Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-09 / 156. szám, péntek

Kertészkedő - hirdetés 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 9. Az egres húsos termése sok értékes anyagot, a ribiszkéhez hasonló mennyiségű C-vitamint tartalmaz Ne vesszen ki kertünkből Korábban szinte minden há­zikertben termesztettek egy-két bokornyi egrest. Sajnos az utóbbi években kissé feledésbe merült ez a növény. Pedig gyümölcse sok értékes gyümölcscukrot és citromsavat, továbbá a fekete ribiszkéhez hasonló mennyiségű C-vitamint tar­talmaz. ÖSSZEFOGLALÓ A gyümölcs eredetéről Bálint György kertészmérnök a követ­kezőt úja: Az éreden és a savanyú gyümölcsöket ősidők óta sokféle­képpen használják: a patikusok gyógykenőcsöket, a háziasszonyok és a szakácsok levest, mártást, gyü­mölcssajtot készítettek belőlük. Ez utóbbit a görögök és később a ró­maiak is omphacium néven ismer­ték. Plinius szerint egy bizonyos omphaciumot éretlen szőlőbogyók­ból állítottak elő. A16. század latin- magyar szótáraiban az omphacium magyar megfelelője az egres, ami valóban igen hasonlatos az éreden szőlőbogyókhoz. Szikszai Fabricius Balázs 1590-ben megjelent No­menclature című szószedetében is megállapítható az omphax és az eg­res szó azonos jelentése. Rapaics Raymund, A magyar gyümölcs című könyvében úgy véli, hogy az egres szó a latin agrestisből szár­mazik, ami mezeit, vadat jelent. Ez a szó került be az olasz (gresso) és a francia (groseüle) nyelvbe is. Tudo­mányos neve, a grossularia is innen eredeztethető. A köszméte név szláv eredetű. De nemcsak a növénynévnek, de termelésének története is kapcsoló­dik a szőlőéhez - emlékeztet Báláit György. A növényt ugyanis akkor kezdték el térségünkben nagyobb mértékben termelni, amikor a filo- xéra (1875-ben jelent meg) elpusz­tította a szőlőket. Mellesleg az eg­resnek Angliában már 1740-ben kb. 100,1810-ben már 400-nál is több volt a nemesített és leírt fajtája. Ezek lassan terjedtek kelet felé, Eu­rópában először a német kertekben bukkantak fel. Egyes források sze­rint a köszmétének ma több mint 5000 fajtáját ismerik a világon, ám ezek közül csak néhány rendelke­zik figyelmet érdemlő tulajdonsá­gokkal (sima felületű, serteszőrök- től mentes, nagy gyümölcsű, nagy termőképességű, betegségekkel szentben toleráns stb.). Viszonylag igénytelen A köszméte az igénytelen gyü­mölcsfajok közé tartozik. Igényeit tekintve messzemenően hasonlít a ribiszkére: világos, napsütötte hely­re vágyik, de minden más szem­pontból megfelelő ápolás esetén akkor is jól terem, ha a napnak csak az egyik felében éri a napfény. A legkülönfélébb talajokon eredmé­nyesen termeszthető. Legjobban a középkötött vagy lazább, savanyú kémhatású, levegős, jó vízgazdál­kodású, tápanyagokban gazdag ta­lajokat kedveli. A kemény téli hide­Fotó: Képarchívum geket jól tűri, és a kis gyümölcsök­kel megrakott fák a -3, -4°C-os fa­gyokat is elviselik. A nagy meleget viszont nem kedvelik, mert az lombhullást és gyümölcsperzselést okoz. Az egres virágai érzékenyek a kései fagyokra, ez terméskiesést okozhat. Ha viszont a bokrokra a virágzás időszakában meglepe­tésszerűen hó esik, az nem befolyá­solja jelentős mértékben a termés- berakodást. Telepítése, szaporítása Házikertben legcélszerűbb tör- zses csemetéket ültetni. Ezeket ol­tással állítják elő a faiskolák, ame­lyek a 80-100 cm magas fácskákat aranyribiszke (Ribes aureum) ala­nyon nevelik meg. A kiemelkedően jónak talált növényekről magunk is szaporíthatunk újakat. Ennek egyik módja a dugványozás, amelyet rendhagyó módon nem tavasszal, hanem augusztus végén, szeptem­ber elején végzünk. Ennél is egy­szerűbb a kora tavaszi porbujtás: egy érett vesszőt úgy rögzítünk a földben, hogy csúcsa a talaj felszíne fölött maradjon. Ezt csak meggyö- keresedés után távolítjuk el az anyatőről. Minthogy a köszméte korán fa­kad, ezért tavasszal ne ültessük. Te­lepítésének legjobb időszaka ősszel, a lomb lehullása után van. Egy-egy fácskának másfél négyzet- méternyi tenyészterületre van szüksége. Gondozása, metszése Igen fontos a köszméte tavaszi metszése. Minthogy az egy-két és hároméves gallyak hozzák a leg­szebb gyümölcsöket, ezért arra kell törekedni, hogy levegős elrende­zésben minél több ilyen termőrész képződjön a fácskán. Ezért a met­szést a ritkítással kezdjük, hogy a korona megújulhasson. A termőré­szeket kissé visszavágjuk, míg a gyengébb vesszőket rövidre kurtít­juk. Különösen kell ügyelni arra, hogy a lisztharmattal fertőzött vesszővégeket eltávolítsuk. A met­széssel egyidejűleg kell eltávolítani a tősaijakat. Ezeket nem a talaj fel­színén, hanem mélyebben kell el­vágni, mert különben még több sarj fog előtörni. A köszmétét rendsze­resen kell permetezni a lisztharmat ellen. A köszméte biológiáját sokan vizsgálták, egyesek önterméke- nyülőnek, mások idegen megpor- zásúnak jellemezték. A kötődés ál­talában 80% fölötti. A köszméte termése álbogyó, mert vékony va- cokburok veszi körül. Belseje hú­sos, leveses, 40-50 magot tartal­maz. A termésben teljes éréskor alakul ki a fajtára jellemző íz és za­matanyag, ilyenkor viszont a gyü­mölcse gyorsan puhul, nehezen szállítható, eltarthatósága rossz. Friss fogyasztásra a házikerti telepí­tésjavasolható, ahol a legfinomabb érettségi állapotban szedhetjük le. A gyümölcsben sok A-, Bl- és C-vi- tamin, 0,8% körüli pektín, 0,5% ás­ványi anyag, illetve szervezetünk számára fontos elemek, citromsav, gyümölcs- és szőlőcukor található. _________ AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A denevér távol tartása A fáskamránkba minden évben beköltözik egy dene­vércsalád, időnként a lakásba is betévednek. Hogyan szaba­dulhatunk meg tőlük kíméle­tesen? (B. F.) DR. NAGY KORNÉL Talán az egyetlen módja a denevé­rek távoltartásnak az, ha nincsenek nyílások azon a helyiségen, ahová beköltözhetnek. Nem kell félni attól, hogy a beto­lakodók megrongálják a házat, mert denevér csak a meglévő ré­seken közlekedik, nem tágítja to­vább a meglévő repedéseket. A réseket lehetőleg akkor zárjuk le, amikor az állatok már elmen­tek. Nyáron lehetnek kicsinyeik. Viszonylag békés védekezési mód a hálók felszerelése. Ezek alatt kicsúszhat az állat, ha ki akar menni, de nem tud majd visszarepülni a házba. Ha a de­nevér mégis bejut a házba, a leg­egyszerűbben úgy tudjuk kites­sékelni, ha kinyitjuk az ajtót vagy az ablakot. A legfontosabb, hogy maradjunk nyugodtak, a gyerekeket és a házi kedvence­ket vigyük el a közelből. Ha a de­nevér még azelőtt eltűnik, hogy biztosítottuk neki a kijáratot, ak­kor leszállt valahol, való­színűleg függönyök mögött, ru­haakasztón vagy növényeken ta­lálható. Ha kézközeiben van, ak­kor egy vastag törölköző segítsé­gével meg is foghatjuk. Ne akar­juk ezt a műveletet puszta kézzel végezni, és készüljünk fel arra, hogy érintéskor hangosan tilta­kozik majd. A beszedéskor pró­báljunk a szárnyára koncentrál­ni, óvatosan fogjuk meg, nehogy megsérüljön, elvégre nagyon hasznos állat. A denevér az egyetlen emlős, amely ténylege­sen repül, szárnyaival csapkodva tartja fent magát a levegőben. Néhány más kisemlős, mint pél­dául a repülő-mókus elsősorban vitorlázik a levegőben. A dene­vérek nem vakok. Bár megle­hetősen jól látnak, ultrahang se­gítségével is képesek tájékozód­ni. A hullámok visszaverődését a legtöbb esetben nagy tölcsér ala­kú fülükön keresztül érzékelik. Az ultrahang segítségével a ki­csinyeiket is könnyebben megta­lálják a zsúfolt telepeken. Né­hány denevér magányos életet él, padlásokon, fészerekben, vagy a fák lombkoronájában. Más fajtái barlangok mélyén él­nek kolóniákban. A hím és nőstény denevérek általában kü­lön vannak a nyári időszakban. A párzás rendszerint kora ősszel történik, az utódok azonban csak tavasszal születnek. A fiatal denevérek egy hónapos koruk­ban kezdenek el repülni. Bár vi­szonylag alacsony a reprodukci­ós arány, ezt valamelyest ellen­súlyozza az állatok 20 év körüli átlagos életkora. A denevérek té­len visszavonulnak, üyenkor a rovarok is kisebb számban for­dulnak elő. Mikor téli álmot al­szanak, a testhőmérsékletük megközelíti a levegő hőmérsék­letét, a légzésük és szívverésük lassúvá válik. Ebben az állapot­ban könnyen felriaszthatok, ami végzetes is lehet számukra, mi­vel felélhetik a hideg télre tarta­lékolt zsírfelesleget. A denevé­rek körében is előfordulhat ve­szettség, de becslések szerint ez a populáció alig 1 százalékát érinti. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az állatok harapnak, ezt legfeljebb önvédelemből teszik. Egyedül a vérszívó denevér táp­lálkozik vérrel, de ez a faj csak Közép- és Dél-Amerikában ho­nos. Kizárólag szarvasmarhák és madarak vérével táplálkozik, miközben ezek az állatok ritkán pusztulnak el a denevérek miatt. A többi denevér nem szereti a vért. Az európai fajok rovarokkal táplálkoznak. Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa július 7-én július 7én július 7én július 7én július 3-án július 7én július 7én sárgarépa 0,50 euró/kg 0,50 euró/cs 1,80 euró/cs 0,50 euró/kg 0,60-0,70 euró/cs 0,66 euró/kg 0,78 euró/kg petrezselyem 1 euró/cs 1 euró/cs 2 euró/cs 0,50 euró/kg 0,50-0,70 euró/cs 2 euró/kg 2,80 euró/kg burgonya 0,40-1 euró/kg 0,50-0,70 euró/kg 0,70 euro/kg 0,70 euró/kg 0,45-0,50 euró/kg 0,66 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg tojás 0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,10-0,11 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,20 euró/kg 0,40 euró/db 1,20 euró/db 0,40 euró/db 0,50-0,80 euró/db 0,66 euró/cs 2,80 euró/kg paprika 1,5-2,50 euró/kg 1,60-1,70 euró/kg 2,90-3,10 euró/kg 2 euró/kg 1,20-2,50 euró/kg 2,40 euró/kg 1,90-2,39 euró/kg paradicsom 1,50-2 euró/kg 1,40-1,70 euró/kg 2,80 euró/kg 2 euró/kg 1,60-1,80 euró/kg 2 euró/kg 1,90-2 euró/kg borsó/zóldbab 2/2,20 euró/kg x/1,50 euró/kg 2,60/2,30 euró/kg 0,80/0,80 euró/kg 1,50-2/1,20-2,30 euró/kg 1,50/1,50 euró/kg 2/1,90-2,39 euró/kg kel 1 euró/db 0,80 euró/db 1,50 euró/kg X 1 euró/kg 1,55 euró/kg/x 069 euró/kg/0,30/db alma/korte 0,50-1,50/1,50 euró/kg 0,70 euró/x/kg 0,90/1,70 euró/kg 0,80/x euró/kg 0,50-0,60/1,50/kg 0,50/1,60 euró/kg 1,55-0,69/x euro/kg uborka 1-2 euró/kg 0,40-1 euró/kg 0,90-1,10 euró/kg 0,80 euró/kg 0,60-0,70 euró/kg 1 euró/kg 1,10 euró/kg karfiol/karalábé 0,90/0,50 euró/db 0,60/0,30 euró/db 1,50-1,90/0,70 euró/db 0,50/0,40 euró/db 0,50-0,70/0,30-0,40 euró/db 1,40/0,50 euró/db 0,60-0,80/0,50 euró/db káposzta 0,50 euró/ kg 0,50 euró/db X 0,70 euró/kg 0,60 euró/kg 075 euró/kg 0,50 euró/kg cseresznye/meggy 2/2,50 euró/kg 2/1,50-2 euró/kg 2,40/2,50 euró/kg 2/x euró/kg 2,20/1,50-1,80 euró/kg 2/2 euró/kg 1/1,50 euró/kg Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA Vasárnapotthon Tetőtől talpig h«* J 16 oldalon! J A tartalomból: • Utánunk a vízözön. Mekkora károkat okozott az ár? • Mielőtt jön a végrehajtó • Mit vigyünk magunkkal a nyaralásra? • Ilyen még nem volt Wimbledonban! Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom