Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-17 / 138. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 17. Kultúra 9 Az Irodalmi Alap díjkiosztóján nívódíjat vehetett át tanulmánykötetéért Vida Gergely és Keserű József Polgár Anikó kapta a Madách-díjat A kitüntetettek: Vida Gergely, Polgár Anikó és Keserű József (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Tegnap az irodalomé volt a főszerep a fővárosban: a tavalyi év legjobb irodalmi teljesítményeiért átadták az Irodalmi Alap díjait a Szlovák írószövetség székházában. A legjobb magyar nyelvű kötetnek odaítélt Madách-díjat Polgár Anikó vehette át Régésznő körömcipőben című verseskötetéért, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A hazai magyar irodalom múlt évi terméséből 21 kötetet terjesztettek fel Madách-díjra a kiadók, ebből választotta ki a háromtagú bizottság - Jitka Rožňová költő, műfordító, Beke Zsolt irodalomkritikus, Szalay Zoltán prózaíró - a legjobbnak tartott alkotásokat. „Polgár Anikó Régésznő körömcipőben című kötete több szempontból is kivételes - mondta értékelő beszédében Jitka Rožňová, a bizottság elnöke. - Figyelemre méltó az egyes szövegek szerkezete, felépítése, a témák kiválasztása és feldolgozása, de a versek hangulata is, amelyet a költő a választott művészi módszereivel és rendkívüli poétikai leleményességgel teremt. A kötet első részében a szülés, a születés, az újjászületés, a biológiai és lelki anyaság motívumait dolgozza fel, míg a második részben az európai kultúra bölcsőjébe, Görögországba invitálja az olvasót egy kis barangolásra. Érzékenyen és nagy mértéktartással vegyíti a nő szubjektív tapasztalatait és a modem kor személytelenségét az antik regék lenyűgöző világával, a mitológia nyelvét korunk nyelvhasználatával.” Két irodalomtudományi kötetet is nívódíjjal tüntetett ki a bizottság. Keserű József Mindez így című tanulmánykötete, amely a Nap Kiadó gondozásában jeíent meg, a díjátadón elhangzott értékelés szerint következetesen kerüli a felületességet, és nem az elemzett irodalmi szövegek ideológiai tartalmára összpontosít, hanem elsősorban a bennük jelen lévő nyelvi-poétikai síkokra. Vida Gergely Babits-olvasatok című tanulmánykötete (Kalligram Kiadó), hangsúlyozta Jitka Rožňová, jelentősen hozzájárni Babits Mihály költői pályája első szakaszának mélyebb megismeréséhez. A kiválasztott művek elemzése révén eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert tényeket tár fel, és felfedi Babits költői nyelvének specifikumait is. A Madách-díj bizottsága nívódíjra jelölte Tőzsér Árpád Csatavirágok (Kalligram Kiadó) című verskötetét is, ám a költő levélben utasította vissza a nívódíj átvételét. Tőzsér Árpád lapunknak elmondta: a díjat azért nem volt hajlandó átvenni, mert elutasítja a kötetek ilyenfajta hierarchizálását, egymásnak való alá- és fölérendelését. A tavaly megjelent szlovák kötetek közül nívódíjat kapott Pavol Vilikovský Vlastný životopis zla (A gonosz önéletrajza) című regénye, amely szintén a Kalligram műhelyében jelent meg. (me) ____________ INTERJÚ POLGÁR ANIKÓVAL Egy mai ember élményei a mitológián keresztül MISLAY EDIT Tizenegy évvel az első versesköteted, a Trója, te feltört dió után jelentkeztél újabb verskötettel. Mi volt az oka a hosszú szünetnek? Én nem érzékeltem szünetnek, mert folyamatosan dolgoztam, és verseket is írtam. Igaz, hogy amikor a disszertációmat írtam vagy fordítottam, kevesebb időm jutott a saját verseimre. A fordítás és a versírás persze jól megfér egymás mellett, jobban, mint a tudományos munka meg a költészet, de az utóbbi kettő sem zárja ki egymást. Verseim tehát folyamatosan születtek az eltelt években, de nem akartam elsietni a megjelentetésüket. Egy kiérleltebb verskötettel szerettem volna jelentkezni. A Régésznő körömcipőben tematikusán nagyon összefogott kötet. Kifejezetten ez volt az elképzelésed? Az első verskötetemet még egyetemista koromban írtam. Abban az időben is nagy hatással volt rám az antik irodalom, de akkor még csupán a szövegeken keresztül. Azóta valamelyest változott a helyzet, többször is jártam Görögországban, Itáliában, és ezek az élmények, az irodalmon meg a művészeten keresztül is, lecsapódtak bennem. Egy másik erős élmény az anyaság, terhesség, szoptatás, amelynek témaköre megjelenik a kötetben, nálam szintén a mitológiával kapcsolódik össze. Tematikailag összefogott kötetre törekedtem, így néhány verset ki(Somogyi Tibor felvétele) hagytam, mert nem illettek ebbe a koncepcióba. Milyen verseket kellett kihagynod? Például a Wagner-rajongásom hatására született verseket. Tudatosan válogattam és raktam össze a kötetet úgy, hogy egyrészt a mitológia legyen a vezérfonal, másrészt helyet kapjon benne a középkorból Szent Hildegárd, egy misztikus költőnő, akit szintén fordítottam. A versekben felvonuló mitológiai nőalakok élményei a mai korra vonatkoztatva, úgy, ahogy bennem lecsapódtak. De meg is fordíthatnám: a versekben egy mai ember élményei rögzülnek a mitológián keresztül. Akár olyasmik, mint a nőgyógyászati vizsgálat, a szoptatás, a császármetszés. Például Létó ma császármetszéssel szülne, hiszen Délosz szigetén nehezen szülte meg két gyermekét, Apollónt és Artemiszt. Az erről szóló versemben összecsúsztattam a két síkot: karda! van a versben, mint az antik darabokban, de egy mai kórházban játszódik. A kötet másik ciklusába a görögországi és itáliai utazások élményéből született verseket soroltam. Verseidben görög mitológiai nőalakok a főszereplők, az érzéseiket, fájdalmaikat öntöd versbe. Ezzel egy kicsit a görög mitológia férfiközpontúságát igyekezted ellensúlyozni? A módszer, a látásmód tekintetében Ovidiustól tanultam a legtöbbet. Nem a versek megformálását illetően mondom, mert azok szabadversek, és inkább a mai költészet hatott rájuk. Ovidiusnak arra a mitológiai látásmódjára célzok, hogy kiemel valamilyen konkrét motívumot, és emberközelbe hozza. Például azt, hogy Európé felszáll a bikára. Ténynek számít a mitológiai lexikonban, hogy Zeusz bika képében csábította el Európát, de ezt emberközelbe hozni, elképzelni, hogy annak a királylánynak hogyan tetszik meg a bika, hogyan húzza fölfelé ijedten a lábát, amikor a bika viszi a vízen, Föníciából Krétára, ez Ovidius egyik sajátossága. A női látásmód sem csak női szerzőkre jellemző. Ovidiusnak van egy nagy gyűjteménye: a hősnők, a heroidák nevében ír leveleket, és a mitológiai történeteket ennek a látásmódnak a szellemében írja át. Az antik költészetből merítettél tehát a legtöbbet? Sokat tanultam az antik költészetből, de nem azokat az aspektusaikat emeltem ki a mitológiának, amelyeket mitológiai kézikönyvekben vagy az antik szerzőknél olvasunk. Egy-egy vers születésében az is jelentősen közrejátszott, ha egy-egy mozzanat nagyon megragadott. Például Euripidész Iphigenia Auliszban című drámájában van egy megjegyzése Klütaimnésztrának, aki neheztel a férjére, mivel a közös lányukat föláldozza, és tesz egy olyan célzást, hogy már korábban is volt egy hasonló esete. Merthogy a férje az előző férjét, Agamemnont megölte, erővel tette asszonyává őt egykoron, az emlőiről tépte le a gyermekét, és földhöz csapta a csecsemőt. Ez a kép nagy hatással volt rám, mivel abban az időben olvastam, amikor én is szoptattam, és az egyik versemben arról írtam, hogyan dolgozza fel Klütaimnésztra ezt a megrázó, tragikus élményt. Az anyaság, különböző formában, a kötet verseinek túlnyomó részében megjelenik. Azaz számodra az anyaság egy hatalmas inspiráló forrás volt? Igen, de az antik mitológiával, az antik képzőművészettel együtt, Ovidiusszal, Euripidésszel, tehát az antik kultúrával összefonódva. RÖVIDEN A Kalligram könyvbemutatója Pozsony. A Pozsonyi Egyetemi Könyvtár, a Kalligram Kiadó és a Komenský Egyetem Európai Tanulmányok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (FSEV) tisztelettel várnak minden érdeklődőt a Bruselenie valašiek. Naša zahraničná politika po novom című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára. Az Egyetemi Könyvtár előadótermében holnap 17 órakor elhangzó bemutató és előadás tárgya Szlovákia külpolitikai irányvonala az utóbbi tíz évben. A könyvbemutatón jelen lévő szerzőkkel (Jozef Bátora, Karel Hirman, Jarábik Balázs, Jana Kobzová, Milan Nič, Tomáš Valášek) az est moderátorai, Martin Bútora szociológus és Martin M. Šimečka publicista beszélgetnek, (ú) Herczku Ágnes pozsonyi koncertje Pozsony. A Szlovák Rádió koncerttermében holnap 20 órakor Herczku Agnes és Nikola Párov koncertjére várják a közönséget, főképpen azokat, akik szívesen hallgatnak magyar és bolgár népdalokat modem feldolgozásban, világzenei megszólalásban. „Ha magyar népzenéről, illetve világzenéről van szó, Herczku Ágnes megkerülhetetlen személyisége a műfajnak. Nikola Parowal, a Naplegenda című produkció megszületése óta (1999) folyamatosan dolgozik” - olvasható az énekesnő életrajzában. A koncerten ugyancsak világzenei stílusban hangzanak el a Somorjai versek a Samaria Verses Band előadásában (ú) Alice után Ózt is leporolja a Disney Los Angeles. Az Alice Csodaországban után a Disney filmstúdió újabb klasszikus leporolására készül: az Óz, a csodák csodája című 1939-es-musical előzményfilmjét akarják elkészíteni. A Variety.com értesülése szerint Sam Raimivel kezdtek tárgyalásokat. Raiminek ez lehet az első rendezői munkája, mióta januárban kiszállt a Sony Pókember-sorozatából. Az Óz a nagy és hatalmas címen futó produkció azt meséli el, hogyan lett tévedés folytán egy Smaragdvárosba keveredett vándorcirkuszosból Óz, a nagy varázsló. (mti) Mokos Atillát a legjobb színészként díjazták Kiosztották az Igric-díjakat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kedden délután adták át a Szlovák Filmszövetség, a Szlovák Televíziós Alkotók Uniója, valamint az Irodalmi Alap éves díjait, az Igric-díjakat. Az Igric a legidősebb szlovákiai filmdíj, első alkalommal 1967-ben osztották ki. A díjjal az adott év audiovizuális termésének legjavát értékelik ki, így kedden a 2009-es év kitüntetettjei vehették át az Igric-szobrot. A versenybe rekordszámú, összesen hetven alkotást neveztek be; ezeket a Dušan Trančík vezette zsűri értékelte. Idén három Igric-díjat ítéltek oda: nagyjátékfilm (mozifilm) kategóriában, televíziós és moziforgalmazásra készült dokumentumfilm kategóriában, továbbá a mozifilmben, illetve tévéfilmben nyújtott legjobb színészi teljesítményért. A nagyjátékfilm kategóriában Ján Ďuriš operatőr kapta meg a szobrot a Megszegett ígéret című film fényképezéséért. A dokumentumfilm kategória győztese Jaroslav Vojtek lett, akit A határ című opus forgatókönyvéért és rendezéséért tüntettek ki a díjjal. A legjobb színészi teljesítményt elismerő Igric-szobrot pedig Mokos Attila, a Komáromi Jókai Színház művésze vehette át Vladimír Balko Lelki béke című mozgóképében nyújtott drámai alakításáért, (tébé) Mokos Atilla a legjobb színésznek járó Igric-szoborral (Peter Prochózka felvétele)
