Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-16 / 137. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 16. Kultúra 9 A Szarvasok Háza című előadással kezdődik holnap a dunaszerdahelyi Tündérkert Fesztivál „Ilyet még nem láttam” Jókai Napok - a felnőttek versenye is megkezdődik Klasszikus - mai világban Holnap kezdődik és június 21-ig tart Dunaszerdahelyen a hagyományokat és a művészeteket fókuszba állító Tündérkert Fesztivál, amelyre idén is változatos programmal várja a közönséget a szervező, a Városunkért Polgári Társulás. A nyitónapon a Sárga Kastélyban a Szarvasok Háza című előadás lesz látható, melynek előadója és rendezője Magyar Éva. A művészt dunaszerdahelyi vendégszereplése előtt kérdeztük. INTERJÚ Szarvasok Háza. Mit jelent az előadás címe? Mindent, amire az első pillanatban asszociálsz, amikor meghallod. Van a szarvasoknak háza? Az erdő? Szeretnének házat? Milyen anélkül élni? ... és még sorolhatnám. Az előadás címe éppúgy, mint a stílusa, arra épít, hogy képeket sugároz, amelyek a nézőkben érzeteket, gondolatokat kelt. Minden nézőben összeáll egy történet a végére, de mindenkinek más; aszerint, hogy milyen élményeket élt át eddig, és hogyan éli az életét most. Milyen színházi formában láthatjuk az előadást? Leginkább a mozgásszínház kifejezés illik rá. De legnagyobb előnye, ahogy a nézőim sokszor dicsérik, hogy „ilyet még nem láttam” - egy egyedi forma, amit magam dolgoztam ki az alatt a tizenöt év alatt, amíg a Sámán Színház nevű társulatomat vezettem. Hol lép fel a társulat? SZÉL JÁNOS Komárom. Ma délelőtt a galántai diákszínjátszóké a vmk színpada. 10 órakor a TSÍZIÓ Diákszínpad mutatja be Virgonc Erek Társasága című dramatizált játékát Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című műve alapján. Klasszikus-e Csokonai a diákszínpadon? A kérdésre Hlavatý Márta rendező válaszol: „Arra emlékszem, hogy diákkoromban a pozsonyi gimi színpadán már megjelent Az özvegy Karnyóné, osztályfőnököm, Kulcsár Tibor rendezésében. Hogy azóta elővette volna valamelyik diákszínpad Csokonait, nem tudom.” A galántai gimnazisták előadásában a vígeposz története mai világba került. „Megtartottuk az eredeti darab néhány vonását. A mostani változat Csokonai eredeti megfogalmazása alapján kapta a címét, így lett Virgonc Erek Társasága” - tette hozzá Hlavatý Márta. Komoly témát boncolgat a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja. Csáth Géza Anyagyilkosság című novellája alapján készítették Az anyagyilkos című előadásukat, bábos megoldásokkal, amit ma fél tizenkettőkor láthat a fesztivál közönsége. Hogyan fogadták a témát a fiatalok? „Kifejezetten kérték- mondja Mészáros Andrea rendező. - Nekünk eddig könnyed, inkább nevettető előadásaink voltak, gondolva a környék óvodásaira, kisiskolásaira. Most nyúltunk először komolyabb szöveghez. Hozzám közelebb állnak a vicces előadások. Ebbe majdnem bele is buktam rendezőként, de beválogattak, és eljutottunk Komáromba.” Délután öt órakor kezdődik a Múzeumi Szalon a Tiszti pavilon klubjában. Miklósi Péter publicista vendége Thirring Viola színművésznő, egyetemi oktató, a szlovákiai magyar színházi élet meghatározó személyisége lesz. (Képarchívum) vállalva. Nagyon messze távolodnak az otthonuktól, és az ismeretlen földeken az őrült vágtában átkelnek egy mágikus hídon, így maguk is szarvassá válnak. Az apjuk hívja őket vissza; gyertek haza, bor vár az asztalon. De ők válaszolnak: Nem mehetünk, az agancsunk nem fér be a házba. Mi a következő előadásterve? Jelenleg Londonban élek, és ott készítek egy új előadást a National Theatre-ben. A Sámán Színház már nem fér bele az életembe, de a Tündérkert meghívását nem szalaszthattam el. Sok barátom van Dunaszerdahelyen, szeretettel hozom ide a munkámat, (ú) Egressy Zoltán friss darabját, a Nyár utca, nem megy tovább című színpadi játékot adja elő a komáromi GIMISZ Diákszínpad délután ötkor. „Mindig érdemes új szövegekhez nyúlni, ha az ember valami érdekességet talál, vagy úgy érzi, hogy valamit szeretne vele elmondani. Előadásunkkal a véletlenekről szeretnénk beszélni. Arról, hogy mindegyikünk hordoz fájdalmat és keserűséget, és mindegyikünk életében jöhet egy olyan fordulat, amely változást hoz” - árulta el Csengéi Mónika rendező. Kortárs magyar színmű Forgách András darabja, A pincér is, amelyet a nagymegyeri Poloska Színház este hét órakor játszik. „Ki színész? Ki nem színész? Ezt a kontrasztot szerettem volna megmutatni az előadásunkban. Úgy gondolom, ezt a darabot más jellemek is játszhatják, a rendezőn múlik, milyen helyzetbe hozza a két színészt” - avatott be Farkas Péter rendező. A ma esti fesztiválklub vendége, Kádek Heny dzsesszénekesnő Én is csak egy vagyok című estjét hozza el a színjátszó fesztiválra. Thirring Violával délután öt órakor beszélget Miklósi Péter (Dömötör Ede felvétele) Magyar Éva a Szarvasok Háza egyik jelenetében Budapesten készítettem az előadásainkat; az Új Színház, a Thália és a Merlin adott otthont a bemutatóinknak, az előadásokat azután többnyire külföldön játszottunk. A Szarvasok Háza is sok helyen járt, egyebek mellett Edinburgh, Los Angeles, Portland, Seattle, Baltimore, London és Bristol voltak az állomások. Hogyan fogadta a közönség ezt az egyedi stílust? Örömmel és csodálattal, mint amikor valami új és felemelő dolgot tapasztal meg az ember. Nagyon emlékezetes dicséreteket kaptam nézőktől és rengeteg fesztiváldíjat a zsűriktől a világ különböző tájain. Mert az előadásaim mindig emberi kérdéseket feszegetnek és őszintén beszélnek - ez a világ minden táján foglalkoztatja az embereket. Főképp a szavakkal kimondhatatlan érzések. Hogyan készítette az előadást, volt valamilyen irodalmi alapja? Igen. A szarvassá vált fiúk története, amit összevetettem a kérdéssel, hogy hogyan válsz azzá, amit szeretnél elérni az életben, és vajon valóban azzá válsz-e, amit terveztél. A mondában a fiúk a legjobb vadászok akarnak lenni, ezért üldözik a vadat mindent hátrahagyva és minden veszélyt A Kassai Állami Színház operaegyüttese Donizetti Lammermoori Luciájával vendégszerepeit a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban A kassaiak, a mellékszereplőket is beleértve, jelesre vizsgáztak gáztak. Ami az előadásban rossz volt, az Pozsonyból származott: a csapnivaló díszlet (Jozef Ciller), kosztümök (Peter Čanecký), a gyenge rendezés (Marián Chudovský). A zsúfolt bútorraktárt idéző színpadkép nemcsak csúnya, hanem balesetveszélyes is, az énekesek többször megbotlottak a felderíthetetlen rendeltetésű díszletelemekben. Azért, hogy testi épségüket kockáztatják, külön pótlékot kellene kapniuk. A fehér álarcot viselő kórustagokat öltözékük alapján szamurájoknak nézné az ember, és már végképp nem tudja, mire vélje azt a néhány táncost, aki minduntalan furcsa mozdulatokkal (koreográfus: Ondrej Šoth) kíséri a szereplők énekét. Szerencsére, nem ez marad meg bennünk az előadásból, hála az énekeseknek. Ezzel be is lehetne fejezni, de nem tehetem, hogy ne említsem meg a tartalmas, jó műsorfüzetet (felelős szerkesztő Peter Himič, összeállította Marián Chudovský), amely az opera cselekményét a szlovák, angol, német mellett magyar nyelven is ismerteti. Ez tájainkon manapság elismerést érdemlő, ritka gesztusnak számít, ráadásul a szöveg korrekt magyarsággal íródott, ami szintén nem jellemző. Külön köszönet érte. VOJTEK KATALIN Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy jó operaelőadások csak a fővárosban láthatók. A Kassai Állami Színház vasárnapi vendégszereplése több mint kellemes meglepetés volt a pozsonyiak számára. Donizetti Lammermoori Luciájának végén állva tapsolt a közönség. Az előadás kezdetén elég sok szék maradt üresen, a végére viszont már csaknem teltház volt. Lehet, hogy sokan a szünetben felhívták az ismerőseiket, jöjjenek el, ha jó énekeseket akarnak hallani, de az is lehet, hogy többen csak az őrülési jelenetre és a fináléra voltak kíváncsiak. Akár így, akár úgy történt, a harmadik felvonásig megtelt a nézőtér. Már az első percekben konstatálni lehetett, hogy magvas, egészséges, teherbíró hangokat hallunk. A szereplők átlagéletkora harminc körül mozog, és ami örvendetes: a két legjobb teljesítményt nyújtó énekes, a címszereplő Michaela Várady és a Lord Asthont alakító Marián Lukáč ugyanabban a városban végezték konzervatóriumi tanulmányaikat, ahol jelenleg is működnek. És hogy „vidéki” énekesnek lenni mennyire nem jelenti a lehetőségek hiányát, bizonyítják Michaela Várady nemzetközi énekversenyen szerzett díjai és gyakori meghívásai. Szép színű, nagy vivőerejű, hajlékony, minden regiszterben kiegyenlített hangjával rendkívül természetesen bánik, a játéka is nagyon természetes, vokális teljesítményét, megjelenését és játékát tekintve ideális Lucia, ami nem kis szó, ha tekintetbe vesszük a szólam rendkívüli technikai igényességét. A szép hangszín, a biztos, természetes énekés játékmód jellemezte Marián Lukáčot is. A Raimondót alakító Ondrej Mráznak nagyon érdekes, szép basszusa van, ilyet sem lehet gyakran hallani. Jaroslav Dvorský Édgardo szerepében kissé halványabb volt, de becsülettel helytállt. Igor Dohovié, aki 2003-ban elnyerte az Európai Közösség legjobb fiatal karmestere díjat, jól kézben tartott zenekarával jelenA vasárnapi vendégszereplés több mint kellemes meglepetés volt a pozsonyiak számára tősen hozzájárult az est sikeréhez. A szextett és az őrülési jelenet valódi csúcspontjai voltak az előadásnak, viszonyítási alapként maradnak meg az emlékezetünkben. A kassaiak, a mellékszereplőket is beleértve, tehát jelesre vizs(Képarchívum)
