Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-07 / 129. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 7. Hirdetés 3 FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Beszélgetés Farkas Ivánnal, az MKP Országos Tanácsának elnökével, parlamenti képviselőjelölttel Esélyt a községeknek, teret a vállalkozóknak Hihetetlenül gyönge az európai uniós alapok felhasználásának hatékonysága, a tervezett adóbevételek teljesíthetetlenek, az EU-ban nálunk a legmagasabb az állami eladósodás növekedésének üteme... Meg kell nyitni a nemzeti fejlesztési kerettervet, és ésszerűen átcsoportosítani a prioritásokat - véli Farkas Iván parlamenti képviselő, s hozzáfűzi: - Mi felelősségteljes politikát akarunk az elkövetkező időszakban, elejét kell venni, hogy Szlovákia Görögország sorsára jusson. • Képviselő úr, ön a most véget érő választási időszakban az MKP képviselőcsoportjának egyik legaktívabb tagja volt a törvényhozásban. Ellenzéki szerepben töltött négy év után lehet-e érdemi eredményekről beszélni? Természetesen sokkal többet tudtunk tenni közösségünkért az MKP kormánytagsága idején. De azért ellenzéki képviselőként is több gazdasági jellegű jogszabály-módosítást kezdeményeztünk, és konkrét tervek megvalósításában is közreműködtünk. Részünk van abban, hogy rövidesen négy Ipoly-híd építése kezdődhet el: Rárósmulyadon, Petőn, később Helembán és Ipolypásztón. Ezek a hidak kulcsfontosságúak a határ menti kistérségek fejlődésében, a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában. Örülök, hogy segíthettem az európai uniós támogatásokért pályázó önkormányzatoknak, közösségeknek, hiszen ennek eredményeképpen szennyvíztisztítók, hulladéktárolók, új egészségügyi szolgáltatások sora került vagy vár üzembe helyezésre, iskolaépületeket, közutakat korszerűsítettek, a Dunán hajókikötők és kompok segíthetik az ott élők folyami átkelését. • • Az MKP választási programjának egyik leghangsúlyosabb fejezete a régiófejlesztés. Ennek magyarázata kézenfekvő. Hogyan, milyen konkrét tervekkel, elképzelésekkel kívánják elősegíteni a gazdaságilag lemaradt, elszegényedett térségek felzárkózását? Az MKP az egyetlen párt, amely régiókban gondolkodik, amely fölvállalja az egész délszlovákiai térség gondjainak megoldását, függetlenül attól, hogy ott a magyarok mellett kb. kétszer annyi szlovák él. A gazdaságfejlesztésben előtérbe helyezzük térségünk érdekeit, mindenekelőtt munkahelyteremtő beruházásokat kell telepíteni Dél-Szlovákia járásaiba. A gazdaság ütőerei az autópályák, gyorsforgalmi utak és a korszerű vasutak, ezek építésének, fejlesztésének előmozdítása kiemelt feladatunk. Hamarosan megkezdődhet az R7 (Pozsony- Somorja-Dunaszerdahely-Gú ta-Érsekújvár-Léva-Losonc) építése, a Pozsony-Somorja- Dunaszerdahely szakasz előkészítő munkálatai már befejezés előtt állnak. Ez Csallóköz korszerű közlekedése és Pozsony közúthálózati gondjainak enyhítése végett egyaránt fontos. Az R2 (Zólyom-Losonc-Rimaszombat-T omalj a-Rozsny ó-Szeps i-Kassa-Nagymihály-Királyh elmec) déli gyorsforgalmi üt újabb szakasza (Gombaszög -Rozsnyó-Szoroskő-Méhész ke) is hamarosan elkészülhet, majd fokozatosan össze kell kötni a három megépült szakaszt. Régiófejlesztési terveink része az Ipoly- és Duna-hidak megépítésének előmozdítása, valamint a Pozsonyt, Galántát, Vágsellyét, Érsekújvárt Párkánnyal összekötő IV. páneurópai vasúti folyosó korszerűsítése, pályasebességének megnövelése. Leépítések helyett gondolkodjunk végre fejlesztésekben. Ami a regionális vasutak fejlesztését illeti, a legésszerűbb a Csángó régión áthaladó vonal összekötése egy rövid szakaszon, Gúta és Negyed között, létrehozva így a Vágsellye és Komárom közötti regionális vasútvonalat. Villamosítani kell továbbá a Zólyomot Kassával összekötő déli vasúti vonalat. A 2. világháború után megszakított, az országhatár mentén húzódó vasútvonalakat - Ipolyság-Drégelypalánk, valamint Szepsi-Tomanádaskő — kell újra összekötni. Ezzel nemzetközi vasúti folyosó jöhetne létre Besztercebánya, Zólyom és Budapest között. • Milyen időtávban kell gondolkodnunk ezeknek a terveknek a megvalósulását illetően? Mindenekelőtt kormánypártként tudjuk a jövőben elképzelni ezek előmozdítását. Egyébként középtávú és hoszszú távú tervekről van szó, amelyek nemcsak azért fontosak, hogy a kornak megfelelő szinten utazhassunk - elsősorban azért, hogy térségünk végre fejlődjön, vonzóvá váljon a munkahelyteremtő beruházások számára, ipari parkok, munkahelyek létesüljenek, lendületet adjunk ezzel a leszakadó térségek felzárkóztatásának. • A gazdasági válság a közigazgatási szintek közül talán a községi önkormányzatokat érintette a legérzékenyebben, és a kormány válságenyhítő csomagja sem kímélte őket. Milyen lépéseket tervez az MKP az önkormányzatok talpra állítása érdekében? Az önkormányzatok érdekében több törvénymódosítást is benyújtottunk a parlament elé. Ezek egyike volt az a módosító javaslat, amelynek az volt a célja, hogy a munkahelyteremtő beruházások és lakásépítés esetében a talaj földalapból való kivonásakor a beruházót mentesítsük a magas illeték befizetése alól. Az állami költségvetés megvitatásakor több ízben javasoltuk, hogy a Vidékfejlesztési Alapnál pályázó községek számára tehermentes, járulékos költség legyen az ÁFA (DPH). Változtatni szeretnénk azon a modellen, amelyben a tengerszint feletti magasság is befolyásolja a településeknek járó juttatások mértékét, emiatt a déli, alacsonyabban fekvő községektől évente 33 millió eurót (1 milliárd koronát) vonnak meg a magasabban fekvők javára. Továbbá a helyi önkormányzatok hatáskörébe került építésügyi hivatalok áldatlan helyzetén is változtatni akarunk. Mi további állami hatáskörök lebontásának vagyunk a hívei a helyi önkormányzatok szintjére, de csak a költségvetés ennek megfelelő lebontásával együtt. A válság okán nyomatékosan felhívtam az illetékes kormánytagok figyelmét a települések áldatlan anyagi helyzetére, hogy elejét vegyük a települések anyagi ellehetetlenítésének. Az a gazdasági válság hatásait enyhítő csomag ugyanis, amelyet a kormány és a parlament is elfogadott, nem az állam terhére, hanem a községek kárára készült. Tavaly mindenki takarékoskodott, elsősorban a polgárok (sokuknak megszűnt a munkahelye) a települések, a vállalkozók (sokan csődöt jelentettek), csupán a kormány költekezett gátlásr talanul, feneketlen adósságba taszítva az országot, nem beszélve a kormány korrupciós botrányai okozta hatalmas veszteségekről. • Hogyan kívánnak enyhíteni a vállalkozókra nehezedő terheken? A 2004-ben lezajlott adóreform Szlovákiát az EU keretében is konkurenciaképes szintre hozta, ehhez hasonlóan szeretnénk megreformálni a járulékbefizetés elavult rendszerét is. Átmeneti válságkezelő intézkedésként javasoljuk, hogy ha a vállalkozó frissen végzett fiatalokat alkalmaz, illetve ha ezek a fiatalok maguk vállalkozást nyitnak, az utánuk befizetendő járulék egy átmeneti kétéves időszakban a törvényes keretnek a felére csökkenjen. Szintén a foglalkoztatás ösztönzését szolgálja az a javaslatunk, hogy a munkaadók által az alkalmazottak után befizetett jámlékot négy év alatt 35,2 százalékról fokozatosan 26 százalékra csökkentsük. És szorgalmazni fogjuk a vállalkozók számára az ún. egyablakos ügyintézést. Hihetetlenül nő a másodlagos fizetésképtelenség, ezért az alkotmány értelmében ki kell egyensúlyozni a vállalkozók és a polgárok, illetve az államapparátus, konkrétan az adóhatóság pozícióját főleg az adóbefizetést illetően. • Milyen reformjavaslatokkal állnak elő a vállalkozói közeg tisztasága, illetve a pályázási esélyegyenlőség érdekében? Ön, ugye elsőként hívta fel a figyelmet a faliújság-tenderként elhíresült botrányos közbeszerzés-kezelésére a régiófejlesztési minisztériumban. Igen, parlamenti vizsgálatot kezdeményeztünk, s a korai figyelemfelkeltéssel az állami költségvetés több, mint 3 milliárd koronáját sikerült megmenteni. Köztudott, hogy az ügybe a Szlovák Nemzeti Párt két miniszterének is beletört a foga. Ami az erre vonatkozó terveinket illeti, szorgalmazni fogjuk az elektronikus közbeszerzés bevezetését minden szinten, továbbá törvénymódosítás által kötelező paraméterként be kell vezetni a szakmai referenciák kiértékelését, ezzel megakadályozhatjuk, hogy zöldmezős cégek milliárdos beruházásokhoz jussanak. Közbeszerzési pályázat beadásakor kötelezővé kell tenni a teljes tulajdonosi struktúra felfedését, bemutatását, hogy elkerüljük a garázs-cégek típusú esetek megismétlődését. Ami nagyon fontos, szeretnénk politikamentessé tenni és óriási felelősségének megfelelően bővíteni a Közbeszerzési Hivatal elnökének és magának a hivatalnak a hatáskörét. (gypa) Az MKP az egyetlen párt, amely régiókban gondolkodik, amely fölvállalja az egész dél-szlovákiai térség gondjainak megoldását Kinek az érdeke politikai megosztottságunk? Ki fog pálinkagőzös mámorban nevetni rajtunk június 13-án? Ezt csak úgy tudjuk elkerülni, hogy mindannyian részt veszünk a választásokon, és a biztonságra, a magyar egységre szavazunk. Ez a 7-es számmal induló MKP, \| a hűség pártja! 7 parlamenti választás 2010. június 12. hűség a közösséghez MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE MW10900
