Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-16 / 162. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Egy nap Bach muzsikájával Pozsony. Kétszázhatvan éve hunyt el Johann Sebasti­an Bach, a zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége. Ha­lálának napja, július 28-a a Bach-muzsika napja Szlová- kia-szerte. A Bach-muzsika napjának középpontjában minden alkalommal egy ko­rái áll, hiszen ez a zenei műfaj a zeneszerző munkásságának egyik fő szellemi szubsztan­ciája. Idén Bach Allein Gott in der Höh' sei Ehr' című korálja hangzik el csaknem két tucat szlovákiai városban, Pozso­nyon kívül egyebek mellett Nyitrán, Turócszentmárton- ban, Tapolcsányban, Galgó- con és Komáromban. A Bach- muzsika napján kívül Szlová­kia ötévente fesztivállal is tiszteleg a zeneszerző emléke előtt, a seregszemle Bach szü­letésnapján, március 21-én csúcsosodik ki. (íasr) Mi kell a nőnek?- kínaiul Hongkong. Andy Lau fő­szereplésével készül kínai új- rafilm a Mi kell a nőnek? című vígjátékból. Mel Gibson tíz évvel ezelőtt sikert aratott filmjének jogait a pekingi Polybona Film Distribution Co. vásárolta meg a Para­mount Picturestől. A cég szerdán jelentette be, hogy százmillió jüant szán a komé­dia két kínai sztárral való újra- forgatására. Gibson szerepét Lau játssza: ő bújik a hirdetési menedzser bőrébe, aki képes olvasni a nők gondolataiban. Főnöknőjét - aki az eredeti filmben Helen Hunt volt - a remake-ben Kung Li (Gong Li) alakítja. A rendezéssel Csen Ta-minget (Chen Da­rning) bízta meg a stúdió. An­dy Laut olyan akciófilmekből ismeri a közönség, mint a Re­pülő tőrök klánja vagy a Szi­gorúan piszkos ügyek. Li pe­dig többek között az Egy gésa emlékiratai és a Miami Vice című hollywoodi produkciók­ban szerepelt. (mti) Sparrow sci-fije Kanadában Budapest. Észak-Amerika elsőszámú sci-fi seregszemlé­jére, a montreali FanTasia filmfesztiválra kapott meghí­vást Pater Sparrow (Verebes Zoltán) 1 című játékfilmje. A július 8-án kezdődött sereg­szemle három héten át 120 alkotást mutat be a közel­múltban készült fantasztikus filmekjavából. Pater Sparrow filmjét július 20-án láthatja a sci-fi fesztivál közönsége. Pa­ter Sparrow első nagyjáték- filmje Stanislaw Lem Az em­beriség egy perce című novel­lája alapján készült. A Mucsi Zoltán, Sinkó László, Mácsai Pál és Haumann Máté fősze­replésével filmre vitt törté­netben egy könyvesbolt összes kötete átváltozik az emberiség egy percét leíró, 1 című könyvvé, beindítva a pa- ranormális tevékenységekre szakosodott rendőri ügy­osztálynyomozását. (mti) Tízéves a komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás, amely évente több bemutatóval várja a színházrajongó publikumot A repertoár az operettől a mesejátékig terjed Részlet a Jancsi és Juliska című előadásból (Képarchívum) A Csókos asszony című nagyoperett volt az első próbálkozásuk 2000-ben. Dráfi Mátyás Érdemes Művész akkoriban nem ápolt tűi jó viszonyt a komáromi Jókai Színházzal, és valószínűleg a kevés játék- lehetőség s a színház tájolási lehetőségeinek beszűkülése hívta életre a Teátrum Szín­házi Polgári Társulást, amely a sok szakmai fanyalgás el­lenére ma is működik, s évente több bemutatóval várja a színházrajongó pub­likumot. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A Csókos asszonyt Dráfiék még úgy tervezték, hogy a Jókai Szín­ház támogatásával újítják fel a színház egykori, Iglódi István által rendezett előadását, de nem talál­tak megértésre, s még örülhettek, ha csak haknizással vádolták meg őket. S hiába egyeztek meg a szín­ház több tagjával is, akik szerepet vállaltak az előadásban, a színház vezetősége mindig megpróbált akadályt gördíteni egy-egy ven­dégszereplés elé. „Ma már több­nyire állandó társulattal dolgo­zunk, s nem nagyon hívok a szín­házból színészeket” - mondja Drá­fi, aki ma már nyugdíjas, s utoljára a Csárdáskirálynő című előadás­ban vállalt szerepet egykori anya­színházában. „Beke Sándor határozta el, hogy klasszikus kőszínházat csinál az egykori tájoló társulatból, s ezzel a felvidéki nézők jelentős részét ki­iktatta a színházkultúrából” - mondja Dráfi, aki pályafutása kö­zel fél évszáda alatt megszokta, hogy évente többször is bejárta az országot, s a Felvidék legkisebb községeibe is eljutottak, s vitték a kultúrát, a magyar szót. Amikor létrejöttek, ők voltak az első fecskék, akik a szabadúszás­ból próbáltak megélni. Ma már több kisebb-nagyobb társulat csatlakozott hozzájuk, a Gágyor Péter vezette SZEVASZ, az Epop­teia Színházi Műhely, de több amatőr társulat is félprofi életmó­dot folytat (losonci Kármán József Színház, füleki Zsákszínház), s még a kassai Thália Színháznak is van egy „haknibrigádja”, amely különböző műfajú produkciókkal házal egyes községekben, kulturá­lis egyesületeknél. Hakni vagy minőségi produkció? - nagyon nehéz ezt eldönteni, hisz nemcsak a műfajok skálája széles, az egyes produkciók minősége is nagyon eltérő. Ami viszont közös bennük, hogy nemcsak klasszikus hakni­műfajjal (kabaréjelenetek, ope­rettdalok, sanzonok, magyar nó­ták) kísérleteznek, hanem megje­lent a mese (erről később egy hosszabb cikkben írunk), a való- ságshow elemeire építkező, imp­rovizációs kísérletezések, de a kortárs dráma sem áll távol egyes társulatoktól. Boráros Imre pél­dául a napokban mutatta be Ta- rics Péternek a Mindszenty her­cegprímás életét nyomon követő színdarabját. E rövid kitérő után térjünk vissza a Teátrum Színházi Polgári Társuláshoz, amely az eltelt tíz esztendő alatt 3 operettet, 3 színművet, 2 mesejátékot és 1 ifjú­sági musicalt mutatott be. Ezek mellett számos emlékestet, iro­dalmi műsort is összeállítottak, s alig van olyan magyar nemzeti ünnep, amelyet ne tudnának ezekkel az összeállításokkal „kiaknázni”. így készült el Pru- zsinszky Sándor Marczibányi-ház című egyfelvonásosa is, amely Pe­tőfi és Jókai utolsó víziószerű ta­lálkozását eleveníti meg: a talál­kozás idején Petőfi már halott, Haynau hiénái viszont éberek, s arra várnak, hogy végre lecsaphas­sanak Jókaira is. A színmű annak idején a komáromi Jókai Egyesület pályázatára készült. Szlovákiai magyar dráma ősbemutatójára ké­szülnek az ősszel; Gyüre Lajos A rebellis című darabját szeretnék bemutatni, amely a fiatal Rákóczi életébe enged bepillantást. A Csókos asszony után nagy si­kerrel játszották a Gül baba című operettet, ezt követte a műfaj egy másik remekműve, a Mágnás Miska, amelyet a mai napig reper­toáron tartanak. Szép sikert ért meg Neil Simon ma már klasszi­kusa, a Furcsa pár, amelynek cím­szerepében Dráfi mellett Boráros Imre lubickolt. Ők játsszák a fő­szerepeket a tiali László aitai ren­dezett Balfácánt vacsorára! című vígjátékban is; kettejük mellett pedig Cs. Tóth Erzsébet, Petrécs Anna, Németh István és Benkő Géza vállalt szerepet. Az irodalmi estek közül emeljük ki a Nyelv/csapások című zenés intel­lektuális estet, amelyben Dráfi és Boráros mellett Zsákovics László emlékeztet a magyar nyelv gaz­dagságára, hajlékonyságára, játé­kosságára. Dráfi maga is két műsorral járja a magyar közössé­geket, a Miért szép? a magyar köl­tészet, a Te rongyos élet! pedig a magyar népdalok, kupiék, operett és musical gyöngyszemeiből vá­logat. Két évvel ezelőtt Dráfi egy hiánypótló duplacédét is kiadott, amely a szlovákiai magyar költő­ket köti csokorba. Mivel a mai, ínséges időkben ta­lán legbiztosabb állandó bevételi forrás az iskola, Dráfiék is meg­próbáltak mesejátékkal kedves­kedni a legkisebbeknek, előbb a Peti meg a róka című mesét vették elő, s idén májusban mutatták be a Jancsi és Juliska című Grimm- mese feldolgozását, a budapesti Holdvilág Színház színészének, Kókai Jánosnak a segítségével. A mesemondó szerepét Lőrincz Margit vállalta el, de láthatjuk az előadásban Jóba Istvánt, Mák Il­dikót, Tóth Lászlót, valamint a két címszerepet játszó gyerekszerep­lőt, Králik Mátét és Czirfusz Viktó­riát is. Nem könnyű errefelé egy ma­gántársulat helyzete, s mint Dráfi mondja, sokszor kétesélyes egy- egy vállalkozás. Befürödtek pél­dául az Olivér című ifjúsági musi­callel, ugyanis az angol jogtulaj­donosok csak abban az esetben já­rultak volna hozzá, ha élő zenével megy az előadás. 14 előadás után így kénytelenek voltak levenni a repertoárról. Az idén a már emlí­tett két bemutató mellett június­ban az Egy csók és más semmi című Eisemann-Békeffi operettet vitték színre. A főbb szerepekben Dér Denisát, Csömör Györgyöt, Boráros Imrét, Jóba Istvánt, Mák Ildikót és Petrécs Annát láthatja a közönség. Dráfi szerint az előadás egyik érdekessége, hogy visszake­rültek bele az idők során kimaradt felvonásközti előjátékok. Az idei legnagyobb vállalkozás mégis a Bánk bán című opera be­mutatója lesz augusztus 20-án. Igen, jól olvasták, az Erkel-opera bemutatására vállalkoznak, s már el is kezdődtek a próbák. Az elő­adás karmestere Medveczky Ba­lázs lesz, s a két Komárom kórusai közreműködnek benne. A főbb szerepeket a Győri Nemzeti Szín­ház egykori s mai tagjai, Rózsa Sándor, Illés Gabriella és Csonka Zsuzsa alakítják, de szlovákiai magyar színészek - Vadkerti Im­re, Derzsi György és Pfeiferlik Tamás - is szerepet vállaltak ben­ne. Tiborc szerepében Dráfi Má­tyás mutatkozik be, akinek ez lesz az első operaszerepe. Tíz év, sok-sok bizonytalanság­gal, mégis egy belső küldetéstu­dattal: eljutni azokra a helyekre is, ahová a kőszínházi társulatok egyre kevésbé képesek vagy akar­nak eljutni. Dráfi neve pedig eleve garancia, hogy nívós szórakozta­tásban lesz részük azoknak, akik jegyet váltanak a Teátrum Szín­házi Polgári Társulás előadására. A műsor két szerkesztője - Szegvári Katalin és Érdi Sándor - remek színházi „előadást" varázsolt a nézők és a képernyő előtt ülők elé Gála az örökös tagok tiszteletére AJÁNLÓ Különleges élményt ígér a Ma­gyar Televízió nézőinek holnap este az ml-en az a gálaest, ame­lyet az új örökös tagok tiszteleté­re a közelmúltban rendeztek a szervezők a Nemzeti Színházban. A közvetítéssel igazi színházi este részesei lehetnek a Magyar Televízió nézői. Az ml-en immáron hagyomá­nyosan gálaestet láthatnak a nyolc új örökös tag: Berczelly Ist­ván operaénekes, Gálffi László színművész, László Margit ope­raénekes, Lorán Lenke színmű­vész, Novák Ferenc koreográfus, Pogány Judit színművész, Szilá­gyi Tibor színművész, valamint Uhrik Dóra táncművész tisztele­tére, akik művészetükkel sokat tettek a kultúráért. A valódi játék akkor kezdődött, amikor a nézők sok tízezer sza­vazatukkal kifejezték hallatlan szeretetüket, mérhetetlen meg­becsülésüket azok iránt, akiktől a hétköznapokban felejthetetlen élményt kaptak. Szerencsére so­kan vannak olyanok, akik hisz­nek abban, hogy művészet nélkül nem lehet, de nem is érdemes él­ni. Hogy ez a csoda lelket nemesít és gazdagít. S amelyhez nem csupán pénz, hanem tehetség, alkotókedv kell. Meg szeretet. Ez a közönség-szeretet aztán szünte­lenül bővíti a Halhatatlanok Tár­sulatát. A gálán pedig ott voltak a pályatársak, akik tiszteletükkel, igényes műsor-összeállításaikkal nyújtották át „ajándékaikat”. Meglepetésnek szánták a ren­dezők, hogy Kulka János - aki maga is örökös - vezette Sugár Ágnessel a gálaestet. Az már kevésbé volt meglepe­tés, ahogyan A súgó című dalt előadta; a francia sanzon igazi hitvallás erről a gyönyörűségesen göröngyös pályáról. A konferanszié „szerepben” másképp beszélgetett a díjazot­takkal Sugár, és természetesen másképp Kulka. Ő olyan oldaluk­ról mutatta be a díjazottakat, ahogyan csak a kolléga láthatja függöny mögül őket. A műsor két szerkesztője - Szegvári Katalin és Érdi Sándor - remek színházi „előadást” vará­zsolt a nézők és a képernyő előtt ülők elé, igényes szórakozást és kikapcsolódást nyújtva válogat­tak a legsikeresebb hazai zenés színházi előadásokból. Az Experidance társulatának fergeteges tánca, a miskolciak energikus Hotel Menthola, a szé­kesfehérváriak remek Kabaréja, az Operettszínház rejtelmes és ti­tokzatos Rebeccája, Sasvári Sán­dor érzelmekre ható Zrínyije, Ha­lász Judit elbűvölő gyermek-fel­nőtt dalai, vagy a négy fiatal - Ba- lázsovits Edit, Haumann Petra, Elek Ferenc, Mészáros Béla - iz­galmas időutazása méltán aratott sikert. A gálát Szinetár Miklós ren­dezte. (mtv) Örökös Tagság gála 2010; ml, július 17., szombat, 20.40 A gálaestet Sugár Ágnes és Kulka János vezeti (Fotó: mtv)

Next

/
Oldalképek
Tartalom