Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-05 / 102. szám, szerda
10 Riport ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 5. www.ujszo.com 2009 őszétől a cégvezetés kezében van a döntés, hogy megépíti-e az akkumulátorgyárat az egyházkarcsai ipari parkban Építkezhet a Banner, a város jogi lépésekre készül Újabb felvonásához érkezett a több éve viták kereszttüzében álló egyházkarcsai akkumulátorgyár ügye. A Szlo- vákKömyezetvédelmiFőfel- ügyelőség 2009. szeptember 25-ivégzése értelmében az osztrák Banner Batterien megkezdheti az építkezést. Duna- szerdahely vezetése továbbra iselutasítjaaberuházást. LŐR1NCZ ADRIÁN A világ negyedik legnagyobb ak- kumulátorgyártój a öt éve jelezte letelepedési szándékát a Dunaszer- dahely központjától alig három kilométerre kialakított egyházkarcsai ipari parkban. A projekt már az előkészítés szakaszában nagy port kavart, mivel a térség lakói közül többen a környezetre veszélyesnek találták és találják ma is a beruházást. Dunaszerdahely akkori vezetése főképp azt nehezményezte, hogy a szakhatóság nem kötelezte környezeti hatástanulmány kidolgoztatására a beruházót, illetve nem tette lehetővé a városnak, hogy ügyfélként részt vehessen a véleményezési eljárásban. Az ügy „irodalma” jócskán felduzzadt - tartalmazza a Dunaszerdahely és a környezetvédelmi főfelügyelőség levelezését, a több mint ötezer környékbeli lakos által aláírt petíciós íveket, valamint a Robert Fico kormányfőhöz eljuttatott levelet is, melyben állásfoglalásra kérik. S természetesen megannyi valódi és önjelölt szakértő véleményét, politikai pártok és civil szervezetek álláspontját. A vaskos dosszié legfelső tétele a már említett, 2009 szep- temberébenkiadottvégzés. Nem hordoz veszélyt Az ügy mellett kardoskodók legfőbb érve, hogy a beruházás gazdaságilag fellendíti a térséget, s új munkahelyeket teremt. Ellenzői szerint Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészlete fölött nincs helye egy ólmot és más mérgező anyagokat feldolgozó nagyüzemnek. Gódány László, Egyházkarcsa polgármestere évek óta kitart azon véleménye mellett, hogy a beruházás nem veszélyezteti a környezetet, mivel a cég a legbiztonságosabb gyártási technológiákat alkalmazza. „A cég vezetése a legjobb szlovákiai szakemberekkel dolgoztatta ki a technológiák alkalmazhatóságát igazoló szakvéleményeket, mégpedig a törvény szabta kereteket túllépve, hogy megnyugtassa a közvéleményt - közölte lapunkkal. - Nekik ezekre aligha volt szükségük, mindent tudnak a gyártási folyamatról, bevált technológiákkal dolgoznak. Ennek egyik bizonyítéka, hogy linzi üzemüktől tizenkét méterre lakóházak állnak, szomszédságában pedig Európa egyetlen, antialler- gikumokat előállító gyógyszer- gyártó cége működik. Ha a környezetszennyezés legkisebb veszélye is fennállna, nem lennének egymás mellett.” A polgármester hangsúlyozza, hogy a Banner gyártási eljárása megfelel a legszigorúbb nemzetközi, a környezetre gyakorolt hatásokat szabályozó normáknak, s Egyházkarcsára a Linzben alkalmazottnál újabb, korszerűbb technológiát hoznának. „A céget a válság sem fékezte le, ausztriai üzemében bővíteni kellett a termeCsaládi vállalkozásként indult, a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártójává vált; felväel az 1959-ben épült linzi üzemről (Képarchívum) A község, mely befogadná az üzemet 2010. március 15-én ismét aláírásgyűjtés kezdődött az üzem megépítése ellen (A szerző felvétele) lést; ezért az egyházkarcsai gyár építése egy időben háttérbe szorult” - teszi hozzá. A Banner Batterien honlapjáról valóban kiderül, hogy a cég 2007-ben hétmillió eurót költött a linzi logisztikai központ kiépítésére és a gyártási technológiák korszerűsítésére. Ötezer aláírás súlya Merőben más a véleménye az ipari létesítmények környezetre gyakorolt hatásáról Horváth Ákos mérnöknek, aki a Kukkónia Polgári Társulás vezetőjeként 2007-ben társaival ötezernél több aláírást gyűjtött össze az akkumulátorgyár megépítése ellen. „Az ügyben az igazi fordulatot az jelentette számomra, amikor megtudtam: a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyta az előzetes tanulmányt, s leszögezte, hogy a begyűjtött adatok, vélemények alapján nincs szükség környezeti hatástanulmányra - mondta. - Egy ekkora beruházásnál, ahol évente több mint hárommillió akkumulátort gyártanak, ez lett volna az alap. A körzeti környezetvédelmi hatóság is ezt az álláspontot képviselte, ám a szaktárca elégségesnek találta a rendelkezésére álló adatokat, el lehetett kezdeni az építkezési engedélyeztetési folyamatot. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy az eljárás során minden törvényt betartottak, a határozat érvényes.” Ekkor jött a válság, s a környezetvédő aktivisták azt hitték, az ügy egy időre elül. 2009 őszén szembesültek azzal, hogy a gyár megépítése elől elhárult az utolsó akadály is, a hatóság kiadta az integrált építkezési engedélyt. „Hiába jeleztük, hogy társulásként részt kívánunk venni az építési engedély kiadásának folyamatában, véleményezni szeretnénk a terveket, senki sem szólított meg bennünket - közli Horváth. - A környezetvédelmi hatóság honlapján sem jelent meg a felhívás a véleményezési folyamatban való részvételre, egyszerűen közölték a végeredményt. Dunaszerdahely vezetése és a polgári társulás is próbálta megfellebbezni a döntést, ám azt a választ kaptuk, hogy nem voltak kötelesek bennünket megszólítani. Azaz, a cég bármikor megkezdheti az építkezést.” A gazdasági fellendülés kapcsán jegyzi meg, hogy a járásban nem kritikus a munkanélküliség, nem látja indokoltnak nehézipar telepítését a térségbe. A Csallóköz környezetvédelmi terheltsége viszont már elérte a kritikus határt. Az osztrák vezetésen múlik A Banner Baterie SR Kft. nevében eljáró RKL Nitra cég képviselőValahol ebben a határban épülne meg az akkumulátorgyár; az egyházkarcsai ipari parkban egyelőre egyetlen beruházó építkezett (Somogyi Tibor felvételei) je, Peter Bányi ipari ingatlanfejlesztő közölte: a vállalat osztrák vezetésén múlik, mikor kezdik meg az építkezést. ,A cég a telek megvásárlását követő három éven belül teljesítette a környezetvédelmi minisztériumnak és a környezetvédelmi főfelügyelőségnek a felszín alatti vízkészlet védelmére irányuló valamennyi követelményét - közölte -, ráadásul modellezett egy olyan esetleges szükséghelyzetet, mely akkor következne be, ha a technológia meghibásodna. Mindez nem kis összegbe került; ugyanakkor a terület megvásárlásába, a tervek és a szakvélemények elkészítésébe fektetett tétel nagysága is arra utal, hogy a cég szándéka komoly. Ezért szemernyi kétségem sincs afelől, hogy megépíti az egyházkarcsai üzemet.” Teheti, hiszen minden engedélye megvan, teszi hozzá. A nagyobb cégek a gazdasági évet általában április végén zárják; ha az igazgatótanács úgy dönt, még idén megkezdik az építkezést. „Míg a hazai gyakorlat azt mutatja, hogy a beruházók igyekeznek akár engedélyek nélkül, feketén is megépíteni egy-egy üzemet, csak hogy minél előbb hasznot termeljen, a Banner Batterien azt bizonyítja, hogy itt nem csak vállalkozni akar. Sajátos fílozófiájú családi cég, és az adókat, valamint a foglalkoztatottságot tekintve a térség és az állam szempontjából egyaránt kedvező volna ez a beruházás. Jó hatással lenne például a nemzeti bruttó össztermék alakulására is, hiszen magas fokú termelékenységet érnek el, s magas hozzáadott értékkel dolgoznak” - vélekedik az ingatlanfejlesztő szakember. Ami a környezeti terhelést illeti, Peter Bányi szerint az a Banner esetében kisebb, mint egy üzemanyagtöltő állomásé. Mellőzött rendelkezések Dunaszerdahely álláspontját Hulkó Gábor alpolgármester tolmácsolta lapunknak. „Mindazon túl, hogy az üzem megépítése negatív hatással lehetne környezetünkre - mondta -, a város vezetése nehezményezi, hogy ügyfélként nem vehettünk részt a véleményezési eljárásban. Mivel első beadványunkat a megyei építészeti hivatal azért utasította el, mert nincs telkünk a Banner Batterien által megvásárolt terület szomszédságában, vásároltunk egyet. így már közvetlenül érintett félként fellebbeztük meg az építkezési engedély kiadását, ám a környezetvédelmi főfelügyelőség tudomásunkra hozta: nem fog ezzel foglalkozni. Felróttuk azt is, hogy a hivatal nem hozta nyüvánosságra a véleményezési eljárásban való részvételről szóló felhívást, ám erre azt a választ kaptuk, hogy az a világhálón és a községi hirdetőtáblán is megjelent. Mivel más lehetőségünk nincs, bírósághoz fordulunk. Nem egyéni érdek- sérelemre, hanem objektív törvénysértésre fogunk hivatkozni, ami nem az ügyféli jogálláshoz kötött. Meglátásom szerint a főfelügyelőség nem alkalmazta a vízvédelemről, valamint az integrált építkezési engedélyről szóló törvényegyes rendelkezéseit.” A város kizárja a peren kívüli megegyezés lehetőségét; Hulkó Gábor megfogalmazásában „az a vonat már elment”, az akkumulátorgyár pedig „nem ide való”. A város vezetése 2010. március 15-én újabb aláírásgyűjtést szervezett az üzem megépítése ellen, ennek eredményéről egyelőre nem kaptunk tájékoztatást - csakúgy, mint a környezetvédelmi főfelügyelőséghez intézett kérdéseinkre sem. Nem hivatalos forrásból arról értesültünk, hogy a város, illetve a civil szféra ellenállása miatt az akkumulátorgyár nem a Csallóközben, hanem az ország más, felszín alatti vízkészletben szegényebb, ugyanakkor munkanélküliekben annál inkább bővelkedő részében épül (ne) meg. Ha valamivel, ezzel valamennyi érdekelt fél jól járna.
