Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-01 / 124. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 1. Régió - Csallóköz és mátyusföld - hirdetés 11 Lovakról, western-lovaglásról, fociról, magyar nótáról, operettről és a vidéki turizmus fellendítéséről szólt a rendezvény Tizenhétszer volt Patonyréten lóvásár...! Patonyrét. Talán maguk a szervezők sem számítottak arra, hogy a Kis-Duna fes­tői kulisszái között 1994-ben életre hívott Pa­­tonyréti Lóvásár az évek során ekkora rendez­vénnyé növi ki magát. Ti­zenhetedszer rendezték meg idén, elhanyagolha­tónak semmiképp nem nevezhető érdeklődés mellett. LŐR1NCZ ADRIÁN Rostás Alajos, Patonyrét pol­gármestere lapunknak korában úgy nyilatkozott: az egykori csal­lóközi vásáros hagyományok tisz­teletére és mintájára rendezték meg 1994-ben az első lóvásárt, s az évek során bizony megesett, hogy egy-egy paripa százezer svájci frankért cserélt itt gazdát. Idén értesüléseink szerint az eh­hez hasonló „nagy fegyvertény” elmaradt; egyesek szerint azért, mert a kezdeti nagy lelkesedés után a lótartás veszített népsze­rűségéből. A hetvenhét éves felsőpatonyi Iván György lovak iránti szeretete gyerekkorából maradt fenn. Tíz éve adta lótartásra a fejét, a lóvá­sárra Csöpkével, egy hétéves kan­cával érkezett. „Ez a kanca a ta­­polcsányi ménesben jött világra, és törzskönyvezett - mondja. -Cowboyok a lóvásárban - a tallósi westem-lovasok Két éve próbálom eladni, de nincs értéke a lónak, nem adják meg az árát. Gyönyörű, intelligens állat, nyolc hónaposán került hozzám, most hatszáz euróra tartom, még­sem tudok túladni rajta. Egy cseh vevő kínált érte ötszázötvenet; mondtam: annyiért szóba se jöhet...” Lovas gazda „ketyaszolóval” nem szívesen köt üzletet, mert hét év az hét év - annyi idő alatt az ál­lat családtaggá válik, sajnálja „elpotyázni” az ember. „Nem egyszerű dolog a lótartás - mond­ja Iván György. - Hely- és időigé­nyes, így aki nem tud napi szin­ten, rendszeresen foglalkozni a lovával, ne is fogjon hozzá.” Ezen a véleményen vannak a tallósi westem-lovasok is. „Mi versenyszerűen űzzük a westem­­lovaglást, naponta legalább két­szer szállunk nyeregbe, hogy for­mában maradjunk - mesélte Múcska György. - Ez a műfaj spe­ciális felkészülést és jó termé­szetű, nyugodt vérmérsékletű há­tasokat igényel, melyek ugyanak­kor gyorsan tudnak reagálni gaz­dájuk minden mozdulatára. Leg­inkább az amerikai lovak felelnek meg erre a célra, ám minálunk ezek még nem eléggé elteijedtek, így a westem-bemutatókon és versenyeken több fajtával találkozhatunk.” Az igazi westem-ló olyan, mintha gazdája joystickkel, azaz botkormánnyal irányítaná, mond­ja a kisfaludi Öreg Pikkés, azaz Horváth József, aki tájainkon a műfaj koronázadan királya. Tu­dását a patonyréti közönség előtt is megcsillantotta. „Közel két évtizede vagyok ló­függő - mondja -, évente nyolc-tíz versenyen, bemutatón veszek Nem mindennapi élmény a legkisebbeknek (A szerző felvételei) részt itthon és Közép-Európa más országaiban. A westem-lovaglás szépségét és nehézségét a ló és lo­vas közötti tökéletes összhang megteremtése adja. Mi nem sar­­kantyúzzuk, ösztökéljük a háta­sunkat, hanem az a kantárszár megengedésére, a térd szorításá­ra, a test súlypontjának áthelye­zésére reagál. Rengeteg munka van amögött, míg egy lovat al­kalmassá teszünk a versenyeken való részvételre, ugyanakkor semmihez sem hasonlítható ér­zés, amikor a nyeregbe pattanva szinte eggyé válunk hátasunkkal.” FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Néveri Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselőjelöltje a lépésről lépésre elvet vallja Régiónk hangját és érdekeit a pozsonyi parlamentbe! Néveri Sándor nagymegyeri kép­viselőként és alpolgármesterként, továbbá sikeres cégvezetőként a pozsonyi képviselőházban kíván­ja érvényesíteni szakértelmét, va­lamint az eddigi tapasztalatait. Erről a tudatos építkezésről, s el­képzeléseiről kérdeztük őt. A korábbi beszélgetésünk során hangsúlyozta a lépésről lépésre elvet. Amikor elhatározta, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselőjelöltje­ként indul a június 12-i parlamenti vá­lasztásokon, akkor is ilyen értékrend alapján döntött?- Igen. Korábban is kifejtettem, hogy szakmai és közéleti téren egyaránt a lé­pésről lépésre elv vezérel. A Nevitel Rt. ugyancsak azokra az eredményekre ala­pozva gyarapodott fokozatosan, ame­lyeket a távközlési hálózatok kiépítése és karbantartása, valamint az egyéb szolgáltatások terén elért. így vált ideha­za és Közép-Európában is jegyzett, jó nevű céggé, amellyel elégedettek a partnerei. Ezt igazolja az a tény is, hogy 2010-ben a válság ellenére is növeked­tek az újabb megrendeléseink. Ugyan­ilyen értékrendet követek közéleti em­berként is. Ez konkrétan mit jelent?- Meggyőződésem, hogy több mint két évtizeddel a rendszerváltás után, ha felmérnénk a gazdasági, közéleti és egyáltalán az emberi értékítéletet, rájö­hetünk, hogy a világ egy kicsit kifordult önmagából. Manapság a gazdagságnak van becsülete, mércévé vált. Nincs kü­lönbség a tisztességesen megszerzett és simlisségekből összetákolt vagyonszer­zés között. Ez deformálja az értékítéle­tet. Mintha olyan fogalmak, mint a foko­zatos építkezés, a szakmai és erkölcsi jo­gosultság, a tekintélyszerzés teljesen háttérbe szorulnának. 2002 óta képvise­lőként, négy éve alpolgármesterként dolgozom. Hét hónapig megbízott pol­gármesterként is tevékenykedtem Nagymegyeren. Ekkor is zökkenőmen­tesen működött a hivatal, elsősorban a jó csapatmunkának és a rátermett kol­légáknak köszönhetően. Bizonyára a ve­zetői gyakorlatom is hozzásegített a fel­adat megoldásához, hiszen a Nevitel Részvénytársaságnak több leányvállala­ta révén immár százhúsz alkalmazottja van. De ez is a fokozatos építkezésnek köszönhető. A választópolgárok bizalmának kö­szönhetően júniusban tovább léphet, bejuthat a pozsonyi parlamentbe. Mi­lyen célokkal?- A Csallóköz, továbbá a többi dél­szlovákiai régió hangját kívánom meg­szólaltatni és érdekeiket képviselni a szlovákiai képviselőházban, mert ezek bizony eddig meglehetősen a háttérbe szorultak. Márpedig nem lehetünk Szlo­vákia mostohagyermekei. Ennek érde­kében nemcsak a kampány során, ha­nem az elkövetkező négy esztendőben is állandó kapcsolatban leszek a polgá­rokkal, hogy naprakészen tudjak mind­arról, amit ők fontosnak tartanak. Szem előtt tartom a kölcsönös toleranciát, va­gyis a más nézetek, más kultúra tiszte­letben tartását. Politikai nézetek, de a nemzeti hovatartozás vonatkozásában is. A szlovákiai magyarok szeretik a szü­lőföldjüket. Hazaszeretetüket azonban nem lehet holmi hazafias törvényekkel kikényszeríteni. Ez úgy van, mint a csa­ládban. Az apa erőszakos eszközökkel talán elérheti, hogy a gyermekei retteg­jenek tőle, de a szeretetet így nem tudja kikényszeríteni. Országos szinten ugyanez a helyzet. Említettem már, hogy vállalati igazgatóként probléma­­mentesek a kapcsolataim szlovák part­nereimmel, sok észak-szlovákiai polgár­48 Közpénzekről kendőzetlenül mesterrel, önkormányzattal, üzletem­berrel. Ugyancsak a kölcsönös tisztelet és a tolerancia alapján. Arra törekszem, hogy ugyanilyen alapon értsenek szót egymással a szlovák és a magyar nemze­tiségű parlamenti képviselők is. S akkor sokkal jobb lesz a belpolitikai légkör. Mi pedig sokkal jobban érezzük majd ma­gunkat ebben az országban. Gazdasági szakemberként, cégve­zetőként milyen javaslatokat és vál­tozásokat tart a legfontosabbnak?- A pozsonyi parlamentben - akárcsak eddig Nagymegyeren képviselőként, de vállalkozóként is - szorgalmazni kívá­nom a közbeszerzési pályázatok és egyáltalán a gazdasági élet átláthatósá­gát, amelyeket egyértelmű törvények alapján lehet elérni. Ne különböző ér­dekösszefonódások döntsenek a köz­pénzekről, uniós és más támogatásokról, hanem világos elvek alapján határozza­nak. Ausztriában és több más országban például csak az köthet gazdasági egyez­séget, aki igazolni tudja, hogy van pénze a vállalt kötelezettség kifizetésére. Ná­lunk és más posztszocialista országok­ban viszont számos olyan gátlástalan ügyeskedő akad, aki tartozásokat hal­moz fel, csődbe juttatja a cégét, majd azonnal újakat alapít, hogy folytathassa tisztességtelen tevékenységét, amellyel becsületes vállalkozókat tehet tönkre, veszélyeztetve régiónk és az ország vál­lalkozói környezetét. Ez például Angliá­ban nem lehetséges. Természetesen kie­melt jelentőségűnek tartom a csallóközi mezőgazdaság felkarolását. Végre egyenlő feltételeket kell teremteni a nyu­gati és a közép-európai agrárium uniós támogatásában. Mielőbb el kell érnünk, hogy a termálvíz-források és más termé­szeti kincsünk régiónkat gazdagítsa a vi­déki turizmus fejlesztésének és sok más életrevaló ötletnek köszönhetően. Az MKP választási listáján a negy­vennyolcadik helyen szerepel. S épp negyvennyolc éves. Gondolom, a köz­ismert magyar mondást, hogy nem enged a negyvennyolcból, jól ismeri.-Természetesen. 1848-as szabadság­­harcunk ismert és névtelen hősei ra­gaszkodására való utalás a Kossuth és Széchenyi eszmékhez. Nálam ez a szám több fronton visszacseng. Negyven­­nyolc éves vagyok, a legjobb korban, hogy kamatoztatni tudjam eddigi ta­pasztalataimat. Annyiban viszont öröm­mel engednék a negyvennyolcból, hogy ha a választók megtisztelnek a bizal­mukkal, s bekarikázzák a negyvennyol­casomat, akkor a jelenlegi pozíciómhoz képest jóval előbbre, befutó helyre ke­rülhetek. Milyen érvek és szempontok alap­ján kéri őket, hogy éppen az ön sor­számát karikázzák be?- Nem szeretnék szerénytelen lenni. Az életpályám, az eredményeim azok, amik megerősítenek abban, hogy test­hez álló megmérettetésről van szó. Első­sorban azok támogatására számítok, akikkel igazgatóként, önkormányzati képviselőként, de akár más alkalommal is kapcsolatba kerültem, tehát megis­merhettek. S ugyanúgy azok szavazatai­ra is számítok, akik szerint új arcok, lé­nyeges változások kellenek a pozsonyi parlamentben is, hogy nálunk is legyen más a politika. (X) MP91D826

Next

/
Oldalképek
Tartalom