert a Szláv eposz a cseh főváros tulajdona. Moravský Krumlovban a főváros önkormányzatának döntése nemtetszést, sőt tiltakozási hullámot váltott ki. Több tucatnyian az utcán is tüntettek ellene - közölte Jaroslav Mokrý polgármester. Mucha Szláv eposza a dél-mor- vaországi kisváros egyik legfőbb idegenforgalmi látványossága volt. Az utóbbi három hónap alatt mintegy 25 ezer ember tekintette meg. A kiállítási teremben zenei. koncerteteket is rendeztek. A polgármester nem titkolja, hogy a város számára a híres mű elköltözte- tése komoly anyagi veszteséget is jelent. „Azt nem tudjuk megmondani, mennyire segít ez a prágai idegenforgalomnak. A mi vállalkozóink egy része azonban biztosan tönkremegy” - mondta Mokrý. Richard Hašek három napot töltött Losoncon, ott mesélt magáról, a Švejk-szobrokról és a terveiről „Jaroslav Hašek unokája vagyok” Richard Hašek Új Szót „olvasgat" (A szerző felvétele) Elkötelezett híve nagyapjának és rajongója Švejknek. E két „témával” járja az országot és a világot. A losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás, a Phoenix Könyvesbolt, valamint a budapesti Bohemia Baráti Kör meghívását elfogadva három napot töltött Losoncon. A Cseh kultúra estjén magáról és nagyapjáról mesélt. A Fekete Sas vendéglőben fejére került a sapka, kezébe a pipa, s mintha Švejket láttuk volna magunk előtt. Másnap egy városnéző sétán a kérdéseinkre is válaszolt. PUNT1GÁN JÓZSEF Hogyan mutatná be önmagát? Az élet és a genetika véletlenjeinek köszönhetően Jaroslav Hašek unokája vagyok. Annak az írónak, aki a cseh irodalom talán egyik legnagyobb, Európában és a világban is ilyen szinten jegyzett regényét írta meg. A Švejk, a jó katona című regényt eddig 58 nyelvre fordították le és fordítják. Ehhez az örökséghez nemcsak genetikailag jutottam hozzá. A már régebben elhunyt édesapám után rám várt az a feladat, hogy Hašekkel majdnem professzionális szinten foglalkozzam. Ó ugyan nem igényli a népszerűsítést, de azért jó, ha valaki törődik vele. Tagja, majd elnöke lettem az ezzel foglalkozó nemzetközi társaságnak. Igyekszem magam köré csoportosítani azokat, akiknek van vonzalmuk az irodalomhoz, kiemelten Jaroslav Hašekhez és Švejkhez. Célom összefogni ezeket az embereket, olyan hátteret kialakítani a számukra, amely biztosítja a nagyapám életével kapcsolatos irodalmi, de mondhatnám úgy is, tudományos kutatást. Ennek része az is, hogy mint család Lipnici nad Sázavou városában (ahol Hašek a Švejk nagy részét megírta) létrehoztunk egy vállalkozást. Felépítettük a Česká koruna nevezetű penziót és vendéglőt, ahol ötévenként nemzetközi, évenként hazai konferenciákat tartunk. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a köztudatba új ismereteket juttassunk, hogy összegyűjtsük a Hašekkel kapcsolatos emlékeket, amelyek tisztes része - bármennyire is hihetetlennek tűnik - mind a mai napig nincs egybegyűjtve. Gondoljuk csak meg, hogy mintegy 1500 novellát írt, több olyan regénye, elbeszélése is van, amelyek hollétét mindmáig homály fedi. Az előadásában nagy szeretettel emlékezett meg a Švejk- szobrokról és az emlékhelyekről. Ezek nagyobbik része nem Csehországban van! Igen ez egy érdekes helyzet. Ezek nem a mi aktivitásaink részei. Švejk első „anyagiasítására”, szobrának felavatására Homonnán került sor. Ez a regénynek azt a pillanatát örökíti meg, amikor Švejk a frontra menetelve megáll a városban, a vasútállomáson. A homon- nai közösség úgy határozott, hogy ezt szoborba önti. Az életnagyságú szobor, amely az állomáson áll, az első Švejk-szobor, amelyet a világon felállítottak! A következő Lengyelországban készült el, Sanok városban. A helyi kezdeményezést nagy szeretettel támogattuk mi is, végül öt év után készült el a bronzszobor. Švejk itt egy lócán ül, s elmondható, hogy az elkészülte a helyi turistaforgalomnak is besegített. Ezek művészeti alkotások, hiszen művészek alkották őket. Magukban hordozzák mindazt, amit Švejk személyisége megjelenít. Elsősorban a humort, amelynek megvan a maga szimbolikus üzenete is. Évekre visszanyúló baráti kapcsolat fűzi a budapesti Bohemia Baráti Körhöz. Érdekes kapcsolat ez, mint ahogyan Švejk figurája is az, akinek életútja számos nemzethez kötődik. Az útja részben a korabeli Magyarországon, Budapesten és Hatvanon keresztül is vezetett. Tehát a mai Magyarországgal is van valamilyen kapcsolata. Svejk humorát nagyon sok magyar megértette, s ez - mint a cseh kultúra része - részben kitöltötte és befolyásolta a Bohémia belső életét is. Lapot jelentetnek meg, a csoport szíve-lelke Polgár László, aki számos rendezvényt valósított és valósít meg, s igen aktív kapcsolata van Csehországgal. Terveibe is beavatna? A Lipnicén megtartott rendezvények egyik következménye volt, hogy fokozatosan többen és többen csatlakoztak hozzánk. Távoli országokból is! Példaként említhetném, hogy a közelmúltban Prágában egy norvégjai érdeklődő, Jo Mar Honsi keresett fel. Ő egyéves szabadságot vett ki azért, hogy pontosan végigutazhassa, kövesse Švejk regénybeli útját. Természetes, hogy a helyi kapcsolatainkat kihasználva segítjük útja megvalósítását. Útja egészen Gá- csországig vezet majd. Ennek megtétele után Jaroslav Hašek útján fog haladni. Az út végén újra találkozni fogunk, hogy összerakjuk a megszerzett anyagokat. Készülünk Hašek elbeszéléseinek kiadására is. Dolgozunk továbbá Hašek életútjának a feldolgozásán is, irodalmi és történelmi szempontból egyaránt. Az ízléstelen, bárgyú poénfolyam, az infantilizmus kapuit döngető képáradat fabatkát sem ér Mr. Sanders nem ért az állatok nyelvén KASZÁS DÁVID Július 22-én érkezett meg a hazai mozikba a Drágán add a rétedet (Furry Vengeance) című családi komédia. Roger Kumble (Kegyetlen játékok, Édes kis semmiség. ..) új opusa, a Drágán add a rétedet fércmunka. A filmhistória legmélyebb bugyraiba váltja meg bilétáját a „szerencsés” zarándok, ha csadakozik a Dan Sanders-, azaz a Brendan Frazer-menethez. Itt semmi sem működik. A rendező nem állt a helyzet magaslatán, forgatókönyvet nem használt(ak), vagy nem rendeltetésének megfelelően, a bágyadt színészeket peBrooke Shields, Matt Prokop és Skyler Samuels az élőszereplős állatfilmben (Képarchívum) dig legfeljebb a nemzeti valuta motiválhatta. Ilyen alapokra építkezni?! Élőszereplős állatfilm, minimális trükkökkel. Eddie Murphy banánhéján csúszkálnak az alkotók, bár itt még nagyítóval sem találnék értéket. Ha csak a magyar címet fordították volna botrányosan! Tartalmadan szórakozásként sem tudnám ajánlani. Az ízléstelen, bárgyú poénfolyam, az infantilizmus kapuit döngető képáradat fabatkát sem ér. Ezekre épülne a történetváz, mely pár keresetlen mondattal elintézhető. Egy ingatlanközvetítővel főnöke felszámoltatná az érintetlen vadont. Családjával a helyszínre költözik, ahol a helyi lakosok keserítik meg az életét. A pszichológiai hadviselést, szabotázst és gerillaakciókat vadállatkák intézik a balfék hérosz ellen, aki e vég nélküli nyomás hatására... Remélhetőleg befejezi filmes pályafutását! Eleget bombázta a néző tűréshatárát.
