Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-29 / 148. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Robert Byrd szenátor meghalt Washington. Kilencven­­két éves korában vasárnap meghalt Robert Byrd szená­tor, az amerikai törvényhozás leghosszabb ideig szolgáló tagja. A demokrata politikus 1953. január 3-án kezdte meg képviselői munkáját. Halála várhatóan nem változtat a szenátusban kialakult de­mokratatöbbségen. (MTI) Szétverték a gyermektábort Gáza. Fegyveresek tegnap hajnalban Gázában felgyúj­tottak egy ENSZ által felállí­tott gyermektábort. Legalább kéttucat férfi vett részt a gyúj­togatásban, és a sátoroktól kezdve a játékokon át a műanyag gyermekmedencéig mindent tönkretettek. A van­dál tett idején gyerekek nem voltak a helyszínen. Az elmúlt hetekben már volt ilyen tá­madás ENSZ-gyermektábor ellen. Az elkövetők, szélsősé­ges iszlamisták azzal magya­rázták tettüket, hogy az ENSZ le akarja téríteni a gyermeke­ket a helyes és követendő út­ról. A Gázai övezetet irányító szélsőséges Hamász szintén szervez nyári táborokat gyermekeknek, ahol az úszás és lovaglás mellett az iszlám értékeket, valamint a katonai masírozást is tanítják. (MTI) Békés volt a referendum Biskek. A kirgizek 90,8 százaléka fogadta el az új al­kotmányt a vasárnapi nép­szavazáson. A részvételi arány 65 százalékos volt. Az EBESZ szerint békés és nagy­részt átlátható volt a referen­dum folyamata. Sokan bírál­ták a referendum megtartá­sát, mondván, hogy túl gyor­san követi a dél-kirgizisztáni etnikai összecsapásokat. Az átmeneti kormány vezetője, Róza Otunbajeva szerint a nép véget vetett a családok hatalmára épülő autoriter kormányzásnak. (MTI) Párizsi gesztus a muzulmánoknak Párizs. Francois Fiiion kormányfő avatta fel tegnap Franciaország legújabb me­csetét a Párizs közeli Argen­­teuil-ben. Ez az első alkalom, hogy egy francia miniszter­­elnök részt vett egy iszlám imahely megnyitásán. (MTI) Kormányfő melegházassága Reykjavík. Házasságot kötött élettársával Johanna Sigurdardottir izlandi kor­mányfő vasárnap - ezen a napon lépett életbe a meleg­házasságokat engedélyező törvény. Johanna Sigurdar­dottir asszony, aki 2009. feb­ruárjában került az izlandi kormány élére, az első kor­mányfő, aki nyíltan vállalta másságát. (MTI) A világ vezető gazdasági hatalmai közötti gazdaságpolitikai koordináció fellazult, a válságkezelés egyelőre külön utakon zajlik Nem tudták összehozni a pénzügyi reformot Toronto/Berlín/London/Buda­­pest. Csalódtak a torontói G20-csúcsban azok, akik re­mélték, hogy létrejön a ban­kok szabályozása, amely na­gyobb saját tőkét követel meg tőlük, hogy krízishelyze­tekben ne kelljen azonnal közpénzekhez nyúlni. ÖSSZEFOGLALÓ Angela Merkel német kancellárnak és David Cameron brit kormányfőnek nagyobb gondja is akadt a világgazdaságnál a G20 csucstalalkozojan vasárnap. Kivonultak a hivatalos tárgyalásokról, hogy megnézzék a két ország közötti vb nyolcaddöntő második félidejét. A németek 4:1-es győ­zelme súlyos csapás volt Cameronnak, aki korábban „rettenetesen" bízott saját csapatában. Diplomáciai bonyodalom végül nem lett a dologból. Merkel asszony elnézést kért a fantomgól miatt, Cameron pedig elismerte, a hogy az angol csapat nem volt jó formában. (TASR/AP-felvétel) Csalódott Hans-Werner Sinn, a legnagyobb német elemző cég, a müncheni ifo elnöke is, aki szerint most már mindenki a novemberi szöuli csúcsra vár. Pozitívan értékelte viszont az adósságpolitikával kapcsolat­ban született megállapodáso­kat. E téren a német kormány érvényesíteni tudta az adósság csökkentését. „Kiváló konjunk­túra-kilátásaink vannak. Mikor máskor csökkentsük új hitelek felvételét, ha nem most?” A torontói csúcstalálkozót megelőzően az amerikai közgaz­dászok által Németország ellen indított „boszorkányüldözés” tük­rében Angela Merkel egyenesen sikernek könyvelheti el az ered­ményt. Az ifo elnöke is megfele­lőnek tartja a német kormány megszorítási programját. A G20- ak konkrét célokat tűztek ki az adósságok csökkentésére, de nem jelölték ki a pontos utat. A nagy iparosodott országoknak 2013-ig legalább a felére kell csökkenteniük államháztartási hiányukat, 2016-ig pedig tovább kell csökkenteniük, vagy fenn­tarthatóvá kell tenniük adóssá­gukat. Más vitás pontokban a G20-ak nem tudtak megegyezni. Nem született megállapodás a bankadóról és a tranzakciós adó­ról sem. A bankok szigorúbb tő­kekövetelményeket lefektető Bá­zel III előírások bevezetésére az eredetileg tervezett 2012-végi határidőnél később kerül sor. A Concorde Értékpapír Zrt. elemzése szerint a banki külön­adók kérdésében az európai ve­zetők egységes álláspontot tud­tak ugyan képviselni, de a moti­vációk részben eltérnek. Míg a frissen hivatalba lépett brit kor­mány a költségvetési stabilizáció eszközének tartja a banki adót, addig német és francia részről egy olyan válságalap feltőkésíté­sét tervezik ebből az adóból, amely a következő pénzügyi vál­ság esetén a bankrendszer állami megsegítésének forrása lehet. Az európai szándékokkal szemben az amerikai banki különadó csak néhány évre szóló konstrukció lenne, melynek célja az adófize­tők kompenzálása a bankok által a legutóbbi válságban felhasznált költségvetési forrásokért. Japán és Kína elzárkózott a csúcson a banki különadótól, több kisebb gazdasággal egye­temben. Ebből az következik, lesznek regionálisan alkalmazott, leginkább mérlegfőösszegre kive­tett banki különadók, de a globá­lisan összehangolt, nemzetközi válságalapot feltőkésítő tranzak­ciós adó ötletének megvalósítá­sára belátható időn belül semmi esély sincs, (mti, ú) EU-USA: banki adatok átadása Brüsszel. Aláírták tegnap Brüsszelben az EU és az USA közti új megállapodást a banki adatok átadásáról a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés keretében. A két fél korábban már kötött egyezményt ugyanerről, de azt a dokumentumot az Európai Par­lament elutasította. A mostani szerződést az EP-nek még szintén jóvá kell hagynia, de a jelzések szerint ennek most nem lesz akadá­lya. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Washington használhas­sa a világ pénzáramlásokat nyilvántartó legnagyobb adatbankjá­nak (SWIFT) több ezer banktól kapott információit, (mti) Ahmadinezsád megbünteti a nagyhatalmakat Medvegyev is aggódik Nečas a szigorú költségvetési fegyelem és a korrupcióellenes harc híve Dolgos, művelt, csak egy kissé szürke ÖSSZEFOGLALÓ Toronto/Teherán. Aggasztóak az amerikai CIA azon értesülései, amelyek szerint Iránnak elegendő uránja van két atomfegyver előál­lításához - mondta helyi idő sze­rint vasárnap, a torontói G20- csúcs után Dmitrij Medvegyev. „Ezeket az értesüléseket ellen­őrizni kell, de az ilyen hírek min­dig aggasztóak, amíg a nemzet­közi közösség nem ismeri el átlát­hatónak az iráni atomprogramot” - fogalmazott az orosz elnök. Le­on Panetta, a CIA igazgatója az ABC amerikai televíziónak vasár­nap mondta azt, hogy megítélése szerint Iránnak elegendő alacsony dúsítású uránja van két atom­fegyver előállításához. A CIA- igazgató hozzátette: Irán két éven belül akár bevethető atomfegy­verrel is rendelkezhet. Irán tegnap hivatalosan vissza­utasította Panetta vádját. „Az ilyen és ehhez hasonló megnyilat­kozások a lélektani hadviselés eszköztárába tartoznak, és az a céljuk, hogy negatív képet alakít­sanak ki Teherán békés célú atomprogramjáról” - idézte az ÍRNA Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivőt. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tegnap közölte: országa kész tárgyalni a Nyugattal nukleáris programjáról, de csak augusztus vége felé. A késleltetéssel Iránnak az a célja, hogy „megbüntesse a nagyhatalmakat az újabb gazdasá­gi szankciókért, és megtanítsa őket arra, hogyan kell beszélni egy má­sik nemzettel”. Az iráni elnök sze­retné, ha Brazília és Törökország is részt venne az atomdossziéval kap­csolatos tárgyalásokon. Az ENSZ BT június 9-én újabb szankciókat fogadott el az iszlám köztársaság ellen, nem sokkal később az USA és az EU külön korlátozásokat is élet­be léptetett, hogy tovább fokozza a nyomást T eheránra. Eközben az Egyesült Arab Emírségek központi bankja arra utasította a helyi pénzügyi intéze­teket, hogy fagyasszanak be 41, Iránhoz köthető bankszámlát - közölte tegnap egy dubaji üzleti napilap, (mti, ú) KOKESJÁNOS Prága. Kormányfővé nevezte ki Petr Nečast, a Polgári Demokrati­kus Párt (ODS) elnökét Václav Klaus cseh államfő. Nečas, aki a ki­nevezést elfogadta, és le is tette a hivatali esküt, egy jobboldali hár­maskoalíció létrehozásáról tárgyal a TOP 09 és a Közügyek (W) nevű pártokkal. A három pártnak 118 képviselője van a 200 tagú alsóház­ban. Klaus megemlítette: államfői tisztségének több mint hét éve alatt Nečas már a hatodik kormányfő, akit kinevezett. „Ez aránylag sok, nem vall valami rendkívüli sta­bilitásra” -jegyezte meg. Nečas a koalíciós szerződést jú­lius 7-ig szeretné tető alá hozni, s rá egy hétre felállhatna az új kormány is. Egyelőre a belügyminiszteri posztról folynak a legkomolyabb viták. E tárcát a W követeli a párt­elnök Radek John részére. A két másik párt ezzel nem ért egyet, ezért a kormány összetétele bi­zonytalan. A Közügyek egyik veze­tője ráadásul vasárnap azt mondta, Jön a Nečas-éra (TASR/AP) ha nem kapják meg a belügyi bár­sonyszéket, akkor lehet, hogy a ko­alícióba sem lépnek be, ami teljesen új helyzetet teremtene. A 46 éves Nečas eddigi politikai karrierje csúcsára jutott. A rend­szerváltás óta tevékenykedik a nagypolitikában, alapító tagja az ODS-nek, s az utóbbi évtizedben a párt egyik befolyásos embere lett. Václav Klaus hívének tartják. Első parlamenti mandátumát 1992-ben szerezte meg, azóta tagja a tör­vényhozásnak. Évekig a külügyi bi­zottságban dolgozott, a NATO és a védelmi kérdések szakértőjének tartják. 1997-ben elutasította a fel­kínált belügyminiszteri tárcát. A nyilvánosság előtt a családra hivat­kozott, politikai berkekben viszont azt rebesgették, hogy a fiatal Nečas megijedt a kihívástól. Akkor egy nyilatkozatában ő maga is elismerte: számol azzal, hogy az ajánlat elutasítása hatással lesz későbbi karrierjére. Azt tartják róla, hogy erős egyéniség, de soha nem tartozott a karizmatikus veze­tők sorába. A cseh sajtó nagy mun­kabírású, de kissé szürke egyéni­ségnek tartja, aki eddig nem volt híve annak, hogy reflektorfényben álljon. Nevéhez botrányok, kor­rupciós ügyek nem fűződnek. Nős, két fia és két lánya van. Magyarázatot követel Moszkva Berlintől az ipari kémkedés vádja miatt Kémfészkek az orosz külképviseletek MTl-HÍR Nem számítanak gyors ítélethozatalra Moszkva. Visszautasította teg­nap az orosz külügy azt a berlini vádat, hogy Oroszország erőteljes ipari kémkedést folytat Németor­szágban. Andrej Nyesztyerenko szóvivő szerint a németek az ország biztonságát fenyegető kémfész­keknek tekintik az orosz külképvi­seleteket. Thomas de Maiziere né­met belügyminiszter június 21-én ismertette az alkotmányvédelmi hivatal 2009. évi jelentését, amelynek egyik megállapítása sze­rint Oroszország és Kína a legaktí­vabb az ipari kémkedés területén. Nyeszterenko hozzátette: mindez szóra sem lett volna érdemes, ha a miniszter nem mondta volna azt, hogy a Németország nemzetbiz­tonságát fenyegető veszélyek közül az ipari kémkedés a legjelentősebb, hovatovább rosszabb, mint az isz­lám terrorizmus, vagy a szélső­­jobboldali és a szélsőbaloldali szer­vezetek tevékenysége. Noriega pere MTl-HÍR Párizs. Megkezdődött a 76 éves Manuel Noriega volt panamai el­nök pere tegnap a párizsi büntető­­bíróságon. A volt diktátort kábító­szer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosásával vádol­ják. Noriegát áprilisban adta ki Pá-Párizsban rizsnak az USA, ahol az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem mi­att börtönben töltötte. Az ellene felhozott vádakban Noriega a fran­cia törvények alapj án tíz év börtön­re ítélhető. Egyébként távollété­ben, 1999 júliusában Párizsban már egyszer kiszabtak rá tíz év sza­badságvesztést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom