Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-23 / 143. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 23. www.ujszo.com Szabó Ottó pályájának termékeny időszakát éli Bibliai történeteim KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ Miskolc/Nyitra. Szabó Ottó festőművész két helyen, csaknem egy időben állítja ki legújabb alkotásait. A Prágai Magyar Kulturális Intézetből épp csak visszahozták képeit, már vitték is tovább Miskolcra, a Művészetek Házába és Nyitrára, a Városi Galériába. Ez utóbbi városba valójában visszatér, hiszen a múlt hónapban ért véget a Konstantin Egyetem kulturológia tanszékén rendezett bemutatkozása. Elmondható, hogy pályafutásának legtermékenyebb időszakát éli az alkotó. A miskolci kiállítás a Bibliai történeteim címet viseli. A Művészetek Házában 25 képből álló kamara-kiállítás várja az érdeklődőket. A megrázó erejű, farostlemezre készült nagyméretű olajfestményeken meglepő bibliai történetek bontakoznak ki. Éva megkísérlése, ármány és összeesküvés, szerelem és szenvedély, Salamon király, Sába hercegnője, Dávid és Betsabé története, a Zsu-Szabó Ottó: Dávid és Betsabé zsannát meglesők és megrágalmazok, a Keresztelőt táncával elveszejtő Salóme vagy a kiűzetés visszatérő angyala. A gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással előidézett rossz döntések filozófiai elemzése és az elmélkedés művészi megjelenítésének nagyszabású kísérlete a művész legújabb ciklusa. Kísérlet, amellyel megszólítani és megállítani próbál, elmélkedésre ösztönöz, amellyel életének bizonyos fázisait próbálja magyarázni. A Nyitrai Galériában rendezett csoportos kiállításon a legnagyobb szlovák képzőművészekkel együtt állít ki Szabó Ottó. A legendának számító Vincent Hložníkkal, Igor Rumanský professzorral, akit ma is mestereként ismer el, Miroslav Cipárral, Karol Félixszel, Stanislav Harangozóval, Ľudovít Hološkával, Karol Ondreičkával, Ivan Schurmannal, Alex Vojtášekkel és másokkal. Miskolcon e hónap végéig, Nyitrán július 15-ig láthatók Szabó Ottó alkotásai, (kov) (Kovács Oszkár felvétele) Július 2-4. között várják a kicsiket Győrött Győrkőc fesztivál MT1-JELENTÉS Győr. Locspocs-sziget, Kalandrét, Furfangos sétány és Meseutca váija a gyermekeket a július 2-án nyíló idei Győrkőc fesztiválon Győrben. Kocsis Rozi fesztiváligazgató az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gyerkőcökjúlius 2-án veszik át a város kulcsát Borkai Zsolt polgármestertől, és attól kezdve vasárnapig övék a folyók városa, ingyenesen övék valamennyi program. A fesztivált szervező Vaskakas Bábszínház megannyi ötletes kínálattal szándékozik meglepni a rendezvény kis vendégeit. A Meseutcában meglátogathatják Piroska nagymamáját és a hét törpe otthonát, a Locspocs-szigeten vizes játékokkal szórakozhatnak. A nagyobbacskák a fizika csodáival ismerkedhetnek, és óriás táblajátékokkal pallérozhatják elméjüket. A Radó-szigetet Vizitündér-szigetté varázsolják, ahol meselabirintusban tekereghetnek a meserajongók. A Mutatványos színpadon báb- és gyermekszínházi előadásokat, koncerteket tartanak. Fellép mások között a Harlekin Bábszínház, a Bóbita Bábszínház, a Babtársulat és a Győri Filharmonikus Zenekar. Száraz Dénes a Tizenegy perc című Coelho-regény színpadi változatában játszik a Thália Színházban Megtalálni a fájó pontokat „Mindent magamból teszek a figurához..." (Somogyi Tibor felvétele) Színpadi előadás született Paulo Coelho eddig harminchárom nyelven megjelent regényéből, a Tizenegy percből. Egy brazil lány önmaga felé vezető útját vázolja a történet, amely Pozsgay Zsolt átírásában, Szikora János rendezésében, Gubás Gabi főszereplésével a Thália Színházban került közönség elé. SZABÓ G. LÁSZLÓ Maria az igaz szerelmet keresi álmai városában, Genfben, ahol előbb híres táncosnő, aztán gazdag szeretne lenni. A szexualitás azonban újabb és újabb kalandba sodorja, s már prostituáltként éli az életét, amikor egy fiatal festő fellobbantja benne az igaz szerelem tüzét. Ralf, a festő, aki által Maria megtalálja a saját, belső fényét: Száraz Dénes, az Új Színház színésze. Korábban is ismerte Coelhót, vagy most találkozott vele először, amikor Szikora Jánostól megkapta Ralf szerepét? Csak Az alkimistát olvastam tőle. Kazahsztánba mentem hegyet mászni, oda vittem magammal a könyvet. Az akkori barátnőmnek ott volt a polcán. Eltettem. Visszafelé, a repülőn olvastam el. Az volt jó, hogy pont addig tartott, amíg Alma-Atából eljutottam Kijevig. Öt óra - és a végén a nagy csalódás. Szájbarágósnak találtam. Coelho nekem ott le is telt. A Tizenegy percet könyv formájában nem is olvastam, csak amit Pozsgay Zsolt írt belőle. Ó, illetve Coelho nekem azt a feladatot adta, hogy mint festő rávezessem Mariát a helyes útra, újra megmutassam neki, mi az igaz szerelem. Vagyis, hogy lelkileg is el lehet érni sok mindent, főleg, ha az ember valóban kinyílik. Akkor a testi vágyak is kiteljesednek. Tehát kell a lélek a boldogsághoz, ha az nincs, hiába kergeted a testi vágyakat. Állítja Coelho. Találkozott már az életben olyan valakivel, aki - mint a festő Maria esetében - elemi erővel szabott irányt a mindennapjainak? Még nem. Biztosan van ilyen ember, remélem, egyszer eljön az én életemben is. A természettel voltam így. Rám az van ilyen nagy hatással. A hegyek. A meghódítható csúcsok. Coelho egyébként azoknak az embereknek a „gyógyszere”, akik eddig keveset foglalkoztak a belső értékekkel. Azzal, hogy miképpen lehet odaadóan szeretni, a tudatalattival foglalkozni, mélyebben azon gondolkozni, hogy mi miért van. Az emberek ezerrel dolgoznak, szinte semmire sincs már idejük, eszükbe sem jutnak ezek a kérdések. Tudom, sokaknak Coelho lett a bibliája. Imádják őt. Nem is értik, amikor azt mondom: Jézusom! De az a jó benne, hogy egyszerűen és érthetően fogalmaz meg dolgokat, és belenéz az emberek leikébe. Megtalálja a fájó pontokat, az olvasók pedig követik őt. A Tizenegy perc az első Coelho-regény, amely magyar színpadra került. Nyilván ez az, amelyik igazán megszínpadiasítható. A többi inkább monodráma jellegű. A Tizenegy percben nagyon jó helyzetek vannak. Főleg, amikor Maria különböző emberekkel találkozik a genfi bárban. A festő hogyan lesz része az életének? Visszaviszi a könyvet a könyvtárba, és ott találkozik Mariával. Készítek róla egy vázlatot, meghívom egy italra, és elkezdődik a kapcsolatunk. Három jelenetünk van összesen. A könyvtárban, a bárban és a lakásban. Nagyon tömény mondatokkal kell megmutatnom valamit. Arra a kérdésre például, hogy „Mi tetszett meg bennem?”, azt felelem, hogy „A fényed!”. Vagy: „Az ánizslikőrben látom a növényt, a viharokat, amelyek megtépázták, a kezeket, amelyek megérintették.” Ezeket nagyon nehéz úgy elmondani, hogy ne tűnjön demagógiának, tankönyvszerűnek vagy egy vers felolvasásának. Olyan nagy általános dumának. A festő alakjában szerintem önmagát írta meg Coelho. Én is így gondolom. Nekem jutott ez a furcsa, „tanító” szerep. Az Új Színházban, ahol az első évadját zárja, hogy érzi magát? Nagyon sokat dolgoztam. Annyi szöveget tanultam az elmúlt hónapok alatt, hogy agyilag el is fáradtam. A Tizenegy perc festője azonban egészen más feladat elé állított, mint az Új Színházban kapott szerepeim. Coelho mindent kimond, itt szinte nincs is mit eljátszani. Mindent magamból teszek a figurához. S magának mit ad az elkövetkező hetekben? Két jó kirándulást biztosan. A horvát tenger partján és az olaszországi Garda-tó mellett szeretnék pihenni. Közben lesz zsámbéki színház is Máté Gáborral és a volt főiskolai osztálytársaimmal július végén, augusztus elején. Megint együtt játszunk a bázison. Hegyet mászni most nem fogok. Hacsak nem a Garda-tó mellett. West Music Fest 2010 - nemzetközi zenei fesztivál es Palomino Lovarda Lovasjátékok Tardoskedden Zene határok, szórakozás előítéletek nélkül ELŐZETES Tardoskedd. A West Music fesztivál szervezői olyan nemzetközi találkozó megszervezését tűzték ki célul, amelyen a fiatalsága szórakozhat, új barátságokat köthet. A fesztivál egyik szervezője, Mojzes Miklós nagy reményekkel indult neki a munkálatoknak: „Az élő zene és a lovaglás napjainkban egyre nagyobb teret hódít, s mi szeretnénk népszerűsíteni ezt a fajta szórakozást. Szívesen felkeltenénk a fiatalok érdeklődését a rockzene és a blues iránt, szeretnénk lehetővé tenni számukra és az ifjú zenészeknek, az amatőr zenekarok tagjainak, hogy megismerjék a szomszédos országok kultúráját, zenéjét. Mottónk: zene határok, szórakozás előítéletek nélkül. E célból rendezzük meg a West Music Festet. Úgy szeretnénk felhasználni a zene nemzetközi jellegét, ahogy azt már az USA-ban, Európában, Japánban és Dél-Amerikában régóta széles körben alkalmazzák. A fesztivállal nemcsak ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a V4 országainak zenészei összeismerkedhessenek, hanem egyúttal az emberek közötti tolerancia gondolatát is népszerűsíteni szeretnénk, korra, nemre, fajra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.” A tardoskeddi West Music Fest egyedülálló lesz a maga nemében: nemzetközileg is elismert, zenés sportfesztivál, sok látogatóval, amely a régió és természetesen a falu jó hírnevének terjesztéséhez is hozzájárul. A helyszín, a Palomino lovarda területe és környéke szép, kellemes környezetet biztosít a koncer-Kálmán György, a Dinamit énekese (Képarchívum) teknek, lovasjátékoknak, versenyeknek, amelyeknek színvonalát a profi szintű hang- és fénytechnika is emeli. A fesztivál programjáról Sajtos Ferenc tájékoztatott: „Pénteken a szlovákiai MadDox, René Lacko és a Down Town, a História zenekar, valamint a magyarországi Deák Bili Blues Band koncertezik, szombaton a hazai Canned Heat RB, a Phoenix és a Ska-Pra Šupina lép fel, valamint a magyarországi Rockin' Rockcats és a tavaly újjáalakult Dinamit együttes Szűcs Antal Gáborral és Kálmán György énekessel. A program része egy táncsátor is, ahol két napig az ország különböző tájairól összesereglett dj-k szórakoztatják a táncolni vágyó nagyérdeműt. A belépőt mindkét napra a helyszínen is meg lehet vásárolni, a sport- és lovasprogramokra a belépésingyenes.” (kp)
