Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-05 / 102. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. május 5., szerda ______________________________________________ 7. évfolyam, 17. szám 140 éve született Lehár Ferenc. Pályafutása kezdeti éveit a losonci sajtó is figyelte Lehár Ferenc losonci évei , ...... ..................................................... Operette: „RITTER TOGGENBURG.“ A Toggenburg lovag losonci bemutatója (Képarchívum) Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny A műfajt éltetik és a várost is népszerűsítik A140 évvel ezelőtt született ifj. Lehár Ferenc zeneszerző (1870-1948). 1890 őszén, húszéves korában, a Monarchia legfiatalabb katonakarmestereként érkezett Losoncra, betöltve a helyi 25. gyalogezrednél akkor éppen megüresedett karmesteri állást. Hamar nagy népszerűségre tett szert. A helyi sajtó élénk figyelemmel kísérte fellépéseit, különösen népszerű lett a losonci hölgyek körében. Pályafutása kezdeti éveit a losonci sajtó is figyelte. PUNT1GÁN JÓZSEF Első nyilvános hangversenyét 1890. október 11-én tartotta meg. A Losoncz és Vidéke c. hetilap már másnap megjelent számában kiemelt dicséretben részesítette: ,A fiatal zenész különösen hegedűjátékával (magyar táncokat játszott) oly tetszést és elismerést aratott, akár mint az igazi virtuózt illet” - írta egyebek között. A katonazenekar ezt követően az érdeklődés középpontjába került. Ebben meghatározó szerepet játszott Lehár egyénisége. Ez érzékelteti a katonai tisztikar 1891. február 21-én a helyi kórház megsegítésére tartott hangversenye is. ,A negyedik számot maga Lehár karmester úr foglalta le a maga számára, hogy egy önmaga által összeállított magyar ábrándban ragyogtassa művészi hegedűjét és játéka után alig akart a taps elhallgatni. Hangverseny után a közönség a rendező tiszt urak meghívása folytán ott maradt a Vigadóban s folyt a táncz oly vígan és lelkesen, mint az egy rögtönzött kedélyes mulatságban lenni szokott.” - számolt be a Losoncz és Vidéke március 1-jei számában. A losonci műkedvelők 1892. február 13-án mutatták be Franz Mögele Toggenburg lovag c. operettjét, melyet Lehár vezényelt „...Lehár Ferenc odaült dirigens székéhez, megsuhintja az ütemvesszőt, s a zenekar játssza nyitányát az operettnek, amelynek zenéjét Mágele Ferencz szerzetté ... s midőn az utolsó akkord is elhangzott, a teremben tapsvihar táncolt végig s még ez hódolatul szólt a szereplőknek, a szereplők az ő szereplőjüknek a súgónak, Havlicsek főhadnagy úrnak s Lehár Ferencz karmester úrnak, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal emelte oly magas művészi tökélyre az éneket s adta a finom zenét...” (Losoncz és Vidéke, 1892. február 21.) Fries báró leánya, Vilma Az 1893. április 8-án megtartott hangverseny legnagyobb, „tomboló tetszésviharral” fogadott sikerét Serly Lajos losonci zeneszerző Palócz raphsódiája aratta. „A családjával jelen lévő szerző udvariasan meghajtotta magát a közönség felé, a zenekar pedig megújrázta a „Palócz raphsódiát”. Lehár a „szárny- kürtre” írt keringőt az „Egész világnak kikiáltanám” c. dalt játszotta.” (Losoncz és Vidéke, 1893. április 16.) Az 1893. november 25-i, Kata- lin-napi hangversenyén és táncestélyén „saját szerzeményű románcát” is előadta Thaisz Lajos tanár kíséretében. „Vonója a hegedűből átérzett meleg dallamokat varázsolt elő, s az egész művön átvonuló hanghullámza- tok is elárulták, hogy a tehetséges szerző lelkében ifjúság lakozik, mely előtt fényes jövő áll”. Játszott a Lehár-Eder-Thaisz-Simon féle vonósnégyes tagjaként is, amely Haydn egy művét mutatta be. (Losoncz és Vidéke, 1893. december 3.) Házi ezredese, Fries báró leánya, Vilma énektanárává nevezte ki. így vall emlékeiről „Az ifjú hölgy igen hamar észrevette, hogy nem értek az énektanításhoz ... Fries Vilma ugyan nem tanult meg tőlem énekelni, de már a második órán elénekelt egy dalocskát, amit neki komponáltam. Ó, de sokszor próbáltuk a Vége már! című dalt ... mindig találtam kivetni valót az előadásában, ő pedig énekelt, míg be nem rekedt. Némi döbbenettel ébredtem rá, hogy énekmesteri módszerem korántsem az igazi ... így hát megegyeztünk abban, hogy betegnek teteti magát mindaddig, míg elfelejtődik énekmesteri funkcióm.” ( Schneidereit Otto: Lehár, 27-28 o.). Váratlan esemény szakította meg a sikersorozatot Az akkor megállíthatatlannak tűnő sikersorozatát egy vártalan esemény szakította meg, amelynek eredményeként Lehár egyik napról a másikra távozott a városból. Az őt megszerető losonci közönségre, s elsősorban a fiatal hölgyekre, minden bizonnyal a villám erejével hatott a Losoncz és Vidéke 1894. február 18-án közölt pár soros tudósítása: „Házi ezredünk tisztikara, a tiszti, úgy mint polgári körökben általánosan kedvelt ifj. Lehár Ferencz karmester leköszönése következtében megüresedett karmesteri állásra f. hó. 10-én délben Bartolomae N. végzett komponistát választotta meg, ki állását április hó 1-én foglalja el.” ( Losoncz és Vidéke, 1894. február 18.) A kiváló szerzői és tudósítói gárdával rendelkező laptól rendkívül szokatlan volt, hogy az előzményekről, az okokról nem számolt be. Ezzel minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy a történet félig-meddig legendává alakulva maradt fenn és terjedt el - több változatban is. Az esemény valószínű helyszíne a Tiszti Kaszinó volt, maga Lehár is ezt jelöli meg egyik visszaemlékezésben. „Zenekarommal koncertet adtam a tiszti kaszinóban, s éjfél tájban vissza akartam vonulni. Ekkor egy őrnagy felkért, játsszak neki egy hegedűszólót, amit a kései időpontra való tekintettel visszautasítottam. Az őrnagy azonban kitartott óhaja mellett, végül erős kifejezéseket is használt, amire sarkon fordultam, és átmentem a szomszédos biliárdszobába. Másnap redraportra rendeltek; az ezredes felszólított, hogy kövessem meg az őrnagyot. Tiltakoztam, és azt mondtam, hogy nem vagyok cigány, aki parancsra bozsevál. Az ezredes felmondással fenyegetett, én azonban már magammal is hoztam a felmondásomat ...”. (Otto Schneidereit, Lehár., 30.o.) Egyik régi barátja arról értesítette, hogy Pólában a Monarchia haditengerészeténél karmestert keresnek. Megpályázta, s 120 jelentkező közül elnyerte a helyet. Losoncz város hölgyei Losonci búcsúkoncertjét 1894. február 28-án, a Vigadóban tartotta meg. Előzetes műsorát Lehár búcsúszavainak kíséretében a helyi lap tette közzé: ,A körünkből távozó kedvelt karmester egyúttal mindazon jó barátainak és ismerőseinek, kitől személyesen nem búcsúzhatott el, lapunk útján mond szívből eredő „Isten hozzád”-ot, forrón köszöni a losonczi közönségnek iránta tanúsított rokonszenvét, és kéri, hogy továbbra is jól emlékezzék meg róla, valamint ő előtte is a Losonczon eltöltött idő felejthetetlen lesz ...” (Losoncz és Vidéke, 1894. február 25.). A hangverseny közönsége teljesen megtöltötte a Vigadó dísztermét. Hálájuk kifejezéseként a losonci hölgyek egy gazdagon aranyozott ébenfa kamagyi pálcával ajándékozták meg, amelynek felső végét tömör kis lant ékesítette, „közepén roccoco pajzson” az „ifj. Lehár Ferencznek, Losoncz város hölgyei” ajánlással. A pálcát a koncert szünetében „a magyar zene művelése körül szerzett érdemeinek kiemelésével”. Thaisz Lajos, tanár adta át Lehámak. Tőle vehette át a „vonósnégyes (Eder, Lehár, Simon, Thaisz)” keretbe foglalt csoportképét is. A zenekar tagjai tiszteletük jeléül gyémántgyűrűvel lepték meg. (Losoncz és Vidéke, 1894. március. 4.) Néhány nappal később a lap már az alábbi sorokat közölte: „Lapunk munkatársa csütörtökön délben a következő táviratot kapta Sarajevóból. ,A katonai tengerészet tagja vagyok 3000 forint fizetéssel ... Lehár”. S, ha sajnáljuk is eltávozását, most örülnünk kell nagy szerencséjének”. (Losoncz és Vidéke, 1894. március. 18.) Lehár több alkalommal is megemlékezett a Losoncon eltöltött napjairól. Keserűen és örömmel is. 1906 decemberében a Víg özvegy c. operettjének budapesti premierje alkalmából egy fővárosi újságíró kérdezte az emlékeiről. „Életem legszebb napjait - úgymond - Losonczon töltöttem. Mindig előttem lebeg a kis felvidéki város képe. „Hjah akkor huszonöt éves voltam ... Ah, azok a szép losonczi napok. Miért is nem lehet az ember mindig huszonöt éves ...” - mondta. (Losoncz és Vidéke, 1906. december 2.) ÚJ SZÓ-ELŐZETES Komárom. A hétvégén tartják a városban a IX. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny középdöntőit és döntőjét. A két- három évente megrendezésre kerülő fesztivál időpontja Komárom világhírű szülöttének születésnapjához, április 30-ához kötődik. Idén két kerek évforduló is kapcsolódik az eseményhez: Lehár születésének 140., valamint a városban álló szobra leleplezésének 30. évfordulója. Bár a verseny korábban is nemzetközi részvétellel zajlott, az idei évfolyam a Budapesti Operettszínház, valamint az Európai Zenés Színházi Unió bekapcsolódásának köszönhetően teljesen új dimenziókba lépett. ,A versenybe 85 énekes jelentkezett, az elődöntők pedig Kolozsvárott, Prágában, Pétervárott, Pozsonyban és Budapesten zajlottak március folyamán - tudtuk meg Varga Annától, a városi művelődési központ igazgatójától. - Az ottani válogatókról a meghirdetett három kategóriában, tehát a primadonna, bonvi- ván és a szubrett-buffó páros kategóriában 47-en jutottak tovább. A zsűri szigorát jellemzi, hogy Prágából például csupán egy primadonnát engedett a következő fordulóba.” A héttagú Lehár Ferenc 1980 júniusában felavatott szobra (Emil Venkov alkotása) a zeneszerzőről elnevezett parkban zsűrit a zenei élet olyan kiemelkedő képviselői alkotják, mint Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, aki a zsűri elnöke is egyben, Dagmar Livorová a Pozsonyi Konzervatórium pedagógusa, Jaroslav Blaho, a SME című napilap zenekritikusa, Yuri Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Színház igazgatója, Peter Guth, a bécsi Strauss Orchestra főkamagya, Selmeczi György, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem Operett Tanszékének rektora, valamint Adam Novák, a prágai Karlin Színház intendánsa. A verseny rangját jelzi, hogy olyan profi énekes is benevezett, mint az Adagioból ismert Balczó Péter. A május 7-i és 8-i fordulók során 21 primadonna, 12 bonviván, valamint hét páros zongorakísérettel előadott produkcióját hallhatja majd a komáromi közönség. A versenyzők anyanyelvükön, vagy az adott operett megírásának nyelvén énekelnek. Pénteken 15 és 18, valamint 19 és 22 óra között, szombaton pedig 11 és 14 óra között zajlik a verseny a városi művelődési központ nagytermében, erre ingyenes a belépés. Vasárnap este 19 órakor kezdődik a döntő, ugyancsak a VMK nagytermében, amikor is a versenyzőket a Budapesti Operettszínház zenekara kíséri; a jegyek már kaphatók a VMK pénztárában. A döntő résztvevői másnap, május 10-én a Budapesti Operettszínházban lépnek fel. Az értékes díjakat Komárom városa, valamint helybéli vállalkozók ajánlották fel. ,A verseny megszervezésének fő célja az operett műfajának éltetése, a tradíció folytatása - mondta Varga Anna. - Másrészt kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy hírt adjunk Komáromról a nagyvilágnak. Hiszen gondoljuk csak el, egy szentpétervári vagy moszkvai énekes például, akinek eddig fogalma sem volt városunk létezéséről, elővette a térképet, megnézte, a világnak mely pontján is található, eljön ide, és reméljük, szép élményeket visz majd magával. Az orosz versenyzőkkel egyébként Komáromba érkezik egy tévéstáb is, amely dokumentumfilmet forgat az eseményről és a városról is.” (vkm) Korabeli képeslap a losonci Vigadóról Lehár szülőháza Komáromban, amelyet a hetvenes évek végén bontottak le (Mócza Mihály archívumából)
