Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-16 / 137. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 16. www.ujszo.com Bár az árak sokat estek, a rivális technológiák, hangzatos képjavító megoldások dzsungelében még viszonylag hozzáértő felhasználóként is könnyű eltévedni Milyen tévét érdemes venni a focivébére? (Képarchívum) Szeretné jó minőségben nézni a sportközvetítéseket? Nem tudja, hogy a plazma, az LCD vagy a LED- tévé a nyerő? Néhány egyszerűbb és pár felső kategóriás televízió rövid tesztje alapján segítünk választani. Egy biztos: most, a focivébé miatt nem érdemes 3D-s tévére költeni. FELDOLGOZÁS A HD-ready elnevezés 1366x768 pixeles felbontást takar, a full-HD ennél nagyobbat, 1980x1080 pixelt, tapasztalatok szerint azonban csak 42 colos tévénél érzékelhető jól láthatóan a különbség. Ennél kisebb méret esetén a nagyobb felbontásnak akkor vehetjük hasznát, ha mondjuk monitorként is használni akarjuk a tévét, ahhoz ugyanis a HD-ready már nem igazán elegendő. Bizonyos tekintetben nincs könnyű helyzetben az, aki most akar tévét venni: bár az árak sokat estek karácsony óta is, a rivális technológiák, hangzatos képjavító megoldások dzsungelében még viszonylag hozzáértő felhasználóként is könnyű eltévedni, a bevásárlóközpontok mindenen áthatoló neonfényében pedig csaknem lehetetlen megítélni, hogy melyik tévé képe a legszebb. Az üzletben mindig a legerősebb fényű lesz a befutó, és a sorba kötött készülékek nem is mindig kapnak elég erős jelet, pedig otthon bizonyára senki nem retinaégető fokozatban nézi majd a kedvenc sorozatát. A LED-tévé is LCD Napjainkban két fő technológia verseng a nappalik legfontosabb helyeiért: a csata az LCD- és a plazmatévék között folyik. A reklámokban és prospektusokban a LED-tévé kifejezéssel is gyakran találkozunk, ám ez valój ábannemegyúj technológiát takar, hanem az LCD-s készülékek egyik új típusát jelenti, amelyekben a háttérvilágítást a hagyományos fénycső helyett világító diódák, azaz LED-ek biztosítják, amelyek fényét a megfelelő irányba mozgatott folyadékkristályok végül megfelelő színekké alakítják át. Az egyszerűbb LED-tévék világító diódái a képernyő szélei felől középre irányítva világítanak, akárcsak a korábbi modellek fénycsövei, míg a fejlettebb modellek közvetlenül a megjelenítőpanel mögött helyezkednek el. Az extravékony kivitelükről megismerhető LED-es tévék olcsóbb példányai leginkább energiatakarékosságban előzik meg a hagyományos társaikat, míg fejlettebb példányaik esetében a háttérfényt egy LED-hálózat szolgáltatja, melynek darabjait ki lehet kapcsolni, ha mondjuk egy film sötét jeleneténél nincs szükség rájuk. Az egyszerűbb tudású modellek esetében ilyenkor az oldalról érkező fény átdereng a folyadékkristályokon, ami szürkéssé teszi az elvileg fekete képrészletet is. Ne fájjon a szíve a 3D miatt Bár a focivébé egyes mérkőzéseit az idén már 3D-s kamerákkal közvetítik, idehaza biztos, hogy nem tudja majd senki térhatásban nézni ezeket, mivel nem vásárolják meg ennek borsos áron mért jogait, hiszen megfelelő készülékek híján ez nem lenne kifizetődő. Az egyik Samsung tévé ugyan képes hagyományos, kétdimenziós adást is „hamis” háromdimenzióba átalakítani, ám ettől azért nem érdemes csodát várni - ami nem meglepő, hiszen ha így is menne, nem lenne szükség a kifejezetten térhatású felvételeket készítő, vadonatúj eszközparkra. Valódi 3D-s tartalmat egyelőre egyetlen filmen, az Idegenek az űrlények ellen című animációs film térhatású kiadásán élvezhet a nagyérdemű, esetleg a tévékhez mellékelt promóciós felvételeket nézegetheti, ha van 500 eurója egy olyan új Blu-ray-lejátszóra, amely támogatja a technológiát. Akik láttak már ilyet, állítják, nem adnának érte több ezer eurót, emellett sokan panaszkodtak a szemüvegek vibrálására, amit legszembeötlőbben akkor tapasztalhatunk, ha világosban nézünk térhatású felvételeket. Többen kifogásolták, hogy bár a tér érzete látványos, mintha csupán síkok mozognának egymás mögött, ettől pedig a látvány többnyire olyan, mintha egy kihajtós mesekönyv papírból álló térhatású jeleneteit nézegetnénk, különösen ha nem komputerekkel generált filmet nézünk. A videojátékokkal szórakozók körében viszont biztosan nagy sikert arat majd a térhatásútévé. Az LCD világosban, a plazma sötétben erősebb Napsütésben a LCD szerepel jobban, erős háttérfénye miatt jobban látszik ugyanis a képernyő tartalma akkor is, ha az ablakon beszűrődik a napsütés, vagy felkapcsoljuk a villanyt a szobában. Ezzel szemben a plazma a sötétben, azaz optimális házimozis körülmények közt teljesít jobban: ezeknél a készülékeknél nem kell háttérfényt alkalmazni, a képpontok maguktól világítanak, így a sötét jelenetek fekete képrészletei tényleg feketék maradnak, amitől a plaza képe természetesebb hatást kelt. Bár a LED-es LCD-tévék már sokkal szebben jelenítik meg a sötét jeleneteket, mint fénycsöves elődeik, még mindig nem érték be a plazmát: sokszor látszik, hogy egy-egy képváltás után reagál csak képfeldolgozó algoritmusuk, és veszi lejjebb a fényerőt. A plazmatévék hátránya ezzel szemben, hogy mindegyik fényes üvegborítással rendelkezik, emiatt világosban erőteljesen tükröződhetnek bennük a bútorok, vagy akár mi magunk is - szemben számos LCD-s modellel, amelyek matt képernyővel kaphatóak. Extrák Egy mai tévét nem könnyű jól beállítani. Bár a kontrasztot és a fényerőt még megfelelőre lehet húzni, a komolyabb modellekben már annyiféle képjavító algoritmust lehet aktiválni és kikapcsolni, hogy egy hétig is eltarthat, mire sikerül az ízlésünkhöz formálni a beállításokat. Az alapbeállítás, illetve a dinamikus kontraszt és hasonló megoldások sokszor borzalmas képminőséget eredményeznek, ezért mielőtt visszavinnénk a boltba egy mai tévét, érdemes egy a technikától meg nem ijedő ismerőssel beállíttatni, lehet, hogy nem is lesz baj a képminőséggel. Manapság már a tévékhez is szoftverfrissítéseket adnak ki, szerencsére az egyre több funkció közt hasznos dolgok is találhatók. Már az olcsóbb készülékeken is megtalálható az USB-csatlakozó, melyen keresztül hordozható merevlemezt, pendrive-ot lehet kapcsolni hozzájuk. Egyes típusok csak fotókat, mások DivX, XviD videókat, újabban pedig már nagyfelbontású videót tartalmazó MKV fájlokat is lejátszanak - bár összességében a különálló lejátszók még mindig többet tudnak. A legtöbb itthon is kapható tévé már támogatja a földi sugárzású digitális adásokat, amelyek keretében néhány csatorna műsora nézhető ilyen minőségben. Ha van otthon router, a DLNA nevű technológia jöhet még jól, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a hálózatra kapcsolt tévéről mondjuk a - bekapcsolt - laptopon, asztali PC-n vagy éppen okostelefonon lévő filmeket, zenét érjük el. A középkategóriától felfele már internetfunkciót is találhatunk a televíziókon: bár netezni egyelőre még nem a tévéről fogunk, például a YouTube-ra feltöltött videókat nézegetni a fotelből igen jó időtöltés. Megér viszont egy misét a Natural Motion, True Motion és hasonló neveken emlegetett technológiák kipróbálása akár a boltban is: ezek elvileg a filmeken zajló mozdulatokat teszik természetessé, ezzel párhuzamosan a brazil szappanoperákhoz teszik hasonlóvá a legnagyobb költségvetésű alkotásokat is. Ez abból adódik, hogy a mozifilmeket 24 képkocka/mp-es rátával veszik fel, általában ezt szoktuk meg, ezek az algoritmusok pedig ezt az arányt bővítik fel jelentősen. Az eredmény megosztja a nézőket: van aki imádja, más egyenesen utálja e technológiákat, ez utóbbi esetben viszont felesleges extra pénzt kifizetnie érte. Melyiket válassza? Bár a lapos képernyős tévék esetében is többnyire a drágábbak a nagyobb tudású, jobb modellek, nem szükséges felesleges funkciókra szórni a pénzt a vásárláskor. Kinek melyik típusú tévé lehet jó választás? A legolcsóbb készülékek továbbra is az LCD-tévék, méghozzá a fénycsöves háttérvilágítást tartalmazó fajták. Bár ezeken a fekete szín sokszor inkább szürkés, a régi, képcsöves tévéről átállva még így is tetszeni fog a korábbinál jóval élesebb képével. Ha monitornak is akarjuk használni, érdemes full-HD-s modellt venni, míg tévézéshez, DVD-zéshez még jó ideig elegendő a HD-ready is. 200-300 eurós áron tévéként is használható monitort is lehet venni, egy 32 colos (82 centiméteres) képátlójú tévékészülék ára pedig 300-400 eurótól indul. Ennyiért többnyire csak HD-ready elbontást kapunk, a full-HD-s modellek 100 euróval drágábbak. Ha valaki nemcsak tévéműsorokat, hanem sok filmet is akar nézni, jól jön, ha minél nagyobb a képméret: ez esetben a plazmatévé lehet optimális választás. Ezek közül egy 42 colos (107 centiméteres) modell már 450-500 euróért kapható, igaz, csak némi kompromisszum árán: ennyiért csak HD-ready típusok érhetők el, a full-HD-s modellek ennél 150-200 euróval többe kerülnek. Egy plazmatévé ugyan többet fogyaszt egy LCD-nél, mostanra már nem igényel működéséhez nagyságrendekkel több áramot. Ha valaki sokszor néz sportközvetítéseket, annak az alapmodellekhez képest a gyorsabb képfrissítést alkalmazó modellekre, 100-200 Hertzes LCD-re, vagy hasonló képességekkel rendelkező plazmatévére érdemes költenie, hogy a gyors mozgásokat is tisztán lássa a képernyőn. Gyakorlatilag ugyanezeknek a paramétereknek kell megfelelnie az olyan tévéknek is, amelyek tulajdonosa sokat játszik videojátékokkal, ez esetben azt érdemes megnézni, hogy a készülék rendelkezik-e játék-móddal, ami minimalizálja a kép késését - viszont a konzolokhoz inkább LCD, mint plazmatechnológiát javaslunk. Amennyiben fontos szempont a kis fogyasztás és az extra vékony kivitel, vagy plazmatévé sem jöhet szóba, a LED-es LCD-tévé lehet a választás. Ez az egyetlen alternatíva akkor is, ha csak egy 32 colos készülék számára van hely az igényes filmrajongó polcán, ugyanis plazmát csak 37 colos méret felett gyártanak. E típusok ára 600-700 euró körül indul üyen képméret mellett, a 40-42 colos modellek azonban 1000 euróval drágábbak. A 3D-s tévékészülékek mind a plazma-, mind pedig az LCD-tévék esetében a legfelső kategóriát képviselik: egy ilyen készülék még akciósán is 1200-1400 euróba kerül. A szolgáltatás megvalósításához elengedhetetlen a szupergyors képfrissítés és a fejlett képfeldolgozó motor, így ezek a modellek két dimenzióban is jól teljesítenek. Ugyanakkor a 3D miatt önmagában még nem érdemes lecserélni a meglévő tévét, mivel nagyon kiforratlan a technológia, a szemüvegek, lejátszók kompatibilitása sem megoldott, tartalom pedig szinte semmi nem érhető el hozzájuk. (o) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
