Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-02 / 125. szám, szerda
10 Tudomány-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 2. www.ujszo.com Június ötödikén lesz száztíz éve, hogy Budapesten megszületett Gábor Dénes, aki a hologram feltalálásáért fizikai Nobel-díjat kapott 1971-ben A szellemképektől az apokalipszis elkerüléséig „Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk. Az egyik előrejelzési probléma: meddig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma, hogyan előzhetjük meg a katasztrófát” - mondta a magyar televízió vele készült interjújában nem sokkal fizikai Nobel-díjának átvétele után Gábor Dénes. OZOGÁNYERNŐ 1971-ben, amikor mi büszkén ünnepeltük, hogy ismét egy magyar szerezte meg a Nobel-díjat, ő aggódó tekintetét a sötét jövőre szegezve megírta Umberto Colombo professzorral a Római Klub négyes számú jelentését Hulladékkorszak után címmel. A piacgazdaság a termelés folyamatos növelésére épül, amely a fogyasztást gerjeszti, hogy ez újabb növekedést indukáljon. Egy idő után a folyamat önfenntartóvá válik: a tartós fogyasztási cikket jóval használhatatlanná válása előtt ki kell cserélni, növelve a gyártók és a kereskedők hasznát. A legrafináltabb módon sózzák rá az új kacatot a fogyasztóra, elhitetve vele, ha nem jut hozzá a legújabb kütyühöz, nem egyenrangú a társadalom többi tagjával, sőt még igazán boldog sem lehet. Napjainkra oda vezetett az, amire Gábor Dénes figyelmeztetett, hogy egy tíz év élettartamra tervezett berendezést már a következő évben lecserélünk. Hogy hova vezetett mindaz, amitől a magyar tudós óvott bennünket, azt a bőrünkön épp most tapasztaljuk. De ez még csak szelíd lányregény ahhoz képest, ami ránk vár a nyersanyag- és fűtőanyagkészletek apadásával, az üvegházhatás okozta globális felmelegedéssel. Sokoldalú mérnökember volt: igaz, hogy a holográfiát emelte ki a Nobel-díj bizottság, viszont az elektronmikroszkóptól kezdve egészen a belső szervek vizsgálatára alkalmas mini kameráig sok mindent alkotott. A nagy magyar fizikusnemzedék - a Szilárd Leó által „marslakóknak” nevezett társaság - tagja volt. Mivel életét nagyrészt külföldön töltötte, érthetően szoros kapcsolatokat tartott fenn emigráns honfitársaival. Budapesten született 1900. június 5-én ellentétben világhírnévre szert tett tudóstársainak nagy részével, nem a Fasori evangélikus, hanem a Markó utcai gimnázium diákja volt. Tizennégy éves, amikor bátyjával együtt laboratóriumot rendez be a lakásukban, hogy az atomok és az elektronok viselkedését tanulmányozhassa. Az atomok vizsgálata a kor egyik szenzációja, hiszen csak három évvel korábban állította fel Emest Rutherford az első használható atommodellt. Az meg végképp a jövő zenéje, hogy kristályrács is létezik, és hogyan szórja a ráeső röntgensugarakat. Otthon ugyan nem tesznek világraszóló felfedezéseket, viszont az ifjú tudósjelöltnek meghatározó lökést adnak későbbi tevékenységéhez: évtizedek múltán e korai kísérletek adták meg az alapot az elektronmikroszkóp tökéletesítéséhez és részben a holográfia elméletének kidolgozásához. Érettségi után a Műegyetem villamosmérnöki karán folytatja tanulmányait. Aki ez idő tájt a világ tudományos élvonalához kívánt tartozni, valamelyik német egyetemen eltöltött néhány évet. Gábor Dénes a harmadik évfolyamot a berlini-charlottenburgi műegyetem villamosmérnöki karán kezdi el. Ebben az időben a porosz fővárosban működött a kor tudósainak színe-java, így érthetően a világ minden tájáról özönlöttek előadásaikra a tudásra éhes ifjak. Gábor Dénes mérnöki tanulmányai mellett a legnagyobb, Nobel-díjas tudósok: Max Planck, Albert Einstein, Max von Laue, Walter Nerst előadásait hallgatja. Akárcsak honfitársai: Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő, akik hasonló céllal tartózkodnak Berlinben. Hamarosan itt találkozik későbbi tanítványával, majd munkatársával, Goldmark C. Péterrel, akit ő győz meg a színes televízió megvalósíthatóságáról. Doktori disszertációját - a Siemens-Halske gyár alkalmazottjaként - a katódsugárcsőről írta, amely hamarosan a televíziós kamera és képernyő, valamint az elektronmikroszkóp legfontosabb eleme lesz. Egy rövid itthoni időszakot kivéve - amikor az Egyesült Izzóban kifejlesztette a plazmalámpát -, 1934-ben Angliába települt, ahol egész további tevékenységét folytatta. Hamarosan a Thomson-Houston társaság kutatólaboratóriumának fejlesztőmérnöke lesz, ahol az elektronmikroszkóp torzításainak eltávolítása lesz a feladata. Kutatásai közben ismeri fel, hogy a képinformációt nemcsak a tárgyról visszaverődő fény ereje, hanem annak időbeli elhelyezkedése - szakszóval: fázisa - is hordozza. A már egy évszázada használt fényképezésnél épp amiatt „torzul” a háromdimenziós kép kétdimenzióssá, mivel a tárgy térbeli elhelyezkedését tartalmazó információt egyszerűen veszni hagyják. Az általa alkotott görög szóösszetétel, a holográfia (holo = teljes + graf = rajz, kép) azt jelzi, hogy a fény által hordozott valamennyi információt rögzíti. A hologram elkészítéséhez kidolgozza az eljárást: ellentétben a fényképpel, ahol csak a tárgyról beérkező fényt rögzítik, a hologram úgy készül, hogy a fényforrás fényét kettéosztják: egy része közvetlenül kerül a fényképlemezre, másik része a tárgyról visszaverődve. E két sugár keveredése (interferenciája) hordozza a tárgy térbeli elhelyezkedéséről az információt. Feltehető a kérdés, Gábor Dénes (Képarchívum) hogy elképesztően forradalmi elméletéért miért nem kapta meg azonnal, 1950-ben a Nobel-díjat? Ennek egyszerű oka van: hologram csak egyszínű (monokromatikus), szabályozott fázisú (koherens) fénnyel készíthető. Ilyen fényt pedig csak színszűrés és nagyon keskeny résen való átbocsátás útján tudtak abban az időben előállítani. Csakhogy e két beavatkozás következtében elveszett a fényerő döntő hányada, igazi hologram alig volt készíthető. Ennek megfelelően Gábor Dénes sem volt képes háromdimenziós képet készíteni, üvegre. festett szöveget fényképezett. Viszont hologramja nem vásznon, hanem a levegőben lebegve mintegy szellemképként jelent meg, ami bizonyította megoldásának úttörő jellegét. Legismertebb találmánya mellett elkészítette a színes lapos képernyőt, amelyben az elektronsugár többszörösen megtörve, a képernyő síkjával párhuzamosan halad, valamint megszerkesztette a belső szervek vizsgálatára használható törpekamerát. Tudományos tevékenységével jelentőségében vetekszik szociológiai munkássága. A hatvanas években kezd el foglalkozni a közeledő katasztrófa kérdésével, amit a piacgazdaság rablógazdálkodásával okoz a természetben. 1963-ban publikálja A jövő feltalálása, 1970-ben a Tudományos, műszaki és társadalmi újítások, két év múlva Az érett társadalom című munkáját. A már említett, Hulladékkorszak után című, Colombo professzorral írt műve 1971-ben jelent meg. A katasztrófa elhárításának, a jövő feltalálásának szentelte utolsó éveit. Hetvenkilenc éves korában, 1979. február 9-én Londonban hunyt el a fizika és a műszaki tudományok egyik legjelentősebb művelője, az emberiség sorskérdéseiért felelősséget érző magyar tudós. Mi pedig lassan négy évtizede töretlen lendülettel megyünk tovább az úton, amelytől oly féltő gonddal tanácsolt el bennünket. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS EREDMÉNYE MAGYAR KOALÍCIÓ PARTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE 62 MOST/HÍD 10 százalék még nem döntött Az arány a szlovákiai magyar nemzetiségű biztos pártválasztók véleményét mutatja, amely visszaigazolja, hogy csupán az MKP- nak van esélye bejutni az új parlamentbe. Forrás: Fórum Intézet, 2010. május, a megkérdezettek száma: 1022 fő NE OSSZUK MEG AZ ERŐINKET! VÁLASSZUK A BIZTONSÁGOT! 7 Válasszuk az egyetlen magyar pártot! Válasszuk a 7-es számot! RE1010498
