Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-25 / 145. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 25. Kertészkedő - hirdetés 17 Egykor mérgező növénynek tartották, mára a legjelentősebb zöldségfaj lett a világon, évente 125 millió tonnát állítanak belőle elő a világon A paradicsom lehetne akár gyógyszer is Fotó: Hocsi és képarchívum A mi kertünkben a paradi­csom kiemelkedő helyet foglal el. Egy négytagú csa­lád számára 25-30 paradi­csompalánta elegendő. Né­hány tövet balkonládába is ültetek. Ezekről szüretelem télen az ízletes piros bogyókat. ISMERTETŐ A paradicsom nemcsak szárma­zását tekintve tett meg nagy utat: hosszú nemesítő munka eredmé­nyeként ez a közkedvelt zöldség ma már frissen és feldolgozott for­mában egyaránt az asztalunkra kerülhet. Jótékony, egészségóvó hatása miatt akár gyógynövény­ként is számon tarthatnánk. Gyomnövényből kedvelt zöldség A vad cseresznyeparadicsomot (Lycopersicom esculentum var. cerasiforme) Equador és Peru ke­leti trópusi esőerdőiben gyűjtöt­ték be, ahol az évi csapadék eléri a 5000 mm-t. Ott ma is gyomnö­vénynek számít. A növényt Mexi­kóban kezdték el termeszteni. Eu­rópában először Spanyolország­ban és Portugáliában, majd Olasz­országban tűnik fel, és manapság a világon mintegy egymillió hek­táron termelik. A paradicsomról szóló első eu­rópai feljegyzést 1544-ben Olasz­országban, Matthiolus írásaiban találjuk. Az első feljegyzések után hosszú évtizedekkel később lett a paradicsom fogyasztott zöldség­faj. Az emberek ugyanis mérgező növénynek tartották, hisz a bur­gonyához hasonlóan mérgező al­kaloida halmozódik fel a levelé­ben és a zöld részében. A termésé­rés során azonban ezek a vegyüle­­tek enzimek közreműködésével nem mérgező anyagokká alakul­nak. A mérgező növényként tuda­tosult hit a 18. században is tartot­ta magát. Bár 1779-ben Thomas Jefferson már ketchupöt készített, még az 1900-as évek elején is meg kellett az embereket győzni arról, hogy a paradicsom fogyasztása biztonságos, és az emberi szerve­zetben nem okoz kárt. A paradicsom mára a legna­gyobb területen termesztett, leg­jelentősebb zöldségfaj lett. A Föl­dön termelt 885 millió tonna zöldségből 125 a paradicsom, te­hát a világon megtermelt zöldség­termésből minden hetedik kilo­gramm paradicsom. Ez rendkívül nagy arány, hiszen több mint 200 zöldségfajt tartanak számon. A vi­lág legnagyobb termelője az USA, több mint 172 ezer hektáron közel 13 millió tonnát, az EU tagorszá­gai közel 300 ezer hektáron 17,6 millió tonnát termelnek. Termesztési igényei A paradicsomot térségünkben szabadföldön, fóliasátor alatt és üvegházban is termelik. A kisker­tekben főként szabadföldi ágyá­­sokban található. A szakértők leg­alább két fajta ültetését ajánlják: egyet, amelynek a gyümölcsei ko­rán érnek (determinált fajta) és egyet, amely késő őszig, folyama­tosan érleli gyümölcseit (folyton termő fajta). A kísérletező kedvűek ültessenek néhány tő lu­­gasparadicsQmot is, amely három méter magasra is megnő, és ugyancsak folyamatosan érleli fürtjeit; az utolsó, be nem érett fürtöket a kamrába menekíthet­jük a fagyok elől, ahol utóérnek. A paradicsom hosszú tenyész­idejű, melegigényes növény, ezért palántázni kell. Lehetőleg tápkoc­kás, virágos palántákat ültessünk. A palántákat csak megbízható helyről érdemes beszerezni, ahol fajtabiz­tos, edzett palántákat árusítanak. Az elöregedett, megnyúlt palánták nem valók ültetésre; ezek nehezen erednek meg, lassan fejlődnek, ke­veset és későn teremnek. A palántaültetés ideje április vé­gén van. A palántákat mélyen kell ültetni, mert a földbe került szá­ron is gyökerek fejlődnek, ame­lyek fokozzák a tápanyagfelvételt. A jól begyökeresedett palánták még a kisebb májusi fagyoknak is ellenállnak. Ha részlegesen el­fagytak, akkor is kihajtanak. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a palánták teljesen elfagynak. Ilyen­kor nincs más megoldás: új palán­tákat kell ültetni. A fagyokig teremhet A paradicsom gondos ápolást követel. A talaját rendszeresen kell kapálni, és legalább kétszer (palántázás után és a bogyók fejlődésekor) nitrogénműtrágyá­val trágyázni. Az öntözést is meg­hálálja. A kártevők és a kórokozók ellen főként a nyár elején kell perme­tezni. Bálint gazda azt szokta praktizálni, hogy a szőlő permet­­levéből juttat a paradicsomtövek­nek is. Amikor a bogyók sárgulni, pirosodni kezdenek, akkor már nem permetez, mert az élelme­zés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt a paradicsom nem fo­gyasztható! A determinált növe­kedésű, alacsony fajták nem igé­nyelnek támasztékot, de a maga­sabbra növőket és a lugasparadi­csomot karótámasz mellé kell ül­teti. így minden fürt bogyói beér­hetnek, nem szennyeződnek, és nem rothadnak a földön fekve. A folyton növekedésű töveket egy szálra ajánlatos nevelni - em­lékeztet a neves szakértő. Éspedig úgy, hogy a legerősebb hajtást kell meghagyni, és tovább nevelni, a gyengébbeket el kell távolítani. Ahogy nő a hajtás, megjelennek a hónaljhajtások is. Ezeket tőből kell kitörni, mert különben meg­erősödnek, és késleltetik a főhaj­táson megjelenő virágfürtök meg­­termékenyülését és a bogyók be­­érését. „Még a hónaljhajtásokat is fel lehet használni valamire - állítja Bálint György. - Ha úgy látjuk, hogy a tövek idő előtt elöregsze­nek, vagy valamiféle betegség kö­vetkeztében a levelek elszárad­nak, és emiatt már nem képesek a bogyókat táplálni, akkor néhány jól fejlett hónaljhajtást érdemes éles késsel levágni, és homokos, tápdús földben meggyökereztet­ni; ezek fogják szolgáltatni a késő őszi gyümölcsöket - egészen a fa­gyokig”. Azt is megtehetjük, hogy a fa­gyok közeledtével néhány jól fej­lett tövet felszedünk, és szorosan egymás mellé elültetjük őket a kert legvédettebb sarkában, majd fóliával letakarjuk. Ezzel a mód­szerrel karácsonyig szedhetjük a friss, érett bogyókat. Az érett termés finomabb Szabadföldön a paradicsom szedése július derekán kezdődhet meg. A kertben termett bogyókat érett állapotban ajánlatos leszed­ni, mert a félérettek is beérnek ugyan, de az ízük sokkal kevésbé kellemes. A gyümölcsöket reggel szüreteljük, amikor a nap még nem melegítette fel őket, mert így a hűtőszekrényben hosszabb ide­ig, napokig eltarthatok. Gyógyhatása is ismert A paradicsom termésének jel­legzetes piros színét a likopin nevű karotinoid adja. Az élőlé­nyek (mikroorganizmusok, algák, gombák és növények) évente 100 millió tonnát termelnek ezekből a vegyületekből, amelyeknek a szí­ne a halványsárgától a sötét vörö­sig terjed. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a likopin rendkívül hatékony antioxidáns, maga mögé utasítja az E-vitamint, a béta-karotint és a luteint is. Számos, úgynevezett oxidativ stresszt (például az UV- sugárzás, a légszennyező anya­gok, a vegyszerek által okozott ká­rosodást) képes kivédeni. Ha a szervezetben nem működik haté­kony antioxidás védelmi rendszer, akkor a test anyagai közül káro­sodnak a lipidek, a fehérjék és az örökítő anyag, a DNS is tönkre mehet, komoly egészségkároso­dást okozva. A likopin az egyik leghatéko­nyabb antioxidáns. A likopin gá­tolja a sejtek koleszterin-szintézi­sét, és az is bebizonyosodott, hogy ez a kedvező hatás nemcsak a li­kopin, hanem egyéb, a paradi­csomban lévő szerves anyagok kölcsönhatása esetén jelentkezik. A paradicsom-származékok si­kerrel lassítanak bizonyos rákos sejtburjánzásokat. Ezen ismeretek birtokában az USA egyik vezető gyógyintézetében a rákos betegek étrendjét nem kapszulázott liko­pin készítményekkel, hanem sűrí­tett paradicsomból készített liko­­pin-koktélokkal egészítik ki. Az egykoron mérgező növénynek tar­tott paradicsomot tehát akár gyógynövénynek is tekinthetjük. (A Kertbarát és Bálint György írása nyomán) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa június 23-én június 23-án június 23-án június 16-án június 19-én június 23-án június 23-án sárgarépa 0,80 euró/kg 0,40-0,60 euró/cs 1 euró/cs 0,50 euró/kg 0,70-0,90 euró/cs 0,66 euró/kg 0,50-0,70 euró/cs petrezselyem 1,50 euró/cs 0,85 euró/cs 1 euró/cs 0,75 euró/kg 0,70 euró/cs 1,90 euró/kg 0,80 euró/cs burgonya 0,80 euró/kg 0,70 euró/kg 0,70 euró/kg 1 euró/kg 0,45 euró/kg 0,40 euró/kg 0,75-1 euró/kg tojás 0,13 euró/db 0,12 euró/db 0,10 euró/db 0,10 euró/db 0,11 euró/db 0,09 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,20 euró/kg 0,50 euró/db 1,20 euró/db 0,40 euró/db 1,50 euró/kg 1,10 euró/kg 0,59 euró/db paprika 1,5-2,50 euró/kg 1,50-2,40 euró/kg 2,60 euró/kg 0,30-0,50 euró/db 1,50-2,80 euró/kg 2,65 euró/kg 2,40-2,90 euró/kg paradicsom 2-2,50 euró/kg 1,30-1,80 euró/kg 2,80 euró/kg 2,30 euró/kg 1,60-2 euró/kg 1,20 euró/kg 1,49-2 euró/kg borsó/eper 2-3/4 euró/kg 1,50/4 euró/kg 2,90/3,50 euró/kg 1/1 euró/kg 1,90/3 euró/kg 1,50/2,50 euró/kg 1,50-2/1,70-3 euró/kg kel/fejes saláta 1 euró/kg/0,40 e/db 0,50 euró/x/db 1,20e/kg/0,70 euró/db 0,40/0,30 euró/db 1 euró/kg/0,40 e/db 1,53 euró/kg/x 0,80 euró/kg/0,30/db alma/körte 0,50-1,50/1,50 euró/kg 0,70 euró/x/kg 0,70-0,90/1,50 euró/kg 0,70/x euró/kg 0,50-1,20/1,80/kg 0,70/1,50 euró/kg 0,39-0,80/1,50 e/kg retek/új hagyma 0,40/0,40 euró/csomó 0,30 e/cs/0,80 euro/kg 0,40/0,60 euró/csomó 0,30/0,40/euró/csomó 0,50/x e/csomó 0,60/0,40 euró/cs 0,50/0,50 e/cs karflol/karalábé 1-1,90/0,50 euró/db 0,60-0,80/0,30 euró/db 1,50-1,70/0,60 euró/db 0,50-0,80/0,30 euró/db 1-1,20/0,40-0,60 euró/db 1,69/0,55 euró/db 0,70-1,50/0,50 euro/db káposzta 0,50 euró/ kg 0,40 euró/db 0,90 euró/db X 0,60-0,90 euró/kg 0,85 euró/kg X cseresznye/meggy 3/3 euró/kg x/1,80 euró/kg 3,50/x euró/kg 2/x euró/kg 2,70/1,80-2,70 euró/kg 1,50/2 euró/kg 3-3,50-2,99 euró/kg M ég kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA VASAK1W ívmW’W'CS. PÁROKNW/ V'MRK’'5’ szórakoztam me,,ekj? , . m (Rejtvényesnyári) A tartalomból: • Mi köze Rák Vikinek a focihoz? • Miért vesztes a parlamenti választások nyertese? • Min múlik megmaradásunk a szociológus szerint? Ingyenes jogsegélyszolgálat Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom