Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-11 / 133. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 11. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ Kihirdették Belgrádban a nemzetitanács-választások hivatalos végeredményét - írta a Magyar Szó című újvidéki lap. Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsban 28 képviselője lesz a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás listának, a maradék hét hely a másik négy lista között oszlik meg. Négy mandátum jutott a Vajdasági Magyarként Európába listának, amely mögött Borisz Tadics szerb elnök Demokrata Pártja áll. Egy-egy képviselői helyet szerzett a VMSZ-ből az év elején kizárt Bunyik Zoltán újvidéki polgármesterhelyettes és Rácz Szabó László, a zentai önkormányzat elnöke vezette Kézfogás a Magyarságért-Polgári Mozgalom lista, a Magyar Liga lista és a Magyar Remény Mozgalom, (mti) Számos szlovák nem tartja tiszteletben a magyarok nemzeti érzéseit, nyelvét, történelmét, ami bánt engem Miért választom a Hidat? ŠTEFAN HRÍB Rendkívül fontos a holnapi választás, az eredménye viszont a rendszerváltás óta megtartott voksolások közül a legkétségesebb. Minden százalék, minden egyes szavazat arról dönt, a mai kormány marad-e hatalmon, tele nacionalistákkal, primitív tolvajokkal, vagy egy jobb váltja fel. Ebben a helyzetben mindenkinek - akinek fontos az ország sorsa - kötelessége holnap az urnához járulnia. Én elmegyek, és a Most-Hídra adom a szavazatom. Három komoly okom van rá. Az első - Bugár Béla tisztességes ember. Újságíróként húsz éve ismerem, és tudom, hogy nem lop, betartja adott szavát és a magyar-szlovák együttműködés és barátság mellett tette le a garast. Ezen kívül a Híd jelöltlistáján szerepelnek az OKS emberei is, akik 1989 óta küzdenek e két, egymáshoz közeli nép barátságáért. A Híd választása ennek a barátságnak a választása. A másik érv, amely amellett szól, hogy a Hidat válasszam az, ha a mai kormányt, amely a magyarokat ellenségnek tekinti, le akarjuk váltani, az ellenzéknek elegendő voksot kell szereznie. Ezért nagyon fontos, hogy a Híd a szavazatok több mint öt százalékát megszerezze, és bejusson a parlamentbe. Ezért kérem az Új Szó olvasóit, hogy holnap menjenek választani, és Bugár Béla pártját támogassák. Ezzel fontos lépést tesznek annak érdekében, hogy a nacionalista kormányt a nemzetek egyetértésének kormánya váltsa fel. A harmadik ok személyes: szlovákként támogatni akarom Bugár Bélát és az őt körülvevő, a vele szimpatizáló magyarokat, mert.úgy érzem, mi, szlovákok az adósaik vagyunk. Bugár és emberei a múltban minden jó törvényt elfogadtak, amelyek előbbre vitték Szlovákiát. És ez nem volt mindig könnyű. Mégis sok szlovák (nem csak az SNS- beliek, mert ostoba nacionalisták az ellenzékben is vannak) azzal gyanúsítja őket, hogy nem lojálisak ehhez az országhoz, hogy inkább Magyarországot tartják hazájuknak, és titokban arról ábrándoznak, hogy Dél- Szlovákia leszakad Szlovákiáról. Közben számos szlovák nem tartja tiszteletben a magyarok nemzeti érzéseit, nyelvét, történelmét. Ez bánt engem, és szlovákként szégyellem magam, hogy néhány nemzettársam így gondolkodik. Az, hogy holnap a Hídra szavazok, azt jelenti, hogy szlovákként elnézést . kérek önöktől, a mi magyarjainktól, amiért saját nemzetem egyes tagjai így gondolkodnak. Csak a saját nevemben beszélek - azt szeretném, ha megbékélnénk és együttműködnénk. Tudom, hogy a szlovákiai magyarok bonyolult helyzetben vannak. Tudom, hogy a Híd és az MKP között kell választaniuk, tehát Bugár és Csáky közt. Csákyt ráadásul Orbán is támogatja, aki ügyes és intelligens politikus, akiknek a mi koalíciós politikusaink a lába nyomába se érnek. Mégis azt gondolom, hogy Bugár Béla Híd pártjának választása jobb megoldás, mert a pártelnök minden hiányosságával, hiúságával és lobbanékonyságával egyenes ember, aki kész a szlovák demokratákkal való együttműködésre. Ezáltal nagyobb lehetősége van arra, hogy a következő kormányban megvalósítsa a magyar kisebbség érdekeit. Az MKP támadásai, hogy Bugár elárulja a magyar kisebbséget, szétveri az egységet arra emlékeztetnek, amikor 1992-ben Mečiar hasonlóképpen reagált bírálói szavaira. Csáky pártja ezzel az övön aluli ütéssel elvesztette minden szimpátiámat. Belső megnyugvást érzek holnap, amikor leadom a Hídra a szavazatomat, örömmel, amelyet senki sem vehet el tőlem. Itt, a nyugtalan Közép-Európában a nemzetek barátsága mindig egyéni döntés függvénye. Holnap a voksommal újra szabadon választok. A szerző a .týždeň főszerkesztője és a Lámpa című tévéműsor vezetője. A politika nem a barátságról szól, hanem az érdekképviseletről és a kompromisszumokról Miért szavazok az MKP-ra? KÖVESDI KÁROLY Feladták a leckét Bugárék a szlo/ákiai magyaroknak! Mindazonál:al én az MKP-ra fogok szavazni, innék oka egyszerű. Egyetlen szlo/ák párt sem vállalja fel a szlovákiai nagyarság képviseletét, ennek :zámos tanújelét adták. Kisebbégben élő etnikum érdekeit, külöíösen, ha azt a többség ellenfélnek, egjobb esetben megtűrt idegennek artja, csak etnikai párt tudja képvielni. Nincs két magyar pártunk, sak az MKP. Illetve van a Híd, mely félig-meddig magyar, megpékelve szlovák demokratákkal, uni nem lenne baj, de a társadalmi éke, a barátság, a szeressük egyrást gyerekek-féle szlogenek nem lkothatnak választási programot, z szépen hangzik, csak édeskevés hhoz, hogy fordítson a sorsunkon, társadalmi békét ugyanis nem az fogja megteremteni ebben az országban, ha szép eszmék mentén (és akkor nem szólok az érdekekről, pedig lehet, hogy arról kellene) összeborulunk a társnemzettel. A politika nem a barátságról szól, hanem az érdekképviseletről és a kompromisszumokról. Az első, azt hiszem, mindenki számára világos. A második annak függvénye, hogy mit szeretne elérni az itt élő magyarság, amelyet húsz év óta az orránál fogva vezetnek. A mostani katasztrófakormány csak a jéghegy csúcsa, amelyet dicséretes lenne letörni, de attól még megmarad a társadalmi feszültség, hiszen a többi - beleértve az ellenzékieket is - szlovák pártban is akad jócskán nacionalista. A társadalmi béke megteremtése ráadásul nem a kisebbség feladata. Azért, tetszik, nem tetszik, a szlovák demokratáknak kell többet tenniük, és nem csak négyévente egyszer. Ahelyett, hogy besorakoznak Bugár csapatába, a szlovák demokraták sorait kell erősíteniük. Egyszerűen azért, hogy erősödjenek, és le tudják győzni a nacionalizmust. A szlovákiai magyarság érdekeit - látva az asszimiláció következményét, alkotmányos nem-létünket, elfuserált megyerendszerünket, sorvadó iskolarendszerünket, az összes eddigi kormány által felállított tiltótáblák erdejét - nem lehet egy választási időszakra, Fico, Slota vagy Mečiar pártjainak pillanatnyi helyzetéhez, preferenciáihoz mérni. Vágyván elképzelésünk a jövőnkről, vagy megette a fene. Múltunkat kényszerű kilencven évben méljük, jövőnket sem lehet négy évben meghatározni. Bár megfogadtam, csak arra a pártra fogok szavazni, amely választási programjába felveszi az autonómia elérését (ami a legtisztább modellt kínálja a konfliktusmentes együttélésre), tisztában vagyok vele, hogy ezzel még a megdolgozott, agyamosott szlovákiai magyarságnál sem lehet pontokat szerezni. De az MKP legalább nem bújtatja hangzatos szlogenek mögé az önös érdekeit. Ismédéin: a szlovák nacionalizmus a szlovák demokraták problémája. A kisebbség szerepe annyi lehet, hogy teljes erejével, minden potenciáljával (ahogyan tette is az MKP nyolc éven át) támogatja törekvéseiket. Ők pedig segítik és támogatják identitásunk megtartására, jólétünkre irányuló törekvéseinket. Ehhez az kell, hogy a szlovákiai magyarságnak erős képviselete és súlya legyen - nemcsak a parlamentben, hanem a társadalomban is -, és ne hagyja érvényesülni a szalámitaktikát. KOMMENTÁR Mennyit ér egy szavazat? TOKÁR GÉZA Ügyan formálisan a Smer a legnépszerűbb politikai erő Szlovákiában, valójában létezik egy ideológia, aminek még Robert Fico pártjánál is erőteljesebb a képviselete a szavazók között: a passzívak fantompártja. Rengeteg oka van annak, hogy a választópolgár nem megy el szavazni: jobb dolga akadt, úgy érzi, hogy egyetlen párt sem képviseli az érdekeit, minden politikust disznónak tart, egyáltalán nem érdeklik az ország ügyei, vagy éppen úgy gondolja, hogy távolmaradásával nem befolyásolja a végeredményt. Valóban ennyire jelentéktelen lenne egy voks? Egy szavazatnak csak nagyon speciális esetekben van döntő súlya, de ha belegondolunk, mennyi dolgot befolyásolhat a döntésünk, a kép már nem ennyire egyértelmű. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, nagyon gyenge, ötvenszázalékos részvételi arányt feltételezve mintegy száztízezer szavazatra van szüksége. Durván ennyien laknak összesen a Komáromijárásban. Ha egyszer egy párt átlépte a parlamenti küszöböt, tizenháromezer voks ér egy mandátumot. El tudjuk képzelni? Ha Nagykürtös egész lakossága egy pártra szavazna, akkor az azonnal egy képviselői helyet érne. Nem mindegy persze, hogy a parlamentben pontosan ki is ül abban a székben, amit verejtékes munkával megszerzett magának kedvenc pártunk. Ha feltételezzük, hogy pártunk hatszázalékos eredményt ért el, akkor ehhez mindössze négyezer karikázásra van szüksége bárkinek a választási listáról. Ez azt jelenti, hogy Tiszacsemyő lakossága elméletileg bárkit.bejuttathatna a parlamentbe. Nem beszéltünk még arról, hogy minden leadott voks növeli a részvételi arányt - bárkire szavazunk is, annyival nehezebb dolga van a parlamentbe kerüléssel Slotának vagy Mečiamak. Igen, még Csákynak és Bugámak is, ha éppen nem őket támogatjuk a voksunkkal. Végül, de nem utolsósorban minden szavazattal, amit a nagy pártokra adunk le, támogatjuk őket nagyj ából hét euróval az állami költségvetésből. Egy szavazat valóságos értéke tehát gyenge választási részvétel mellett: egyszázezred parlamenti képviselet, egytizennégyezred képviselői mandátum, egy négyezred képviselő, valamint hét euró. Jó üzlet? Mindenki döntse el maga, gondolja megjól. Négyévente egyszer adott az a lehetőség, hogy egyáltalán megfontolja. Azt nem lehet mondani, hogy nincs választék. Ott az MKP és a Híd. Aki szerint az SaS, vagy az SDKÚ a megoldás, válassza őket. Forradalmi hajlamú szavazók fontolják meg valamelyik kispártot, vagy a Pali Búcsúpohara Vidám Parlamenti Pártot (a hasonlóan vicces Borbarátok Pártja sajnos beolvadt a Szlovák Testvériségbe, úgyhogy bennük nagyot csalódhatott a közvélemény). Egy dolog biztos: minden le nem adott szavazat Ficót, Slotát, és Mečiart erősíti - négy év után mindenki tisztában lehet vele, mit is jelent ez számunkra. FIGYELŐ Csehországi reformok Széleskörű politikai, gazdasági és társadalmi reformokat tervez az új kormánykoalíció létrehozásáról tárgyaló három cseh jobboldali párt. „Megállapodtunk, hogy megkezdjük a munkát a választási törvény módosításán, mely lehetővé tenné a közvetlen államfőválasztást” - jelentette be Petr Nečas. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) kormányfőjelöltje a múlt héten kapott megbízatást Václav Klaus köztársasági elnöktől a kormányalakítási tárgyalásokra. Nečas elismerte: ő inkább a jelenlegi rendszer, a parlamenti elnökválasztás híve, de kész elfogadni a többségi álláspontot, s keresni a kompromisszumos megoldást. Az elnöki jogkörök módosításáról egyelőre vitáznak a felek. Nečas szerint azzal senki sem számol, hogy az elnöki jogkörök megerősödhetnének. „Szükségesnek tartjuk az alkotmány felülvizsgálatát is, és meg kellene vitatni a jogkörök jobb felosztását az államfő, a képviselőház és a szenátus közötti’ - mondta Karel Schwarzenberg, a TOP 09 elnöke. Radek John, a Közügyek elnöke szerint a közvetlen lakossági elnökválasztást lehetővé tevő jogszabályváltozásokat mihamarabb tető alá kell hozni, s el kell fogadni. A Polgári Demokratikus Párt, a TOP 09 párt és a Közügyek (W) párt a múlt hét elején több szakértői csoportot hozott létre, amelyek feladata kidolgozni a kormányprogram alapelemeit. A szakértői bizottságok megállapodásait a pártelnökök hagyják jóvá. A pártoknak eddig már több kérdésben - például ä nyugdíjreform alapelemeiben, az egyetemi tandíj bevezetésében - sikerült közös nevezőre jutniuk. A nyugdíjreformról folyó vitába a jövőbeni koalíció szeremé bevonni az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD). „Miután ez a kérdés több évtizedre meghatározza a Cseh Köztársaság jövőjét, fontosnak tartjuk, hogy a döntés kidolgozásába a CSSD is bekapcsolódjon” - fejtette ki Nečas, a kormányelnöki tisztség várományosa. Az egyetemi tandíj kérdésben az a megállapodás született, hogy 2013-ig bevezetik, s az évi összeg nem haladhatja meg a 10 ezer koronát. A fizetés módjáról nincs döntés, elvi megállapodás van arról, hogy a diákok a tandíjra kedvezményes kölcsönt vehetnénekfel. Afizetési kötelezettség a Csehországban tanuló szlovákiai diákokra is vonatkozna. (kés)
