Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-18 / 139. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Árvízkárok enyhítése Strasbourg. Határozatban szólította fel az Európai Parlament tegnap az Európai Bizottságot, hogy kezelje megfelelően a közép-európai esőzések és árvizek következtében kialakult rendkívüli helyzetet. Sürgeti az EB-t, azonnal tegye meg a szükséges lépéseket a szolidaritási alap pénzügyi eszközeinek „leggyorsabb, leghatékonyabb és legrugalmasabb felhasználása érdekében”, továbbá tanúsítson rugalmas hozzáállást azokkal a regionális operatív programokkal kapcsolatban, amelyeket a 2007-2013-as időszakra vonatkozó támogatási alapokból finanszíroznak. (MTI) Kínai magyarázkodás Peking. Kína nukleáris együttműködése a szomszédos Pakisztánnal kizárólag békés célokat szolgál - hangsúlyozta tegnap a pekingi külügyi szóvivő. Előzőleg Washington nyilvánosságra hozta: információkat kért Pekingtől arról az új megállapodásról, amely szerint Kína két atomreaktort épít szomszédjának. Az amerikai külügy szerint „ez túlmegy azon az együttműködésen, amelyet a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) előír tagjainak”. (MTI) Fáradtak-e a tálibok? Oslo. A tálib lázadók belefáradtak a háborúba, ezért léhetőség nyílik a párbeszédre - jelentette ki az ENSZ új afganisztáni különmegbízottja egy norvég lapnak. A svéd Staffan de Mistura úgy hiszi, a tálibok tuják, hogy soha nem fognak győzni, soha nem fognak tudni ellenőrzést gyakorolni az ország felett. „Tehát a megoldást másutt kell keresni, és ez a párbeszéd.” A tálibokkal való tárgyalásokra vonatkozó terveiről nem árult el semmit. Eközben a tálibok tegnap egy merényletben megsebesítettek 4 afgán rendőrt és megöltek egy NATO-katonát. Idén január elseje óta 269 külföldi katona halt meg Afganisztánban, közülük 172 amerikai volt. (MTI) Svájc 1,5 milliót fizetett Bern. Svájc másfél millió frankot utalt át egy német bankszámlára, hogy állampolgára, Max Göldi kiszabadulhasson líbiai börtönéből - erősítette meg a berni külügyminisztérium. Az összeg Tripoli kártalanítását szolgálja arra az esetre, ha nem találnák meg azokat a személyeket, akik felelősek a Hannibal Kadhafi - Moammer el- Kadhafi líbiai vezető fia - rendőrségi fotóinak eljuttatásáért a Tribune de Geneve című laphoz. Göldi volt az utolsó áldozata a Líbia és Svájc között zajló idegháborúnak. (MTI) Elfogadták az EU2020 program fő célkitűzéseit, igent mondtak lzland csatlakozására, Észtország az eurózóna 17. tagja lehet Keményebb uniós szankciók Teherán ellen Angela Merkelt udvarias, de határozott tiltakozása ellenére is többen megpróbálták tegnap táncba vinni. A tagállami vezetők a kora esti órákban végül megállapodtak a bankadó bevezetéséről is. (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. A nemzetközi pénzügyi válság következményei miatt a gazdasági témákra összpontosított a 27 EU-tagország állam- és kormányfőinek rendhagyó, egynapos csúcsértekezlete. Az EP elnöke a megalakítandó új szlovák kormánynak is üzent. ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági nehézségek miatt a tegnapi csúcson nagyobb teret kaptak a pénzügyi piac szabályozására, az államháztartási helyzet megerősítésére vonatkozó témák. Apiacnak ■ szóló üzenet a résztvevők reményei szerint az is, hogy a következő tíz évre vonatkozó versenyképességi és növekedési program, az EU2020jóváhagyásával az unió egyértelművé teszi: van gazdaságpolitikai stratégiája hosszú távra is. Az állam- és kormányfők elfogadták az EU2020 valamennyi fő célkitűzését, köztük aztavitatotttézist,hogyaszegények számát 2020-ig 20 millió fővel csökkenteni kell. Egyetértésre jutottak abban, hogy még szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést folytatnak, szigorítják az államháztartási fegyelmet - beleértve új büntetőintézkedések alkalmazását is. Üzenet Pozsonyba Mindez nem volt egyszerű, pl. a britek előre közölték, nem értenek egyet azzal, hogy Brüsszelben ellenőrizzék, milyen büdzsét hagynak jóvá az egyes tagállamok. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, aki szintén felszólalt a csúcson, később egy kérdésre válaszolva azt mondta, nem lenne jó, ha az elkövetkezőkben felálló új, jobboldaliszlovákkormányelutasítanáa Görögországnak nyújtandó pénzügyi segítséget. Szerinte Pozsonynak is csatlakoznia kellene az eurózóna többi országához, s ezzel megőrizné az egységet. Az európai vezetők megvitatták, hogyan lehet fokozni az együttműködést és a koordinációt a tagországok gazdaságpolitikájában. Donald Tusk lengyel miniszterelnök előzetes nyilatkozatából kiderül, a közép-európai országok egyik fő törekvése e téren az, hogy a döntéshozatal ne szűküljön le az euróövezet államaira. Az eurózóna pénzügyminiszteri csoportját elnöklő luxemburgi miniszterelnök, Jean- Claude Juncker viszont úgy vélte, a közös pénzt használó övezetnek „képesnek kell lennie arra, hogy továbbmenjen a huszonheteknél”. Öröm Reykjavíkban Az állam- és kormányfőkúgy döntöttek, az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Izlanddal, amely várhatóan Horvátország után csatlakozhat az unióhoz, a 29. tagállamként. Több ország, mindenekelőtt Nagy-Britannia és Hollandia eddig akadályozta ezt, miután az Icesave bank csődje miatt sok brit és holland kisbefektető nem jutott hozzá Izlandon elhelyezett - összesen több milliárd euróra rúgó- pénzéhez. Észtország az eurózónába Megegyezés született tegnap arról, hogy Észtország januártól bevezetheti az eurót. A balti állam a volt szocialista országok közül a harmadik, amely csatlakozhat az EU közös pénzét használó tagállamokhoz. Észtország az euróövezet 17. országa lesz Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Málta, O- laszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia mellett. Megbüntetik Iránt Irán elleni új, uniós szankciós intézkedésekben is megállapodtak a csúcsvezetők, bő egy héttel azután, hogy az ENSZ BT megszigorította a Teherán ellen korábban hozott világszervezeti szankciókat. Pár órával korábban az amerikai kormány jelentette be: kibővítette a büntető intézkedésekkel sújtott iráni vállalatokról és tisztségviselőkről készített feketelistáját. Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn dolgozták ki azokat az ENSZ-rendszahályokon túlmutató plusz szankciós intézkedéseket, amelyeket most elfogadtak. Ezek közül a legjelentősebbek azok, amelyek az iráni olaj-, illetve gáziparba való további beruházásokat akadályozzák, és ezzel korlátozzák Irán olajfinomító, ületve földgázellátási kapacitását. Az olajfinomítás Teherán számára kulcsfontosságú, mert bár az ország a világ ötödik legnagyobb nyersolajexportőre, viszonylag szűk finomítási kapacitással rendelkezik. A földgázcseppfolyósítással kapcsolatos beruházási, illetve technológiaátadási tilalom is érzékenyen érinti Iránt. Oroszország tiltakozik Moszkva sajnálkozásának adott hangot az Irán elleni külön amerikai és EU-szankciók miatt. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kijelentette: „Nagyon csalódottak vagyunk, mert felhívásunkat nem hallották meg sem az USA- ban, sem az EU-ban.” Hozzátette: az egyoldalú szankciókat csak úgy lehet értelmezni, hogy az érintettek a BT fölé helyezik magukat, s ezek a további szankciók nem csupán károsak, hanem aláássák a közös munkát is. (mti, sita, ú) Rengeteget fizethet a brit olajvallalat Obama megszorongatta a BP-t Nem mindegy, milyen zsidó a zsidó, az askenázik lenézik a szefárdokat Izrael enyhít a Gázai övezet blokádján J ______ AATl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Brüsszel. Izrael jelentősen enyhít a Gázai övezet köré vont szárazföldi blokádján - jelentette be tegnap a miniszterelnöki hivatal. A hírt tegnap az EU-csúcs résztvevői is üdvözölték. Catherine Ashton uniós külügyminiszter, aki részt vett a csúcson, újságíróknak kijelentette: tovább kell menni a folyamatban, és el kell jutni egészen a tartós békéig. Hétfőn az uniós külügyminiszterek nyilatkozatban követelték Izraeltől a Gázai övezet „azonnali, tartós és feltétel nélküli” megnyitását, a humanitárius segélyszállítmányok, a kereskedelmi árucikkek és személyek szabad áramlásának biztosítását mindkét irányban. Követelték egyúttal a segélyflottilla elleni izraeli kommandós akció „haladéktalan, teljes és pártatlan” kivizsgálását. Aír izraeli biztonsági kabinet döntése értelmében a lakosság számára közszükségleti cikkeket, valamint nemzetközi ellenőrzés alatti civil projektek megvalósításához szükséges anyagokat engednek be a palesztin területre. Az intézkedéssel nem közöltek pontos listát arról, milyen szállítmányok bejuttatását engedélyezik az izraeli hatóságok a Gázai övezetbe. A biztonsági kabinet ugyanakkor a rakományok átengedését ellenőrző eljárásokat továbbra is érvényben kívánja tartani, hogy megelőzze fegyverek és hadianyagok bejuttatását az övezetbe. Eközben már tegnap reggel riadókészültségbe helyezték az izraeli rendőrséget, mert a délutánra az ortodox zsidók két helyszínre is jelentős létszámú tüntetést jelentettek be. Ezért Jeruzsálemben és a Tel-Aviv melletti Bné-Berakban mintegy 10 ezer rendőr vigyázott arra, hogy az indulatos megmozdulások ne csapjanak át zavargásokba, szerdán ugyanis ez történt, és 15-en sérültek meg. A délutáni hírek szerint Jeruzsálemben harmincezer, Bné-Berakban húszezer ortodox zsidó vonult az utcákra. A tüntetők kinyilvánították szolidaritásukat a ciszjordániai Immánuel telep több tucat ortodox zsidó lakosával, akik inkább börtönbe vonulnak, semhogy eleget tegyenek az izraeli legfelsőbb bíróság döntésének. A bíróság arra kötelezte őket, hogy szefárd zsidó lányokat engedjenek be a helyi iskolába. Az ortodoxok, akik egy ■j • Szlonin nevű haszíd szekta tagjai, egy éve nem hajlandók befogadni az általuk fenntartott iskolába szefárd (észak-afrikai és ázsiai eredetű), illetve nem ortodox tanulókat. A Szloninnak kizárólag askenázi (közép- és kelet-európai eredetű) zsidók a tagjai. A rasszizmussal vádolt mintegy 80 szülőt hétfőn két heti elzárásra ítélte a legfelsőbb bíróság, ha nem adják fel szegregációs magatartásukat. Netanjahu kormányfő a törvény betartására szólított fel, s egyben szorgalmazta, hogy találjanak mindegyik fél számára kielégítő megoldást az ügyben. Simon Peresz államfő a rabbik legfelsőbb vezetésével tárgyal-arról, miként lehetne lecsillapítani a felkorbácsolt indulatokat, (mti, ú) Washington. Barack Obama szerdán bejelentette, hogy a BP brit olajvállalat beleegyezett egy 20 milliárd dolláros kártérítési alap felállításába a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa károsultjai számára. A brit társaság vezetőivel lezajlott találkozó után az amerikai elnök azt is közölte, hogy a BP egy másik, 100 millió dolláros kárpótlási alapot is létrehoz a munkanélkülivé vált olajipari munkások számára. Carl-Henric Svanberg, a BP elnöke bocsánatot kért az amerikai néptől, és közölte: a cég helyrehozza a károkat. Azt is bejelentette, MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm/Bécs. Nem hivatalos tárgyalások folynak Bécsben, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) székhelyén egy esetleges nemzetközi rendőri misszió Kirgizisztánba küldéséről. Ezt Carl Bildt svéd külügyminiszter mondta a TT hírügynökségnek. Bildt robbanékonynak nevezte a Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán között még a sztálini időkben felosztott Ferganavölgyet, és a térséget afféle „turbó Balkánként” jellemezte. Úgy vélte, hasonló helyzetekben a világ más pontjain gyakran előfordult, hogy etnikai tisztogatás kezdődött. Szemtanúk szerint lassan rendeződni látszik helyzet a dél-kirgihogy a cég nem fizeti ki az esedékes negyedévi osztalékot az olajszennyezés miatt. Ennek összege most mintegy 2,6 milliárd dollár. A 20 milliárd az elmúlt négy évben megfelelt a BP átlagos évi profitjának. Ebben az évben 18,9 milliárdos hasznot várnak. A kártérítési igényekről a bejelentés szerint egy háromfős bizottság fog dönteni, amelynek élén Kenneth Feinberg áll majd. Ő felügyelte a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatai családtagjainak a kártérítését. Az elnök kijelentette: bízik benne, hogy a panaszokat gyorsan, méltányosan és a lehető legátláthatóbb módon fogják kezelni. zisztáni Osban és Dzsalálábádban, de a közállapotok még mindig nyomorúságosak a két városban. Osban már visszatért súlyosan megrongált otthonába egy maroknyi üzbég. A helybeliek arra panaszkodnak, hogy a nemzetközi segélyszállítmányok ellenére nincs elegendő élelem, ivóvíz, és sokan fedél nélkül vannak. Mindenesetre a fékevesztett kirgiz csőcselék garázdálkodása már abbamaradt. A közeli kirgiz-üzbég határsávban ugyanakkor még mindig ezrek várakoznak arra, hogy valamelyik irányban elindulhassanak. Üzbegisztán felé határzár - betontömbök és szögesdrótkerítések -, a másik irányban pedig a kirgiz hatóságok által létesített ellenőrzőpontok állják útjukat. Izraeli lovas rendőrökkel ortodox zsidók néztek farkasszemet (SITA/AP-felvétel) Kirgizisztáni rendőri misszióról tárgyal az EBESZ Visszaszorulóban az erőszak
