Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-29 / 122. szám, szombat
Egy percig halotti csend uralkodott. Hallottuk a hullámok zúgását, a rádió dzsesszzenéje átszűrődött a szalonból. STEFAN ZWEIG: SAKKNOVELLA SZALON Ha kisrendelő, itt ültetem le. Ha nagyrendelő, a szalonba tessékelem. Szalonnak tehát ez a szoba alkalmasabb. De rendezd, ahogy volt. GÁRDONYI GÉZA: IDA REGÉNYE 2010. május 29., szombat 4. évfolyam, 20. szám Mekkora a jelentősége a kisebbségek és a szlovákiai magyarok kérdésének, valamint a szlovák-magyar kapcsolatoknak a választási programokban - 2. rész Mit javasolnak az ellenzéki pártok? A három kormánypárt választási programjának elemzése kimutatta a magyar nemzeti kisebbséggel szembeni szűkkeblűségüket vagy kifejezett ellenségességüket, nemkülönben a szomszédos Magyarországgal való szembenállásukat. De vajon kínálnak-e jobbat a jobbközép ellenzéki pártok? GR1GOR1J MESEŽN1KOV _________SDKÚ-DS__________ Ha az SDKÚ-DS választási programjában terjedelmesebb részt keresnénk a kisebbségpolitikáról vagy egy olyan fejezetet, mely részletesebben foglalkozna a legnagyobb - a magyar - kisebbséggel, akkor nem járnánk eredménnyel. A legnagyobb ellenzéki párt teljes kisebbségi programja A kultúra és a média című bekezdésben van elrejtve olyan címmel, hogy Tisztességes kapcsolatok a nemzeti kisebbségekkel. Mivel nem terjedelmes, teljes egészében idézhetjük: „Védeni fogjuk a nemzeti kisebbségek kulturális hagyományait, a nyelvüket és pozíciójukat. Mégpedig függetlenül attól, mely kisebbségről van szó. Ide sorolandók azok az esetek is, amikor Szlovákia konkrét területén éppenséggel a szlovákok vannak kisebbségi helyzetben. Határozottan és elszántan elutasítunk minden jogosulatlan követelést, de a kisebbségek jogos követeléseihez megértőén fogunk viszonyulni.” A program egy egymondatos pontja (Támogassuk a ruszin nyelvet) szót ejt a ruszinokról mint sajátos etnikai társadalomról, az Egyértelmű szabályokat a roma közösségnek című részben pedig a romák szociális helyzetével foglalkozik. Arról, hogy Szlovákiában él egy több mint félmilliós magyar kisebbség is, az SDKÚ-DS programjából nem szerezhetünk tudomást. Márpedig ez azért is eléggé meglepő, mert épp ez a párt (s politikai jogelődje, az SDK) az 1998 és 2006 közötti időszakban, amikor partnerével, az MKP-val együtt volt hatalmon, kivette részét a magyar nemzeti kisebbség helyzeténekjavításából is. Az SDKÚ-DS programjának külpolitikai fejezete nem foglalkozik a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatokkal, magát az országot meg sem nevezi, mindössze fontosnak tartja „a Szlovákia szomszédjaival való békés és baráti kapcsolatokat”. KDH Ha bárkinek olyan érzése volna, hogy az SDKÚ-DS választási programja túl szűk teret biztosít a kisebbségpolitikának, az a KDH választási programjában még nagyobbat csalódna. A KDH ugyanis az állam kisebbségpolitikájával (beleértve a magyar ldsebbséggel kapcsolatos politikát is) végképp nem foglalkozik. A romák beilleszkedése című részben olyan (főként szociális jellegű) intézkedéseket szorgalmaz, melyek a lakosság e részének a társadalomba való beolvasztását célozzák - a magyar kisebbséget egyáltalán nem említi. Tehát a szlovákiai magyaroknak - mint Szlovákia lakossága specifikus részének - a KDH választási programja egyáltalán semmit nem kínál (az SDKÚ-DS-hez hasonlóan). Bár a szlovákiai magyaroknak a KDH választási programja figyelmet sem szentel, külpolitikai részében a Magyarországgal való kapcsolatoknak viszonylag tetje- delmes területet biztosít. Ebben a jószomszédi viszonyokra való törekvés kombinálódik azzal, hogy résen kell lenni a szomszéd állam elfogadhataúan politikai lépéseit és törekvéseit illetően. A KDH szerint a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok „a külpolitika próbakövei”, s emellett „a jószomszédi viszonyhoz két félre van szükség”. A párt érdekeltnek mondja magát abban, hogy „a történelmi kérdések és traumák ne terheljék a szlovák-magyar viszonyt”, valamint „törekszik a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti szimbolikus kiegyezésre”. Hozzáteszi azonban, hogy nem fogja tűrni „a Szlovák Köztársaság belügyeibe való olyan beavatkozásokat sem, mint a magyar állam és a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok közti új intézményes kötelékek kialakítása vagy magyarországi jogi normáknak a Magyarország határain kívüli érvényesítése”, egyúttal pedig elutasítja „a Magyarországról Szlovákiába terjedő szélsőségességet és revizionizmust”. SaS A SaS választási programjának kisebbségpolitikája semmiben sem marad el az SDKU-DS és a KDH kisebbségpolitikájától. Szó szerint a magyar kisebbséget a program nem említi (külön fejezetet szentel a roma lakosságnak mint „szociálisan másokra utalt társadalomnak”). Az egyetlen mondat, melynek valami köze azért van a kisebbségpolitikához, a SaS-program külpolitikai részének az a kitétele, hogy .javítani kell a szlovák-magyar határ mindkét oldalán a nemzeti kisebbségek életét”. S lényegében ez minden. Úgy tűnik, az új párt is a szlovák pártpolitika sajnálatos hagyományát folytatja: nem törődni a szlovákiai magyarok gondjaival. Egészen más lapra tartozik a SaS határozott kiállása a szlovák-magyar államközi kapcsolatok kérdéseiben. A SaS az egyetlen olyan szlovák párt, mely közvetlenül és nyíltan úgy kezeli Magyarországot (Csehországhoz és Lengyel- országhoz hasonlóan), mint a legközelebbi szövetségest, melyhez Szlovákia nemcsak földrajzi, hanem történelmi és kulturális értelemben is közel áll. A SaS programja megállapítja, hogy a jelenkori szlovák-magyar kapcsolatok „a hősi vízlépcső megépítése óta még soha ilyen rosszak nem voltak, s a határ mindkét oldalának populista politikusai önös célból visszaélnek a nemzetiségek kérdéseivel”. E kedvezőtlen viszony megváltoztatása végett a SaS „a Magyarországgal való vitás kérdések politikától nem terhelt, tárgyüagos megoldásának keresését” javasolja, hozzáSDKU DEMOKRATICKÁ STRÁNI (fi) KDH MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE téve, hogy „aMagyarországgal való kapcsolatok alapvető javulását csak a hosszú távon világos politika eredményezheti, valamint annak keresése, ami összeköt bennünket”. Szorgalmazza a kapcsolatépítést „azokon a területeken, melyek pozitívan alakulnak: a gazdaságban, a határközi és regionális együttműködésben, a kölcsönös kulturális programokban, biztonsági téren”, s kifejezi abbéli reményét, hogy „a pozitív példák felmutatása visszaállíthatja a kölcsönös bizalmat nemcsak a két ország politikai képviselői, hanem az átlagemberek és a kisebbségek közt is”. MKP Az MKP a kisebbségi politika átfogó programját kínálja. Ami nem meglepő, mert ez a kérdéskör a párt politikai tevékenységének súlypontját alkotja. A program kitér a Szlovákiában élő magyarok politikai képviselete s a regionális és helyi önkormányzat kérdéseire, foglalkozik a kultúra, az iskolaügy, az anyanyelvhasználat, az identitástudat kérdéskörével, valamint a történelmi eseményeknek a magyar kisebbség helyzetére és a szlovák-magyar kapcsolatok alakulására gyakorolt hatásával. A kisebbségpolitikának szentelt fejezetet a program bevezető részében szerepel, a kisebbségi gondok orvoslására vonatkozó javaslatok más fejezetekbe is beépülnek. Valamennyijavasolt intézkedés a szlovákiai magyarok joghelyzetének javítását célozza, valamint problémamentes fejlődésük törvényi és más garanciáinak megerősítését. Az MKP Szlovákia szomszédpolitikájában kulcsszerepet tulajdonít Magyarországnak, programjában a szlovák-magyar államközi kapcsolatoknak külön fejezetet szentel. Ebben a párt kifejti, hogy elsődlegesen a „jó szlovák-magyar kapcsolatok megteremetése” a célja. Hangsúlyozza a kisebbségpolitika jelentőségét a kétoldalú kapcsolatok alakulását illetően, szorgalmazza „a magyar-magyar kapcsolatok korlátlan szélesítését” (vagyis a kisebbségi magyaroknak az anyaországiakkal való kapcsolatait). Híd A Híd párt is átfogó kisebbségpolitikai programot kínál választási dokumentumában. Amint az MKP esetében, ez e helyt sem meglepő, tekintettel arra, hogy olyan politikai szubjektumról van szó, mely elsősorban a kisebbségi magyarok támogatására számíthat. Programja bevezetőjében a Híd „a magyarok és a szlovákok közti megbékélés pártjának mondja magát, a magyarok egymás közti MOST az együttműködés pártja - strana spolupráce megbékélése, valamint a többi nemzeti kisebbség és etnikai csoport közti megbékélés pártjának”. A kisebbségi oktatás, kultúra és anyanyelv területét érintő javaslatait illetően abból indul ki, hogy „a Szlovák Köztársaság többnemzetiségű, többnyelvű és multikulturális ország”, ugyanakkor leszögezi, hogy „a sikeres nemzetiségpolitika és a kisebbségi jogok hatékony védelme Szlovákiában - jelenleg is, már EU-tagállamként - csakis a többség támogatásával lehetséges”. Ebben a Híd minden bizonnyal azonos véleményen van az OKS-szel, jelöltlistáján ugyanis e párt négy képviselője is szerepel. Az OKS választási programja tartalmaz egy rövid, de a kisebbségekkel szemben annál előzéke- nyebb fejezetet (Korrekt politikát a nemzeti kisebbségek viszonylatában címmel), mely magába foglal olyan szándékokat is, mint a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény meghozatalát, annak az elvnek az elfogadását, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben a képviselőik bevonásával kell dönteni, a kisebbségi kultúra állami támogatásának függetlenítése, a Szlovák Köztársaság Alkotmánya előszavának megváltoztatása (a nemzeti elvet a polgári váltaná fel). A Híd nemcsak a kisebbségiek helyzetének törvény által garantált javítását szorgalmazza, hanem azoknak a jogi normáknak az eltörlését is, melyek a kisebbségi jogok érvényesülését bonyolítják. Az MKP- val szemben a Híd a választási programjában szerény teret szán a szlovák-magyar államközi kapcsolatoknak (egyetlen mondatot). Kimondja, hogy a párt prioritásai közé tartozik a Magyarországgal való kölcsönös kapcsolatok javítása, miközben ezt a kérdést a visegrádi négyek együttműködésének tágabb összefüggéseibe helyezi. ♦ ♦ ♦ Az elemzés rámutatott arra, hogy az ellenzéki pártok kisebbségpolitikája (ezen belül „magyarpolitikája”) közt jól kivehető, az etnikai hátterükből fakadó eltérések vannak. A „szlovák” pártok (SDKÚ-DS, KDH, SaS) a szlovákiai magyarok problematikájának semmilyen figyelmet nem szentelnek, mintha a honi magyarok helyzete nem is érdekelné őket s mintha ezt a kérdéskört a „magyar” pártok ügyének tartanák. Ezzel szemben a „magyar” pártok (MKP, Híd) számára ezek a kérdések kulcsfontosságúak. A kormánypártok programjával ellentétben a „szlovák” ellenzéki pártok választási programjának nincs sem nyílt, sem rejtett kisebbségellenes (magyarellenes) tüskéje - kérdés viszont, elegendő-e ez ahhoz, hogy e pártok, ha esedeg kormányt alakítanának, elő tudjanak teijeszteni egy valamirevaló kisebbségpolitikai programot. Magyarországgal kapcsolatban mind a „szlovák”, mind a „magyar” ellenzéki pártok az együttműködés, nem pedig az ellenségesség szellemében lépnek fel, támogatják a szlovákmagyar együttműködést, a kétoldalú kapcsolatok átfogó javulását szorgalmazzák. (Cs. G.ford.)
