Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-02 / 125. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 2. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vállalkozóknak az SDKÚ a legjobb Pozsony. A szlovákiai vállalkozók számára a legvonzóbb választási programjai a jelenlegi ellenzéki pártoknak vannak. A Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) által összeállított listán a legjobban az SDKÚ-DS szerepelt, amely a maximális 100 pontból 68-at szerzett meg. A párt a PÁS szerint nem csupán megnevezi a problémákat, hanem konkrét megoldási javaslatokat is tartalmaz a programja. A KDH 53 pontot kapott, míg a középmezőnyben a Szabadság és Szolidaritás (39,6 pont), a Híd (34,1) és az MKP (27,2) található. A vállalkozói környezet szemszögéből a legrosszabb programmal a kormánypártok rukkoltak elő. A Smer nem egész 24 pontot kapott, a HZDS (16,4) és az SNS (10,5) programjában pedig a PÁS szerint nehezen találhatunk olyan elemeket, amelyek csak egy kicsit segítenének a hazai vállalkozók helyzetén. (TASR) Válságban a hazai vegyipar Pozsony. A gazdasági válság miatt a szlovák gyógyszergyártók és vegyipari cégek bevételei tavaly több mint az ötödével csökkentek 2008-hoz képest - derül ki a Vegyipari Cégek Szövetségének az elemzéséből. Az ágazat kivitele 26 százalékkal esett vissza, ami a foglalkoztatottságon is meglátszik, hiszen a vegyipari cégek tavaly több mint 7 százalékkal voltak kénytelenek csökkenteni az alkalmazottaik számát. (TASR) Csődeljárás alatt az Air Slovakia Pozsony. A SkyEurope és a Seagle Air után a Pozsonyi Járásbíróság tegnap jóváhagyta az Air Slovakia csődeljárási kérelmét is. Csődbiztosnak Jozef Pukalovičot nevezték ki, a légitársaság hitelezői pedig 45 napon belül jelenthetik be az igényeiket. Az Air Slovakiát végleg megfosztották a repülési engedélyétől is, a törvényben megszabott határidőig ugyanis nem élt a fellebbezés lehetőségével. A szlovák közlekedési tárca még márciusban jelentette be, hogy megvonják a működési engedélyt a főként charterrepülésekre szakosodott légitársaságtól. A cég a társadalombiztosítással, illetve üzleti partnerekkel szemben fennálló több millió eurós tartozását nem tudta kiegyenlíteni. (TASR) Újabb mélyponton az euró árfolyama London. Négyéves mélypontra gyengült az euró a dollárral szemben tegnap délelőtt, miután erősödtek azok az aggodalmak, hogy az euróövezeti adósságválság átterjedhet az egész bankszektorra. Hátrányosan érintette a közös európai fizetőeszközt az is, hogy a befektetők veszteségmegelőző eladásokat hajtottak végre. Tegnap délelőtt egy euró 1,2125 dollárt ért, 1,42 százalékkal kevesebbet, mint hétfőn. (MTI) Kevesebb autó, nagyobb nyereség Pozsony. Szlovákia legismertebb használtautó-kereskedője, az AAA Auto Group a fő piacainak tekintett Szlovákiában és Csehországban az idei első negyedévet 0,9 millió eurós tiszta nyereséggel zárta, ami 26 százalékos javulásnak számít a múlt év azonos időszakához képest. A társaság az idei évben annak ellenére volt képes növelni a bevételeit, hogy a tavalyi első negyedévhez képest 6 százalékkai kevesebb, összesen 8057 autót értékesített. A bevételeket a társaság szerint a pénzügyi szolgáltatásaiknak, vagyis a fogyasztási hiteleknek és a lízingelésnek köszönhetően sikerült növelni. (TASR) Új vezérigazgató a takarékpénztárnál Pozsony. Júniustól új vezérigazgatója van a legnagyobb hazai pénzintézetnek. A Szlovák Takarékpénztárat tegnaptól Jozef Síkela vezeti, aki a tavaly márciusban kinevezett Ján Rollót váltja ezen a poszton. Síkela legutóbb az Erste Bank Ukrajina vezérigazgatója volt. A Szlovák Takarékpénztár az idei első negyedévet már 31,8 mülió eurós nyereséggel zárta, ami több mint 50 százalékos javulásnak számít az egy évvel korábbiakhoz képest. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8347 Lengyel zloty 4,1140 Cseh korona 25,628 Magyar forint 276,62 Morvát kuna 7,2590 Román lei 4,1868 Japán ien 110,65 Svájci frank 1,4183 Kanadai dollár 1,2766 USA-dollár 1,2155 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,27-1,19 26,48-24,93 287,55-262,79 OTP Bank 1,26-1,18 26,45-24,93 284,28-268,21 Postabank 1,28-1,19 26,56-24,77-Szí. Takarékpénztár 1,26-1,18 26,39-24,92 288,79-263,92 Tatra banka 1,25-1,19 26,35-25,01 287,05-265,23 Dexia banka 1,25-1,18 26,29-24,96 283,81-269,43 Általános Hitelbank 1,26-1,20 26,41-24,94 287,55-262,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A részvénytársaság bejegyzéséért 829,50 eurót kérnek, az egyéni vállalkozók 165,50 eurót fizetnek Könnyebb beindítani a vállalkozást Pozsony. Egyszerűbb hivatali ügyintézést és a vállalkozás könnyebb beindítását ígéri az iparűzési törvény június elsején életbe lépett módosítása, ezzel együtt azonban változtattak több, a vállalkozással kapcsolatos hivatali illetéken is. Mire számíthatnak a vállalkozók, vagy azok, akik most szeretnék beindítani a vállalkozásukat? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ E hónaptól búcsút inthetünk az iparlevélnek és a koncessziós levélnek, helyettük az iparhatóság a vállalkozói engedélyről szóló igazolásokat fog kiadni, ezekben az összes vállalkozói tevékenységünket feltüntetik, amelyeket a hivatalnak bejelentünk. A törvény előírja, hogy bizonyos iparűzésre jogosító engedély megszerzéséhez milyen feltételeknek kell megfelelni (iskolázottság, gyakorlat). Ha ezeket teljesítjük, a hivataltól megkapjuk az igazolást. A vállalkozási engedély kiadására szóló kérelmünket már csak akkor utasítják vissza, ha nem felelünk meg a törvény szabta feltételeknek - nyilatkozta Ján Dutko, a belügyminisztérium vállalkozói osztályánakavezetője. Az államigazgatási eljárási illetéket minden egyes vállalkozási körért külön-külön meg kell fizetni. A szakképesítéshez nem kötött tevékenységek esetében ez 5 euró, a szakképesítést feltételező vállalkozások esetében pedig 15 euró. Újdonságnak számít, hogy külön kérelemre már egy áttekintést is kiadnak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő tevékenységi köreinkről. „A vállalkozói nyilvántartás szabadon hozzáférhető adatait bárki lekérheti, és így hozzájuthat az igénylés napján aktuális információkhoz” - nyilatkozta Dutko, aki szerint a bizalmas információkat továbbra is csak az a vállalkozó kérheti le, akivel ezek az információk kapcsolatosak. Külön illetéket szednek a papírformátumú dokumentumok elektronizációjáért is, minden megkezdett 15 oldal után 5 eurót. Ezzel azoknak a vállalkozóknak szeretnének kedvezni, akiknek otthon nincsenek meg az ehhez szükséges műszaki berendezései. Nem változnak ugyanakkor a cégjegyzékkel kapcsolatos illetékek. A részvénytársaság első bejegyzéséért 829.50 eurót kér a hivatal, más jogi személyeknek ugyanezért 331.50 eurót, az egyéni vállalkozóknak pedig 165,50 eurót kell fizetniük. A vállalat bejegyzése jogi személyek számára 331,50, magánszemélyek számára 33 euróba kerül. Mindez érvényes a külföldi vállalkozókra és cégekre is. A szakképesítéshez kötött vállalkozói tevékenységek közé sorolták a tetőfedést, és külön szakképesítéssel dolgozhatnak a manikűrösök és pedikűrösök, valamint a munkaközvetítők és a gázszerelők is. A szakképesítéssel kapcsolatos feltételek azonban nem változnak. A belföldi közlekedéssel összefüggő tevékenységek, így a nem menetrend szerint közlekedő autóbuszok, a teherfuvarozók és a taxisok a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá esnek, így ennek megfelelően juthatnak hozzá az engedélyekhez is. A vállalkozói engedélyek kiadásának az elektronizációját ugyanakkor 2012 elejére halasztották, így a bejelentéseinket továbbra sem tehetjük meg elektronikus úton, és az illetékeket sem fizethetjük ilyen módon, (mi, sita) A vállalkozói engedélyek kiadásának az elektronizációját 2012 elejére halasztották (Képarchívum) Csak rendkívül nehezen leszünk képesek betartani az idei évre tervezett 5,5%-os államháztartási hiányt Fico továbbra is felelőtlenül szórja a pénzünket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány pénzszórása miatt csak májusban 600 millió euróval nőtt Szlovákia költségvetési hiánya, a pénzügyminisztérium tegnap közzétett elemzése szerint a deficit így mára elérte a 2,078 milliárd eurót. Ez több mint duplája a tavaly májusban mért 831,6 millió eurós hiánynak, miközben a kormány az idei év egészére 3,746 milliárdos deficittel számol, szemben a tavalyi 2,791 milliárddal. Az egyre mélyülő hiány az állami kiadások növekedésével magyarázható. Ez utóbbiak májusra elérték a 6,036 milliárd eurót, ami 26 százalékos növekedésnek számít az egy évvel korábbiakhoz képest. A bevételek ugyanakkor nagyjából ugyanúgy alakulnak, mint tavaly, sőt az adóbevételek 5%-kal még el is maradnak az egy évvel korábbiaktól. Az adóbevételek csökkenése miatt a gazdasági elemzők szerint Szlovákia csak rendkívül nehezen lesz képes betartani az idei évre tervezett, a bruttó hazai termék 5,5 százalékának megfelelő államháztartási hiányt. Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a deficit elérheti a 7,5 %-ot. A gazdasági elemzők szerint az idei költségvetési hiány még az eredeti várakozásoknál is nagyobb lehet. A kormány, a választási évre való tekintettel, ennek ellenére nem volt hajlandó hozzányúlni a rendkívül költséges szociális ellátó rendszerhez. Hogy ez milyen hatással volt a gazdaságra, abban azonban az elemzők véleménye már megoszlik. A szociális juttatások fenntartásának köszönhetően sikerült elkerülni a munkanélküliség további drasztikus növekedését - állítja Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza, aki szerint, ha csökkentették volna az állami juttatások mértékét, visszaesett volna a lakossági fogyasztás, ami a cégek termelésének a csökkenéséhez, végső soron pedig újabb elbocsátásokhoz vezetett volna. „Ha az államháztartási hiány alacsonyabb lenne ugyan, viszont a munkanélküliség a jelenlegi 12,5% helyett elérné a 14 %-ot, ez sokkal rosszabb lenne, hiszen az állami kiadások hosszabb távon nagyobb ütemben nőnének” - vallja Kárász. Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a szociális juttatások fenntartása hosszabb távon jelentős problémákat okozhat. „Amit az állam ma hitelből fizet ki a lakosságnak, azt a jövőben kell visszafizetnünk” - vallja Ďurana, aki szerint a következő kormányok ugyan elkerülhetik a szociális juttatások csökkentését, ezt azonban csak az iskola- és egészségügy kárára tehetik meg. (čtk, mi) Az elmúlt hónapok kilengései ellenére a közös európai fizetőeszköz továbbra is vonzó pénznem maradt Jövőre már Észtországban is euróval fizethetünk HORBULÁK ZSOLT Tallinn. A tavaszi görögországi események az egész eurózónára negatív hatással voltak, és a közgazdászok további, az államcsődre esélyes országokat kerestek. Kevés figyelem irányult azonban arra, hogy a mostani válságos évek alatt is van olyan ország, amely képes volt teljesíteni a stabilitási paktum valamennyi feltételét. Észtország jövő januártól az euróövezet tagja lesz, eredményei ugyanis meggyőzőek. Brüsszel méltatta a tavaly végrehajtott konszolidációs intézkedéseket, amelyek eredményeként a költségvetési hiány a válság miatt közel 14 százalékos gazdasági visszaesés ellenére a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,6%-a körül maradt. Tallinn ez évre 2,2, 2011-re pedig 2%-os deficitet vár, az államadósság mértéke pedig 7,2% - mélyen a maximálisan megengedett, ám sokak által túllépett 60% alatt. Az ország ráadásul elérte az eurózóna árszintjének a 70-80%-át. A volt vasfüggöny mögötti országok között a balti államok a legfejlettebbek közé tartoznak, az euróhoz mégsem vezetett egyenes útjuk. Három évvel ezelőtt Litvánia csupán egytized százalékkal lépte túl az infláció akkori lehetséges maximumát, így nem kapott bebocsátást a klubba. Az észt korona sikere alapvetően az észt társadalom sikere. Észtország mindig is a nyugati kultúrkörhöz tartozott. A Szovjetunió felbomlása után erős finn orientáció alakult ki. Az euroatlanti csatlakozás nemzeti üggyé vált. Az euró bevezetését a lakosság több mint 80%-a támogatja. Észtországnak sikerült elérnie, hogy önálló életét tiszta lappal kezdje. Nem kellett átvállalnia a Szovjetunió államadóságának reá eső részét. Ez nem csak hatalmas könnyítést jelent, hanem azt is, hogy nincs értékpapírpiaca. Ennek pozitív hatása most mutatkozik meg, mivel nincs kitéve globális tőkepiaci turbulenciáknak. A balti államok a legnyitottabb gazdaságok közé tartoznak. Ez abban mutatkozik meg, hogy a külső behatásokjelentősen befolyásolják az észt gazdaságot. A nemzeti össztermék tavaly 14,2%-kal esett, a munkanélküliség a 2009-es 14%-ról idén már 20%-ra kúszott. Az elmúlt hónapok történései ellenére az euró továbbra is nagyon vonzó pénznem marad. A visegrádi országokon, illetve Románián és Bulgárián kívül Izland is egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy belátható idő belül náluk is fizetőeszközzé váljon.
