Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-22 / 167. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 22. www.ujszo.com Hét településen 1600 program, 3000 fellépővel Művészetek Völgye A lenyűgöző természeti környezet és a legkorszerűbb színpadtechnika összhatása grandiózus látványt eredményez (Képarchívum) Nemzetközi énekesgárda, aradi zenészek, mégis hamisítatlan osztrák produkció Mozart Varázsfuvolája Igazi mese Sankt Margarethenben ELŐZETES Vigántpetend. Hét Balaton- felvidéki településen összesen ezerhatszáz programot rendeznek, háromezren lépnek fel a Művészetek Völgye jubileumi, 20. rendezvény-sorozatánjúlius 23. és augusztusi, között. Tíz napon át fellép a völgyben Palya Bea, aki a Művészetek Hölgye titulust kapta. Az énekesnő reggeltől estig fogadja a közönséget művészbarátaival Kapolcson, az evangélikus parókái épületében és udvarában - emelte ki Márta István, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatója Vigántpetenden sajtótájékoztatón. Palya Bea Kapolcson „völgybeli életformát” folytat majd, és például gyermekfoglalkozásokat is vezet majd. Hasonlóan több napig jelen lesz a völgyben a Muzsikás együttes és a régi visszajárónak számító Ama- dinda ütősegyüttes is. Márta István hangsúlyozta: Pu- lán színházi események lesznek, illetve szcenikus zenei koncertek is, ezek sorában Hobo (Földes László) előadja a Circus Hungaricus című darabot, Vidnyánszky Attila rendezésében. A pulai színházsátor egyébként újdonságnak számít, s a békéscsabai Jókai Mór Színházzal közösen működtetik; itt két előadást tart majd a Márta István által vezetett fővárosi Új Színház társulata is. A Művészetek Völgyében ünnepli 50. születésnapját Rácz Zoltán, az Amadinda együttes vezetője, aki műsort ad, és a vendége lesz többek közt a Lokomotív GT-ből Presser Gábor és Karácsony János. A pulai sátorban fellép a Benkó Dixieland is, meglepetésvendégek- kel. Galkó Balázs színművész, a völgyprogramok „örökös tagja, motorja” idén „könyvszendvics” lesz; a hátára szerelnek egy hatalmas, nyitott könyvet, és így járja majd a falvakat, a könyvbe pedig bárki a vendégek közül beírhatja a véleményét. A fesztivál szervezői a jövőben szeretnének hagyományteremtő szándékkal egy magyarországi múzeumot fővendégként fogadni. Idén - első alkalommal - a Magyar Néprajzi Múzeum lesz a fővendége a völgynek, több különleges kiállítást rendeznek Kapolcson és Vigántpetenden. Taliándörögdön a hagyományoknak megfelelően a Klastrom-romnál lesznek a legrangosabb zenei és színházi programok, Vigántpetenden templomi koncertek, kiállítások lesznek. Ezúttal is Monostorapátiban lépnek fel a rockegyüttesek, Öcsön a kőfejtőben pedig elsősorban világzenei programokra várják az érdeklődőket. Pulán a színházi sátor programjai számítanak kuriózumnak, Nagyvázsonyban pedig a Duma Színház humoristái lépnek fel esténként, de a Kinizsi-várnál megrendezik a reneszánsz vigasságokat és várjátékokat is. Márta István közlése szerint a napijegyek 2000 forintba kerülnek majd a Művészetek Völgyére, a háromnapos hétvégi bérletért ötezer, a tíznaposért 18 ezer forintot kell fizetni, (mti) Úgy hírlik, a közeljövőben újabb nyári fesztivállal bővül a meglévők sora, pedig már most is egymást érik a szabadtéri előadások Burgen- landban. Állítólag az új helyszín ismét egy kőbánya lesz, akárcsak Sankt Margarethenben. Az utóbbinak azonban aligha kell tartania a konkurenciától, hisz a maga nemében egyedülálló. VOJTEK KATALIN Európa egyik legnagyobb és legrégibb, már a rómaiak által is használt kőbányájában, amely 2001 óta az Unesco Világörökségének része, 1996 óta tartanak nyaranta operaelőadásokat. A lenyűgöző természeti környezet és a legkorszerűbb színpadtechnika összhatása grandiózus látványt eredményez, nem csoda, hogy rövid fennállása ellenére a St. Margaretheni ma egyike a világ legnépszerűbb szabadtéri fesztiváljainak, előadásait eddig több mint egymillióan látták. A bizarr sziklaalakzatok övezte, 68 méter hosszú színpadon az idén Mozart Varázsfuvoláját játsszák. A mesés történet kiváló alkalom Manfred Waba, a fesztivál házi díszlet- és jelmeztervezője számára, aki ezúttal az opera rendezője is, hogy kiélhesse a fantasztikum iránti vonzódását. Stílusának kedvelői költői realizmusról beszélnek, bírálói Hollywoodról, sőt, uram bocsá', Disneylandről. Azt azonban a fa- nyalgók is elismerik, hogy Waba vérbeli illuzionista: a díszletei élnek, és megvilágítva varázslatos hangulatot árasztanak. A Varázsfuvolából igazi mesét csinált, tele meglepetésekkel. Az éj királynője egy épület ormán, 35 méteres szédületes magasságban jelenik meg, ott énekli nyaktörő áriáit. A nézők először tekergetik a fejüket, lent, a színpadon keresik, időbe telik, amíg rájönnek, hol van. A következő pillanatban már valóban a színpadon látjuk viszont, ami fizikai képtelenség, de Wabánál minden lehetséges, főleg, ha dublőrrel tátogtatja el a magasban Az éj királynője szólamát. A három fiú (itt sajnos felnőtt hölgyek énekelték) léggömbökkel díszített léghajón érkezik, van tűzokádó sárkány, működő vulkán, sétáló zsiráf és kecses menüettet lejtő vadállatok. Ezek csak beöltözött emberek, valódi viszont a sólyom Sarastro kísérőjének karján és a betanított galambraj, amely a nézőtér felett hangos számycsattogtatással megtett tiszteletkörök után engedelmesen berepül a Papageno kordájára felállított, nagy kalitkába. Ezt nem lehet nem megtapsolni, és persze a színváltásokat is taps kíséri. Hatásos is, ahogy a gigantikus oroszlánfej kettéválik, és feltűnik mögötte Sarastro impozáns temploma. Elsősorban lát- vány-show, mondogatják a szabadtéri nagyszabású operaelőadásokról, de nem lenne akkora sikerük, ha a fül kevesebbet kapna a szemnél. Sankt Margarethenben általában egészséges hangú fiatal énekeseket szerződtetnek, így hangban is átlagon felüli teljesítményre számíthat a közönség. Különösen, ha olyan káprázatos Éjkirálynőt sikerül megnyerni, mint Martina Masaryková, a Szlovák Nemzeti Színház kiváló koloratúr- szopránja, aki az előadás legjobb produkcióját nyújtotta. A tájainkról érkező külföldit megragadja az az apróságokra is kiterjedő figyelem, amellyel körülveszik. Maximálisan gondoskodnak a kényelméről, itt -minden a turistáért van: az Esterházy-pincékből származó pompás borok, a remek konyha, a közeli Kismarton híres Esterházy- kastélyának gyönyörű kiállításai, a Fertő-tó környékének rendezettsége, a gyerekekre is gondoló gazdag programkínálat. Érdemes megtapasztalni, hisz itt van a közelben. > Mozart Varázsfuvoláját augusztus végéig tartják műsoron. Őszre elkészülhet a Léda-múzeum Nagyvárad. Őszre befejeződhet annak a nagyváradi ingatlannak a felújítása, amelyben Ady Endre múzsája, Brüll Adél lakott egy ideig, és amelyben Léda-múzeumot alakítanak ki a tervek szerint - adta hírül tegnap a Krónika című erdélyi napilap. A Partium Alapítvány - mely tíz évre elnyerte a bérleti jogot - ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy a házban Léda-emlékszoba létesüljön - nyilatkozta a lapnak Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, az alapítvány kuratóriumának tagja. A tervezett múzeumban olyan tárgyi emlékeket állítanak majd ki, amelyeket nyilvánosan meghirdetett gyűjtés útján sikerül beszerezni a nagyváradiaktól, (mti) A szerző a fotókkal gazdagon illusztrált kiadványban páratlan és talán túlzás nélkül állítható, hogy a maga nemében lenyűgöző utazásra invitálja az olvasót Gaál Lajos: Gömörország természeti öröksége KÖVESDl KÁROLY A Petőfi Sándor által is leírt megállapítás, amely szerint Gö- mör olyan, mint Magyarország kicsiben, ma már közhelynek számít. Mindenki tisztában van vele, hogy Gömörország a maga tagolt földrajzával és adottságaival milyen sokarcú. A tájegység kincseinek, természeti örökségének egy részét ismerheti az átlagember, hiszen ki ne járt volna mondjuk a Sztrace- nai-völgyben, a Dobsinai jégbarlangban, a Szilicei- vagy a Murányi-fennsíkon, egy-egy iskolai kiránduláson a Baradla-barlangban, vagy Ajnácskő várában. Azt azonban túlzás lenne remélni, hogy a legszélesebb közönség tisztában lenne vele, hol található a Kőjan- kó, az Ördög-lyuk, a Nagy-zsomboly, a Szörnyű-kút, vagy hallott volna valaha is az álskorpióról, a mohos és a suvadásos tavakról, arról, hol él a bikapók vagy a gömöri vakfutrinka, hogy néznek ki a vasvirágok, hol nyílik a szellőrózsa, a fekete kökörcsin, hány éve tűnt el a Mellétei-óceán, hol fekszik a Papverme-tó, vagy milyenek a Garam meanderei. Sokan talán még azt sem sejtik, hogy Gömör legmagasabb pontja a Király-hegy. Mindezekkel testközelből ismerkedhet meg az olvasó, ha kezébe veszi Gaál Lajos: Gömörország természeti öröksége című, a közelmúltban megjelent könyvét. Gaál Lajos geológus páratlan és talán túlzás nélkül állítható, hogy a maga nemében lenyűgöző utazásra invitálja az olvasót. Gömörország természeti öröksége című kötetével nem titkolt szándéka, hogy minél több emberrel megismertesse és megszerettesse az egykori Gömör-Kishont vármegye ránk maradt örökségét, miközben Gömört a szerző természetesen az egykori megyehatárok által behatárolt területen értelmezi. Gaál Lajos végzettségét tekintve geológus, barlangkutató, hivatalból természetvédő. Természetvédelmi tevékenysége 1985-ben kezdődött, amikor a Kerületi Műemlék- és Természetvédelmi Intézet losonci kirendeltségéhez került, ahol 6 évet töltött. Ekkor vette fel a kapcsolatot a Bükki Nemzeti Park Nógrádi Irodájának munkatársaival, amely azóta hivatalossá vált, és máig gyümölcsöző. Ezután az 1989-ben megalakult Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet munkatársa lett. 1995-ig főleg Gömör és Nóg- rád természeti értékeinek kezelésén, szakmai véleményezésén, új természetvédelmi területek létesítésén, tanösvények, létrehozásán dolgozott. Az ő tervei alapján valósult meg például a Derencsényi, a Somoskői és a Füleki Tánösvény. 1995-től, amikor a természet védelméről szóló törvény minden barlangot védelem alá helyezett, Gaál Lajos doktor a szlovákiai barlangok védelmét irányította. A barlangok 2002-ben a liptószentmik- lósi székhelyű Szlovákiai Barlangok Igazgatósága hatáskörébe kerültek, ezért munkáj át ott folytatta, ahol jelenleg is a Barlangkezelési Osztályvezetőjekéntdolgozik. A szerző és mások felvételeivel gazdagon illusztrált kiadvány egy- egy tájat, jelenséget ismertető írásai néhány nagyobb egység köré csoportosulnak. Először afféle alapismeretekkel szolgál, mit kell tudni Gömörország földtanáról, felszínéről, hegyeiről, medencéiről, vizeiről, majd ezt követik az egyes témacsoportok (az Ala- csony-Tátra, a Felső-Garam-men- te, a Sztracenai-hegység, a Murányi-fennsík, a Vepor-hegység, a Rőcei-hegység, a Gömör-Tornai- karszt, a Rima-mente, a Putnoki- dombság, a Cseres-hegység), miközben egy-egy tájegységet nem is annyira fajsúlyának, mint érdekességeinek, egyediségének és különlegességének súlya szerint taglal. A szakmai leírások talán súlyosaknak tűnhetnek olykor, Gaál Lajos a szakzsargon megőrzése mellett mégis élvezetesen és olvasmányosan írja le nemcsak egy-egy térség földtani adottságait, természeti értékeit, de érdekes tudománytörténeti, történelmi, sőt irodalmi, művészeti és néprajzi hagyományok ismertetését is nyújtja. A kimerítő irodalomjegyzékkel, a természetvédelmi területek táblázataival, térképpel, a magyar földrajzi névmutató szlovák fordításával is ellátott kötet egyben a kiadó, a Gömör-Kishonti Múzeumegyesület munkáját is dicséri.
