Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-08 / 155. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 8. Kultúra 17 Frissen vásárolt magánrepülőjén érkezett Karlovy Varyba napjaink egyik legelismertebb angol filmsztárja Az elragadó Mr. Law Dús akcióban Antal Nimród amerikai Ragadozói Látvány a teljes csúcson TALLÓSl BÉLA Három név: Antal Nimród, Pa­dos Gyula, ^.006«: Rodriguez. És egy varázslat tőlük: Ragadozók. Folytathatnánk még néhány név­vel: az élen Adrien Brodyval, majd jöhet sorba - Danny Trejo s a kevés­bé ismertek, Alice Braga, Topher Grace, Laurence Fishbume és még néhányan. Ők azok, akik megtöltik élettel a három „főember” varázsla­tát. Vegyük sorba tehát: Antal Nim­ródét, akinek a nevét a legtöbben a Kontrolihoz kapcsoljuk, Pados Gyuláét, aki a Kontrollt is fényké­pezte, és akinek operatőri látását dicséri a Kertész Imre regénye alap­ján készült Sorstalanság is. Azt, hogy ők ketten, Antal Nimród és Pados Gyula ,jól látnak” együtt, immár nemcsak a magyar Kontroll, hanem egy új amerikai produkció is bizonyítja: a Ragadozók (Preda­tors), amelyet mától vetítenek a hazai mozik. Robert Rodriguez pe­dig „pénzes keresztapja” a filmnek, vagyis az egyik producere. Varázslat ez a mozi. Elvarázsol­ja a szemet, pazar látványt kínálva. Akciófilmről van szó, durva, ke­gyetlen, kemény, emberszaggató, vérömlesztő, gyomorforgató, tűz­zel parázsló akciók tömény egy­másutánjáról, amelyben gomba­mód szaporodva tűnnek fel az iszonyatos erejű agresszív géplé­nyek, akikkel szemben, úgy tűn­het, esélye sincs az embernek. Nincs több elmesélhető tartalma a filmnek, mint amennyit előzetes­ként a port.hu is elárul: „Egy elit harcosokból álló csapat, élükön egy zsoldossal (Adrien Brody) kü­lönös bevetésre indul. Nem isme­rik egymást, és nem tudják, ho­gyan kerültek egy idegen bolygó­ra, méghozzá szabad prédaként. Egy orvos kivételével az alakulat tagjai mind hidegvérű gyilkos: van köztük kommandós, bérgyilkos, elítélt, Yakuza-tag. Ők a legjobban kiképzett, legveszélyesebb 'raga­dozók' a Földön, akikre most a Ra­gadozók egy rendkívül kegyetlen új faja vadászik. Céljuk, hogy vég­leg kiirtsák a bolygójukra tévedt idegeneket. Felkészülési idő nincs. Kezdődik a hajtóvadászat.” És úgy beindul, hogy a jóérzésű néző me­nekülne a moziból, de nem igazán tud, mivel hova tovább, egyre in­kább nem bánja, hogy ott ragad. Leköti a néznivaló, amely először csupán az izgalmasan terebélye­sedő esőerdő-kulissza látványával nyűgöz le, majd egy űrépítmény- belső zegzugosan titokzatos vája- taival, majd minél közelebb kerü­lünk a véghez, annál inkább az ember és az űrbéli szörnylények összecsapása nyomán maradt ki­égett táj kopárságával. Ennek a 2D-ben elkészített lát­ványvarázsnak legalább olyan gazdag és kreativitásról valló képi világa van, mint amilyen az Avata- ré 3D-ben. Komor, sötét és nyo­masztó, de ahogy a fényeket keze­lik az alkotók a sejtelmes küzde­lem és az űrszörnyek láttatására, az csúcsművészet. Olyan gazdag, és olyan pontossággal és elgon- doltsággal beépített, s ettől lát­ványban olyan összetett egy-egy kocka, egy-egy helyszín, hogy sok selejtes opus egész filmidőn ke­resztül se tud felsorakoztatni ily tömény látvány-izgalmat. S ezeket a mutatós tereket „belakják” a re­mek színészek, élükön Brodyval, de magával ragadó gesztusai-jele- netei vannak a halálra ítéltet alakí­tó Walton Gogginsnak is - telitalá­lat a szerepre tetovált skorpióval a nyakán. Látni, hogy tehetség lengi be a fűm minden szegmensét (még a zeneit is), és a végered­ményt illetően tökéletesen mind­egy, hogy mi a műfaja. Megérkezés a bolygóra: az előtérben Adrién Brody és Danny Trejo (Fotó: Bontonfilm) szágban, majd a németeknél ille­gálisan próbálkozó Arben vérrel és verejtékkel megvívott küzdel­me. Megkövesedett szokások és elvárások közül kerül egy farkas­törvényeket író, szabad világba, ahol nyelvtudás híján a legmé­lyebből igyekszik felkapaszkodni, ám a történet végén még mindig csak az embercsempészek veszé­lyes hálójában próbál nagyobb összegekhez jutni. így akarja ugyanis „megváltani” otthon, az albán hegyek fogságában és csa­ládja ma már érthetetlen erkölcsi normái közt vergődő, teherbe ej­tett szerelmét. Naber tehetségé­hez nem fér kétség. Környezet- rajza pontos, a jellemeket reme­kül ütközteti, forgatókönyve hi­bátlan. A feszültségteremtésben és a sztori hitelességében azon­ban oroszlánrésze van a főszere­pet alakító Nik Xhelilajnak is, akit tavalyi sikere után idén már a ve­títés előtt percekig tartó tapssal fogadott a közönség. Különös kalandra vállalkozik a Nő zongora nélkül című spanyol film Rosája. Egyhangú életébe, el­szürkült házasságába azzal próbál színt és izgalmat vinni, hogy taxi­sofőr férje mellől kibújva, arcát egy régóta őrzött parókával telje­sen elváltoztatva belekóstol Mad­rid éjszakai életébe. Javier Rebol- lo (a Mindent Loláról jó nevű ren­dezője) lassú tempót diktált neki. Rosa pedig amúgy sem egy sietős, kapkodó asszony. Még a hajnalt is ráérősen kopogja végig magas sarkú cipőjében. Van, aki prosti­nak nézi, van, aki csak értetlenül bámulja, Radek, a lengyel beván­dorló (Jan Budai, a népszerű cseh színész), az ezermester, a mű­szaki zseni'egyszerűen csak meg- érez benne valamit, jólesik neki megmártóznia Rosa női melegsé­gében. De mire eljön a reggel, el is válnak egymástól. Rosa szépen, csendben, mintha el sem ment volna otthonról, visszabújik alvó férje mellé a biztonságot jelentő közös ágyba. Ennél több nincs is a filmben, a címbeli zongora pedig inkább érzelmi hiányt jelöl a tör­ténetben. Jirí Menzel is igazoltan maradt távol az idei mustráról. Karlovy Vary helyett ő most a horvát film­ünnepet választotta, amelyre a dalmát tengerparton élő csehek- ről forgatott Az én Dubrovníkom címmel harmincperces dokumen­tumfilmet. A rendezvény záróest­jén pedig életműdíjjal jutalmaz­ták. A vászonról természetesen Karlovy Vaiyban sem hiányzik. Fesztiválklipjével mindennap többször is megnevetteti a közön­séget, amint a lakásában serteper- télő, bájos kis hölgyike formás idomaiban gyönyörködik. Harmincfokos melegben ötven-hatvanfokos gyógy­vizet kortyolgatnak Karlo­vy Vary fürdővendégei, csak hogy elmondhassák: gyógyulásuk érdekében mindent megtettek. De mi­vel Kelet-Euf ópa legrango­sabb fesztiválja is itt zajlik, jut a hőségből a filmes nagyközönségnek is. SZABÓ G. LÁSZLÓ Főleg, ha a tüzet napjaink egyik legrokonszenvesebb angol sztár­ja, a „hideghegyes” Jude Law rak­ja. Akkora sivítozás, üdvrivalgás, taps és őijöngés talán még Anto­nio Banderast sem fogadta, mint őt, bár Almodóvar hűtlen mata­dorját is hatalmas rajongás övez­te tavaly. Law, aki féléves lazítás után most vág féléves kemény munkába, A tehetséges Mr. Rip- leyt konferálta fel a Thermal Szál­ló nagymozijában, azt az alkotást, amellyel egy csapásra világhírű színésszé vált. S ahogy a nézőket, úgy az újságírókat is a tenyeréből etette. Eredetileg félórásra terve­zett sajtótájékoztatóját ő maga húzta, ameddig húzhatta, hiszen minden kérdésre kimerítő, és nem hárommondatos válaszokat adott. Közben persze játszott is - és nemcsak a szavakkal. Gesztusai nem egy visszafogott, távolságtar­tó embernek mutatták, nyilván, mert nem is az. Derűs, jó kedélyű, hangosan kacagó férfiú, aki tege­ző viszonyban van az élettel. A 3D-s filmekért viszont nem ra­jong. Azt mondta: még egyszer sem kapott olyan szemüveget a moziban, amelyik úgy ült volna az orrán, hogy élvezhette volna a mások szerint pazar látványt. Hát ezért nem volt annyira oda az Avatartól sem. Nem új film A tehetséges Mr. Ripley. 1999-ben készült. De még ennél is korábbi alkotás a digitáli­san restaurált Piros cipellők, ame­lyet a miskolci születésű Press- burger Imre Michael Powellel karöltve Emeric Pressburger né­ven rendezett 1947-ben. A legen­dás rendezőpáros öt további film­jét vetítik még a fesztiválon a ma­gyar alkotó két híres angliai uno­kája, a Trainspotting és a Sekély sírhant producere, Andrew Mc­Donald, valamint Az utolsó skót király című rendezésével ismertté ■vált Kevin McDonald személyes jelenlétével. Büszke is a két filmes magyar nagypapájára, nyelvi örökségről azonban egyikük sem beszélhet. Magyar film csak koprodukció formájában van jelen az idei Jude Law, a népszerű angol filmsztár a fesztivál elnökének díját vette át Karlovy Varyban (ČTK-felvétel) mustrán. Pejó Róbert Látogatása az osztrákokkal és a svájciakkal lépett művészi frigyre, a „fehér tenyerű” tornász-színész, Hajdú Zoltán Miklós mögött belga és holland filmesek állnak az Elve­szett személyek körzetében. De van egy amerikai és iráni alkotás is a mezőnyben magyar színész­nővel a főszerepben. A Cherry Bordán Lili színészi kvalitásaira épül, a Nők férfiak nélkül Tóth Orsi erős tehetségére hívja fel a nézők figyelmét. A Cherry romantikus love storyként indul, aztán egy várat­lan fordulattal majdnem tragikus kimenetelű szerelmi dráma lesz. Két férfi, egy nő a felállás. Brian gyengéd, bátortalan szerető. Sam inkább rámenősebb, az a típus, aki röptében a legyet is. Kettőjük közül választ a csábító szépségű, temperamentumos Jules, de ami­kor döntenie kell, már mindkét férfi ágyában megfordult. Sam szerint mindannyian a vágyaink áldozata vagyunk, Brian óvato­sabb szerető, ám most az egyszer ő is elveszti a fejét. A kapcsolatok összekuszálódnak, a barátból el­lenség lesz, a szeretni való nőből veszélyes kis bestia, aki a morális értékeket felrúgva, az ösztönei ál­tal vezérelve keresi a számára legmegfelelőbb (szexuális) part­nert. Quinn Saunders független filmjében a két férfi: David Crane és Rey Valentin is meggyőző ala­kítást nyújt az abszolút főszerepet játszó, kiválóan teljesítő Bordán Lili mellett. Német-albán koprodukció ke­rült a Nyugattól Keletre szekció élére. Johannes Naber alkotása, Az albán férfi a hazájában anya­gilag sehogy sem boldoguló, ezért külföldre, előbb Görögor­Szlovákia legnagyobb fesztiváljának történetében először egy csallóközi zenekar is fellép a rendezvényen - az alternatív popkvintett több helyen is koncertezik A Moustache az EUrópa színpadon lesz látható-hallható (Ravasz Myrtil felvétele) Dupláz a Moustache a Pohodán KONCERTAJÁNLÓ Idén, a fesztivál történetében először, egy csallóközi zenekar is fellép a Pohoda fesztiválon, me­lyet július 8. és 10. között ren­deznek a trencséni repülőtéren. A Moustache alternatív popkvin­tett tagjait áprilisban szólították meg a fesztivál szervezői. A dunaszerdahelyi fiatalok ta­valy kerültek reflektorfénybe, amikor a Joj Plus tévécsatornán futó Lampa című műsorban ját­szottak, majd ebben az évben a Rádio_FM Radio_Head Awards elnevezésű díjátadón is felléptek, mivel jelöltek voltak az Év újonca kategóriában. Számos belföldi koncert után nyáron sincs megállás; a Pohoda fesztiválon kétszer is zenélnek. Július 10-én, szombaton, 16 órá­tól a Rádio_FM sátrában a Dániel Baláž - Pavol Hubinák mű­sorvezető páros élő beszélgető show-jának lesznek a vendégei, melynek keretében néhány dalt akusztikusán is előadnak, ugyan­aznap este tíz órától pedig az EUrópa színpadon láthatók és hallhatók. Július 24-én a tizedik alka­lommal megrendezésre kerülő Žákovic Open fesztiválon is fel­lépnek, augusztus 13-án a Sel­mecbányái Štyri živly fesztiválra kaptak meghívást, majd augusz­tus 28-án a perbenyiki Király­fesztre látogat a Moustache. To­vábbi részletek a facebook.com/ moustachetheband oldalon, (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom