Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-02 / 125. szám, szerda

10 Tudomány-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 2. www.ujszo.com Június ötödikén lesz száztíz éve, hogy Budapesten megszületett Gábor Dénes, aki a hologram feltalálásáért fizikai Nobel-díjat kapott 1971-ben A szellemképektől az apokalipszis elkerüléséig „Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk. Az egyik előrejelzési probléma: med­dig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma, hogyan előzhetjük meg a ka­tasztrófát” - mondta a ma­gyar televízió vele készült in­terjújában nem sokkal fizikai Nobel-díjának átvétele után Gábor Dénes. OZOGÁNYERNŐ 1971-ben, amikor mi büszkén ünnepeltük, hogy ismét egy ma­gyar szerezte meg a Nobel-díjat, ő aggódó tekintetét a sötét jövőre szegezve megírta Umberto Co­lombo professzorral a Római Klub négyes számú jelentését Hulla­dékkorszak után címmel. A piacgazdaság a termelés fo­lyamatos növelésére épül, amely a fogyasztást gerjeszti, hogy ez újabb növekedést indukáljon. Egy idő után a folyamat önfenntartóvá válik: a tartós fogyasztási cikket jóval használhatatlanná válása előtt ki kell cserélni, növelve a gyártók és a kereskedők hasznát. A legrafináltabb módon sózzák rá az új kacatot a fogyasztóra, elhitetve vele, ha nem jut hozzá a legújabb kütyühöz, nem egyenrangú a tár­sadalom többi tagjával, sőt még igazán boldog sem lehet. Napja­inkra oda vezetett az, amire Gábor Dénes figyelmeztetett, hogy egy tíz év élettartamra tervezett be­rendezést már a következő évben lecserélünk. Hogy hova vezetett mindaz, amitől a magyar tudós óvott bennünket, azt a bőrünkön épp most tapasztaljuk. De ez még csak szelíd lányregény ahhoz ké­pest, ami ránk vár a nyersanyag- és fűtőanyagkészletek apadásával, az üvegházhatás okozta globális felmelegedéssel. Sokoldalú mérnökember volt: igaz, hogy a holográfiát emelte ki a Nobel-díj bizottság, viszont az elektronmikroszkóptól kezdve egészen a belső szervek vizsgálatá­ra alkalmas mini kameráig sok mindent alkotott. A nagy magyar fizikusnemzedék - a Szilárd Leó által „marslakóknak” nevezett tár­saság - tagja volt. Mivel életét nagyrészt külföldön töltötte, ért­hetően szoros kapcsolatokat tar­tott fenn emigráns honfitársaival. Budapesten született 1900. jú­nius 5-én ellentétben világhírnév­re szert tett tudóstársainak nagy részével, nem a Fasori evangéli­kus, hanem a Markó utcai gimná­zium diákja volt. Tizennégy éves, amikor bátyjával együtt laborató­riumot rendez be a lakásukban, hogy az atomok és az elektronok viselkedését tanulmányozhassa. Az atomok vizsgálata a kor egyik szenzációja, hiszen csak három évvel korábban állította fel Emest Rutherford az első használható atommodellt. Az meg végképp a jövő zenéje, hogy kristályrács is lé­tezik, és hogyan szórja a ráeső röntgensugarakat. Otthon ugyan nem tesznek világraszóló felfede­zéseket, viszont az ifjú tudósje­löltnek meghatározó lökést adnak későbbi tevékenységéhez: évtize­dek múltán e korai kísérletek ad­ták meg az alapot az elektronmik­roszkóp tökéletesítéséhez és rész­ben a holográfia elméletének ki­dolgozásához. Érettségi után a Műegyetem villamosmérnöki ka­rán folytatja tanulmányait. Aki ez idő tájt a világ tudományos élvona­lához kívánt tartozni, valamelyik német egyetemen eltöltött néhány évet. Gábor Dénes a harmadik év­folyamot a berlini-charlottenburgi műegyetem villamosmérnöki ka­rán kezdi el. Ebben az időben a po­rosz fővárosban működött a kor tudósainak színe-java, így érthe­tően a világ minden tájáról özön­löttek előadásaikra a tudásra éhes ifjak. Gábor Dénes mérnöki ta­nulmányai mellett a legnagyobb, Nobel-díjas tudósok: Max Planck, Albert Einstein, Max von Laue, Walter Nerst előadásait hallgatja. Akárcsak honfitársai: Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő, akik hasonló céllal tartózkodnak Berlinben. Hamarosan itt találko­zik későbbi tanítványával, majd munkatársával, Goldmark C. Pé­terrel, akit ő győz meg a színes te­levízió megvalósíthatóságáról. Doktori disszertációját - a Sie­­mens-Halske gyár alkalmazottja­ként - a katódsugárcsőről írta, amely hamarosan a televíziós ka­mera és képernyő, valamint az elektronmikroszkóp legfontosabb eleme lesz. Egy rövid itthoni idő­szakot kivéve - amikor az Egyesült Izzóban kifejlesztette a plazma­lámpát -, 1934-ben Angliába tele­pült, ahol egész további tevékeny­ségét folytatta. Hamarosan a Tho­­mson-Houston társaság kutatóla­boratóriumának fejlesztőmérnöke lesz, ahol az elektronmikroszkóp torzításainak eltávolítása lesz a feladata. Kutatásai közben ismeri fel, hogy a képinformációt nem­csak a tárgyról visszaverődő fény ereje, hanem annak időbeli elhe­lyezkedése - szakszóval: fázisa - is hordozza. A már egy évszázada használt fényképezésnél épp ami­att „torzul” a háromdimenziós kép kétdimenzióssá, mivel a tárgy tér­beli elhelyezkedését tartalmazó információt egyszerűen veszni hagyják. Az általa alkotott görög szóösszetétel, a holográfia (holo = teljes + graf = rajz, kép) azt jelzi, hogy a fény által hordozott vala­mennyi információt rögzíti. A hologram elkészítéséhez ki­dolgozza az eljárást: ellentétben a fényképpel, ahol csak a tárgyról beérkező fényt rögzítik, a holog­ram úgy készül, hogy a fényforrás fényét kettéosztják: egy része köz­vetlenül kerül a fényképlemezre, másik része a tárgyról visszave­rődve. E két sugár keveredése (in­terferenciája) hordozza a tárgy térbeli elhelyezkedéséről az in­formációt. Feltehető a kérdés, Gábor Dénes (Képarchívum) hogy elképesztően forradalmi el­méletéért miért nem kapta meg azonnal, 1950-ben a Nobel-díjat? Ennek egyszerű oka van: holog­ram csak egyszínű (monokromati­kus), szabályozott fázisú (kohe­rens) fénnyel készíthető. Ilyen fényt pedig csak színszűrés és na­gyon keskeny résen való átbocsá­­tás útján tudtak abban az időben előállítani. Csakhogy e két beavat­kozás következtében elveszett a fényerő döntő hányada, igazi ho­logram alig volt készíthető. Ennek megfelelően Gábor Dénes sem volt képes háromdimenziós képet ké­szíteni, üvegre. festett szöveget fényképezett. Viszont hologramja nem vásznon, hanem a levegőben lebegve mintegy szellemképként jelent meg, ami bizonyította meg­oldásának úttörő jellegét. Legismertebb találmánya mel­lett elkészítette a színes lapos kép­ernyőt, amelyben az elektronsu­gár többszörösen megtörve, a kép­ernyő síkjával párhuzamosan ha­lad, valamint megszerkesztette a belső szervek vizsgálatára hasz­nálható törpekamerát. Tudomá­nyos tevékenységével jelentősé­gében vetekszik szociológiai mun­kássága. A hatvanas években kezd el foglalkozni a közeledő kataszt­rófa kérdésével, amit a piacgazda­ság rablógazdálkodásával okoz a természetben. 1963-ban publikál­ja A jövő feltalálása, 1970-ben a Tudományos, műszaki és társa­dalmi újítások, két év múlva Az érett társadalom című munkáját. A már említett, Hulladékkorszak után című, Colombo professzorral írt műve 1971-ben jelent meg. A katasztrófa elhárításának, a jövő feltalálásának szentelte utol­só éveit. Hetvenkilenc éves korá­ban, 1979. február 9-én London­ban hunyt el a fizika és a műszaki tudományok egyik legjelentősebb művelője, az emberiség sorskérdé­seiért felelősséget érző magyar tu­dós. Mi pedig lassan négy évtizede töretlen lendülettel megyünk to­vább az úton, amelytől oly féltő gonddal tanácsolt el bennünket. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS EREDMÉNYE MAGYAR KOALÍCIÓ PARTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE 62 MOST/HÍD 10 százalék még nem döntött Az arány a szlovákiai magyar nemzetiségű biztos pártválasztók véleményét mutatja, amely visszaigazolja, hogy csupán az MKP- nak van esélye bejutni az új parlamentbe. Forrás: Fórum Intézet, 2010. május, a megkérdezettek száma: 1022 fő NE OSSZUK MEG AZ ERŐINKET! VÁLASSZUK A BIZTONSÁGOT! 7 Válasszuk az egyetlen magyar pártot! Válasszuk a 7-es számot! RE1010498

Next

/
Oldalképek
Tartalom