Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-16 / 162. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 16. www.ujszo.com H Kertészkedő - hirdetés A csigák szinte minden zöld növényi részen, a virágokon és terméseken, de még a föld alatti gumókon és gyökereken is károsítanak rágásukkal Rejtőzködő életmódot folytató kerti kártevők A csigákat nem szoktuk a gyakoribb és veszélyesebb kerti kártevők közé sorolni. Kivételt az ideihez hasonló csapadékos évek képezik, amikor megnövekszik az amúgy alkalmilag előforduló puhatestűek kártétele. ÖSSZEFOGLALÓ A csigák nedvességkedvelő, fénykerülő állatok, a tartós szárazságot csak kevés fajuk viseli el. Életmódjuk, kártételük A bőrükben található mirigyekből a testfelszínre szivárgó nyálkát a bőr felületén levő barázdák oszlatják el egyenletesen. Ez a nyálka nemcsak a helyváltoztató mozgásban segíti a csigát, hanem egyben védi is az állatot a kiszáradástól. Mivel testük kiszáradásra hajlamos, ezért rejtőzködő életmódot folytatnak: főként kora hajnalban vagy késő este bújnak elő a növényzet takarásából, a nagyobb fadarabok, kövek, esetleg a kertben felhalmozott növényi maradványok alól. Borús időben nappal is aktívak. Szinte minden zöld növényi részen (levél, szár), a virágokon és terméseken, de még a föld alatti szerveken (gumó, gyökér) is károsíthatnak rágásukkal. Kedvelt tápnövényeik az egyévesek és az évelők. Nemcsak az ágyásban pusztítják a növényeket, hanem akár a tárolóban is megdézsmálhatják a betakarított zöldségeket, a teleltetett dísznövényeket. Ősszel még a gombákon is megfigyelhetőek szabálytalan alakú rágásnyomaik. A legtöbb csigafaj egészen kora tavasztól késő őszig károsíthat. Előforduló csigafajták A házascsigák kártétele nem jelentős. Ezek a fajok főként a nyál- kájukkal és ürülékükkel szennyezik a növények felületét, így inkább esztétikai kárt okoznak. Egyik legismertebb és legnagyobb termetű házascsigafajunk az éti csiga (Helix pomatia), mely a kertekben akár tömegesen is előfordulhat. Ehető fajta. Ne pusztítsuk el, ha a kertben találkozunk vele. A házikertekben nagyobb kockázatot jelentenek az esetenként komoly károkat okozó házatlancsi- gák. Ugyan több fajuk is károsít, életmódjuk és kártételük azonban gyakorlatilag megegyezik, így a károsítás megakadályozásának, visszaszorításának módja minden faj esetében azonos. Kártétele miatt az egyik legnagyobb gazdasági jelentőségű fej a szántóföldi házat- lancsiga (Deroceras agreste). Ez az apró termetű, mindössze 3-3,5 cm hosszú, általában hússzínű, barnás foltokkal, csíkokkal tarkított csiga kedvelt tápnövénye a saláta, a zöldpaprika, a szamóca és számos mezőgazdasági növény. A palántákat is károsíthatja. Nyálkája a legtöbb csigáétól eltérően nem átlátszó, hanem tejfehér színű. Az előbbinél nagyobb méretű foltos szántóföldi házadancsiga (Deroceras reticulatum) a leggyakoribb károsító házadancsiga faj régiónkban. Az egyik legnagyobb testű, jellegzetes mintázatú csiga a nagy házadancsiga (Limax maximus). A 10-20 cm-es testhosszú, szürkés alapszínen sötét foltos állat nemcsak a kerti növényeket, hanem a raktározott zöldségeket, gyümölcsöket és dísznövényeket is megrágja. Közeli rokona a pincelakó házadancsiga (Limax flavus) termete kisebb ugyan, de kártételének jelentősége nem marad el az előbb említett fajétól. Elsősorban raktározott növényi anyagokkal táplálkozik, de akár a kenyeret, vajat vagy zsírt is elfogyasztja. Érintésre narancssárga nyálkával veszi körbe magát. Az óriás házatlancsi- ga (Limax cinereoniger) a legnagyobb és legváltozatosabb a három Limaxfaj közül. Alapszíne leggyakrabban feketésszürke, fekete, de lehet akár piros vagy sárga. Az Arion-nemzetségnek három képviselője gyakori régiónkban. A kerti házatlancsiga (Árion horten- sis) 3-5 cm hosszú, barnásszürke vagy kékeszöld, oldalán világosabb csíkkal. Nyálkája gyakran sárgás színű. Táplálkozáskor előnyben részesíti a gumós növényeket és a gyökereket. Az akár 20 cm hosszúra is megnövő barna nagy csupaszcsiga (Árion rufus) megjelenése nagyon változó lehet. Még az olyan szélsőségesen savanyú talajok is megfelelő életteret nyújtanak számára, ahol más há- zatiancsiga már nem élne meg. Ebben a felsorolásban az utolsó ugyan, de növényvédelmi szempontból az elmúlt tíz év alatt a legjelentősebb kártevővé vált a spanyol csiga (Árion lusitanicus). Noha gesztenyebarna, világosbarna, szürke és fekete változata is létezik, leggyakrabban mégis jellegzetes narancsvörös színű, oldalán sötét sávval. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A spanyol csiga Európa nyugati részében évek óta komoly növényvédelmi veszélyt jelent, térségünkben azonban csak az elmúlt húsz évben teijedt el tömegesen. Legelőször Sopron környékén jelent meg, majd hamar ellepte a dunántúli területeket. Védekezési lehetőségek A házadancsigáknak több természetes ellensége is van. Nagytestű futóbogarak, futrinkák és bábrablók táplálékául szolgálhatnak a kisebb példányok. A nagyobb egye- deket a fogoly és a fácán, de akár az ásóbékák, barna és zöld varangyok vagy a lábadan gyík is megfoghatja. A cickányok, sünök és vakondok is hatásosan tizedelik a csigaállományt. Egy már felszaporodott állomány elleni sikeres védekezés nehezebb és költségesebb, mint a betelepedés megakadályozása. A kártevők esetíeges megjelenésének korai észlelése, majd a védekezés gyors megkezdése javítja a csigák visszaszorításának esélyeit. A betelepedés megelőzésére érdemes különös figyelmet fordítani. Rendszeresen ellenőrizni kell a kert minden olyan részét, mely megfelelő búvóhelyként szolgálhat a csigák számára. A fóliasátrak széle mellett, műanyag zsákok vagy vödrök alatt keresnek elsőként menedéket. Felhalmozott növényi részek (nye- sedék, lehullott lomb), a sziklakért kőhalmai vagy farakások alá is előszeretettel behúzódnak. A kert nedvesebb területein, a kerti csap vagy kút mellett, illetve az árnyékos vagy gyomosan hagyott részeken is rejtőzködhetnek. Ezeknek a búvóhelyeknek a felkutatása nemcsak a betelepedés megakadályozása vagy annak észlelése érdekében jelentős. A védekezés egyik lehetőségeként a csigaállományok rejtekhelyükről tömegesen gyűjthetők be akár kézzel is, ami munkaigényes ugyan, de igen hatékony. Érdemes a búvóhelyek közelében egyszerű csapdákat is kihelyezni. A házatiancsigák összegyűjtésének egyik leghatékonyabb módszere a sörcsapdák alkalmazása. Kertészmérnök szakértőnk ezt tartja a leghatékonyabb módszernek, ugyanakkor már „sokallja” a sörmennyiséget, amelyet a csigacsapdák napi frissítésére felhasznál. Ugyanis tapasztalata szerint a csigák csak a friss sörre „buknak”, a több napig joghurtos pohárban pangó ital már nem vonzza őket. Egy másik hatékony eljárás a porított szuperfoszfát vagy oltatlan mészpor alkalmazása, amely a csigák testével történő érintkezés során maró-, ölőhatást fejt ki. A mész- port az ágyások szélére, sorközökbe és a fóliasátrak köré kell kijuttatni. Kisebb kertben könnyen alkalmazható és hasonló eredményt mutat a növények köré kiszórt porrá tört tojáshéj is. Ha nem akarunk növényvédő szereket használni, akkor riasztó növényeket is ültethetünk. A há- zatíancsigák nem szeretik az erős illatú növényeket, amilyen a hagyma, a paradicsom, a begónia vagy a fekete ribiszke. Dísznövényágyás védelmére ültethető szegély sarkantyúkából, izsópból vagy zsályából. Lapunk biokertész szaktanács- adója azt ajánlja a kertészke- dőknek, hogy „állítsanak szolgálatba” egy futókacsát. Szavai szerint az indiai futókacsa a zöldség ültetvény között halad úgy, hogy csőrében összegyűjti a meztelen csigákat anélkül, hogy egyetlen zöldségszálban is kárt tenne. Azonban a kertben több helyen ivóvizet kell kihelyezni, mert a kacsa csak vízzel tudja lenyelni zsákmányát. A futókacsákat más kacsafélékhez hasonlóan etetjük. Viszonylag kevés táplálékot fogyaszt, és ha sok a keretben a meztelen csiga, gyakorlatilag nem is kell takarmányozni. A futókacsa tavasszal rendszerint hét tojást tojik, amelyeket azután nagyon gondosan kikölti. A kiskacsákat is gondosan felneveli. (Az Agrofó- rum, Köteles Gábor és Belucz János nyomán) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa 1 július 14-én július 14-én július 14-én július 7-én július 10-én július 14-én július 14-én sárgarépa----------------j 0,50 euró/cs 0,30-0,40 euró/cs 1,50 euró/cs 0,50 euró/kg 0,50-0,70 euró/cs 0,60 euró/kg 1,80 euró/kg petrezselyem 1 euró/cs 0,70 euró/cs 1,80 euró/cs 0,80 euró/kg 0,50-0,70 euró/cs 1,90 euró/kg 2,80 euró/kg burgonya 0,40-1 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 0,70 euró/kg 0,70 euró/kg 0,60-0,70 euró/kg 0,66 euró/kg ' 0,50-0,95 euró/kg tojás 0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,10-0,11 euró/db 0,12 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,20 euró/kg 0,50 euró/db 1,10 euró/db 0,40 euró/db 0,60-0,70 euró/db 0,60 euró/cs 0,60 euró/db paprika 1,50-2 euró/kg 0,70-1,60 euró/kg 2,90 euró/kg 1,80-2 euró/kg 1,80-2,50 euro/kg 2,40 euró/kg 1,20-2 euró/kg paradicsom 1,50-2 euró/kg 0,80-1,50 euró/kg 2,80 euró/kg 1-2 euró/kg 1,80-2 euró/kg 2 euró/kg 1,80-2 euró/kg zöldbab 2 euró/kg 1,80 euró/kg 2,10 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 1,50-2,20 euró/kg 1,50 euró/kg 1,50-1,70 euró/kg kel 1 euró/db 0,60 euró/db 1,60 euro/kg 0,50 euró/db 1 euró/kg 1,50 euró/kg/x 0,88 euró/kg alma/körte 0,50-1,50/1,50 euró/kg X 0,90/1,80 euró/kg 0,80/x euró/kg 1,20-2,50/ 1,50-2/kg 0,60/1,60 euró/kg 0,59-0,69/1,80 euró/kg uborka 1 euró/kg 0,50-1 euró/kg 0,90-1,10 euró/kg 0,50 euró/kg 0,60-1,10 euró/kg 1 euró/kg 0,60-1,10 euró/kg karfiol/karalábé 0,90/0,50 euró/db 0,50/0,40 euró/db 1,50-1,90/0,60 euró/db 0,50/0,40 euró/db 0,50-0,70/0,30 euró/db 1,40/0,50 euró/db 0,50-1,80/0,30-0,40 euró/db káposzta 0,50 euró/ kg 0,50 euró/db X 0,50 euró/kg 0,60-0,70 euró/kg 055 euró/kg X kajszi/ meggy 2/2 euró/kg 1,80-2/1,50 euró/kg 1,90/2,40 euró/kg 1/x euró/kg 2-2,50/1,20-1,50 euró/kg 2/0,70 euró/kg 1,20-1,50/1,10-1,50 euró/kg Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA VasórnapGyógyá^ r A tartalomból: • Gérard Depardieu a Vasárnapnak! • Bajban a Vasárnap angyala? • Kétségbeesett segélykiáltások. Ki ment meg? Micsoda VASÁRNAP!
