Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-20 / 165. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 20. www.ujszo.com „■ RÖVIDEM Az MSZP nem támogatja Kövért Budapest. Az MSZP tuda­tos provokációnak tartja és nem támogatja Kövér László házelnökké választását - kö­zölte a párt parlamenti frak­cióvezetője. Mesterházy Atti­la szerint Kövérrel szinte le­hetetlen lesz az együttmű­ködés. A szocialista politikus sérelmezte azt is, hogy a fide- szes politikus nem fogadja a köszönését sem. (MTI) Villongás a Jobbikban Budapest. A Jobbik képvi­selőcsoportja visszahívta Pő- sze Lajos frakcióvezető-he­lyettest. A Magyar Nemzet­ben Pősze korábban úgy nyi­latkozott: nem szerencsés, hogy a párt nevével összefüg­gésben a legtöbben a gárdára vagy Budaházy Györgyre asszociálnak, ezt az álláspon­tot rajta kívül több frakciótag is támogatja. Vona Gábor el­nök viszont cáfolta, hogy né­zeteltérés lenne a Jobbik és a gárda között. (MTI) Aggodalom a CDU-ban Berlin. Aggodalmat vál­tott ki az Angela Merkel kan­cellár vezette Német Keresz­ténydemokrata Unióban Öle von Beust konzervatív ham­burgi polgármester, egyben tartományi miniszterelnök lemondása. A CDU elnökségi ülésén többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egy éven belül immár a hatodik kereszténydemokrata tarto­mányi miniszterelnök közöl­te, távozik hivatalából. (MTI) Csalódott kubai ellenzékiek Madrid. A szabadon en­gedett és Madrid által befo­gadott tizenegy kubai politi­kai elítélt úgy érzi, becsapta őket a spanyol kormány, mi­vel nem teljesítette vállalt kö­telezettségeit, egyebek kö­zött az ígért jogi tanácsadás­ból, az ellátásukhoz és a la­kásbérléshez való anyagi se­gítségnyújtásból nem való­sult meg semmi. Ma további kilenc, Havanna által szaba­don bocsátott ellenzéki érke­zik Spanyolországba család­tagjaival együtt, hogy csatla­kozzon a már elengedett ti­zenegytársához. (MTI) Szíria kitiltotta a nikábot Damaszkusz. Szíria kitil­totta a testet és az egész arcot elfedő hagyományos musz­lint öltözetet (a nikábot) az egyetemekről. A Szíria világi önazonosságát védő tilalom az állami és magánegyete­meken is érvénybe lép. Ugyanakkor a fejkendő vise­lése megengedett. A nikábot nem használják széles kör­ben Szíriában, de az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált. (MTI) Tovább szivároghat az olaj az olajfogó sapka közelében a Mexikói-öbölben Nyomáspróba-hosszabbítás New Orleans. Engedélyt adott az amerikai kormányzat teg­nap a BP brit olajtársaság­nak, hogy további huszon­négy órán át folytassa a me- xikói-öbölbeli olajszivárgást gátló új olajfogó berendezés nyomáspróbáját. Eközben keresetet nyújtottak be az olajkonszem és az elsüllyedt olajfúró tulajdonosa, a Tran- socean ellen egy maffiaelle­nes törvény értelmében. MTl-HÍREK A nyomáspróba meghosszabbí­tására az engedélyt Thad Allen tengernagy, az olajszivárgás elhá­rítására indított szövetségi ka­tasztrófa-elhárítási műveletek pa­rancsnoka jelentette be. A döntés előzménye, hogy tudósok és a BP szakemberei vasárnap arról cse­réltek eszmét, hogy lehetséges olajszivárgást fedeztek fel az olaj­fogó sapka közelében, illetve le­hetséges, hogy metángáz gyülem- lett fel a mélyben. Allen hangsú­lyozta, a nyomáspróbák csak ak­kor folytatódhatnak, ha a BP ele­get tesz ama kötelezettségének, hogy gondosan figyelemmel kö­vet minden olyan jelet, amely a helyzet rosszabbodására utal. A nyomáspróbát múlt szerdán kezdték meg. Thad Allen a múlt hét végén közölte, hogy a teszt eredményei korántsem tökélete­sek. A Deepwater Horizon olajfú­ró torony április 20-i felrobbanása óta becslések szerint több száz­millió liter nyersolaj ömlött a ten­gerbe. Közben a BP olajvállalat és az elsüllyedt olajfúró torony tulaj­donosa, a Transocean ellen kere­setet nyújtottak be amerikai ügyé­szek a maffiaellenes törvényre hi­vatkozva. A jogszabály értelmé­ben az olajkonszern és a Transo­cean jóval magasabb, akár há­romszor nagyobb összegű kártérí­tés fizetésére is kötelezhető a Me- xikó-öbölben történt olaj- szennyezés miatt. A benyújtott keresetlevelekben az áll, hogy mindkét cég hamisí­tott dokumentumokat bocsátott a hatóságok rendelkezésére, és megtévesztette a befektetőket. A vádpontok között ezen kívül még a megvesztegetés is szerepel. Az amerikai igazságügyi minisztéri­um egyelőre még nem döntött ar­ról, hogy a felrobbant olajfúró to­rony ügyében a maffiaellenes tör­vény alapján indít-e büntetőeljá­rást, ehhez ugyanis azt is bizonyí­tani kell, hogy a szóban forgó vál­lalatok kifejezetten bűnös szán­dékkal, nem pedig gondatlanul jártakéi. Olajban úszik az öböl állatvilága (CTK/AP-felvétel) Az amerikai külügyminiszter Pakisztánnak szánt segélytervet jelentett be Hillary Clinton békítget és osztogat MTl-HÍREK lszlámábád/kabul. Mintegy 7,5 milliárd dolláros, Pakisztán­nak szánt washingtoni segélycso­magot jelentett be az Iszlámábád­ban tárgyaló Hillary Clinton ame­rikai külügyminiszter. A segélye­zési tervek a vízgazdálkodási, az energiafejlesztési és az egészség- ügyi szektorokban valósulnának meg. A támogatás célja meggyőzni a pakisztániakat arról, hogy Wa­shington nemcsak a tálib szélsősé­gesek, valamint al-Kaida nemzet­közi terrorszervezet elleni harcá­ban áll ki Pakisztán mellett, de el­kötelezett az átlag pakisztáni pol­gárok életszínvonalának emelése iránt is. További cél, a nagyfokú Amerika-ellenesség csökkentése az ázsiai országban. Clinton el­mondta, az Egyesült Államok befe­jezi két vízi erőmű építését, amely háromszázezer embernek ad majd áramot az afgán határ térségében. Amerikai segítséggel építenek, il­letve újítanak fel három egészség- ügyi létesítményt Pakisztán kö­zépső és déli részén, továbbá javít­ják az ivóvízellátást az országban. Az USA megháromszorozza a nem katonai jellegű támogatását Pa­kisztánnak, amely a következő öt évben évente másfél milliárd dol­lárnyi ilyen segélyt kap. Hol van bin-Laden? A Pakisztánt is sújtó terrorizmus kapcsán Clinton annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az al- Kaida terrorszervezet feje a dél­ázsiai országban húzta meg ma­gát. „Úgy gondolom, hogy Oszama bin-Laden Pakisztánban van, és nagyon hasznos volna, ha sikerül­ne elfogni őt és a szervezet veze­tőit” -jelentette ki a külügyminisz­ter. Iszlámábádi sajtóértekezletén Hillary Clinton felszólította az af­gán kormányt, hogy tegyen továb­bi lépéseket annak a megbékélési programnak a keretében, amely­nek célja az erőszakról lemondani hajlandó tálib lázadók megnyeré­se a párbeszédhez. Omar molia levele Az Afganisztánban állomásozó külföldi erőknek dolgozó civilek válogatás nélküli gyilkolására szó­lította fel egy levélben követőit Omar molia, a tálib mozgalom Pa­kisztánban bujkáló vezetője - je­lentette be Josef Blotz dandártá­bornok, az afganisztáni NATO­erők szóvivője. Az elfogott levél, ha valódi, szakítást jelent Omar egy évvel ezelőtti utasításával, amelyben arra biztatta harcosait, ne bántsák az elfogott civileket. A június elején megszerzett levélről Blotz állította, eredeti, de nem árulta el, miként jutottak a birto­kába, nehogy ártsanak a NATO af­ganisztáni forrásainak. Az utasítá­sok között szerepel ugyanakkor az is, hogy a tálib parancsnokoknak fel kell venniük egységeikbe bár­kit, akinek valamilyen kapcsolata van külföldi katonai támaszpont­tal, hogy információkhoz jussa­nak. A táliboknak halálukig küz­deniük kell, törekedniük kell arra, hogy minél több külföldit fogjanak el, minél több nehézfegyvert sze­rezzenek. Külön utasítás szól arról, hogy el kell fogni és meg kell ölni azokat az afgán nőket, akik „segí­tenek a koalíciós erőknek, vagy in­formációval látják el őket”. A múlt század kilencvenes évei­ben, az afganisztáni polgárháború idején létrejött tálib mozgalmat vezető Omar molia már évek óta nem mutatkozik a nyilvánosság előtt. Feltételezhetően Pakisztán­ban bujkál, és továbbra is a szélső­ségesek szellemi vezetőjének te­kinthető. Csütörtökön ajánlást fogalmaz meg Hága Koszovóról Uniós javaslat Szerbiának MTl-TUDÓSÍTÁS Belgrad, Az Európai Unió azt javasolta Szerbiának, hogy Belg­rad a 27-ekkel közösen nyújtson be határozati javaslatot Koszovó ügyében az ENSZ Közgyűlése elé - írta a szerb sajtó. Az általában jól értesült Blic napilap szerint Brüsszel pénteken küldte el aján­latát a szerb kormánynak, és állí­tólag azt szeretné, ha még a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) Koszo­vó függetlenségéről szóló döntése előtt választ kapna rá Belgráditól. A bíróság japán elnöke csütörtök délután kezdi meg a testület ta­nácsadó véleményének ismerteté­sét a hágai Békepalotában. Szer­bia 2008 őszén kezdeményezte az ICJ eljárását, kérve annak megál­lapítását, összhangban volt-e a nemzetközi joggal, hogy túlnyomó részt albánok lakta volt tartomá­nya független államnak nyilvání­totta magát 2008 februárjában. Azt nem lehet tudni, hogy ponto­san mi szerepelne a Brüsszel által javasolt közös uniós-szerb ENSZ- határozatban. Szerb külügyi for­rásból közölték, ha az EU magáévá tenné azt a szerb követelést, hogy nyissák meg újra a tárgyalásokat Koszovó jogállásáról, valószínűleg nem lenne akadálya a közös előter­jesztésnek. Ismét rendőrökre támadtak randalírozók Lövöldözések Grenoble-ban 9 MT1-HÍR Párizs. Ismét támadás ért rend­őröket Grenoble-ban, három nap­pal azután, hogy a rendfenntartók agyonlőttek egy játékkaszinót ki­rabló fiatalembert. Tegnapra vir­radó éjszaka legalább két lövés ért egy Grenoble utcáin járőröző rendőrautót. A támadásban senki nem sérült meg. Péntek óta mint­egy 80 gépkocsit gyújtottak fel randalírozó elemek a délkelet­franciaországi városban, így állva bosszút a 27 éves rabló lelövéséért. Brice Hortefeux belügyminisz­ter szombaton Grenoble-ba uta­zott, ahol ígéretet tett a biztonsá­gi helyzet javítására. Ennek je­gyében kilátásba helyezte még több térfigyelő kamera fölszere­lését, valamint 240 fővel megerő­sítette a helyi rendfenntartó erő­ket. A pénteki lövöldözés kapcsán az ügyészség megállapította, hogy rendőrök jogos önvédelem­ből lőttek a 27 éves Karim Bou- doudára, mert a férfi által leadott lövéseket viszonozták. Újabb tömegmészárlás egy mexikói városban Drogháború: 26 ezer halott MTl-HÍR Mexikóváros. Tizenhét, társa­sági összejövetelen részt vevő em­bert mészároltak le egyelőre isme­retlen fegyveresek az észak-mexi­kói Torreon városában. A tömeg­gyilkosság valószínűleg a mexikói drogháború újabb epizódja. A gyilkosok öt terepjáróval érkeztek a parti helyszínéül szolgáló körbe­kerített házhoz, betörték a kaput, tüzet nyitottak a vendégekre, majd amilyen gyorsan érkeztek, ugyan­olyan gyorsan távoztak is. A halot­takon kívül 18 sebesült maradt a helyszínen, a kertben 100 töltény­hüvelyt szedtek össze. Egyelőre nem tudni, ki követte el a bűntettet, amelynek helyszíne az Egyesült Államokba szánt kábító­szer-szállítmányok egyik fontos tranzitállomása. Ellenőrzéséért a Mexikó legkeresettebb emberének tartott Joaquin Guzmán vezette Sinaloa kartell és az északkelet­mexikói Zeta banda vív harcot. Több mint 26 ezer embert öltek meg a mexikói drogháborúban azóta, hogy Felipe Calderon elnök 2006-ban hatalomra került és tá­madást indított a drogkartellek el­len. A mexikói kormány bejelen­tette, hogy 2006. decemberi hiva­talba lépése óta a rendőrség több mint 1600 olyan bűnözőt fogott el, aki valamely drogkartellhez vagy emberrabló bandához tarto­zott. Mindazonáltal a mexikói ká­bítószeres bandák is a Felipe Cal­deron elnök kormányának hiva­talba lépése óta követték el a leg­több gyilkosságot. A drogkartellek harcolnak a rendőrség, a hadsereg és egymás ellen is. Idén már több mint hét­ezer embert öltek meg. A tavalyi kilencezer halálos áldozat is re­kordadat volt: Arturo Chávez igazságügy-miniszter szerint a ha­lálos áldozatok száma azért nő, mert a rendfenntartó erők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a bandákra. A rendőrséget mintegy 50 ezer katona is segíti a bandák elleni küzdelemben. Lövöldözés a nyílt utcán Athénban Meggyilkoltak egy újságírót MTl-HÍR Athén. Ismeretlen tettesek megöltek egy újságírót Athén egyik délkeleti negyedében teg­nap kora reggel. Szemtanúk sze­rint a támadók hárman vagy né­gyen lehettek. Egyikük a kaputel­efonon azt közölte az áldozattal, hogy jöjjön ki, mert éppen ellop­ták az autóját. Az utcára kilépő új­ságíróra a tettesek azonnal golyó­záport zúdítottak, majd egy gép­kocsival elmenekültek. A rend­őrök mintegy húsz töltényhüvelyt találtak a helyszínen, a közelben pedig egy kigyulladt autóra buk­kantak, és vizsgálják, ezt használ­ták-e az elkövetők a menekülés­hez. A 37 éves újságíró, Szókratisz Gioliasz a Thema FM nevű athéni kereskedelmi rádió vezetője volt, és rendszeresen írt egy botrá­nyokkal is gyakran foglalkozó hírblogra, aTroktikóra. A bűnüldöző szervek több szá­lon indították el a nyomozást a tettesek kézre kerítésére. Nem tartják kizártnak, hogy a Forra­dalmárok Szektája nevű anarchis­ta csoport tagjai hajtották végre a merényletet. Az AP hírügynökség értesülése szerint a hatóságok úgy vélik, a gyilkosság hátterében fel­tehetően nem terrorista csoportok állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom